Szolnok Megyei Néplap, 1967. június (18. évfolyam, 127-152. szám)
1967-06-11 / 136. szám
1927. Jinfas It SZOLNOK SreOTSS NÉPLAP f filmhírek Bemutató a belgrádi operett színházban Lovas Edit rendező vendégszereplése a jugoszláv fővárosban FILM CHAPLINRŐL A világ legfurcsább embere címen az Egyesült Államokban film készül Charlie Chaplin életéről. A film szeptemberben kerül bemutatásra, ☆ „ROSSZAK” OSCARJA A Filmművészeti Akadémia Oscar-díjainak kiosztásával egyidejűleg a Harvard Egyetem szintén kiosztja a maga Oscar- jait: a diákok az év legrosszabb filmjeit és legrosszabb színészeit „tüntetik ki” díjakkal. A Natalie Wood-díjat a legrosszabb színésznőnek ítélik; a Kirk Douglas-dí- jat a legrosszabb színésznek. Ezt 1966-ban Marion Brando kapta meg. Az idei filmek között állítólag „A biblia” és a „Hawaii” a legesélyesebb a harvardiak „kitüntetésére”. ☆ KÉSZÜLŐ SVÉD FILMEK Ingmar Bergman polgárháborús témájú filmet készít Max Von Sidow és Liv Ullman főszereplésével. Francia, olasz és amerikai és svéd koprodukcióban film készül Krisztina királynőről. Svéd—amerikai koprodukcióban film készül Zelma Langerlöf Bősta Beríingjéből, Szombaton, június 3-án mutatta be a Belgrádi Korszerű Színház Kálmán Imre Csárdáskirálynő című nagyoperettjét. Jugoszláviai magyar laptársunk, a Növi Sad-i Magyar Szó munkatársa a bemutató előtt interjút készített a darab Víndégrende- zőjével. I-ovas Edittel, a Szigligeti Színház tagjával. — Mit vár a bemutatótól? — kérdezte többek között a riporter a szolnoki rendezőnőtől. — Merem remélni, hogy a belgrádi közönség szeretettel fogadja majd az előadást. Erre lehet következtetni abból is, hogy a bemutatóra és azt hiszem az első reprizekre is elkeltek a jegyek. Hiszem, hogy megérzik Kálmán Imre muzsikájában az értéket. A magyar operett-irodalom jelentős kultúrkincs, s remélem, sikerült belőle kellő mértékkel és ízléssel kóstolót adni. E néhányszavas nyilatkozatból is a rendező művészi felfogása csendült ki, az a szándék, amely alapján a több mint egy hónapos munkával a belgrádi előadás sikerén dolgozott. A negyvennégy napos jugoszláviai vendégszereplés után már itthon, Szolnokon beszélgettünk a rendezőnővel. A munkában eltöltött napok emlékét, élményét idézte. A premier közönsége valóban rég látott melegséggel fogadta a Kálmán-ope- rettet. És amire nem igen volt példa a belgrádi színházban, egy-egy számot többször is meg kellett ismételni. — A sajtóvélemények még hátrál vannak — mondja Lovas Edit —, azt azonban már előre közöl téki velem, hogy ami a darabválasztás megítélését illeti, abban meglehetősen hűvösen fognak nyilatkozni az újságok. Most már csak) az a kérdés, hogy az előadásnak mennyire sikerült megenyhítenie a kritikusokat. Lovas Editnek ez volt az első külföldi vendégszereplése, és az első mindig emlékezetes marad. — Nem volt könnyű feladatom. Első külföldi rendezésem volt, mégpedig egy olyan országban, amelynek nyelvéből, amikor leszálltam a vonatról, egy szót sem értettem. Először csak tolmács segítségével tudtam a szereplőkkel is beszélni, de esténként szorgalmasan tanultam szerbül, elsajátítottam a legszükségesebb szavakat. Ennek és elsősorban a belgrádi kollegák segítőkészségének köszönhettem, hogy ott tartózkodásom második részében már közvetítő