Szolnok Megyei Néplap, 1967. június (18. évfolyam, 127-152. szám)
1967-06-08 / 133. szám
19*T. június 8. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Háromezerötszáz építőmunkás képviseletében döntött, jóváhagyott, véleményezett a vállalati szakszervezeti tanács Már pusztított a jég Szolnok megyében A kunszentmártoni A talajjavítás helyzete Eddig 75 ezer hóidat di fáztak a megyében i4L ISEB vizsgálata (Tudósítónktól.) Először ült össze június 6-án az ÉM. Szolnok megyei Állami Építőipari Vállalatnál az üzemi tanács helyébe lépő szakszervezeti tanács, hogy az új mechanizmus jegyében és háromezer ötszáz dolgozó képviseletében irányt szabjon a vállalati szakszervezeti tevékenységnek. Gyakorolja a szakszervezet jogait és kötelességeit, résztvegyen az évente közel félmilliárd forint értéket építő vállalat irányításában. Kanyó István szb-titkár bevezetőjében a szakszervezeti tanács hatásköréről szólt, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom tiszteletére indult szocialista munkaversenyről, — amelynek eredményeképpen a vállalat eddigi előirányzatához képest 17 milliós előnyre tett szert és 80 lakást adott át — a tanácstagok írásos jelentést kaptak. Búzás Károly, a KISZ bizottság titkára húsz ifjúsági brigád felajánlását ismertette. Kaszanyi Sándor ács brigádvezető a Kunsági Főépításvezetőség műhelybizottsági titkára a törökszentmiklósi munkahelyen elért eredményekről számolt be. Tóvizi Sándor, a 3. sz. főépítésvezetőségtől foglalkozott a Jászságban dolgozó brigádok szervezési nehézségeivel. Izgalmas téma volt a tanácskozáson: az 1967. évi többletnyereség kifizetési feltételeinek megállapítására vonatkozó javaslat elfogadása1965-ben 4,4 millió, 1966- ban 4,6 millió forint volt a felosztható nyereség. A vállalat mintegy háromezer dolgozója részesült abból éves keresete arányában. Sokan jelentős összegű hűségjutalmat is kaptak az építőiparban megszakítás nélkül eltöltött éveik után. Bilász- László főkönyvelő most ismertette a szakszervezeti tanács tagjaival a nyereségből való részese- • dés 1967. évi új rendjét. Ez az eddigiektől eltérően, csak a realizált, befejezett munkák után biztosít felosztható részesedést. 1967-ben a várható, befejezett termelési érték 470 millió forint lesz. Előírás szerint ezen belül minden egy millió forint nyereség után 10 százalék felosztható nyereség illeti a vállalatot. Jő eredményeink alapján és a bázis szemlélet örökségeként 1967-re a reálisnál feszítettebb gazdasági mutatót kaptunk. De egy percre se lehet megtorpannunk. Rédler Károly javasolta a tanácsnak, hogy a nagyobb nyereségelérést . lényegesen be- , folyásoló dolgozók meghatározott feladatuk teljesítésének jutalmazására, a nyereségrészesedésből 1,5 napnak megfelelő összeget biztosítsunk. Sokan helyeselték az igazolatlan hiányzók, fegyelemsértők kizárását a nyereségrészesedésből. így több figyelemre méltó kiegészítő javaslat született- A módosítások után egyhangúlag szavazta meg a taEgymilliót kínált a nagyhangú szakember (Tudósítónktól.) Nem mindennapi, de annál tanulságosabb ügy végére sikerült pontot tenni az elmúlt napokban a törökszentmiklósi járásbíróságnál. 1964 végén a kengyeli Mező Imre Tsz vezetői elhatározták, hogy 39 holdon konyhakertészetet létesítenek. Bolgárkertész után néztek, s akit 1965 első napjaiban feleskertészetre szerződtettek le. Ekkor még hiányoztak a melegágyakhoz szükséges anyagok, sőt a kertészet céljára szánt területnek is csak igen jelentéketlen része volt előkészítve. Iliev Péter Genov szakember, látnia kellett, hogy ilyen előzmények után, ilyen nagy területen halálra van ítélve a kertészet. Mégis azzal biztatta a tsz akkori vezetőit, hogy közel 1 millió forintos jövedelmet tud biztosítani a tsz részére. Szinte korlátlan úr volt a kertészetben ez a nagyhangú ember. Ha » vezetők kifogásoltak valamit munkájában, visszavágott: „nem értetek hozzá, ne szóljatok bele”. A tsz akkori elnöke, fcagronómusa és a kertész között ellenségeskedés volt, igyekeztek egymás ellen bizonyítani, s egymás intézkedéseit keresztülhúzni. Ennek eredménye az lett, hogy a 39 holdon a tsz-nek mindössze 500 forint tiszta haszna lett. A várt nyereség elmaradása az 1965. évj munkaegységértékén és a tagság hangulatán is alaposan érződött A kudarc ellenére is hittek a tsz vezetői w saját érdekeit kereső kertésznek és 1966-ra is szerződést kötöttek vele. Ezt a szerződést azonban a tsz felbontotta, mert Iliev Péter továbbra sem szakított hibáival, s félő volt, hogy újból kudarcra ítéli a kertészetet. A tsz 179 ezer forint kártérítésre kérte kötelezni a kertészt és az 1966. évi szerződés felbontását is szorgalmazta. A kertész ellenben a tsz-t hibáztatva viszontkeresetet támasztott a tsz-szel szemben. Szerinte a gvenge terméseredmény kizárólag a szövetkezetiek hibája volt. A bíróság a másfél éven keresztül húzódott per során nagyszámú tanút. szakértőt hallgatott meg, akik megnyugtató módon azt bizonyították, hogy a tsz és a kertész egyaránt hibás abban, hogy 39 holdon 500 forint tiszta haszonnal kellett számolni és mindkettőjük kártérítési igényét elutasította. A szerződést felbontotta és rámutatott arra, hogy a tsz nem volt köteles az 1966 év elején a kertész részéről tapasztalt hibák láttán megvárni, amíg újabb ered ménytelenség következik be. így jogosan járt el akkor, amikor a hibák ismétlődése láttán a szerződés* felbontotta. Azóta — új a vezetőség — csak 10 holdon kertészkednek Kengyelen (más kertésszel), de olyan eredménnyel, mely a nénzszdaágnak és => te ’ taroknak egyaránt hasznára válik. Or. B. L. nács az 1967. évi nyereség- részesedés felosztásáról szóló határozatot, amely szerint a több mint félmillió forintot kitevő igazgatói alapból 335 ezer forintot tartalékolnak jutalmazásokra. A kulturális és sportcélokra 150 ezer forintot fordítanak, s így az eddiginél nagyobb összeg jut a munkásszállások ellátására, tv és rádió előfizetésére, vállalati strand fenntartásra, könyvtár fejlesztésre, stb. A szakszervezeti bizottság is közel 40 ezer forint jóléti kerettel rendelkezik, a segélykeret kétszázezer forint lesz majd. Késő délután vetett véget a tanácskozásnak. A szak- szervezeti tanács tagjai azzal indultak haza, hogy a határozatoknak a munkahelyeken való ismertetésével biztosítják, hogy amiben döntöttek, az élő valóság is legyen. Schmidt Tibor járásban a legnagyobb a kár Itt a nyár, s itt vannak a jégzáporok is. Bizony évenként százmilliós kárt szokott okozni ez az elemi csapás. Egyelőre Szolnok megye szerencsésen megúszta még, s csak szórványos a baj. Elsőként a kunszentmártoni járásban volt nagyobb jégverés. Bár a jászberényi és a szolnoki járásból is jelentették. Mint az Állami Biztosító Szolnok megyei Igazgatóságán tájékoztatták szerkesztőségünket, a háztáji gazdaságok kártételét egy időben szeretnék felmérni a közös birtokéval. Ezért azt kérik a termelőszövetkezeti tagoktól, hogy a jégkárt a közös gazdaságok irodáin jelentsék be. Ezt a társas üzemével együtt továbbítsák az üzem vezetőig A megyei Népi Ellenőrzési Bizottság megvizsgálta az Országos Talajjavító és Talajvédelmi Vállalat karcagi digózó kirendeltségének munkáját. A vállalat a Szolnok megyei gazdaságok fizikai talajjavítási igényeit elégíti ki. A megyében eddig 75 ezer hold földet di- góztak, s a jövőben 86—90 ezer holdnyi terület vár javításra. A kirendeltségnek Kunhegyesen, Törökszentmik- lóson, Mezőtúron digózó, Nyíregyházán homok és tereprendező területi egysége működik. Ezen kívül az ország különböző részein ipari jellegű bérmunkát is vállal. A kirendeltség szervezeti felépítésében hiba a párhuzamosság, a területeken a