Szolnok Megyei Néplap, 1967. június (18. évfolyam, 127-152. szám)
1967-06-15 / 139. szám
T Wi június 15 SZOLNOK MEGYEI NfiPLAF 4 Hogyan készül az ár? Az új qazdasáqi mechanizmusban — mivel a termelés és az értékesítés folyamatát többé nem terv- utasítások szabályozzák — megváltozik az árak szerepe is. Olyan árrendszert kell megteremteni, amely képes lesz híven tükrözni a termelés költségeit is, de a vevők értékítéletét is az egyes termékekről. Tehát az új termelői árrendszer megszerkesztése közben az Árhivatal szakembereinek számtalan körülményre keli ügyelniük. Nézzünk néhány példát: Elsősorban mielőtt a termelői árrendszer „elkészítéséhez” hozzáfoghattak az új ipari nyersanyagárakat kellett kidolgozniuk. Itt az importbeszerzés arányainak helyes meghatározása volt a legfontosabb kérdés. A felhasználók a jövőben a behozott nyersanyagokért a devizaszorzókkal átszámított forint árat fizetik. Az új nyersanyagárak általában fedezik majd a népgazdaság tényleges kiadásait, s ugyanakkor jól tájékoztatják majd a termelőket az anyagok valódi költségedről. (Ez lényeges szempont, hiszen az ipari nyers- és műgumi szükséglet 100 százalékát, a textil, bőr és faanyagok 50 százalékát, a vegyiipari anyagok 40 százalékát, a színesfémek 50—60 százalékát importból fedezi a népgazdaság.) Például o réz áránál js arra kell törekedni, hogy abban kifejezésre jusson a világpiaci árhelyzet Így a világpiaci magas rézárak vagy arra ösztönzik majd a vállalatokat, hogy helyettesítő anyagok után nézzenek, vagy arra, hogy olyan technológiát dolgozzanak ki, amely- lyel takarékoskodhatnak a rézzel. Továbbá: a vas- és nehézfémkohászati termékek és az alumínium termékek közötti helyes árarányokkal elérhető az, hogy a hazai nyersanyagból készült alumínium fel- használása — a műszakilag lehetséges esetekben — kedvezőbb legyen a gyárak számára, mint a zömében importból származó acélféleségeké. Ugyanígy a műanyagok árát pl. nem lehetett a jelenlegi magas, hazai előállítási költségek alapján meghatározni, hiszen köztudott, hogy a hazai műanyag-gyártás gyors ütemben fejlődik, a ráfordítási költségek tehát minden bizonnyal csökkennek majd — s egy mai termelés költségeket tükröző műanyagár a műanyagok rendkívül kívánatos terjedését gátolná. Hogy mennyire érzékeny a gazdasági élet az árakra, s hogy az Árhivatal munkatársainak ezt az érzékenységet mennyire figyelembe kellett venni, amikor az árképzés alap elveit dolgozták ki, arra nézzünk még egy példát: a gyapjú belföldi felvásárlási ára a világpiaci árnál jóval magasabb. Ebből az következik, hogy ha a belföldi gyapjú átvételi árát a világpiaci árhoz akarnánk igazítani, le kellene szállítani a gyapjú felvásárlási árát. Ha viszont árat csökkentenénk, bizonyos, hogy az utóbbi években nekilendült magyar juhtenyésztés fejlődése megtorpanna, mert pusztán csak a juhtej értékesítése önmagában nem lenne jövedelmező. Nem nehéz elképzelni, hogy ilyen fejlemény milyen nehéz gondokat támasztana éppen a mostoha viszonyok között gazdálkodó mezőgazdasági üzemeiknek. Az árszámítások tehát a nyers és alapanyagok új árainak „elkészítésével” kezdődtek meg. Csakhogy probléma itt is akadt, éspedig az, hogy a nyersanyagok kitermelésénél szükség van olyan anyagokra, termékekre is (pL a szénbányászatban bányafára), amelyeknek árát egy későbbi fázisban lehet csak meghatározni — a termelői árrendszer kidolgozásakor. A szén új árához, azonban kellett a bányafa költsége is, hiszen ez a költségtényező is szerepel a szén önköltségében. Nos, az ilyen termékek árait előre el kellett készíteni — ez matematikai módszerek, elektronikus gépeken végzett modellszámítások segítségével meg is történt. 