Szolnok Megyei Néplap, 1967. július (18. évfolyam, 153-178. szám)
1967-07-21 / 170. szám
ifS7. Július 21. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP a Nagygyűlés Szolnokon A Minisztertanács ülése (Folytatás az 1. oldalról.) tött. Kérte Észtország felvételét a Szovjetunióba. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa 1940. augusztus 6- án teljesítette a kérést- A Nagy Honvédő Háború idején viszont a német fasiszták megszállták Észtország területét, a szovjet hadseregnek csak 1944- novemberében sikerült az országot ismét felszabadítani. Esztóniában a második világháború által okozott népgazdasági kár több mint egymilliárd 600 millió rubelt tett ki (új rubelben). A háború éved alatt a német megszállók és kiszolgálóik Esztónia területén koncentrációs táborokban és tömegsírokban több mint Cl ezer békés állampolgárt és 64 ezer foglyot öltek meg. A háború éved alatt az ipari kapacitás mintegy 45 százalékot semmisítették meg. tönkretették, felégették a városi lakások nak 57 százalékát- Különösen nagy volt a pusztítás Tallinn és Tartu városokban, Narvát pedig majdnem teljesen lerombolták- Az Észt SZSZK a német fasiszta megszállás alóli felszabadítás után a többi baráti szövetséges köztársaságokkal együttmű. ködve és azok aktív segítségével gyorsan pótolta a károkat és termelése jelentősen túlszárnyalta a háború előtti színvonalat. Az iparosítás következményei Ä köztársaság nagyméretű iparosítása gyökeresen megváltoztatta az ipari és mezőgazdasági termelés arányát. Míg a burzsoá Esztóniában a mezőgazda- sági és ipari össztermelések csak mintegy negyedét, jelenleg mintegy 80 százalékát adja az ipar. Ugyanakkor jelentősen nőtt a mezőgazdasági termelés is- A falun, a szétaprózódott egvéni parasztgazdaságok helyett létrejöttek a szocialista gazdaságok a szovhozok. és kolhozok, amelyeket modem gépekkel láttak elAz Észt SZSZK népgazdaságában a háború utáni időszakban végbement gyökeres változásokkal összefüggésben megváltozott a lakosság összetétele is. 1964-ben a munkások és alkalmazottak száma a népgazdaságban 504 ezer, az 1940. évi 179 ezerrel szemben. A háború utáni időszakban különös figyelmet fordítottak a nehézipar helyreállítására és elsődleges fejlesztésére. különös tekintettel az olajpala feldolgozására. a gépiparra, az energiagazdálkodásra és a közszükségleti cikkeket gyártó iparra- A háború utáni ötéves tervek sikeres teljesítése következtében az Észt SZSZK átalakult fejlett szocialista iparral rendelkező köztársasággá. Az ipari termelés háború előtti szintjét 1946-ra érték el. az ötödik ötéves terv végére pedig, az 1940 évinek 6,7 szeresét. 1964-ben a 16,9 szeresét termelték. Ez azt jelenti, hogv a köztársaság ipara 1964-ben három hét alatt annyit termelt. mint az egész 1940-es évben. A vegyipar az egyik fő iparág 1940-ben a köztársaságban csak néhány vegyipari termékeket termeltek, azokat is jelentéktelen mennyiségben- Jelenleg a vegyipar az egyik fő iparág. Az utóbbi években a köztársaság vegyipara újabb termékeket állít elő, többek közt enzolt. gyantákat, szintetikus cserző- anvagokat. formaiint stb. A vegyipar termelése 1964- ben kétszerese volt az 1958- évinek Az építőanvagipar össztermelése 1958-hoz , viszonyítva TOC/Í ~ sére nőtt. Ez leginkább érzékelhető a lakásépítkezéseknél- Kinn jártunk alkalmával volt szerencsénk látni a két házgyár közül az egyiket, amelynek üzmelé- se és teljesítménye addig részünkről elképzelhetetlen volt. El kell hogy mondjam: egy 64 lakásos épületet az alapozás megkezdésétől számított 3 hónap múlva készen átadnak az új lakóknak. Ezeknek a házaknak nagyobb része 2 szobás. de 3 és 4 szobás lakások is vannak benne és a lakásoknak csak alig 15 százaléka 1 szobásAz Észt SZSZK iparában jelentős helyet foglal ed az élelmiszeripar. Mi magunk is jártunk egy csokoládégyárban, amelynek termékei a szövetségi köztársaságokban mindenütt megtalálhatók, s ízre, kivitelre és nem utolsósorban a