Szolnok Megyei Néplap, 1967. június (18. évfolyam, 127-152. szám)
1967-06-17 / 141. szám
1967. Június 17, SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A A NEB vizsgálatának tapasztalataiból Agyak a folyosón gek jelentős része nem esett át rendelőintézeti kivizsgáláson, ez pedig a kórházi munkát növeli, holott ahogy az előbbiekben írtuk, így sem képesek minden feladatot ellátni. Ez a beutalási arányszám adódik abból is. hogy a tanyavilág lakóit elég körülményes a rendelőintézeti kivizsgálásra beküldeni kórházba utalás előtt, de ezt a fele-fele arányt még ez a tény sem indokolja megfelelőképpen. Igen tekintélyes a más megyéből ide utaltak száma is, a vizsgálat napján a kórházakban átlag öt, Mezőtúron 20(!) százalék. Ez is hozzájárul ahhoz a sajnálatos tényhez, hogy a zsúfoltság miatt sokszor még a gyógyulási folyamat befejezése előtt kénytelenek betegeket hazaküldeni a megye kórházaiból. Ugyanez a NEB vizsgálat közvéleménykutatást is rendezett a betegek között- Ezeknek megállapításai nagyrészt megegyeztek a vizsgálat hivatalos véleményével. Néhány érdekes tényt azonban ezen felül is megemlítettek. Ilyen volt az, hogy az orvosi munkával, az orvosok magatartásával általában elégedettek a betegek. Az ápolónőket illetően a vélemények már megoszlanak, egyes fiatalabb ápolónőkről kialakult olyan vélemény is,- hogy felületesek, időnként udvariatlanok is. Igen sok elmarasztaló vélemény hangzott el a beteglátogatások rendjével kapcsolatban. A szabályokat nem tartják be, sok látogatót engednek be egv beteghez, akik ülőhelyek híján felsőruházatban az ágyak szélén foglalnak helyet. A lárma, az idegesség, a kinti gondok behozatala felidegesíti a betegeket és állapotukban visz- szaesést idézhet elő. Az eddig elmondottakon áttekintve látható, hogy vannak olyan kérdések, — amelyeken csak az országos szervek segíthetnek. Ilyen a zsúfoltság ^gyökeres megszüntetése. Szolnokon csak egy orvosság adódik, amiről már esett is szó: 1980-ig egy minden igényt kielégítő nagy kórház felépítése a jelenlegi kórházénál egészségesebb helyen. Karcagon a kérdés megoldódik az új. nyolcszáz ágyas kórház beindításával, de Jászberényben, Mezőtúron is új kórház építése látszik kívánatosnak, legalább is a negyedik ötéves terv során. A.ddig is azonban a belső erőforrásokat felhasználva kel! a helyzeten változtatni. A NEB javaslatai szerint a beutalási rendszer irányítását olv módon kell szabályozni, hogy a sürgős ellátást igénylők ki. vételével a betegek lehetőleg előzetes rendelőintézeti kivizsgálás után a szakrendelés javaslatával kerüljenek a kórházba. Ez igen jelentős segítség lenne. Felül kell vizsgálni és módosítani a megye kórházainak ellátási területét, figyelembe véve az 1987- ben működni kezdő új kórházak , ágyszámát. A zsúfoltságot csökkentené, ha fel lehetne számolni a kórházak területén lévő szolgálati lakásokat. Ez nem könnyű, hiszen a városok lakáshelyzete amúgy sem megnyugtató. Mésis meg kell valahogy oldani, hiszen így válna lehetővé új szociális helyiségek. fürdők, WC-k létesítése és ezzel a kórházi ellátás megjavítása. Ami pedig a hrtacrtáto- gatás rendjét illeti, elérkezett az ideje, hogy erélyes kézzel nyúlianak hozzá és bevezessék mindama korlátozásokat, amelyek a betegek gyógvulása érdekében szükségesek, még akkor is, ha a látogatók körében ezek az intézkedések népszerűtlennek bizonyulnának, — hí *Fűkaszával vágják a vcrösherét a tiszaderzsi Kossuth Tsz-ben (Foto: N. Zs.) FILM A nőstény- farkas Megnyerő külsejű, s fiatal a „Nőstényfarkas”, aki nevelőintézetbe kerül. Ilka Zafirova ígéretes alakításában egy vad, és mindenkivel gyanakvó, ellenkező lány néhány napjába nyerünk bepillantást. A konyakkal és cigarettával történő, leereszkedő bevonulás után a nevelőintézet tanulói éjszaka jó kis murit csapnak. Nagy szippantásokkal szívják a cigarettát, gyors kortyolással tüntetik el a konyakot, aminek következménye, hogy hárman a pincében józanodnak ki reggel, miközben az intézetben