Szolnok Megyei Néplap, 1967. június (18. évfolyam, 127-152. szám)

1967-06-13 / 137. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek l SZOLNOK MEGYEI I A MEGYEI XVin. évfolyam, 137. szára. Ara SO fillér 1967. június 13., kedd. Fiatalok és a közélet Sf z utóbbi hónapok- *® ban nagyon, sokszor került szóba nálunk az ifjúság munkája, s fő­ként politikai, társadal­mi aktivitása. Voltak és vannak, aki­ket korábhi — kissé el­marasztaló — ítéletük új­raértékelésére késztetett a „Vádoljuk az impe­rializmust!” tömegpoliti­kai akció sikere, az idei Forradalmi Ifjúsági Na­pok sokrétűsége, a köz­ügyek iránt megnyilvá­nuló fokozott érdeklődés, mely kifejezésre jut a különféle ifjúsági parla­mentek, ünnepi és alkal­mi találkozók, termelési és kulturális versenyek pezsgő légkörében, s vá­lasztott szervek fiatalo- dásában, vagy éppen a politikai, társadalmi is­meretek gyarapításában. Szép számmal akad­nak, akik csodálkozással vegyes kíváncsisággal ku­tatják: mivel magyaráz­ható ez az eleven köz- életiség, mi ad szárnyat a fiatalok zömének, el­sősorban az ifjúkommu­nistáknak. Aki a forrást keresi, az a párt politikájának, a szocializmus ügye mel­letti helytállásban talál­ja meg az okokat. Ezt a politikát, ezt a nagysze­rű ügyet azért vállalják és támogatják a fiatalok, mert érvényesülni látják alapvető érdekeiket, mert bizalom és megértő gon­doskodás egyengeti, se­gíti jövőre való készülő­désüket. A szocializmus teljes felépítéséhez egyé­ni és társadalmi életcélt kapnak, hazafias, inter­nacionalista kötelességet éreznek, ez megsokszo­rozza alkotó erejüket, ak­tivitásukat. Mind többen és mind tudatosabban vallják szóval is, tettel is, hogy érdemes harcol­ni. küzdeni a holnapért, hisz előnyeit, gyümöl­cseit. ők maguk is élve­zik. A jövő tudatos mun- kálása nem képzelhető el n felnőtt társadalom bi­zalma és segítsége nélkül Útmutatására és biztatá­sára mindig szükség lesz. A fiatalok nem nélkülö­zik ezt a segítséget. Az utóbbi években amellett, hogy sokszínűbbé vált a KISZ politikai társadal­mi aktivitása — újszerű tevékenvségi formákat is kezdeménye7 az ifjúsági mozgalom A fiatalok ak­kor érzik magukat „fel­nőtt állampolgároknak”, ha beleszólhatnak sorsuk irányításába, a körülöt­tük Zajló világ elrende­zésébe. ha javasolhat­nak, s őszintén elmond­hatják, ami gondjuk, problémájuk, ha meg­hallgatják megjegyzései­ket, ha éreztetik velük, hogy számítanak rájuk, hogy fontosak, s lényeges szerepük van a társada­lomban. SB ki az utóbbi hóna- pókban, hetekben, ifjúsági parlament, poli­tikai demonstráció, szo­lidaritási munkaakció, ta­nácstagi jelölőgyűlés, termelési tanácskozás, vagy KISZ küldöttérte­kezlet résztvevője volt, az meggyőződhetett ar­ról, hogy mennyi energia, jószándék, okos meglátás és tenniakarás, közéleti fűtöttség munkál a fiata­lok többségében. Az élénkülő közéleti- séggel járt együtt az el­múlt években, hónapok­ban a KISZ-szervezetek, bizottságok tekintélyének, súlyának, szerepének nö­vekedése. Azzal, hogy igényes következetesség­gel végzik ideológiai, po­litikai társadalmi neve­lőmunkájukat, mozgósít­ják a fiatalokat a