mellérendeltség. A területi decentralizált elv és a vezetés párhuzamos, központosított jellege ellentétes, A kirendeltség évenként hétezer hold di- gózási tervet kap. A tervA Duna mellé telepítik az első készítés időpontjában csak a digózási feladatait ismeri, az egyéb munkákra nincs megrendelési fedezete. Pedig ezek — évről évre nagyobb hányadot képviselnek a termelésben.A digózási munkákat az év négy hónapjában — júliustól—október végéig — végzik. Olyan földeken dolgoznak, melyekben előzetesen főként kalászosok voltak. A kirendeltség nem tud a jelenlegi helyzeten változtatni. A termelő gazdaságoknak érdekük, hogy ne maradjon vetetten földjük. A kirendeltség az év többi hónapjaiban kénytelen más munkát vállalni. A vállalat szakemberei megvizsgálták a talajjavítás eredményességét. — öt gazdaságban 730 hold területet hasonlítottak össze a javítatlan táblákkal. — Ezekbe egyaránt őszi kalászost vetettek. A javított földek termésátlaga 15,8 mázsa volt, 4,2 mázsával több, mint a javítatlanoké. Az egyik gazdaságban a napraforgó holdankénti átlaga 3,7 mázsáról 6,8 mázsára növekedett a digózott táblákon, magyar atomerőművet Az ország viliamosenergia-szükségletének 16 százalékát fedezi — Óránként 200 ezer köbméter vízzel „hűlik“ — JVem lesz reaktorhulladék A világ energiafogyasztó, sa a század végére — óvatos becslések szerint is — megnégyszereződik. — Ezért van óriási jelentősége az új energiaforrásnak, az atomenergiának. Az atomerőművi reaktorok a technika tökéletesedésével ma már gazdaságosabban termelik az energiát, mint a szénre, vagy a szénhidrogénre alapozott erőművek. Ilyen körülmények közt rendkívüli jelentősége van az egész magyar népgazdaság számára annak az egyezménynek, amelynek alapján a Szovjetunió segítségével nagyteljesítményű atomerőművet létesítenek Magyarországon. A senki földjén 800 megawattos atomerőmű épül hazánkban: a mintegy 8 milliárd forint értékű páratlan beruházás előkészítő munkálatai már javában folynak; a terveken közösen dolgoznak szovjet és magyar szakemberek. Az elmúlt hónapokban 16 telepítési javaslatot vizsgáltak meg a legkülönbözőbb szempontból. Az atomerőműnek óránként 200 000 köbméter vizet kell biztosítani a kondenzátorok hűtéséhez, de ügyelni kell például arra is, hogy az erőmű három kilométeres körzete a „senki földje legyen”, ott ne legyen lakóház, vagy értékes mező- gazdasági terület, s hogy az atomerőmű telepítése beilleszkedjék az iparosítási tervekbe is. Mindezek figyelembevételével úgy döntöttek, hogy az erőmű a Duna mentén, előreláthatólag Tolna megyében épül majd fel. A hatalmas építkezés nagyrésze a IV. ötéves terv időszakában történik. Az előzetes tervek szerint legkésőbb 1975 végén termel az első 400 megawattos egység, majd néhány hónap múlva belép a termelésbe ikertestvére is. A világon egyébként jelenleg sehol sincs ilyen nagyteljesítményű — 800 megawattos — atomerőmű, de 1975-ben már természetesen másutt is lesz hasonló. A reaktor típusa az üzemi gyakorlatban legjobban bevált úgynevezett nyomottvize« rendszerű reaktor: jelenleg ez a legismertebb a világon, különösen a Szovjetunióban és az Egyesült Államokban alkalmazzák. A magyar atomerőmű hatalmas méreteire különben jellemző, hogy gépi berendezéseinek súlya eléri majd a 35 000 tonnát. M int az atom jégtörőben Első atomerőművünknek négy turbóegysége lesz. egyenként 200 megawattos teljesítőképességgel. A két, 40Ó—400 megawatt teljesítőképességű atomreaktor mindegyikének hossza 12 méter, átmérője 4 méter, súlya 210 tonna lesz. Az 1964 óta hibátlanul működő Novo-Voronyezy-i típus (ilyen lesz a magyar erőmű is) nagy előnye, hogy önszabályozása —teljesítménynövekedés esetén — kipróbált és megbízható. Jól tűri a hálózati ingadozásokat, könnyen alkalmazkodik a változó energiaigényekhez. A tökéletes biztonságot bizonyítja