1966 őszére elkészültek az ipari nyers- és alapanyagok, segédanyagok, energia- hordozók új árai és pz új közlekedési tarifa kalkulációja. Elkészültek azóta már a feldolgozó ipar alsó vertikumaiban előállított termékek árai is: pl. a vas- és színesfémkohásza ti termékek, az alumínium és műanyagf élgyár t- mányok, fűrész-lemezipari áruk, textilfonalak, készbőrök árai. Elkészültek a könnyűipari árszámítások alapelvei az ú. n. kalkulációs sémák, a textilméteráru iparokban, a konfekció és cipőiparban, a papír-, nyomda- és bútoriparban. Elkészültek a gépipari, szilikátipari, élelmiszeripa ri árképzési irányelvek is, sőt a feldolgozóipar egyes területein már be is fejeződött az új termelői árak kiszámítása is. Voltaképp 1967 közepéig — néhány hét múltán tehát — befejeződik a teljes feldolgozó- ipari új termelői árrendszer, s az új kereskedelmi árrések kidolgozása is. Az új termelői árrendszer és az egész új ármechanizmus (az új gazdasági irányítási rendszer lényeges alkotó része) valójában évtizedes munka eredménye lesz. Tárgyalások* hazad és külföldi viták, elemzések, számítások serege előzte meg az alapelvek kidolgozását, amelyek alapján a minisztériumok, vállalatok hozzáfoghattak az új árak kiszámításához, a részletes kalkulációk, árvetések elkészítéséhez. A kimunkált részletes árakat a megszervezett szakmai árreform bizottságokban valamennyi érdekót fél mégegyszer alaposan megvitatja, elemzi, hiszen egyetlen rossz ár a káros következmények egész sorozatát kéoes elindítani. Most a napokban kell eldönteni azt is. hogy mely termékek árai lesznek majd szabadok, melyek rögzítettek, vagy maximáltak. (Az árak „szabadsága” azonban az új mechanizmusban sem lesz korlátlan. Különböző árképzési szabályok, adórendelkezések, — és a vevői; magatartása megadják a vállalati hatáskörben változtatható árak mozgási lehetőségeit is.) Sok száz szakember — közgazdász és műszaki — több ezer adminisztratív dolgozó munkája érkezik most iú- niusban a befejezéshez — elkészül az új termelői árrendszer. s most már kezdődhet a vállalatoknál a konkrét kalkuláció, a vállalatok pénzügyi és üzlet- politikájának kidolgozása. G, F. f/j módszer a tojásfelvásárlásban Közismert, hogy a tojást darabszámra vásárolják fel a termelőktől. A fogyasztók is így veszik az üzletekben és a piacon. A vásárlók csak akkor méltatlankodnak, ha azonos árért kisebb tojást akarnak adni. Január 1-től kísérletképpen öt földművesszövetkezetnél — Jászladány, Kengyel, Kenderes Tisza- szentimre, Kisújszállás — kilóra vásárolják a tojást. A MÉSZÖV most értékelte a kilónkénti és a darabszámra eladott tojás félvásárlási árának különbségét. a január 1-től április 30-ig terjedő időszakra. Az említett városban és községekben 2 125 000 tojást vettek át. Ha' darabszámra adják el, a termelők 39 602 forinttal kevesebbet kaptak volna. Januárban kisebb összeget adtak a termelőknek azi áruért, mert a téli tojások kisebbek. A tavaszi hónapok bőven ellensúlyozták a korábbi kiesést összesen 2 530 000 forintot kaptak a termelők tojásaikért Huszonkét brigád versenyben a karcagi fmsz-nél A karcagi földművesszövetkezetnek tizenhárom brigádja a szocialista cím megtartásáért, 9 pedig a szocialista címéit küzd a jubileumi munka- versenyben. A versenymozgalomhoz összesen kétszáz- harmincötén (a dolgozók mintegy háromnegyed része) csatlakoztak. A KISZ tagok nyolcvan százaléka brigádtag. A versenyvállalások között a kereskedelmi veszteségek 2—10 százalékos csökkentése, társadalmi munkák elvégzése szerepel. Búza h sör folyik a garaton A kunhegyes! Gépjavító Állomáson a törökszentmiklósi Gépjavító Ktsz részére 130 VK—100 betonkeverőt és 40 Favorit—250- es keverőt készítenek. Képünkön a VK—100 keverődobját csiszolják, háttérben pedig a Favorit vázak láthatók — (Foto: N. Zs.) Kőtelken fő termék a zöldségféle A kőtelki Ady Tsz a nagyobb kertészkedő gazdaságok közé tartozik. Fő vetésként 3Í5 holdon termel zöldségféléket: paprikát, paradicsom alakú paprikát és paradicsomot. Kisebb területen karalábét, hagymát, dinnyét, korfiolt és gyökérféléket. Az utóbbiakat a szolnoki piacon levő standjukra. Ide másik hét tsz is szállít árut a választék bővítésére. A termés nagyobbik hányadát a Nagykőrösi Konzervgyárral szerződték le. Kőtelken igen nagy területen termelnek kertészeti növényt mésodvetés- ként, így 30 holdon uborkát és 300 holdon zöldbabot. Az utóbbit szakaszosan vetik, hogy késő őszig legyen árujuk és munkaalkalmuk a szövetkezet asz- szonyainak. A szövetkezet