Szolnok Megyei Néplap, 1967. június (18. évfolyam, 127-152. szám)
1967-06-09 / 134. szám
IS67 június S, SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A szellemi befektetés is kamatozik Nyolcvanezer fonni szép pénz, ki nem fogadná el? Igenén^ de miként lehet hozzájutni ilyen nagy összeghez? Ügy, mint az egyik szolnoki munkás, aki újításáért ennyi pénzt kapott. Szinte látom, a kiábrándító kézlegyintést, s hozzá a megjegvést: ugyan már. nem újíthat mindenki. S van is ebben valami. De önképzéssel mindenki könnyíthet sorsán, s jövedelmét is növelheti. S még- inkább így lesz ez az új gazdasági mechanizmusban, mikor a tanult, jólképzett embereket fokozottabban megbecsülik. Ezek szerint azt hinné az ember, hogy tömeg méretekben igyekeznek a felnőttek pótolni a fiatal korban elmulasztott iskolai tanulmányaikat. Sajnos, koránt- sincs így. A megye felnőtt lakosságának majdnem hetven százaléka nem végezte ed az általános iskolát. s a tanulásra önként jelentkezők száma minimálisra csökkent Ugyanakkor az általános társadalmi igény az érettségizett szakmunkás. Ezért kell az oktatással foglalkozó szerveknek, a tanácsoknak és a munkaadóknak összehangolt erőfeszítést kifejteni a felnőtt-oktatás sikeréért. Sajnos, esetenként a kezdet kezdetéről kell indulni. A második ötéves tervben 1136 analfabéta tanult meg ími-olvasni a megyében, de még mindig elég tekintélyes a számuk. A jászberényi járásban például — csupán a 16—39 év közöttieket tekintve — háromszáz analfabéta van, a szolnoki járásban pedig kétszázharminc. Megyénkben kétezerre tehető az említett korban levő analfabéták száma. Ha Török- szentmiklós. Jászladány, Kunmadaras példáját tekintve községenként folyamatosan csak néhány analfabétát vezetnénk be az írás-olvasás rejtelmeibe, rövid időn. belül akkor is szép eredményeket érhetnénk el. Az sem törvényszerű — a cikkünk elején említelt helyzetet tekintve —, hogy csökkenjen a szervezett felnőtt oktatásban résztvevők száma. Jászberény és Tö- rökszentmiklós a példa rá. hogy növekedhet is. Csak ahhoz kellő akaraterő, a munka fontosságának felismerése és a szervek közötti jó összhang szükséges. S emellett jó módszerek, kezdeményezésele, felelősségérzet is. A kunszentmártoni járásban például a felnőttek tanulásáért a munkahely vezetője, illetve valamelyik társadalmi szervezet kollektívája vállalt felelősséget. Csakis így, együttes erővel, a hivatali és a jóismerősi kapcsolatokat is gyümölcsöztetve érhetünk el eredményeket. S kell is, hogy elérjünk, hogy megszüntessük a felnőtt oktatásban tapasztalható vis szaesést, hiszen, az iskolázás lehetőségei igen nagyok. A 16—39 év közöttieket tekintve például a szolnoki járműjavítóban nyolcszáz, a papírgyárban ötszáz, a MÁV helyi munkahelyein nyolcszáz dolgozó nem rendelkezik általános iskolai képzettséggel sem. Ezért kellene az üzemeknek az eddiginél nagyobb segítséget adni oktatási intézményeinknek a kihelyezett osztályok szervezésében. Tapasztalat szerint az általános iskolát befejező felnőttek folytatják tanulmányaikat Figyelemre méltó, hogy körükben az esti tagozat — nagyarányú lekötöttségük miatt — kevésbé kedvelt. Inkább a levelező tagozat iránt érdeklődnek. Néhány év múlva — amikor az emeltszintű szakmunkás- képzés országosan kibontakozik: — várható a középiskolai felnőttoktatás na- gyobbmérvű felvirágzása. Persze, sokkal jobb az érettségin minél hamarabb túlesni. A középiskolák azonban joggal várják a vállalatoktól, hogy