Szolnok Megyei Néplap, 1967. július (18. évfolyam, 153-178. szám)
1967-07-25 / 173. szám
Világ proletárjai? egyesüljetek! SZOLNOK MEGYEI U MEGYB PÁRTBIZOTTSÁG XVIu. évfolyam,. 113 szám. Ara g SO fillér 1361, július 35-, keúá****** ízlik a kóstoló Nem nagy dolog. A szaioli Vörös Csepel Tsz elnöke mesélte. — Az idén nem akartunk hinni a szemünknek- Aratás kezdetén nem lőtt Senki megmondani, mikor kezdiük a munkát, melyik táblán. hol arassunk, hogyan. Azelőtt az volt a szokás. Kiszálltak a gépállomásiak, megjöttek a járási tanácsiak. esetenként a községtől is. jöttek a megyétől, jöttek más intézményektől- Mindenki eligazított, mindenki szervezett. Most teljesen magunkra maradtunk. S mégis Jól megy a munka- Magunk szervezzük. magunk irányítjuk az üzemben a betakarítást, ahogy mi látjuk a legjobbnak. Szinte ezzel egy- időben Nyíri Béla. a megyei tanács vb elnökhelyettesének megjegyzését hallottam: — Az idén én nem foglalkozom az aratással. Az a termelő- szövetkezetek dolga- Mi most nagyobb ügyekben, nagyobb dolgokban kötjük le magunkat Végül a harmadik: a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának Jelentése szerint szénen halad a nyári betakarítás. Egymást kővető három kis esemény- En nagyon összetar- tozónak. összefüggőnek érzem. Olyan ok és okozat féle. Mert tény: »7 idén bebizonyosodott, mennyire nines már szükség a korábbi erőteljes központi Irányításra, a sokszor kicsinyességbe menő beleszólásra- Az igazság az. korábban kellett. Akkor 1ó segítségnek is számított, a kezdet kezdetén De a termelőszövetkezetek megerősödtek, szépen gépesítve vannak. már gyakorlatot szerzett vezetők irá- nvítiák- S az üzemi adottságokat mindenkinél ők ismerik lobban. Ami pedig a szakarán tó apparátust illeti, ők is lobban iártak. A napi beavatkozás helvett most jut idejük a távlatot, a jövőt mérni. elemző munkával tölteni az időt. s nagyobb látókörrel, nagyobb dolgokban mondani véleményt- Lám csak. A gazdaságirányítás új rendszere hivatalosan csupán a jövő esztendőtől ,.lép be” nálunk De a kóstoló — a mostani aratás esetében Is — már megtörtént. S a szövetkezetek nagytöbbségében azonos a vélemény: ízűik b. L Nem kedvezett az exportpiac a szövetkezeti iparnak Alig növeltedett a termelékenység — Több nyereségre tettek szert — Megduzzadtak a készletek Tegnap délelőtt Szolnokon ülést tartott a KISZÖV vezetősége. Egyebek mellett a szövetkezeti ipar első félévi termelésének, gazdálkodásának számadása is napirenden szerepelt. Erről írásos jelentés készült. Minden szakmunkárfíatal e! tud helyezkedni A szövetkezeti ipar eredményes munkát végzett 1967 első hat hónapjában. A teljes termelés értéke 303 millió forint volt, ami 15,9 százalékkal magasabb az előző év azonos időszakában elértnél. Ezen belül a készárutermelés 16,3. a javítás-szolgáltatás 6,5, míg az építőipari termeiéi 20,4 százalékkal bővült. Örvendetes — állpaítot- ta meg a vezetőség —, hogy a helyiipari termelés értéke 10 millió forinttal nagyobb, mint 1966 első félévében volt, A lakosságnak nyújtott szolgáltatás az összes termelésből 23,2 százalékkal részesedett, A Javulás mérsékelt, mindössze 0,3 százalékra tehető. Az árutermelés alakulásának elemzése révén az is kiderült, hogy a belkereskedelmi értékesítés emelkedő tendenciájú. Ez elsősorban abból adódik, hogy a szövetkezetek jórésze követni tudta a belföldi piac mozgását. Még a több műszakos munkarendre is áttértek a ruházati iparban, hogy kapacitásukat bővítve kielégíthessék s megrendelőket. Sajátos volt a helyzet a cipőiparban. A szövetkezetekkel első félévi szállításra alig-alig kötöttek exportszerződést. A felszabadult kapacitást így a belkereskedelem kötötte le. Viszont annak ellenére, hogy az Idei exportterv 29,3 százalékkal nagyobb a múlt évinél: az első hat hónapban 6,8 millió forint értékű árut értékesítettek a szövetkezetek. Az elmaradás oka, hogy a tervezett 60 ezer pár sportcipő helyett csak 34 ezret rendeltek meg, így az exportra való termelés csak a második negyedévben kezdődött Sajnos, a cipőipari szövetkezeteknél jelentős mennyiségű készáru halmozódott fel, aminek értékesítésére csak ebben a negyedévben kerülhet sor. Az építőipari termelés értéke 1966 első félévéhez viszonyítva 14 millió forinttal volt nagyobb, melynek fele a lakossági munkákból adódott. A Következetek az idén 191 lakást adtak át, vagyis az 1967. évi szerződések 28 százalékát teljesítették eddig. A szövetkezeti iparban a termelékenység 5,1 emelkedett, míg a