árbevételének jelentős hányada — 28 százaléka — a zöldségfélék termeléséből származik. Csupán a másodnövényként termelt zöldbab után egymillió forintot várnak. A kő telkiek — az őszi takarmánykeverék után — már megkezdték a zöldbab vetését Volt már eddig is megyénkben Marcipán cukrászda, Pettyes csárda, Rózsa presszó. Napsugár étterem és még sok más. Fantázia nevekben tehát nem vagyunk szűkiben. A napokban újabbal találkoztunk. Kengyelen a Dózs» Tsz egyik üzemegységében, Bggimajorban a jónéhány éve „nyugdíjazott” szélmalomban söröző nyílt. Neva stílusosan Szélmalomcsárda lett. A műemléknek nyílvánított malom eddig csak mint idegenforgalmi érdekesség, június 3-a óta viszont hűs itallal, sörrel is csalogatja a vendégeket. — Sokan laknak itt & tsz üzemegységben, és szombaton, vasárnap nein tudtak meginni egy-eg.’ pohár soff. Nem tudtak hol összejönni egy kis tere-fe- rére az emberek, hacsak nem gyalogoltak 3—4 kilométert Kengyelre vagy Martfűre. Ezért hoztuk létre a Szélmalom-csárdát, ezt a sörözőt — emelte egészségünkre, no és az új csárda jó forgalmára a frissen csapolt pohár sört Nagy József, a kengyeli fmsz ügyvezető elnöke, amikor az új csárdában körülnéztünk. Egy kaján megjegyzést még csupán. Valamikor a lisztes molnárt intették meg, ha a garatot üresen járatta. Most majd az fmsz egyik dolgozóját éri intelem. ha nem lesz elegendő garatra való. Ami azonban valamikor „bűn” volt, az ma lehet erény is. Azaz nem árt, ha olykor üres marad a garat. — mj — rf a magasban... Egyszerűen nem értem, miért szükséges az embertan komoly és megfontolt tudósainak, akik az emberrel, mint olyannal, s nem mint amilyen-nel foglalkoznak, éppen az embert azon belül is a férfinembé. lieket rémisztgetni. Jogos felindulással és még jogosabb aggodalommal olvastam az ijesztő hírt lapjainkban, miszerint — a tudósok szerint — az emberiség fejlődésében kétségkívül oroszlánrészt vállaló gyengébb nem termetének magassága a 2000. év után meghaladja a két métert. Két métert és átlagosan! Fogalmam sincs, honnan vették és mire alapozták e termetbéli túlburjánzást és éppen a nőket illetően, s azt sem tudom, hogy a 2000. év után mennyivel érik el az átlagos átlagon felüli termetet. — csak egyet tudok: félek. Soha életemben a feleségemen kívül, nőktől én még nem féltem, miután azokat kellő és férfias konzervativizmussal mindenkor a gyengébb nem osztályába és a számomra kedvesek alosztályába soroltam. A nőket szerettem dédelgetni, sőt azt is bevallom nyíltan és őszintén, ha már ennél az idegesítő témánál tartunk hogy ölbe is szerettem őket venni csúcsú jgatni. babujgatni többek között és 183 centiméteremmel oly magabiztossággal mozogtam közöttük, mint akire legalább termete miatt nézhetnek fel a nők, mint férfire. Mondják meg őszintén: hát lehet egy 208 centis nőt ölbe venni és csucsuj- gatni? Tegyék a kezüket a szívemre és a magukéra is, férfitársaim: el tudják képzelni az életet olyan nők társaságában, akiknek egy forró csókért le kell majd térdelniük, vagy akikhez fel kell mászni, mintha csillárt szerelne az ember? Mert legalább egy sort, vagy egy árva kis szavacs- kát találtam volna e tudományos közleményben, miszerint esetleg, vagy lehet, avagy elképzelhető, hogy a férfiak is felnőnek legalább a nők átlag színvonaláig?! De nem, csak a nőkről, egyedül a nőkről, erről az egész világon kosáriabdás színvonalra növekedő lírai témáról volt szó. Költők: egyszerre írhattok a jegenyefáról és a nőről ódákat, — ha mertek... Drámaírók: magas szintű alkotásokat vár tőletek 2000 után a nőtanács... Férjek: mennyivel többe kerül a ruhaanyag — csak a ruha, mert a fürdőruha anyagának mennyisége, esküszöm, maradni fog —, mennyivel többe a cipő és menynyivel többe, ha későn keveredtek haza, a két és fél méteres hitvesi ágy tövébe. .. Szerettem volna tudni, szerettem volna megérni, milyen lesz a világ a 2000. év után. Most borzaszt a gondolat. Törpe lesz az ember, nem óriás, — ha férfi. Egy vígasztal csak, hogy addig még kerek 43 esztendő áll előttünk férfitársaim. Használjuk ki az időt, tettekre feii Gyurkó Géz«
