Szolnok Megyei Néplap, 1967. június (18. évfolyam, 127-152. szám)

1967-06-07 / 132. szám

1987. Június 7j SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP s A SZERKESZTŐSÉG POSTÁJÁBÓL Nyilas Misi Nagyivánon Testvéri segítség Községünkben az utób bi években a vízmű építé­se; a vezeték bővítése volt a legfontosabb feladat. E nagy munkához segítséget nyújtottak az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet katonák is. ‘Az önzet­len baráti, segítség nagyban hozzájárult ahhoz, hogy tavalyi eredményével a községfejlesztési versenyben megyénk kisközségei között Tiszasüly lett az első. Gaál István a községi tanács vb elnöke meleg szavakltal köszönte meg a szovjet katonák közremű­ködését, s elismerő emléklapot nyújtott át annak a szovjet tisztnek, aki az árokásó géppel végzett mun­kát irányította. Donkó Dénes Tiszasüly litőadás, vetélkedő Csehszlovákiáról Olvasóink írják A községek fejlesztésére fordítják a versenydíjat Dr. B. L. Törökszentmiklős Meddig várjak a ielekkönyvesésre ? A földosztáskor, 1945-ben kaptam 975 négyszögöl földet. A panaszom az. hogy sem akkor, sem később telekkönyvileg nem írták a nevemre. A volt tulajdo­nos per iltján akarta visszaszerezni a földet, de a bí­rósági és tanácsi döntések szerint enyém maradt a föld. A tulajdonjogot azonban nem tudom igazolni, mivel a mai napig sem történt meg a telekkönyvi át­írás. Már annak is négy éve. hogy a telekkönyvi ható­ság levélben értesített az ügyem intézéséről. E sze­rint a tulajdonjogot juttatás jogcímen az én javamra kellett volna bejegyezni a telekkönyvi irodában Az­óta sem,m{ nem történt, illetve csak annyi, hogy számtalanszor bent jártam a telekkönyvi hatóságnál, ahol mindig csak ígérték, majd ekkor, majd akkor in, tézik a dolgot. Vajon meddig kell még várnom. Erre vékáéról? című vetélkedő­re, melynek győzteseit könyvjutalomban részesí­tették. Három dokumen­tumfilm vetítése, valamint a csehszlovák képzőművé­szetet bemutató kiállítás is azt szolgálta, hogy még jobban megismerjék a diá­kok a csehszlovák nép éle­tet. Siklós László Jászkisér község jutalma vándorzász­ló és 50 ezer forint. A já­rások között folyó verseny­ben a törökszentmiklósi a második helyet szerezte meg. A községfejlesztési ver­seny értékes díjait Kende­resen és Tiszabőn is a község további fejlesztésére fordítják. Jogi tanácsadó Á tiltott szerencsejátékról Május 31-én a jászkiséri művelődési otthonban az általános iskola rendezésé­ben tartották meg a Cseh­szlovák Kultúra napját. Dr. Joó Kálmán, a Csehszlovák Kultúra tájékoztatási osz­tályának vezetője „Lidice és a neofasizmus” címmel tartott előadást. Majd a nyolcadik osztályos pajtá­sok részvételével került sor a Ki tud többet Csehszlo­A megyei tanács a közel­múltban értékelte az 19G6. évi községfejlesztési ver­senyt. A nagyközségek ka­tegóriájában Kenderes ér­te el a megyei első helye­zést. A versenyzászlót és 120 000 forint pénzjutalmat kapott. Az ötezer lélekszá- mon aluli kategóriában Ti- szabő megyei harmadik he­lyezése érdemel említést. A szeretnék választ kapni az Özvegy Simon Andrásr.ó panasza nem az egyedüli. Más is sérelmezte, hogy a telekkönyvi hatóságnál éve­ken át csak ígérgetnek, de nem intézik el a telek­könyvezési. Ügy véljük, ideje lenne már a földosz­táskor kapott földek, jelen illetékestől. özv. Simon Andrásné Szandaszöllős esetben özvegy Simon And­rásné földjének telekköny­vi átírását elintézni. S ta­lán az sem ártana, ha megnéznék az asztalfióko­kat, kinél találhatók olyan ügydarabok, amelyek már hosszú évek óta hevernek elintézetlenül, (A szerki Vasárnap este több mint négyszázan könnyeztük meg Móricz Zsigmond kis hősének, Nyilas Misinek a történetét. Csak egyik sze­münk sírt, a másik neve­tett, amikor azt láttuk, hogy a legnagyobb munkaidőben is milyen sok ember igény­li a szép, kulturált szóra­kozást ebben a Hortobágy széli kis faluban. Örömünket csak fokozta az a széles köm társadal­mi összefogás, amely lehe­tővé tette a színdarab be­mutatását. A pártszervezet, a tanács, a termelőszövet­kezet és az iskola mindent megtett a siker érdekében. A termelőszövetkezet mint­egy 170 tiszteletjegyet vá­sárolt nyugdíjasai részére. A nagyszülők boldogan tap­solhattak unokáik sikeré­nek. Május 23-án Szolnokon tartottak megbeszélést a nyári építőtáborok brigád­vezetői. Az idén, csak