Szolnok Megyei Néplap, 1967. július (18. évfolyam, 153-178. szám)
1967-07-16 / 166. szám
Jűíh» Hi KÖLNÖK MEGYEI NÉPLAP it Belépés a Néplap olvasóinak... A rádió kulisszái mögött lyányi Grünwald Béla emlékkiállítása Szolnokon Ma már mindenki természetesnek tartja, hogy rádióján megnyom egy gombot, vagy csavar rajta egyet, s máris megtudja, mi történik a világ másik felében. Kis mozdulat és világhírű zenekar szól a szobában, kedvenc színész szaval, vagy felcsendül a népszerű táncdal. Szól a rádió.. | A Magyar Rádió két és fél millió előfizető részére naponta több mint 40 órán át sugároz műsort, a Kossuth, a Petőfi, és az URH adón, ezenkívül éjjel-nappal 9 nyelven ad műsort más országok részére. Fennakadd» nélkül A rádió apparátusa hatalmas, bonyolult gépezet Az egyes osztályok és részlegek összmunkájához van szükség ahhoz, hogy pillanatnyi fennakadás nélkül, másodpercnyi pontossággal bonyolódjék a műsor. Az Aktuális Főszerkesztőség, az Irodalmi Főosztály, a Zenei Főosztály, az Ifjúsági és Gyermekosztály, a külföldi adások főszerkesztősége, és a kiszolgáló osztályok munkája elválaszthatatlanul ösz- szefügg egymással. Minden főosztálynak, ezenbelül minden osztálynak megszabott műsorideje van, — amelynek kitöltésére éves tervet készítenek. A Műsorszerkesztőség pedig, a fő irányelvek szerint, beosztja a műsoridőt Ha a Rádió Kollégiuma elfogadta az éves tervet, a szerkesztők hozzálátnak a részletek megvalósításához. — Így aztán az egyes műsorok különböző előkészítő, félkész-, kész és adásra kész állapotba kerülnek) Van hatod-hetes, negyedhetes, és előhetes műsorterv. Az előhetes műsorterv már tulajdonképpen nem is terv, hanem a teljes kész műsor, amelyet a Rádióújság is közöl. Természetesen ennek ellenére a napi műsorban is lehet változás, valamely rendkívüli esemény, vagy érdekesség miatt. Ha például á drámai osztály egyik szerkesztője megíratott, lektorált és elfogadott egy hangjátékot azt kellő javítás és előkészítés után átadja a Stu- dióosztálynak. A Stúdió- osztály vezetője kijelöli a rendezőt, aki aztán gondoskodik a felvételhez szükséges stúdióról, kijelöli a szereplőket meghatározza az egész felvétel ütemét A kijelölt színészek névsora a Színészegyeztetőbe kerül. Itt összehangolják a kért színész idejét a színházzal, a filmmel, a szinkronnal, a TV-vel és fellépésekkel. Szükség esetén valamelyik színész helyett — annak elfoglaltsága miatt — más színész behívását javasolják a rendezőnek. Amikor már minden készen áll: színészek, ügyelők, különböző zörejberendezések, a zenei anyag, a technikusok, forgató, a zenei rendező — kezdődhet a felvétel. Egy-egy nagyobb hangjáték, vagy műsor felvétele több napon át is eltarthat. A rendezők különböző elgondolások szerint dolgoznak, — egyéniségüknek, rendezői felfogásuknak változása szerint. Van, áld például nem kedveli a zörejeket, de még az egyes jeleneteket elválasztó zenei futamokat sem. Másik rendező viszont már ilyen „hangkulisszákkal” dolgozik. Akad, aki előre felveszi a szöveges részeket és utólag játsssza hozzá a zenét. Ismét más rendező — akár a filmnél — az azonos szereplőkkel játszódó jeleneteket egyszerre veszi fel és utólag „vágja” össze egységes egésszé. A felvett, kész tekercsek aztán tovább kerülnek a lehallgatókhoz, akik e.len- őrzik a felvétel technikai minőségét. Ezután a tekercs eljut a bonyolítási osztályra, ahol a megfelelő kísérő