csak azokat javasolják továbbtanulásra, akiki munkájukkal, magatartásukkal azt kiérdemlik. Több üzemünkben — követendő jó példaként — üdüléssel, fizetésemeléssel vagy egyéb módon jutalmazzák a.kiváló tanulmányi átlagot éléit dolgozókat. Ezeken a helyeken felismerték, hogy az általános műveltséggel rendelkező ember jobban dolgozik. Ezt az új gazdasági mechanizmus előkészítése idején nem árt hangsúlyozni. hiszen üzemeink egy részében csupán termelési ügyekkel foglalkoznak, s nem gondolnak arra. hogy a szellemi befektetés is bőven kamatozik majd. S ehhez a témakörhöz kívánkozik még egy gondolat: a népművelés és a közoktatás módszereinek összehangolása a felnőtt oktatás jobbátételéért. Tö- rökszentmiklóson például a művelődési házban két éve igen eredményesen működik a nevelők akadémiája. Ehhez hasonlóan máshol is lehetne segíteni a nagyszerű cél — a kiművelt emberfők sokasága — elérését. I. B. Parasztfiatafok jogosítvánnyá! A tószegi szövetkezetben — mint a megye sok más közös gazdaságában is — nagyon szépen haladt az utóbbi években a nehéz paraszti munka gépesítése. A Dózsa nevet viselő közös gazdaságnak például már 50 erőgépe van a munkagépeken kívül. Ezzel teljesen gépesítették a gabonatermesztést. A szövetkezet rendszeresen és tervszerűen közel egymillió forintot költ évenként a géppark fejlesztésére. Náluk most is ötvenhét ember, minden tizedik tsz- tag gépeken dolgozva keresi kenyerét. A traktorosok nagy többsége egyébként fiatal. A szövetkezet ugyanis minden évben taníttat traktorosokat tagjai közül. Az idén tizennyolc ottani parasztfiatal szerzett jogosítványt. A társas üzem e tavaszon is három DT, két Sz—100-as traktort, négy kombájnt vásárolt többek között. Most épül egyébként a szövetkezet nagy gépjavító műhelye. Erre egymilliókétszázezer forintot áldoz a közösség. Elkészülte után a főjavítások ' kivételével minden gépjavítást maga végez el a tószegi Dózsa Tsz. Olcsóbb nyári rucának való Kétxlet kiárusítás az ú'lanti áruházban Igen nagy az érdeklődés az Alföldi Állami Áruház június 7-én kezdődött szezonális áru, pamut és selyem méteráru kiárusítása iránt. Az áruház mintegy kétszázezer forint értékű nyári ruhának, blúznak való árut ad 30 százalékkal olcsóbban . a szabott áránál. A kiárusítás érdekessége, hogy nincs meghatározva hány napig, hétig tart. Az olcsóbban értékesítendő méterárut ugyanis az ipar a jövőben nem gyártja, s ezért az áruház az össz- készletét „leárazta” és kiárusítja. Légi felvételek készültek a tiszafö'dvóri Lenin Tsz-ről A közelmúltban repülőgépről készítettek felvételeket a tiszaföldvári Lenin Termelőszövetkezet majorjairól, határáról. Ezt a kiállítási iroda rendelte meg a Magyar Távirati Irodától. Az őszi mezőgazdasági kiállításra az ország négyöt legjobban gazdálkodó társas üzeméről kértek felvételeket. Megyénkben ez a tisztesség egyedül a tiszaföldvári Lenin Tsz-t érinti. A piaci árak szabadok, a kereslet és a kínálat függvényei A Szolnok megyei Néplap június 7-i számában „Maximálni kellett a piaci zöldség- és gyümölcs árakat” című írásunkban a „Szolnokon éppen a napokban ismét maximálni kellett a zöldség- és gyümölcs- félék árát, mert nagyon drága volt” mondat, valamint a már említett cím félreértésre adott okot. A meghatározás ugyanis általános volt, és nem tett különbséget a kereskedelemben érvényben lévő árak, valamint a szabadpiaci árak között. A jelenlegi árrendszerben két árszabályozási forma érvényesül. Az egyik a hatóságilag