termelés 15,9 százalékkal. Ezen belül a megye ötvenhat szövetkezete közül tizenháromnál csökkent a termelékenység, míg huszonötnél az átlagbéreket lépték túl. Az említett jelenségek ellenére (a faipari és a cipőipari ágazatba tartozó ktsz-ek kivételével) a szövetkezetek átlagosan 1,3— 4,3 százalékkal magasabb nyereséghányadot értek el, mint tavaly. Három szövetkezet zárta veszteséggel az első félévet (a jászfényszarui vegyesipari, a szolnoki vas- és faipari, valamint a kunmadaras! építő és javító). A legszembetűnőbb fejlődést a törökszentmiklósi járási építőipari ktsz mutatta az utóbbi időben. Az egyik legégetőbb probléma még mindig az. hogy a készletek aránytalanul jobban emelkedtek, mint azt a termelés bővülése indokolttá tenné. Például a törökszentmiklósi gépgyártó ktsz-nél amíg a termelés 14, addig a készletállomány 81,2 százalékkal növekedett. Előreláthatólag ezeket az aránytalanságokat a második félév során fokozatosan felszámolják. A szövetkezeti ipar, eltekintve néhány kedvezőtlen jeltől, az első hat hónapban lényegbevágó feladatait teljesítette —■ állapította meg a KISZÖV vezetősége. — f —p Az idén mintegy 1300 ipari tanuló tett szakmunkásvizsgát a megyében a különböző szakmákban. A felszabadulok zömét már a vizsgák napjaiban szerződtették azok a vállalatok, amelyeknél a tanulók a szakmai gyakorlatot végezték. A tanácsok munkaügyi hivatalainak csak néhány fiatal elhelyezésének gondja jutott, noha aránylag sok vállalat keres szakmunkást. Szolnokon jelenleg egyetlen szakmunkásfiatal sincs, aki nem tudott volna elhelyezkedni, sőt többen voltak, akiknek arra is volt lehetőségük, hogy a munkahelyek között válogassanak. A végzős tanulók közül aránylag legtöbben, — négyszázötvennégyen, Szolnokon helyezkedtek el. A járműjavítóból, ahol több mint nyolcvan fiatal tanult, — egyetlen újdonsült szakmunkást sem tanácsoltak el, valamennyiüket munkahely várta — a kapun belül. Sőt, ebben az üzemben eredményesen alkalmazták azt a rendelkezést is, amely szerint az utolsó félévüket végzők közül a legjobban tanulókat szakmunkás munkakörben foglalkoztathatják. Itt a tanulóknak több mint 50 százalékánál alkalmazták ezt a lehetőséget A fiatalok az utóbbi hónapokban így már 7—800 forintot kerestek havonta. Az ÉM. megyei építőipari vállalatnál százhatvan- ketten tettek, illetve tesznek vizsgát ezekben a napokban, hetekben a különböző szakmák tanulói. Akik már túl is jutottak a vizsgákon, megkezdték évi szabadságukat. A vállalat munkaügyi szakemberei szerint, ha csak kőművesekből végeztek volna eny- nyien, akkor se fájna a fejük amiatt, hogy hogyan helyezzék el őket. E pillanatban is hatvan kőművesük hiányzik, s néhány hét múlva még ugyanennyi kőművesre lenne szükségük. A fiatalok elképzeléseit ismerve, a végzett tanulóknak legalább 70 százalékát szeretnék viszontlátni a vállalatnál. — Hasonlóan marasztalják a fiatalokat a TITÁSZ-nál, a 7-es AKÖVnél és sok más, jelentősebb vállalatnál is. Munkát találtak azok a gépipari, közgazdasági technikumi, gyors- és gépíró iskolai, egészségügyi szakiskolai, stb. hallgatók is. akik eredményesen befejezték a tanulást, közülük mintegy negyvenen maradtak Szolnokon, azok útját viszont, akik elkerültek a városból és főleg a megyéből, nehéz figyelemmel követni, de a jelelt szerint ők is mindannyian találtak munkahelyet. — Az tény: Szolnokon a szak- munlcásfia tatokat munkahely, kereseti lehetőség várta és várja. Huszonnégy mázsás búzatermés Mezőhéken í A mezőhéki Táncsics Termelőszövetkezetből jelentette szerkesztőségünknek Erős Lajos párttitkár. Hétfőn véget ért az aratás a szövetkezet 5280 holdas gabonavetésén. Tizennégy SZK—4-es kombájn taka • rította be a közös gazdaság terményeit, amelyről a párttitkár számadatai azt jelzik, kitűnő termésátlagot értek el az idén a me- zőhékiek. Búzából például 3360 hold átlagában a tervezett 16 mázsával szemben 24 mázsát termeltek. Ez azt jelenti. 80 ezer mázsa gabonája termett a Táncsicsnak- Eredeti tervük szerint 30 ezer mázsa búzát szándékoztak az államnak értékesíteni, a bő termésből azonban több mint a dupláját, 62 ezer mázsát adtak át a közellátásnak. Hasonlóan kiváló az őszi- árpa termés is. Ezeregyszáz holdon a tervezett 16 mázsával szemben 20 mázsás az őszi árpa termés, így 22 ezer mázsa őszi árpájuk termett. Ugyancsak a dupláját takarították be tavaszi árpából. a tervezett II mázsa ellenében 2S mázsát holdankéntSZOLNOKI LANTOK HONFOGLALÁSA BALATONBOGLÄRON tfUport a 3, oldalon)