okmányok alapján azonosítják a tekercseket, és besorolják azokat megfelelő helyre. A szalag- tár, a rádió egyik legnagyobb értéke) A napi add» vesére Az adás napján a tekercsek szigorú idő-besorolás szerint, az okmányokkal történő újabb gondos egyeztetés után az adő- studióba kerülnek; — A központi turnusvezető az egész napi adás vezére. Tőle veszik át az anyagot a Kossuth, a Petőfi és az URH adó turnusvezetői. Az adó — stúdió — komplexum és a kapcsoló terem a rádió lelke. A tumusve- zető, a bemondó, és a technikusok egymástól üvegfallal vannak elválasztva, de fényjelekkel (és hangjelekkel) szoros kapcsolatban állnak egymással. Amikor a bemondó megszólal: „Kossuth rádió Budapest” — a technikai helyiségben a technikus keze már rajta van a magnetofon Indító gombján. Egy fényjel és kezdődik a műsor. Ez persze csak a séma. Adott esetben a kapcsolóteremnek olykor az ország, vagy a világ 8—10 vagy még több pontjáról kell közvetítést fogadnia és ezeket megfelelő sorrendben az adókra „kiadni”. — És mindezt másodpercnyi pontossággal, megállás nélkül. H. A. Szolnok városa egy évszázada a magyar festészetben jelentős szerepet játszik. A művészt-' -m alapítása óta pedig fe k java megfordult itt. Az oly sok. értékes festői tanulságot magábanfoglalió, jellegzetes alföldi táj sajátságos életformájával termékeny impulzusokkal szolgál. A század elején Iványi-Grün- wald is a telep vendége volt. Nagybányáról jött ide. 1887-ben a párizsi Julien szabadiskolán Csókkal. Fe- renczyvel együtt a világos, paszteles színeket kedvelő francia mester Bastien Lepage művészetét csodálták. Ennek nyoma mindhármuk korai művészetében fellelhető, Iványinál a Hadúr kardja és Áhitat című, kiállításunkon is szereplő művekben érvényesül a halvány színkultúra. Természetesen a nagy magyar, Párizsban élő mester Munkácsy szenvedélyes, drámai hangvétele, sötét színei szintén nyomot hagytak Iványi bizonyos alkotásaiban, így az Anarchisták sorsot húznak, Műteremben és a Hadúr kardja második változatán. Nagybányán az igézetes szépségű táj ragadja meg és alakítja festői felfogását. Grünwald a legjobb nagybányai hagyományok egyik jelentős képviselője, aki lendületes munkavágy* gyal sokat és örömmel dolgozott. Festői felfogások tekintetében rendkívül mozgékony. 1907-ben töltött néhány hónapot Szolnokon. Fényes Adolf, a telep utolérheted len képességű festője már megalkotta ekkor Szegény ember élete c. sorozatát, melyet 1905-ben mutatott be Budapesten abban az évben, amikor Iványi-Grünwald kiállítását is megrendezték. Perlmutter Izsák ugyanekkor dolgozott Szolnokon, s a dekoratív, szecessziós irányban haladó festők közül Olgyay, Szlányi, Jávor, Vidovszky, Zádor. A kiállításon a Parasztszoba ennek az időnek emléke Iványi művészetében. A fény nyel, ragyogással telt szobában a tárgyak körvonalai elmosódnak, lebeg, mozgásban van minden. A másik szolnoki emlék egy rajz, mely már irányt mutat későbbi stílusához. Egységes, összefoglaló formákat érzékeltet itt, határozott kontúrokkal) Új festői kísérleteit értékelte Kada Elek Kecskemét város művészetkedvelő polgármestere, aki művésztelep létesítését tette lehetővé a városban, s vezető tanárnak 1911-ben Iványit hívta meg. Az itt töltött évtized egyik sokat méltatott kiemelkedő műve a Kofák a hóbuckák között. Mesterünk a dekoratív sommázó megjelenítési miód kialakításán fáradozik. A megtervezés, újraalkotás