termelékenységi és önköltségi követelményeket nézve világszínvonalon áll. A háború utáni években jelentősen fejlődött a halászat és halfeldolgozó ipar. 1964-ben a halfogás az 1940. évinek több mint hétszerese volt. A mezőgazdaság eredmányei Hangsúlyozni kell, hogy az Észt SZSZK népgazdaságának gyors fejlődéséhez nagyban hozzájárult a többi szövetséges köztársaságok népeine|k hatalmas segítsége. Gyökeres változások történtek az Észt SZSZK mezőgazdaságában is. — 1948-ban kezdődött el a mezőgazdaság kollektivizálása és 1953-ban a kollektivizálás kiterjedt az egyéni parasztgazdaságok 99 százalékára. A kolhozrendszer győzelmével a mezőgazdaság szocialista rendszere a földművelés alapvető formájává vált az Észt SZSZK-ban. Tíz év alatt a kolhozokban és szovhozokban a hústermelés 2,2-szeresére, a tejtermelés 2-szeresére, a tojástermelés 2,3-szorosá- ra, a gabonafélék termésátlaga 2,7-szeresére nőtt. A lakosság életkörülményeit és ellátását legjobban mutatja a kereskedelmi hálózat. Elmondhatom, hogy nemcsak Tallinnban, a fővárosban és más városban, hanem a falvakban is igen korszerű kereskedelmi hálózat van, az üzletek áruválasztéka igen gazdag. Látogatásunk alkalmával azonban legszembetűnőbb volt a vendéglátóipari ellátottság magas szintje, — mennyiségben, minőségben és kulturáltság tekintetében egyaránt. Észtország a Balti államok legkisebbje, népe mégis jólétben él, mert tagja a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének: Kapcsolatunkat a barátság, a testvéri segít- ség jellemzi Tisztelt Elvtársak! Sokan, de maguk az észt emberek is úgy jellemzik saját magukat, hogy ők hideg, északi emberek. Mi kinnjártunk alkalmával kutattuk, hogy miben is jut ez kifejezésre. Mindenütt azt tapasztaltuk, hogy szívük teljes melegével, szemükből sugárzó szeretettel fogadtak, nyíltan és őszintén beszéltek dolgaikról, tárták fel problémáikat, adtak tanácsot és óvtak az esetleges hibáktól. Nagyon sok helyen járatunk:, sok emberrel beszéltünk, üzemi dolgozókkal, kolhozparasztokkal, a tudomány területén dolgozókkal, a párt- és állami területen munkálkodókkal, beosztottakkal, vezetőkkel, mindenütt és mindenkinél azt tapasztaltuk, hogy a magyar nép iránti szeretet Ujrr-n-n tárilálTrorik O r&cPmúlt történelemből, de sokkal inkább a mában, a jelenkorban összefonódó kapcsolatainkból, barátságunkból, az egymás iránti segítségből fakad: Engedjék meg, hogy befejezésül ismételten köszöntsem észt testvéreinket, barátainkat nagy nemzeti ünnepük alkalmával és kívánjak nekik a kommunizmus építésében a barátság és a békéért vívott harcában nagyon sok sikert — fejezte be beszédét Fodor elvtárs. Üjból a nagygyűlés elnöke, Hack Márton vette át a szót és javasolta a résztvevőknek, dísztáviratban köszöntsék nemzeti ünnepe alkalmából Szolnok megye testvérvárosát, — Tallitant, majd felolvasta a távirat szövegét Dísztávirat „Mi, az Észt Szovjet Szocialista Köztársaság nemzeti finnepe alkalmából rendezett szolnoki nagygyűlés résztvevői tisztelettel és testvéri szeretettel köszöntjük a baráti észt népet, Tallinn város lakóit. Ezt az alkalmat is felhasználjuk arra, hogy kinyilvánítsuk örömünket a magyar és az észt népek közötti baráti szálak erősödéséért. Meg vagyunk győződve, hogy Szolnok megye, s ezen belül Szolnok város és Tallinn város kapcsolatának erősödése közös ügyünket, a szocializmus, illetve kommunizmus építésének nagyszerű céljait szolgálja. A továbbiakban is azon fáradozunk, hogy a szocialista internacionalizmus eszméje alapján kapcsolataink még sokrétűbbek és gyümölcsözőbbek legyenek. Az igaz barát érzésével kívánjuk az észt népnek és Tallinn város lakóinak, hogy a félévszázados hatalmas szovjet népek családjával együtt érjenek el újabb, még nagyobb sikereket a gazdasági és kulturális építő munkában valamennyiünk örömére és megelégedésére. MSZMP Szolnok megyei Bizottsága Szolnok Megye Tanácsa Magyar—Szovjet Baráti Társaság Szolnok megyei Elnöksége” (Folytatás