nélkül is tudtam dolgozni velük. — Tudomásom szerint a jövő évadban megválik a szolnoki színháztól. Hova szerződött? — Nem tudom még, hol rendezek jövőre. Magyar- országi szerződésem egyelőre még nincs. Az is meglehet, hogy a következő darabomat ismét külföldön rendezem — teszi hozzá mosolyogva. R. G, PIHENŐ SZOLNOK FŐUTCÁJÁN 'Foto: Nagy Zsolti MŰI EREMLÁ Ispánky József szobrászművésznél A főváros legrégebbi művész kolóniájának, a Százados úti művésztelep egyik műterme# lakásában él és dolgozik ^Ispánky József szobrászművész, a kisújszállási Arany-szobor alkotója. Amikor nála jártam, nagy munkában találtam. A műterem közepén magasodó, majd két és fél mékintetemet. — Ha nem haragszik, tovább dolgozom, míg beszélgetünk- Gyorsan szikkad az agyag, no meg az idő is nagyon sürget már. Az arc karakterének kiemelésén dolgozott a művész. Először „leborotválta” a költőt, óvatosan leemelve a bajuszát, és közben magyarázott. Ispánky József a kisújszállási Arany-szobron dolgozik. tér magas agyag szobron dolgozott. A nagy magyar költő egészalakos portréja már teljes karakterességében bontakozott ki. A művész lelépett a lépcsőről, amelyen állva dolgozott, és szabadkozva agyagos keze miatt, üdvözlésképpen a csuklóját nyújtotta, — Nemrégen jártak nálam a kisújszállási tanácsitól, szobornéz'őben. ők már legszívesebben vitték is volna. Mindenesetre jó érzés a helyiek lelkes izgalma ~ mondta, hogy észrevette szobron fürkésző te— Figyelje meg, hogy mennyivel más így a karaktere, mint bajusszal. Most a száj részeket kell kidolgoznom, alatta, aztán újra visszahelyezem. — Véleménye szerint a költő karakteres portréja leginkább Arany János fiatalabb, vagy idősebb életkorához kapcsolódhat? — kérdeztem. — Ugyanúgy, mint ahogy Petőfiről, Aranyról is kialakult egy idealizált kép, eszmény. Én nem ezt’ az Arany eszményt akarom szobromban követni, bár természetszerűen bizonyos fokig köt engem is a költő Busó maszkok a szolnoki múzeumban legszélesebb körben ismert személyesített ábrázolása. Egészen mást, a kialakult képzetektől eltérőt nem lehet csinálni, hiszen már az is hozzátartozik a költlő karakteréhez, ahogy az emberek tudatában az Arany János-i fogalom él. Én a fiatal és az öreg Arany János között, a férfikor teljében lévő költőben vélem felfedezni azt a karka tért, amelyet a legkifejezőbbnek érzek. — Kisújszálláson fiatal korában tanított Arany János. Ez nem befolyásolta esetleg a portré megfogalmazásában? — Ha hű akartam volna maradni életkori sajátosságokban is a Kisújszálláson tanító Arany Jánoshoz, egy 17 éves vézna kamasz embert kellett volna megmintáznom. Ez mint szobrászi téma sem, a leg- esztétikusabb és főleg, nem lett volna a költő, éppen az előbb elmondottak miatt. A művész munka közben néhány szűkszavú mondatot magánól is mondott. Hatvanegy éves, dunántúli származású, hat éves korától Kaposváron nevelkedett- Talán a legtöbb műve is ebben a városban áll. A műteremben lévő váz iátok, fényképek nyomán lassan kibontakozik egy sok évtizedes alkotói pálya nagyon kis töredéke. Hogy régebbi munkái közül is említsek néhányat, a harmincas években ő készítette a veszprémi Szt. István és Gizella királynő szobrokat. A Károlyi palotát díszíti ember-magasságú Batthyány eifogatását ábrázoló