izgalmai tartják fogva, konstruktív irányban végez kísérleteket. Egyéni, új hang csendül meg e művekben. A kecskeméti városháza számára készített freskótervek- nek egy friss vázlata kiállításunkon érzékelteti újabb törekvéseit. A dekoratív előadás mellett a színek erőssége és a hajlékony kompozíció, a ritmus jellemzi ezeket az alkotásokat. Aktkompozíciói mellett szívesen foglalkozik cigánytémáival, s a falusi munkát, tájrészleteket ábrázoló műveiben feloldottabb, színes felfogás jelentkezik 1920 óta Budapesten élt s nyarait a Balatonnál töltötte. Festészetének tiszta eredményei Iványi-Grün- waldot a magyar festészet egyik érdekes alakjává avatják, aki egyénien fejlesztette tovább karának stílustörekvéseit. Művészet- történetünkben mint a nagybányai művésztelep első generációjának elismert tagja, a korai szecesszió egyik hazai megteremtője, s mint a balatoni tájak szín- dús alkotója vívta ki az elismerést. Dr. Telepy Katalin Elkészült a Tisza II. idegenforgalmi tanulmánya WT m AKISKOR« VlZlfPCSŐ ÉS IÄROEQ HEIYSZÍNRAJZA imémncfAiv^ Az Országos Vízügyi Főigazgatóság az Országos Idegenforgalmi Hivatallal együtt tanulmánytervet készített > n. Tiszai Vízlépcső terveibe illőé11- A megváltozó táj, a Velencei tőnél négyszerié nagyobb leendő víztükör ugyanis kiváló üdülési, pihenési lehetőséget Ígér, A terv készítői négy Idegenforgalmi központot jelöltek ki. E szerint a Heves met gyei oldalon Poroszló és Kisköre, a Szolnok megyei részen Abádszalók és Tiszafüred a fő üdülési centrum. A terv azzal számol, hogy Tiszafüred környékén kétezer állandó üdülő tartózkodik, s ugyanennyien hétvégi pihenésre érkeznek Szolnok, Heves, Hajdó- Bihar megyéből, sőt Miskolcról is. A tervezet az állandó üdülőkön kívül moteleket, kempingtáborokat, horgásztanyákat, a más alkalmi pihenőket la feltételez. Az idegenforgalmi tervek megvalósulására egyébként 161 millió forintot szánnak. Isteni a közérzetem Kicsit szégyelli, hogy csak akkor hoz virágot a nővérének, amikor meccset akar nézni. Vera most is szó nélkül elvette a csokrot és már engedte is le a függönyt, s bekapcsolta a televíziót — Már elkezdődött — mondja, és ő is leül. Köténye zsebéből elővesz három takarékbetétkönyvet, és mutatja. — Látod, a Jani is örült neki. Hozta a pénzt, vittem a bankba. Nem figyel rá, éppen most rúgtak kapufát a pepiták, jó a közvetítés. De az asszonyt nem zavarja a kovászszerű sötétség, kinyitja a könyvecskéket. — Az én nevemen van nyolcezer, a gyerekén háromszáz, a Jani könyvében meg ötvenegy harminc. Nem morgott ám egy dekát se, úgyis közös, nem igaz? De igaz, és most éppen gólt rúgtak a vendégek, valakit dobálnak a levegőben, de jó lenne tudni, ki az? — Már bekasziroztuk a pénzt a tervezőirodától, meg a tanácstól, ■hogy jött, el is ment. Már ami elment, mert a java azért itt van. Felgyújtja a villanyt, és meg kell nézni a betétkönyveket. Először a nyolcezreset, azután a Kis- veráét, de el kell olvasni azt is, hogy ötvenegyharminc. Fél szemmel látja az eredményjelző táblát, hat kettő, még nem változott semmi. — Veszünk majd egy telket. Kis telkecskét, lehet kapni már húszezerért. Van nyolcezrünk, kapunk még tízet, a többi meg összejön. — Igen, összejön. — össze hát. Aláírták az új szerződést, elvállalta a viaduktmerevítőket, onnan is jön pénz. Mit gondolsz, mennyi? Megkapjuk a tíz darabot? — Tízet? Annyit azért nem, azazhogy, de