min­dennapi építőmunkára, bevonják őket a politi­kai, gazdasági, szociális ás más kérdések vitájá­ba, még a döntések előtt, s védik — mind több lelkiismeretességgel, hoz­záértéssel — érdekeiket. JYJanapság gyakran le- • * hét hallani arról, hogy él és hatékonyan irányít az üzemi, vállala­ti .,négyszög”, kikérik a KISZ-vezetők vélemé­nyét, méltányolják, elfo­gadják jó javaslataikat. Az ifjak legjobbjai jól dolgoznak képviselőként, tanácstagként, a ,,/ef- nőtf’ szervekben, a köz­élet magas fórumain. A KISZ Központi Bi­zottsága egy évvel ez­előtt így fogalmazta meg a legfontosabb teendő­ket. „Ne tűrd a közöm­bösséget, szóval és tettel küzdj a közösség érde­keiért!” A fiatalok köré­ben értő visszhangra ta­lált a felhívás, amely azt sugallja, hogy minden­hez van közük, minden fórumon hallatni keli szavukat, küzdeni kell a párt politikájáért, min­den gond, probléma, az 5 gondjuk, problémájuk is. A javaslatok, kezde­ményezések, de főként a tettek fémjelzik: a biza­lom légkörében erőtelje­sen bontakozik felelősség- érzetük, elkötelezettségük P. R. Magyar pavilon Poznanban Hétfőn Poznanba érke­zett Tordai Jenő külkeres­kedelmi miniszterhelyettes és Martin Ferenc nagykö­vet, valamint Boros Gyula tanácsos, a varsói magyar külkereskedelmi kirendelt­ség vezetőjének társaságá­ban megtekintette a ma­gyar pavilont és a vásárt. Magyarország idén 28. al­kalommal állít ki a pozna- ni nemzetközi vásáron. A magyar pavilon anyagában elsősorban a szerszám- és híradástechnikai gépek do­minálnak. Megkezdődött a nagy vakáció Nyáron is működnek os iskolai napköxik A program t táborozás, strandold», játék Az iskolai tantermek, ud­varok, zsibongók elcsende­sedtek. Na persze nem mindenütt, — hiszen me­gyénkben is több iskolában működik a napközi a nyá­ri hónapokban, természete­sen más jelleggel, mint a tanítási évben. Megyénkben a most vé­get ért oktatási évadban 76 iskolában 235 napközis cso­portban csaknem kilenc­ezer gyermekkei foglalkoz­tak a pedagógusok. A nyári szünidőben megcsappan a csoportok! száma még így is, hogy minden olyan helyen to vább működik a napkö­zi, ahol legalább tíz gyer­mek igényli azt. Bevált gyakorlat, hogy több napközis csoportot vagy akár több iskola tanulóit összevonják a nyári hóna­pok alatt egy napközibe. Törökszentmiklóson már harmadszorra szervezik meg a fürdő mellett a nyá­ri napközis tábort, ahol egész héten kint tartózkod­nak a gyerekek és pedagó­gusok felügyeletével stran­dolással, játékkal töltik idejüket. Követendő példa a törökszentmiklósi, annál is inkább, mert így meg­valósul, hogy a kisdiákok nem a ko­pár iskolaudvarban, ha­nem a szabadban, jó le­vegőn töltik a szünidők Ez lenne a cél mrs város­ban, s községben is. Szinte minden városunkban és a nagyobb községekben van táborozásra alkalmas hely, fürdő, liget, csak a szüksé­ges anyagiakkal nem ren­delkeznek mindenütt. Ta­lán ezen is változtatni le­hetne társadalmi összefo­gással, a helyi szerveik se­gítségével. Más formában, mint a törökszentmiklósink, — de Szolnokon is igyekeznek biztosítani, hogy a szünidőt napköziben töltő gyerme­kek számára élményekben