Szolnok Megyei Néplap, 1967. június (18. évfolyam, 127-152. szám)

1967-06-16 / 140. szám

Világ proletár jai, egyesüljetek! SZOLNOK MEGYEI I A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG É* * MEfivci tauirc i api* XVin. évfolyam, 140. szám. Ara SO fillér 1967, június 16., péntek. Az ellenőrzés joga; a segítés kötelezettsége „Jogaink növekedése egyet jelent kötelességeink bővülésével, s csakis akkor élünk jól e jogokkal, ha azokat hatékony eszközök- nek tekintjük, olyan eszkö­zöknek amelyeket például a kapkodás megszüntetésé­re, a túltengj levelezgetés- adminisztrálgatás jelszámo. lására. a lélektelen, me­chanikus ügyintézés ma még meglevő gyakorlatának erőteljes megváltoztatására használunk /öl”. Az idéző­jelbe tett mondat egyik hi- vatali pártszervezetünk tag­gyűlésén a vezetőség be­számolójában hangzott el: felelet volt ez a mondat — s maga az egész beszámol! — azoknak, akik a párt IX. kongresszusának határoza­tát, a hivatali pártszerve­zetek ellenőrzési-beszámol­tatási jogáról, enyhén szól­va is különösen értelmez­ték. Akadt ugyanis néhány párttag, akik úgy vélték, hogy a jogok növekedése a hivatal irányításának kor- mányrúdját itát csúsz­tat ja* majd a vezetőség kezébe, azaz ettől kezdve a pártvezetőség „dirigál”. A hivatal, ahol az emlí­tett eset megtörtént, egyi­ke azoknak, amelyek nap mint nap állandó kapcso­latban állnak a lakosság­gal, s ha valahol, itt iga­zán döntő kérdés, milyen az ügyintézés stílusa, tartal­ma, milyen eszközök szol­gálják — vagy éppen aka­dályozzák — a sokat em­legetett „ügyfelet", a pártszervezet eddi? is igye­kezett segítséget adni * munka javításához, ám nem volt meg az a joga, hogy ne csak adjon, hanem kér­jen is, mégpedig számon- kérjen helyes, de elsikkadt intézkedéseket, félúton megtorpant ügyviteli egy­szerűsítést. A párt vezető szerepének minden terüle­ten való erősítése, tovább­fejlesztése logikusan ma­gával vonta a korábbi, üzemi és hivatali-intézmé­nyi pártszervezetek jogkö­rére vonatkozó megkülön­böztetések megszüntetését, annak egységes kimondását, hogy a pártszervezetek 10 ga és kötelessége a terüle­tükön folyó munka átfo­gó ellenőrzése, a vezetők beszámolta tása. Az említett pártszervezet tehát jogot kapott arra, hogy ne csak segíteni igye­kezzék, hanem segíthessen, ha kell. a vezető beszámol­tatásával, ha kell, átfogó és alapos ellenőrzéssel, a jó értei mű-tartalmú közbe, avatkozással. A kommunis­ták észrevételei, javaslatai eddig sokszor elsikkadtak, s ha megpróbálkoztak az­zal, hogy a hivatal néhány osztályán felmérjék, meg­vizsgálják az újra és újra felbukkanó hibákat, s azok okait akadtak, akik „ok- vetetlenkedést” láttak ben­ne. Ha nem is egy az egy­hez, de nagyjából hason1 ó gondokkal küzdöttek má­sutt >s a hivatali-intézmé­nyi pártszervezetek, s most e gondok feloldása „zöld utat” nyit a hasznos, elő­relendítő. munkát javító elképzeléseknek, tevékeny­ségnek. A pártszervezet jogainak növekedésével a hivatal, ipr tézmény vezetőjének ha­tásköre, felelőssége jottá­nyit sem csökken, sőt, erő­teljes támogatást kap a pártszervezettől, valameny- nyi kommunistától ahhoz, hogy az irányítása alá tar­tozó intézmény, hivatal jói valósítsa meg a maga terü­letén a párt politikáját, még hatásosabban végezze — rendeltetésszerű — mun­káját. E segítség és támo­gatás fejében azonban idő­ről időre a kommunisták vezető testületé előtt szá­mot kell adnia arról, amit tett, s arról is, mit mulasz­tott. Oda keil figyelnie a kommunisták véleményére, javaslataira, fel kell hasz­nálnia a pártszervezet el­lenőrző munkájának ta­pasztalatait. de minde 2 olyan többlet, ami nemhogy nehezítené, hanem jelentő­sen megkönnyíti helyzetét. A jogok kiterjesztése pártszervezeteink számára felelősségük erőteljes fo­kozódásával jár: tudniok kell, hogy mi a lényeges, s mi a lényegtelen kérdés, nem szabad összetéveszte­niük a hathatós ellenőrzést az apró ügyekbe velő elte- metkezéssel, s a vezetők beszámoltatása sem lehet formális aktus, hanem na- gyonis lényegretörő, a cso­mópontokat megragadó, el­ismerést és bírálatot egy­aránt alkalmazó eszmecse­rének kell lennie. Hivatali és intézményi pártszerveze­teink e feladataiknak úgy tudnak igazán jól elegei tenni ha már munkatervük készítése közben, a párt­vezetőségi ülések, taggyűlé­sek napirendjének megha­tározásakor nagy alapos­sággal, körültekintéssel járnak el, ha nem akarnak túl sokat markolni, min­dennel foglalkozni, hanem erejük ésszerű koncentrá­lásával elsősorban területük legégetőbb, megoldás ese­tén tehát legtöbb haszon­nal járó kérdéseivel foglal­koznak. A hivatalban lé­nyeges kérdés lehet példá­ul, hogy eléggé tisztázol- tak-e a különböző osztá­lyok hatáskörei, vannak-e párhuzamosságok, átfedé­sek a szakosztályok tevé­kenységében, s Így tovább, azaz, mindig a sajátos hely­zet szabja meg, hol lehet, hol kell kamatoztatnak pártszervezeteinknek a kommunista közösség kol­lektív bölcsességét, kezde­ményezőkészségét, jobb megoldásokat kínáló erőfe­szítéseit. A lenini mondás, az in­kább kevesebbet, de azt jól, nélkülözhetetlen útmu­tatás az új körülmények között tevékenykedő hiva­tali, intézményi pártszerve­zeteink számára. Ne csak éljenek, hanem célszerűen éljenek jogaikkal, ne csak szándékuk legyen a segítés, hanem öltsön valós alakot felelősséggel és ellenőrzés­sel megoldást adó javasla­tokkal, mert ezzel adják a legbiztosabb erkölcsi ala­pot ahhoz, hogy jogaik gya­rapodása a pártszervezet te- kintélvének. rangjának gya­rapodását is jelentse a hi­vatalban vagy intézmény­ben, M. O. Júiiusbsfi: finn—magyar barátsági hét Finn vendégekkel talál­koztak tegnap délelőtt az újságírók a Magyar Sajtó Házában, Ei no Henttu, Kouvala terület szakszerve­zeti és békebizottságának elnöke és Jlkka Christian Björklund. a helsinki tele­vízió szerkesztője az Orszá­gos Békatenács meghívásá­ra érkezett Magyarországra A tegnapi sajtótájékozta­tón elsőnek Hkka Christi­an Björklund a finnországi békemozgalmakrói, a két ÖtIágú küldöttség utazik TaKlinnba Ősszehírás efóíí as ENSZ rend* kívüli közgyűlése KALAND Rádió- és televízió műsor Ma reggel utazott el Szolnokról Budapestre, t onnan repülőgéppel indul tovább Tallinnba az az öttagú küldöttség, amely tiz napot tölt észt barátaink­nál. A delegáció vezetője Fodor Mihály, a megyei tanács vb elnöke, tagjai: Bereczki Lajos, a megyei pártbizottság osztályvezetője, Semsei Imre, a török­szentmiklósi járási pártbizottság első titkára, Krasz- nai Károlyná, a Tisza Cipőgyár művezetője, me­gyénk egyik országgyűlési képviselője és Csorna