domborművé. Nemrég emelték helyükre az Operaház hatalmas homlokzati szobrait, amelyek közül kettőt, Monteverdi és Smetana portréját Ispánky József készítette. Az ötvenes évek elején a szegedi tanítóképző előtt állítatták fel egy kétalakoa kompozícióját, az ő munkája a fóti gyermekváros parkjában álló kétalakos szobor, a kecskeméti kórház előtt lévő szimbolikus nőalak és még sorolhatnám tovább a művész köztéri szobrainak népes családját. A műteremben a vázlatok mellett nagyon sok plakettnek és éremnek a gipsz negatívját is láttam. Ispánky Józsefet az 1937-es párizsi világkiállításon érmeiért és kisplasztikáiért egy arany, egy ezüst éremmel és egy elismerő oklevéllel tüntették ki. (Tudósítónktól) Mohács nevét hallva mindenkinek az 1526-os nagy nemzeti katasztrófa képe idéződik fel. Az utóbbi évek köztudatában azonban új, nevezetességet vittek az országszerte megjelenő, ijesztő maszkkal díszített színes plakátok: a busójárást. Vasárnap 11 órakor Szolnok lakossága közvetlenül is megismerkedhetek a Damjanich Múzeumban nyíló kiállításon az országszerte nagy hírre emelkedett népszokás művészi termékeivel, a maszkokkal és a népszokás más eszközeivel, kellékeivel. A busójárás ma ismeretes és gyakorlott formája, már felújított, megváltozott funkciójú népszokás. Ma inkább karneválszerű, öltik a hagyományos öltözéket, a kifordított, hosz- szúszőrű bundát, a különböző zajkeltő eszközökkel: fűzfából készült óriási kürtökkel, kereplőkkel, ko- lompokkal vidáman járnak utcáról utcára. Ez a színes forgatag méltán kelti fel az idegenek érdeklődését, de megragadja a képzőművészek képzeletét is. A szokáshoz fűződő helyi monda azt tartja, hogy a Mohácson élő sokácok ilyen maskarába felöltözve, isteni előjelek útmutatása szerint támadtak rá a városban lévő törökökre, s azok, azt hívén, hogy földöntúli lényekkel állnak szemben, megfutamodtak. A szép népmondának azonban nincs valóságalapja, mert a sokácok Mohácsra csak a törökök kiűzése után vidám szórakozás, hasonlatos a velencei, spanyol, délamerikai, kubai karneválokhoz. Mégis különbözik azoktól, mert eszközei, kellékei, teljesen egyéniek, hagyományosak, egyedülállóak. A szokásban szereplők színesre festett, fából faragott, kosszarvval, tehénszarvval ellátott maszkot tesznek arcuk elé, feltelepedtek le. A néprajzkutatók véleménye, bár nem teljesen egységes, — mégis megegyezik abban, hogy az európai népek nagy tavaszi ünnepkörének része, s éppen a tél tovaűzése és a tavaszi termékenység-varázslás mágikus szokásának egyik formája. (Szabó László) — Milyen agyagba formálja legszívesebben szobrait? — kérdeztem, de a látottak alapján szinte biztos voltam a válaszban, hiszen az Arany portré művészi felfogása is egyértelműen azt sugallta, hogy végső anyaga fém lesz. Nem tévedtem: — Legszívesebben bronzba dolgozom. Hogy így fejezzem kj magamat, bronz szoborral lehet a legszebb kontúrokat az égre rajzolni.. Nagyon fontosnak tartom ugyanis a szobor sziu- lettjét, azt a rajzosságot, amellyel a háttérből kiválik. — Az Arany-szoborral mikorra készül el a művész úr? — Legkésőbb június 20-ig át kell adnom a kivitelező vállalatnak a kész gipsz szobrot, hogy időben elkészülhessenek az öntéssel, hiszen október 10-én már szeretnék a kisújszállásiak fel is avatniRideg Gábor