az L oldalról.) folyósítson építési segélyt — az elmúlt évek gyakorlatában kialakult mértékben — azok részére, akiknek épülete kárt szenvedett. A Minisztertanács meghatározta a mezőgazdasági termékek 1968-ban életbelépő állami felvásárlási árátA kormány határozatának megfelelően a mezőgazdasági termékek állami felvásárlási árszínvonala 1968-ban 8 százalékkal emelkedik- Ez jobb feltételeket teremt a mezőgazdasági üzemek önálló gazdálkodásához, a mezőgazdasági termelés továbbá fej. lesztéséhez. A felemelt árszínvonal elősegíti a termelőszövetkezetben a belterjes fejlesztés finanszírozását a tagok számára pedig a termelés emelkedésével párhuzamosan növekvő jövedelmet biztosít. A nö* Termék Mennyiségi egység Búza Q Rozs q Sörárpa q Takarmányárpa q Kukorica q Napraforgó q Cukorrépa q Fűszerpaprika q Hízottsertés kg Vágómarha kg Tej lt A felsorolt mezőgazdasági termékek új. felemelt állami felvásárlási ára nem vonja maga után az alapvető élelmiszerek fogyasztói árának emelését mert a régi és az új felvásárlási árak különbözetét az állami költségvetésből fedezik. Nem drágul például a tenyér. a liszt a sertéshús, a zsír. a marhahús, a tej. a tejtermék, a cukor. A mezőgazdasági termékek konkrét — minőségi és egyéb ismérvek szerint differenciált — felvásárlási vekvő anyagi érdekeltség a háztáji és a kisegítő gazdaságokban folytatott termelést is fokozottabban ösztönzi. Az új állami felvásárlási árak meghatározásánál figyelembe vették a termelési költségekben bekövetkező változásokat valamint a néngazdaság szükségleteit és az exportban elérhető árakat is- Az állattenyésztési termékek ára nagyobb mértékben emelkedik mint a növényi termékeké Ez azt célozza, hogy javuljon a hús-, különösen pedig a sertéshús ellátás. A felvásárlási árak emelése általában az alapárak emelése útján valósul meg. ezenkívül magasabb lesz néhány termék nagyüzemi felára is. A fontosabb mezőgazdasági termékek fel- vásárlási átlagára — a jelenlegi átvételi helyre számítva a következők szerint változik: Árutermelés forintban egységenként alapárban 30.— 25,— 40.— 60,— 80,100,— 5.50 80.— 2,— L— 0.20 árait a kormány határozata alapján az országos anyagég árhivatal elnöke és a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter 1967- július 31-ig nyilvánosságra hozzaAz új állami felvásárlási árak a termények körében az 1968. évi új termésre, az állatok és állati termékek körében 1968. január 1-én lépnek életbe. Kivételt jelent a hízottsertés, amelyért a felvásárló vállalatok már 1967. október 1-től az új árat fizetikFélidő az aratásban Félidőhöz érkezett a mezőgazdaság legfontosabb és legsürgetőbb nyári munkája, az aratás az ország gabonatermő területének kereken 50 százalékáról vágták le eddig a termést, amelynek nagyrésze máris magtárakba, kombájnszérűikre került — közölték a mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztériumban csütörtökön rendezett sajtótájékoztatón. Mészáros István, a minisztérium ter- melésfelügyleti osztályának vezetője elmondotta, hogy a gabonbetakarítás eddigi szakaszában — a június végi, július eleji 30—35 fokos hőségnapok és a szórványos nagy zivatarok, kiadó-; esőzések ellenére — kedvező volt az időjárás. A legutóbbi jelentéseik szerint július 15—20 között lényegében végeztek az őszi árpa betakarításával — csupán a hűvös éghajlatú, hegyes vidékeken maradt itt-ott aratatlan tábla — és a gépesített brigádok zömét a kenyérgabonák aratására irányították át Eddig a takarmánybúza és a tavaszi árpa kétharmadát, a búza egyharmadát takarították be, a legkevésbé pergő rozs aratása még nem sürget De ezzel is túljutottak már az 50 százalékon. A déli országrészeken többhelyütt vágják már a zabot is. Megállapítható, hogy az első félidőben jól dolgoztak a gépek: Július közepéig a betakarításban 85 százalékos volt a gépi munka aránya, ezenbelül a kombájnoké 88 százalékos. Jelenleg kereken 11000 kombájn dolgozik a gabonaföldeken, és napi munkateljesítményük