gazdag legyen a nyár. A megyeszékhelyen 13 iskolában van napközi, ahová a tanévben 2300 gyermek jár. Az idén a korábbi ‘ 700—800 gyer­mek helyett 500 jelent­kezett nyári napközibe, főleg alsó tagozatosak. A szolnoki gyermekek közül is sokan töltenek két hetet úttörő vagy kisdobos tábor­ban az ország különböző részén. S a Tisza-ligeti út­törő várost is birtokukba veszik a gyerekek. Kéthetes turnusokban — már megtörtént a napközis iskolák beosztása, — száz gyermek tölti napjait a Tisza-llgetben. Strandol­nak, játszanak, filmet néz­nek, s egyéb szórakozással teszik vidámmá, emlékeze­tessé a nyarat. A művelődésügyi szervek és a pedagógusok arra is gondoltak, hogy azok szá­mára szintén jusson idő a gondtalan szórakozásra, já­tékra, akik — főleg hátrá­nyos helyzetükből adódóan valamilyen tantárgyból ja­vítóvizsgára készülnek. — Ezért az idén első alkalommal a Ságvári művelődési házzal közösen augusz­tusban háromhetes elő­készítőt tartanak olyan tantárgyakból, amelyek­ből városi szinten tíz— tizenkét gyermek készül vizsgára. (Kisebb létszámban isko­lánként készülnek vizsgára a gyermekek.) A Ságvári művelődési házban tartott vizsgaelőkészítőn is bizto­sítanak a gyermekek szá­mára néhány órai tanulás után szabadfoglalkozást, — szórakozást. Hla (9 # ínael nem hajlandó kiüríteni az elfoglalt területeket Értük és velük szürke falak között Autóval külföldön Népszerű a vegyszere» gyomirtás megyénkben Lehet tízezer holddal több? — „Tisztábatették" a gabonát, a borsót, a burgonyát — Kémiai kapáltatás a Jászságban Nemrégiben még a pa­raszti munka könnyítéséről szólva a gépet emlegettük csak. Üjabban partnere lett, a vegyszer. A növényápo­lásban, a növényvédelem­ben mindinkább hélkülöz­Vasérnap befejeződött az L országos ifjúsági szántóverseny ,4 9. hely a ^zo'nok megyeieké (Tudósítónktól) \ Hűvös, szeles idő fogadta a Vas megyei Körmenden az ország 19 megyéjéből érkező negyvennyolc fiatal traktorost, akik a mezóguzdaságban dolgozó százezer társukat képviselték az. I. országos ifjúsági szán tőver­senyen, amelyet a KISZ VII. kongresszusára készü­lődve rendeztek meg. A verseny mindhárom napján végigkísérte a prog­ramot a hűvös idő. A ver­senyzőket azonban ez nem zavarta, fűtötte őket a bel­ső izgalom. Nem kis fel­adat várt rájuk, mível vi­lágviszonylatban először itt vették programba az éjsza­kai szántóversenyt, s or­szágos viszonylatban elő­ször az ügyességi versenyt, amely elméleti kérdések­ből, hibakeresési és vezeté­si gyakorlatból állt. Impozáns látvány volt a megnyitón a 48 traktor fei- sorakozása az ős; vár ud­varán. A versenyzőket Vin- kovics János, a Vas megyei KISZ-bizottság első titkára üdvözölte. A megnyitó után a versenyzők és a felkészí­tő szakemberek nagy gond­dal készültek az első erő­próbára: az éjszakai szán­tóversenyre. A megyénket képviselő három fiatal trak­toros Szabó Sándor (Kun- hegyesi Gépjavító Állomás), Sándor István (Jászsági Ál­lami Gazdaság), Komiós Imre (Mezőhék, Táncsics Tsz) a 39., 40-, illetve 43. helyet tudták megszerezni. A nappali szán tó verseny­ben Sándor István javított eredményén, az ügyességi