rögzített, fix ár, a másik a szabad ár. Az előbbit az állam központilag szabályozza, csökkenti vagy emeli. Esetenként hatósági jogkörrel bíró testület irányárakat állapít meg. Ezzel szemben a szabad ár, azaz a piaci ár mindenkor a kereslettől és a kínálattól függ. Azaz, ha az árufelhozatal nagy, s a kínálat a kereslettel szemben növekszik, az áru olcsóbb lesz. Fordított a helyzet, ha kevés az áru. Vagyis ez azt jelenti, hogy az árak csökkenését vagy emlkedését a kereslet-kínálat aránya dönti el. Ebbe az állam nem szól bele. Legfeljebb közvetve, a felvásárló erő változó kibocsájtásával. Az említett cikkben a fentiekből következtetve arról van szó, hogy a maximális, helyesebben az irányár megállapítás kizárólag a kereskedelemben — földművesszö vetkezet, állami kiskereskedelem — forgalomba hozott zöldség- és gyümölcsfélékre vonatkozik. Következésképpen az említett intézkedés nem határozza meg, hogy a piacon a termelő mit, menynyiért adhat. A piaci árakat továbbra is a termelő és a fogyasztó viszonya, kapcsolata határozza meg, amely mindenkor az áru mennyiségétől függ. Kémek — diverzánsok hazaárulók 1 § A'sgrsikerű B W kiállítás jjfj Szolnokon A nézőközönség visszafojtott lélegzettel figyeli a filmet. A vásznon francia kémek elfogásának mozzanatait lehet látni. Akinek nem jutott hely, türelmesen megvárja a vetítés végét, hogy utána megnézze a kiállítási tablók egyedülálló felvételeit. A cukrászdában uszított Az egyik tabló fényképe a celdömölki járásbíróság ítéletének gépelt anyagáról készült: „Torma Tibor 1965. rio- vembr 4-én érkezett Duda- pestre, majd rokoni látogatásra Bakonypölöskére utazott... A helyi eszpresszóban uszított társadalmi rendünk ellen. Többek között kijelentette, hogy „nálunk a köszönés most is Heil Hitler!”, és jobb karját magasra lendítve, fasisztaként köszönt. Az eszpresszó vendégel felháborodtak magatartásán és felszólították, hogy hagyja abba amit csinál, majd értesítették a rendőrséget. ..” Torma Kanadából érkezett egykori hazájába, s itt uszított az államrend ellen. Évről ‘ évre többszázezer turista fordul meg Magyarországon, akiket állampolgáraink valóban magyaros vendégszeretettel fogadnak. Egyesek — mint például C. L. angol és L. H. luxemburgi állampolgárok — kihasználják népünk természetes vendégszeretetét és békés turista mivoltukat hangsúlyozva tőrkést, pisztolyt, golyókat és hamis pecséteket hoznak magukkal táskájukban. Allamvédel- münk több olyan személyt is letartóztatott, akik hazánk területéről embereket akartak kicsempészni. Érdekes foto mutatja be, hogyan akarta Wiprecht Walter NSZK állampolgár autójának hátsó csomagtartójában kicsempészni B. Czajka NDK-beli nőt, akivel nálunk találkozott, Kétszáz márka júdáspéns A látogatók megismerkedhetnek a vegytintával készült titkos írással, amikor is látszólag semmitmondó leveleket írnak egymásnak, de a sorok között az előhívás után megjelenik a kémjelentés. A vitrinekben bemutatják a hírszerző szervek által küldött magnetofonokat, rövidhullámú adó- és vevőkészülékeket, mindennapi rádiókat, amelyek azonban speciális hullámsávra vannak átállítva. Dokumentum felvétel igazolja, hogy egyesek havonta 200 márkáért állják el önmagukat és árulják el hazájukat. A kiállítás egyik legérdekesebb fényképe az osztrák „Volkstimme” című lap egyik cikkét ismerteti. amely a napnál világosabban elmondja, hogy: „Ausztria évek óta a kémkedés egyik fő központja. Feltételezések szerint országunkban