tűz keletkezett, ami kárt is okozott. A tanárok, az igazgató kivételével nem bíznak a nőstényfar- kasban, aki természetesen nemsokára kereket old. Ám odahaza nem várja senki, édesanyja második férjével víkendezik valahol, a szerető papának meg több gondja van a fényes autójára és gyakran váltakozó szeretőire. Nincs más út, visszakerül a régi társaságba, de az értelmetlen ölelkezések láttán csömört kap és visszasiet a javítóintézetbe. Az igazgató, aki modern — bár néhol sablonosán — nevelési eszméket képvisel, a maga esetlenségében is rokonszenves figura, kiáll a lány védelmében, amikor a társaságbeli fiatalemberek részegen ricsajozva, követelődzve visszahívják. Első eset, amikor valaüi megvédi, segíti. Ettől kezdve beleilleszkedik a nevelőintézeti közösségbe, s bízni lehet benne. A középszerű, témájában számtalanszor feldolgozott bolgár film nem hat a meggyőzés erejével. Egy-két maradandó kép, néhány pofon, s marad a kérdés: miért is lett „Nőstényfarkas” a bájos, élete elején álló fiatal lányból? L. I. Az újszászi „Szabadság” MG. Tsz mezőgazdasági munkákban — nagy gyakorlattal rendelkező képesített TRAKTORVEZETŐKET alkalmaz munkaszerződéssel. Fizetés ÁMG norma szerint. Jelent- kezin a szövetkezet központjában lehet. «I Ünnepélyes évzáró Jászladányban Befejeződött Jászladány- ban a napokban a marxista—leninista középiskolai oktatás. A községi tanácsházán megtartott ünnepélyes évzárón huszonötén tettek sikeres vizsgát. A termelőszövetkezetek, a földművesszövetkezet és a ktsz dolgozói egész évben derekasan tanultak, így szép tanulmányi eredményt értek el. Az ünnepélyes évzáró után is együtt maradt r,z osztály, fehér asztal mellett sokáig elbeszélgettek, ősszel többen marxista— leninista esti egyetemen folytatják tanulmányaikat, mások meg a községben tartandó különböző előadásokon hasznosítják a tanultakat. — Mi ez, szükségkor*! áz? — kérdezte egy látogató, amikor a megyei kórház szemészeti osztályán a folyosón, kerti padokra ágyazott fekhelyeken találta a betegek egyrészét. Zsúfoltság mindenütt —, emberek a folyosón, szükségelhelyezésben, de miért? A zsúfoltság különösen 1961-től nagy, amikor is a mezőgazdaság szocialista átalakulásával kapcsolatban a tömegesen belépő új tsz-tagokra is kiterjesztették a társadalombiztosítást. Két jellemző adat: a megye általános kórházi ágyainak száma 1961—66 között mindössze 3,5 százalékkal emelkedett, a kórházak fenntartási költsége viszont 36,7 százalékkal. Tavaly a megyében a kórházak fenntartására 62 millió forintot fordítottak. A számok világosan mutatják: az egy ágyra jutó beteglétszám nőtt tetemes mértékben. Egyéb oka is van a zsúfoltságnak: sok a bennlakó személyzet a kórházakban. Szolnokon a megyei kórházban például 78-an laknak, elfoglalnak mintegy hétszáz négyzetméternyi hasznos területet, amely újabb ágyak elhelyezésére, hiányzó szociális helyiségek pótlására lenne alkalmas. Mert ez is súlyos probléma: egy fürdőszobára, illetve illemhelvre a megyei kórházban 60—70 beteg jut Az orvosok és a ápoló személyzet a végletekig túlterhelt és így állhat elő az a fonák helyzet is, hogy az ebédet takarítónők, ápolónők szolgálják fel a munkaruhájukban, ami joggal váltja ki a betegek felháborodását. Nagy a fiatal orvosok vándorlása, ehhez a lakáskörülményeken kívül ezek az áldatlan állapotok is hozzájárulnak. A kórházak jórészt korszerűtlenek. Ezen nem a felszerelés, hanem a megfelelő szakosztályok hiányát értjük. A vidéki kórházakban csak a négy alapszakma kórtermei találhatók meg (belgyógyászat, sebészet, nőgyógyászat, gyermekgyógyászat), kedvezőtlen elhelyezésben, szétszórva. A múlt örökségeként összegezve állapíthatjuk meg: Szolnok megye a tízezer lakosra jutó általános (tehát nem tbc-s) kórházi ágyak tekintetében egyike az ország legrosszabbul ellátott területeinek, ennek összes káros következményével együtt. A sok nehezen megoldható probléma mellett külön figyelmet érdemel egy eddig nem sok figyelemre méltatott tény: a