átlaga legutóbb elérte a százezer holdat Az aratás további szakaszában a termelőüzemeknek a maximális időkihasználásra kell törekedniük, hogy minél kisebb veszteséggel kerüljön a magtárakba az ország kenyere. A gabonabetakarítással párhuzamosan jó ütemben halad a borsó aratása, a gyümölcs- és a zöldségfélék szedése, valamint a növényápolás. Az ember és igazolványa Alaposan kibabrált velünk ez az igazolvány-szemléletű élet. Mert annyi dokumentumot hord már az ember állandóan a zsebében, hogy akár a legéletbevágóbb ügyekben sem szükséges személyesen megjelennie Vízumot kér? Feladja a címzettnek a zakóját, benne az ösz- szes személyi igazolványokkal, s <* hivatal elintézi. Megértük, hogyha nincs nálunk személyi papír, egyszerűen nem számítunk• Olyan, mintha nem is léteznénk. Hogy ez az „igazolvány pour l’ igazolvány” szemlélet mennyire úrrá lett rajtunk, két. mostanában * megtörtént eset is „dokumentálja”- Egyébként a sajtóból mindenki értesülhetett ezekről. Mindkettő házas- :ágkötés ' körüli visszaéléssel kapcsolatos. Egyik esetben késett az esküvőjéről a vőleaénv.Tűkön állt a menyasszony, s a násznép, rágta a bajuszát az anyakönyvvezető (persze. ha férfi volt)- A vőlegény nem jött. Mivel azonban a legfontosabb a leendő férj személyazonossági igazolványa kéznél, a menyasszonynál volt, okos nő lévén nem teketóriázott- Megkérte jövendőbelijének jelen levő barátját, helyettesítse a késlekedő vőlegényt, s felruházta őt nnnnk személyi igazolványával. A frigyet ekképp legalizálták az anyakönyvben. A későn érkezett vőlegény — ugyancsak realista, modem gondolkodású ember — hálásan köszönte a szívességet... Az már véletlen, hogy a hamis házasságkötési az ifjú féri bosszúból leleplezte, mikor egyszer összekapott szintén ifjú feleségével. Más furfangos nő úgy tolt ki szeretőjével, aki nem akarta őt feleségül venni, hogy elcsórta a fiú személyazonossági igazolványát. lement az utcára, s az első vállalkozóval, akinek volt kellő humorérzéke és meggyőződése az igazolványok emberfeletti hatalmáról. — a szerető személyazonosságija alapján ösz- szeházasodottNomármost. A dolgozó csak kuncogni tud ezen a bolondos helyzeten. amit az említett, két csalafintaság előidézett- A fővárosi tanács igazgatási osztálya ezekután úgy rendelkezett, hogy az „igen”; kimondása előtt azonosítani kell a mátkapárt, ami a személyi igazolvány arcképének és „eredetijének” tüzetes összehasonlításából áll. Mi van ennek az intézkedésnek a mélyén? Mindenképpen annak hatósági elismerése, hogy korunk igazolvány áradatában az arra illetékes rubrikakitöltők már rég elfelejtették, egyáltalán mire való az arcképes igazolvány. Ezután tehát készüljenek fel a házasulandók hosz- szadalmasabb fixírozásra. Gondoljuk az anyakönyvvezetőknek is át kell esniök néhány friss tanfolyamon, ahol külön be kell gyakorolniuk. mennyi az a fürkészési időtartam. amelyen túl a jóképű vőlegény, vagy szemrevaló menyasszony párja nem esik mindjárt ott helyben féltékenységbe, s ebből kifolyólag tett- legességbeMinthogy azonban két ilyen eset is élesen rávilágított, mit ér az ember és igazolványa, az új — azonosítási rendelkezés nem megnyugtató. Csak a jövőre nézve- Mived a véletlen fedte fel az ismertetett visszaéléseket, amilyenekre eddig gondolni sem mertünk, nem elképzelhetetlen. hogy a múltban nem kevés házasságot kötöttek ilyesféle raffinációval. Hogy ezekről is lerántsuk a leplet, javasoljuk — egyelőre csak — az utóbbi tíz évben kötött házasságok kontrollálását. Rendeljék be az anyakönyvvezetők a házaspárokat és most már lelki- ismeretesen hasonlítsák össze a személyazonosságiakban levő fényképet az „eredetiekkel”. Majd ennek lebonyolítása Után rá lehet térni az ellenőrzésre az eddio anyakönyvezett haláleseteknél- Hátha olyasmi is kiderül, hogy az elhalálozott személyazonossági igazolványa alapján — mást temettek el- (Gondoljunk gróf Movie Christo esetére.) Tóth István nagyüzemi felárban 1.— L—