versenyben pedig a 12. he­lyet érték el a Szolnok me­gyei traktorosok. így a szánkóverseny összetett eredménye alapján a 9. he­lyet szerezték meg. Az összesített verseny- eredmények alapján az or­szágos verseny 1. helyezett­je Bajcsi Zsigmond (Kör­mendi Gépállomás), 2. Asz­talos József (Baranya me­gye Boly ÁG), 3. Csendes János (Somogy, Ádá^d Tsz). M. S. hetetlen. így van ez ' ná­lunk Szolnok megyében is. Erre vallanak azok az adatok, amelyeket a me­gyei tanács mezőgazdasági osztályán megtudtunk. A legkifejezőbb'/nagyon szép eredménnyel fejeződött be a kalászosok vegyszeres gyomirtása. Már az elő­irányzat is igen magas, 157 ezer hold volt. Ám a me­gye közös gazdaságai meg kerek tízezer holddal fe­jelték meg a saját elgon­dolásukat. Különösen a szolnoki és a tiszafüredi járás közös gazdaságaiban szeretik a tiszta gabonát. Az előbbi­ben ugyanis 140, az utób­biban 125 százalékra vé­gezték el ezt a munkát. — Mindez egyben azt is je­lenti, hogy az egész me­gyében 15 ezer holddal na­gyobb területen tették tisz­tába a gabonát a közös gazdaságok eddig, a tavaly ugyan ez időpontban mért teljesítménnyel szemben. Egyébként mindkettő egy­ben a majdnem végleges számot is jelenti. Bár a legnagyobb, de nem az egyedüli területe a vegyszeres védekezésnek a gabona. Legalább ilyen jelentős a kukorica kémiai kapálása is. A tervek sze­rint az idén 15 ezer hold kukorica vetésen nem kell a kapát húzni. Noha e2 sem sok, hiszen a Szolnok megyei termelőszövetkeze­tek 120 ezer holdon foglal­koznak kukorica termesz­téssel. Az is érdekes, hogy a megye legnagyobb kuko­ricatermesztő járásában, a szolnokiban, nem nagvnn élnek e lehetőséggel. El­lenben a Jászságban. az összvetés közel negyedének tisztántartását bízzák a vegyszerre. — Hasonlóan nagymértékben vegyszerrel gyomtalanítanak a kisúj­szállási és a karcagi tár­sas üzemek is. Kisújszállá­son például megkétszerez­ték az eredetileg vegysze­res gyomirtásra tervezett területet. Ugyancsak Karcagon és Kisújszálláson végezték el 100 százalékra a burgonya vegyi gyomirtását. Egyéb­ként a burgonya és a bor­só vegyszeres gyomirtása befejeződött a megyében. Borsóból nyolc és fél ezer holdon történt meg, két­ezer holddal többön az elő­irányzottnál. Elsősorban a szolnoki, a kunszentmárto­ni, a törökszentmiklósi já­rásban, s Túrkevén ter­mesztenek és gyomirtottak sok borsót. Ez idő szerint a rizs gyomnövényeinek kiirtásán fáradoznak a növényvé­dők. Karcagon ötezer, Mezőtúron másfélezer hol­don kerül ez sorra. A me­gye közös gazdaságainak mintegy kilencezer holdjá­ból még hatezer holdon hátra van e munka. Terv szerint a közös legelőkből 13 ezer holdat gyomtalaní­tanak 'vegyszerrel. A jász­berényi járásban hat és fél, a kunszentmártoniban ötezer holdon vegyszerezik a legelőt, s ez jóformán ki is teszi a medvében terve­zett mennyiséget. Más növénvek — a len például — „fertőtlenítését” mintegy hétezer holdon tervezik. Ebből négy és fél ezer holdon vannak készen idáig. Azt ’ehet mondani: szinte nincs már olyan növénv a megyé­ben, amelynek vec^ere s gyomirtásával meg nem próbálkoztak volna.

Next

/
Oldalképek
Tartalom