egyébként az is, hogy ilyen reaktor dolgozik immár kilenc éve a Lenin atomjég- törőhajón is, ahol pedig — érthetően — nincs nagy lehetősége a hajó személyzetének, hogy messze elkerülje a reaktort. Jóelőre megszervezik a reaktorok veszélyes termékeinek ártalmatlanná tételét is. A hazánkban felépülő atomerőműnél nem lesz reaktor-hulladék probléma : az erőmű úgynevezett fűtőelemeit, a hasadási termékek feldúsulása után a Szovjetunióba szállítják majd, és ott, az erre a célra berendezett üzemben tisztítják. Az első magyar atomerőmű építési terveit magyar és szovjet tervezők dolgozták ki. Magyar vállalat, az Erőmű- és Hálózattervező Vállalat irányítja a tervezést, állandó kapcsolatot tartva a szovjet partnerekkel. Szovjet mérnökök tervezik a főépületet (amelyben a reaktorok kapnak helyet) és azokat a raktárakat, ahol a hasadó és sugárzó anyagokat tárolják. A magyar szakemberekre hárul a segédüzemek, a hűtővízberendezések, az építészeti és gépészeti technológiai berendezések, a villamosberendezések, az út- és vasút-csatlakozási tervek elkészítése. A hazai előkészületek Véglegesen csak a következő hónapokban dől el. az új magyar atomerőmű mely berendezéseit szállítják majd szovjet és némelyeket magyar üzemek. A turbinákat valószínűleg a Láng Gépgyár, a generátorokat és a transzformátorokat, valamint az erősáramú kapcsolókat a Ganz Villamossági Művek szállítják. Más üzemek is bekapcsolódnak — a tervek szerint — a gigantikus építkezési és szerelési munkákba. A hűtővízellátáshoz szükséges szivattyúkat, csőrendszereiket, valószínűleg a Ganz- MÁVAG, a tápházi segéd- berendezéseket. vízlágyítókat az Április 4. Gépgyár szállítja, míg az erőműhöz szükséges négy, egyenként 200 megawattos generátort a Ganz Villamossági Művek. Az atomenergia a holnap legolcsóbb energiaforrása. A magyar atomerőmű üzembelépésekor hazánk villamosenergia szükségletének mintegy 16 százalékát fedezi. Űjlaki László A népi ellenőrök megállapították, hogy a vállalat alapító levelében tala.ijavítási és talajerő gazdálkodási szaktanács- adás is szerepel. A vállalat központjában, van egy ezzel foglalkozó csoport, de a tanácsadói szervezetet a kirendeltségen nem hozták létre. Mivel a digózás eredményes, hosszú élettartamú, kedvező hatása több agrotechnikai szabály betartásától függ, az eredményesség érdekében a jelenlegi helyzeten mielőbb változtatni kell. A vizsgálat során többek között ellenőrizték a szakképzettséget. Megállapították: a munkás állományban nyilvántartott középvezetők és adminisztratív dolgozók 71 százaléka nem rendelkezik megfelelő képesítéssel. — Igen súlyosnak minősítik azt a tényt, hogy’ 179 gép- vezetőből csak 30, embernek van az előírt nehézgép vezetői szakvizsgája. A népi ellenőrök vizsgálták a termelés tárgyú és műszaki feltételeit. Megállapították, hogy a kirendeltség igen nagy mértékű — csaknem százmillió forint értékű — állóeszköz állománnyal dolgozik. Az állomány értékét több mil- ,lió forinttal csökkenteni kellene, mert a bevezetendő eszközlekötési járulék érzékenyen fogja érinteni a gazdaságosságot (1966 végén 1,9 millió forint értékű használaton kívüli állóeszközt tartottak nyilván). A vállalat központja sem segítette elő a ki- selejtezést. A rizs - ólat kitért a társadalmi tulajdon védelmére. A kirendeltségen e téren sok a javulás. Tavaly több dolgozót vontak felelősségre a társadalmi tulajdonban elkövetett sza. bály’talanságok miatt. Kártérítési határozatot hoztak, a súlyosabb esetekben bűnvádi eljárást kezdeményeztek. A megyei Népi Ellenőrzési Bizottság a vizsgálati anvag tárgyalásakor több határozati javaslatot tett a munka megjavítása érdekében, a talajjaydtó vállalat központjának. kirendeltségének, továbbá a megyei tanács mezőgazdasági osztályának és az állami gazdaságok megyei igazgatóságának. ro* Í; •'