betegbeutalás irányításának megoldatlansága. Egy rendkívül alapos NEB vizsgálat, amely a kórházak létszám és eszközgazdálkodását, a zsúfoltság okait és következményeit kutatta, megállapította, hogy egy adott napon 1407 beteg feküdt 1387 kórházi ágyon. — A beutalóval bekerült betegeket fele-fele arányban utalta be a körzeti orvos és a rendelőintézet. Ez az arány igen rossz, mert azt mutatja, a kórházi beteFefújítrák a kultúrházat Régen megérett már a felújításra Tiszasülyön a MEDOSZ kultúrház. Az idén sor kerül erre a nagy munkára. A jászladányl Vegyesipari Ktsz 300 ezer forintért hozza rendbe az épületet és a mellékhelyiségeket. A szerződést már megkötötték. Sőt, az építkezés, hez is hozzákezdtek. Év végéig minden munkát befejeznek. Természetesen nem marad kulturális esemény nélkül a falu, mert a földművesszövetkezet klubjában tartják meg a különböző rendezvényeket. Á Hazafias Népfront Országos Tanácsa elnökségének ülése A Hazafias Népfront Országos Tanácsának Elnöksége pénteken ülést tartott. A tanácskozáson részt vettek a mozgalom budapesti és megyei bizottságainak elnökei és titkárai. Az Országos Tanács Elnöksége állást foglalt az imperialista agresszió miatt bekövetkezett közel-keleti helyzettel kapcsolatban. Az állásfoglalás a Hazafias Népfront-mozgalom mögé tömörült tömegek véleményének hangot adva — határozottan elítéli az arab országok szabadságát és függetlenségét fenyegető hódító törekvéseket. Mi a felelős ezérf... ... hogy ezek az emberek munkaidő alatt heverész- nek? A tiszasasi Rákóczi Tsz szőlészetében a harmadszori permetezéshez kezdtek hozzá, s az egyik brigád területére kirendeltek három Rapidtox permetezőt. Csak a permetlé szállítást „felejtették el” folyamatosan megszervezni. Mindössze egv iajttal hordják a permetlevet, s mikor az kifogy, kénytelenek várni a következő fordulóig, mely elég hosszú időt vesz idénybe. Ilyen szervezés mellett az emberek — mint mondták — keveset kérésnek, nem is beszélve arról, hogy késik a permetezés befejezése a tsz-ben. ami komoly károkat is okozhat. — N. Zs. — A „legbiztosabb“ szín A Ford Motor Campany megbízásából Gordon Sim- monds angol ipari pszichológus beható vizsgálatokat folytatott annak kiderítésére, hogy melyik a „leg- bitíSStói»” szín az autóknál. Beható vizsgálódásai alapján a sárga színt jelölte meg az autók legalkalmasabb színeként. A Ford gyár 1967—68-as autóajánlatai között azonban sárga színű kocsi mégsem szerepéké 9>Vak nyomozás“ az olajért és földgázért Ami egy akadémiai nagydíj mögött rejlik Olyan kutatást jutalmazott az idén nagydíjjal a Magyar Tudományos Akadémia, amely ma még felbecsülhetetlen értékű természeti kincs, a Szeged környéki olaj- és földgáz- készlet megismerésére és hasznosítására vezetett Geofizikai vizsgálataik, amelyek a későbbi kutatófúrásokat megalapozták, hasonlítanak arra. ahogy az orvos vizsgálja az ember szervezetét. Az előzetes feltételezések után körülbelül 150 négyzetkilométeres területen 3—4 kilométeres sűrűségű hálózatot jelöltek ki. A háló „szálainak” hossza együttvéve elérte az 1000 kilométert. A csomópontokon mintegy 2000 robbantással mesterséges rengéshullámokat „lőttek” a föld mélyébe. Minden egyes robbantás hullámainak terjedését 600 méteres körzetben 24 — összesen vagy 50 000 — ponton figyelték meg, s abból, hogy ezek a hullámok mikor és milyen erővel érkeznek vissza a felszínre, kiolvasták a mélységben egymásra telepedett rétegek szerkezetét és elhelyezkedését. A robbantásokhoz 10—12 tonna paxitot használtak fel. Ennek a „vak nyomozásnak”, — mert hiszen a föld mélyébe ,egyetlen fúrással sem hatoltak le — az eredménye azoknak a mélységbeli képződményeknek a felfedezése és feltérképezése lett, amelyekből utóbb a kutak valóban felhozták a gázt, illetve az olajat. A nagydíj tulajdonképpen annak az új módszernek a kidolgozását jutalmazza, amelyet e kutatásoknál alkalmaztak. — De ebben az esetben a tudományos és a gyakorlati eredmények igen nagy mértékben fedik egymást