ötvenezer ember a titkosszolgálatok részére dolgozik. A nyugati kémszervezetek nagyon otthonosan berendezkedtek, mivel azzal a kedvező feltétellel rendelkeznek, hogy bedolgozhatnak a szocialista országokba. Ebben nem egyedül Ausztria földrajzi helyzete játszik közre, hanem tevékenységüket az osztrák hatóságok részéről zavartalanul folytathatják, ellentétben Svájccal, ahol a kémkedést büntetéssel sújtják. ..” Ilyen és ehhez hasonló érdekességeket láthatnak és olvashatnak a látogatók a kiállításon, amelyet a szolnoki Ságvári művelődési ház színháztermében rendeztek meg és minden nap délelőtt 10 órától este 8 óráig megtekinthető. — tóth — A Budapest és Vidéke Tejipari Vállalat jászfényszarui sajtüzemében jelenleg juhtejböl Kaskavál sajtot készítenek exportra. Az ér lelő pincében egyszerre 115 mázsa sajt van, melyet nap onta kezelnek Divat-bumeráncr Exportálunk tokajit, mint speciális magyar italt. Szereti a nagyvilág — zama- táért, illatáért, színéért. Ugye, legutóbb a svéd király is, milyen jót ivott belőle, amikor megkínálták azon az ottani magyar rendezvényen. Gusztáv felség csak királyi önfegyelmének köszönhette, hogy nem két kézzel kapott a pici pohár tokaji után. Ismeri, ezt rendelt neki az orvosa is — mondotta. Cuppogott hozzá, s ráncolta a szemöldökét. — Hogy is szokták ilyenkor a magyarok? — szürcsölte az utolsó cseppet, majd kiderülve verselte: „A tokaji csúszik, — a pénzem úszik.” Hasonlóképpen speciális kiviteli cikkeink a fürdőkád. Ami megint népünk egészségügyi kultúrájának hírnevét igazolja. Szép, és szívet melengető tudat, hogy nemzetek tucatja tanult meg tőlünk fürdeni — szinte egy évtized alatt. Csak a csecsemőmosdatásnál nem kerülhették el ők sem a kezdeti malőröket. A tanulóéveket nekik is meg kellett fizetni. Ök is sokszor kiöntötték a fürdővízzel együtt a gyereket is. Előszeretettel vásárolják a népek a mi népművészeti remekeinket. Ausztráliától Kanadáig, Ghánától Japánig minden jobb bazárban előkelő polcon mosolyognak a matyóbabák, sárközi legények, kalocsai lányok. Hogy a lánykababáknak milyen ellenállhatatlan a varázsa, mi sem bizonyítja jobban, mint hogy babakivitelünk lankadatlanul tartja a megszokott keresleti nívót... Pedig tudott, hogy az idegenforgalmi szemlélet modernizálódása folytán a bennünket felkereső turisták korlátlan számban juthatnak magyar népi babákhoz — természetben is. Ó, ifjú legénykorukat taposó magyar f érfiaink micsoda kultuszát honosították meg például a Texas-nadrágnak. Ha rájuk jött a bírálhatnék, hogy mennyire nem értik meg a konzervatív vének a mai fiatalokat, majdhogynem ilyesmiben látták a kiutat a bozontos fejű nyilatkozók: „Miért nem látjuk a miniszter elvtársat farmernadrágban a parlementi üléseken? Miért nem Texas-nadrágos küldöttség avatta fel az Erzsébet hidat? Mert maradiak. .. Igenis. És ez fáj nekünk. Fáj! Fáj! Fáj! Fáj!” Jól van már, jól van. Mindjárt elérzé- kenyül a cikkíró is, pedig most jön a fenélcre-ülés. Addig-addig nőtt a nimbusz a farmernadrág körül, — mint ami eklatáns külföldi viselet — hogy észre se vettük, mennyire eljárt az idő, hogy megfordult a Texas-nadrág áramlási iránya. Ügy felkapták nálunk, hogy — amint legújabban értesülünk — a Pápai Ruházati Ktsz-től ezerszámra rendelik meg nyugati országok, ilyenek mint Nyugatnémetország, Anglia és Chile. Mit tehetünk? Az üzlet — üzlet. Nem vagyunk bolondok felvilágosítani őket, hogy a farmer- és Texas-nadrág nem magyar népviselet. Tóth is tvás