Kál­mán, a szolnoki városi tanács vb elnöke. A baráti látogatás célja Szolnok megye és a test­véri Tallinn város kapcsolatainak további erősítése. Az öttagú küldöttség a tíznapos program során a párt- és tanácsi munkát, valamint a város ellátását is tanulmányozza. Vizsgáznak a III. éves mezőgazdasági 1 1 r a Mk »Ilia 8.82 cJ B* P■% ország békemozgalmain&k kapcsolatáról, erősödéséről számolt be, majd a július 17-től kezdődő magyar- finn barátsági hét prog­ramjának előkészületeiről beszélt (Tudósítónktól) A szakmunkás vizsgák a napokban megkezdődtek a jászberényi, a jászapáti és a kenderesi mezőgazdasági szakmunkástanuló iskolá­ban, s ezek június végén fejeződnek be. Közel há­romszáz harmadéves me­zőgazdasági tanuló vizsgá­zik a megye három szak­munkástanuló iskolájában. Az írásbeli és szóbeli vizsgák mellett a legfonto­sabb tételek a gyakorlati vizsgakérdések. A vizsga- szabályzat szerint az a je­A Gyógyáruértékesítő Vállalat tisza Jenői Mira Szemében havonta 135 ezer üve­get palackoznak 21 táljukból Jövő év júliusától új épületbe költöznek és mo­dern gépsorokat kapnak. As előzetes tervek szerint mintegy 15 millió forintos lesz s beruházás. Képünkön m automata dugászolóval Kajkó Katalin dolgo­lölt, aki a gyakorlati tételt nem tudja végrehajtani, nem vehet részt a további vizsgákon. A gyümölcstermesztő és faiskolakezelő szakmunkás tanulóknak például hiba nélkül végre kell hajtani a gyümölcsfa telepítését, a korona kialakítását, a met­szést, a szemzést, az ápo­lást, a termés betakarí­tást, tárolást, egyszóval az összes munkafolyamatokat. A vizsgatételek között ter­mészetesen szerepelnek olyanok is, melynek végre­hajtásához traktor vagy permetezőgép szükséges. Tehát érteni kell az erő- és munkagépek kezelésé­hez. A szakmunkások így a traktorvezetői jogosít­ványt is megkapják. Nem kisebb feladatot kell megoldani a növény- termesztő gépész szakmá­ban sem. Az agrotechnikai ismereteken kívül a trak­torvezetési és a kisebb ja­vítási, szerelési munkák elvégzését ismerniök kell a jelölteknek. Az állatte­nyésztőknek a tenyésztési, takarmányozási munkákkal párhuzamosan vizsgázni kell az állattenyésztés gé­peiből. A szarvasmarhate­nyésztő szakmunkás bizo­nyítvány feljogosítja, ille­tőleg alkalmassá teszi eze­ket a tanulókat a gépi fejő munkára is. Az első napok bizonysá­got adtak a tanulók alapos elméleti és gyakorlati fel- készültségéről. A jászberé­nyi mezőgazdasági szak­munkástanuló iskolában szombaton huszonkettő gyümölcstermesztő és l'J zöldségtermesztő Kapja meg a szakmunkás bizo­nyítványát. Jászapátiban száztíz baromfitenyésztő, huszonkilenc tejgazdasági és tizenhét szarvasmarha- tenyésztő, Kenderesen pe­dig ötven növénytermesz­tő gépész tanuló vizsgázik. Örvendetes, hogy a ter­melőszövetkezetek, állami gazdaságok többsége már megfelelő munkahellyel várja az új szakmunkáso­kat. Sajnos akad néhány termelőszövetkezet, sőt ál­lami gazdaság is, ahol még nem döntöttek arról: tud­ják-e a végzett szakmun­kást. szakmájának megfe­lelő munkakörben alkal­mazni. Pedig a három év­vel ezelőtt megkötött szer­ződés egyik pontjában vál­lalták. hogy a szakmunkás- vizsga letétele után a szakmának megfelelő munkakörben foglalkoz­tatják a vésrzett tanulókat. Vágási Kálmán

Next

/
Oldalképek
Tartalom