lehet, hogyne, persze. — Miért ne kapnánk? Hiszen a Jani megdolgozik érte. Szeretne a meccsre figyelni, lassan vége a félidőnek de a nővére a képernyő elé áll: Olyan sok az a tízezer? Csak a sípszót hallja, meg azt, hogy egy szurkoló belerecseg a mikrofonba: Lári fári, nem kell várni, és egy sietős hang bejelenti, hogy most hírek követ* keznek. Vera, a ronda, barna könyv- szekrény mellé áll. — Ez is most újult. — Uj könyvek is vannak? — Olcsón vettem. A Janihoz jár a bizományos, mindig visz neki egy csomagot az irodába. Részletre adja, válogatni se kell. Tudod mibe került ez a felső félsor is? Potom... Vera megint előveszi a betétkönyveket. — Mióta kiváltottam ezeket isteni a közérzetem. Fogd csak meg ezt a nyolcezrest! Ahhoz képest, hogy mennyi van benne, nem is nehéz. Éppen olyan könnyű, mint a Kisveráé vagy a Janié. Hiába cikázik a labda, tempósak a pepiták, meg kell fogni a könyveket. — Könnyű. — Ma bevásároltam, itt volt a gázos, kifizettem négyszázat. Húszat kell adnom a házmesternek. Meg is nézem mindjárt, mennyi pénzem van. Lesz-e elég apró? A pénztárcában csak százasok vannak. Bemegy a másik szobába, leakaszt egy sötét férfiöltönyt — Janié. Egy szempillantás alatt megfordítja, de úgy, hogy a ruha nem gyúródik össze, s a fogas se esik ki belőle) — Fejreállítás. Így kell ezt csinálni. El kell szedni a pénzt a férfiaktól. Minek nekik. Nézd csak, mintha Janival együtt fejreálli- tanám, kihullik a zsebből a lényeg. Nem sok hullott ki, három forint húsz. — Azért én nem állok fejre, nem vagyok férfizakó! Hagytam itthon két pirosat, hiszen csak szerdán jön fizetés. Tegnap megvettem a gyereknek az iskolaköpenyt, meg a töltőtollat, ne sírjon. Azt hiszed, lehet olcsót adni neki? Nyűgösködik: „Az én toliamon ne spóroljon senki!” Most se nézheti a közvetítést ég a villany, kell a lámpa, mert Vera keres valamit, a Monte Christoban. — Itt is kell valaminek lenniej Nincs. — A sárgarépja drágább lett, de azért kijövünk valahogy. Szerencsére, nem sokat pusztítunk belőle. Az embernek a hét végére alig marad Csak ha egy kicsi összegyűlik a takarékban, akkor dolgozhat a fantázia. Nyolc darab ezresnél már lehet. Csengetnek. Kisvera jött haza az iskolából. — Anyu! 6 forintot kell vinni a suliba, — Látod, megint a pénz — mondja élvezettel az anyja. — Mindig csak a pénz. Már harmadszor kémek ebben a hónapban és a gyerek minden nap visz még két forintot, berakja a-takarékba. Hadd szokja meg. A képernyőn már percek óta csak a monoszkóp vibrál, vége a mérkőzésnek, azt se tudja, mi lett az eredmény. Az asszony odamegy a géphez, lekapcsolja. — Na, mostmár idefigyelhetsz! Mit szólsz a telekhez? Nem sok érte a huszas? Kisvera vacsorázik, de bekiabál a konyhából, — Tegnap mondta az apu, hogy talán alkudni is lehet. Anyu, jó lenne, ha megkapnánk tizem- nyolcezerért? A gyerek sem beszél másról. — Ennek is kell a pénz. Nem váltanál egy tízest? Éppen annyi aprót tud össze- kapirgálni, kiszedi a papírpénzele közzül. — Tessék. A gyerek egy pillanatig sem mozdul el onnan, tetszik neki a pénzváltás. Csodálkozik. — Anyu, a bácsi férfi? Egy pillanatig mindketten furcsán néznek a gyerekre, de az asszony mindjárt kapcsol: — Azért kérdezi, mert pénz van nálad. Nálunk csak a lányoknak van pénzük. Láttad a Jani betéri könyvét? Kisvera nem érti, firtatja tovább: Ha férfi, akkor miért van nála pénz? Tízes is, meg százas is? Krajczár Imre