úgy, mint a korábbi években, ismét vállalkozunk arra, hogy résztvegyünk a KISZ építőtáborok munkájában. A tanácskozáson az állami gazdaságok képviselői el­ismerően nyilatkoztak a fiatalok korábbi eredmé­nyeiről. Elmondották, cél­szerűnek tartják a KISZ építőtáborok szervezését, s mindent megtesznek annak A harminctagú szereplő- gárda minden elismerést megérdemel. A napi fá­rasztó munka és tanulás után vállalták az esténkén­ti próbákat, a színdarab betanulását, előadását. Lel­kes munkájuk jutalma az elért siker és az előadás be­vételének egy részéből ter­vezett kirándulás. Joggal illeti elismerés a darab be­tanításáért Tölgyes László- nét, az iskola igazgatóhe­lyettesét, valamint Farkas Emőnét, a kultúrotthon igazgatóját, aki a szervezé­si munkát magára vállalta. A színjátszócsoport a kör­nyező községekben és álla­mi gazdaságokban is be­mutatja a színdarabot. Dr. Juhász István Nagyiván érdekében, hogy a fiatalok kulturált körülmények kö­zött végezhessék munkáju­kat, s tölthessék idejüket a táborban. Második napirendként arról beszélgettünk, hogy célszerű a brigádok közötti munkaverseny, emellett azonban szükséges kulturá­lis versenyek szervezése is. A táborozást előkészítő ta­nácskozás az eredményes munka remén vében zárult. Tóth Erzsébet Karcag Több levél érkezett a szerkesztőséghez, amelyek­ben a tiltott szerencsejáték fogalmával s következmé­nyeivel kapcsolatban tettek fel kérdéseket. A feltett kérdések megválaszolása céljából a vonatkozó jog­szabályi rendelkezéseket, azok célját s alkalmazásá­nak gyakorlatát az aláb­biakban ismertetjük: A tiltott szerencsejáték szabálysértését az követi el, aki nyilvános helyen szerencsejátékban részt vesz. E szabálysértés miatt a rendőrség 3000 forintig terjedhető pénzbírságot szabhat ki. A rendelkezés célja, hogy jóhiszemű, de könnyelmű emberek játék- szenvedélyét egyes speku­láns személyek ne tudják kihasználni. Tiltott szerencsejáték . minden olyan játék, amely­ben a nyereség vagy vesz­teség kizárólag a véletlen szerencsétől függ. Az eddig hozott rendelkezések, ille­tőleg döntések alapján ez idő szerint tiltott szeren­csejáték például a kocka­játék, rulett, itt a piros hol a piros, fej vagy írás,' a lemezjáték, a huszonegy, a ramsli. Azok a kártya­játékok, amelyeknél a nye­rés vagy vesztés az ügyes­ségtől is függ, tiltott sze­rencsejátéknak nem tekint­hető. Ilyenek többek között például a talonmáriás, az alsózás, a snapszli, a' ta­rokk, a brigde, a romi, a kanaszta, s a közkedvelt alti. A jogszabály azonban csak a nyilvános helyen lefolytatott szerencsejátékot minősíti szabálysértésnek. A magánlakáson folytatott szerencsejáték miatt tehát felelősségre vonásnak nincs helye. Nyilvános hely alatt a közönség számára sza­badon nyitvaálló helyeket kell érteni, nevezetesen ilyenek: a vásárok, piacok, forgalmas utcák, vendéglá­tóipari üzemek helyiségei, egyesületek, klubok nyilvá­nos helyiségei. Szerencsejáték a totó s a lottó játék is, de nem tiltott, mert a pénzügymi­niszter megengedte, hogy az Országos Takarékpénz­tár — kizárólagos joggal — az ország egész területén számsorsjátékot szervezzen. A jelenleg is hatályos 7/1957. PM. számú rendelet szerint ugyanis sorsjátékot (tárgysors játékot, tombola­játékot stb.) rendezni, le­bonyolítani csak a pénz­ügyminiszter engedélyével szabad. Aki pedig engedély nélkül sorsjátékot tart, a tiltott szerencsejátékról szóló büntető rendelkezé­Lapunk május 30-i szá­mában a két nappal ko­rábban tartott polgári vé­delmi gyakorlatról szóló riportunkban szerkesztősé­gi megjegyzésként kifogá­soltunk, hogy a gyakorlat idejére korlátozó intézke­déseket léptettek életbe. Többek között a piacot sem tartották meg, s az intézkedések betartását nem biztosították. Azt a következtetést vontuk le. hogy talán nem is voltak Szükségesek ezek az intéz­kedések. Megjegyzésünkkel kapcsolatban a polgári vé­delem illetékes parancs­noksága az alábbi magya­rázatot adta: ,.A ' gyakorlatot feltétele­zett atomcsapás utáni hely­zet körülményei között haj­tottuk végre. Ilyenkor el­képzelhetetlen, hogy sétá- lásra, sőt piac megrende­zésére is sor kerülhet sekbe ütköző cselekményt követ el. Ez idő szerint a pénzügy- miniszter fenti engedélye­zési jogát a Pénzügyminisz­térium Takarékpénztári Főigazgatósága útján gya­korolja. A sorsjáték enge­délyezése iránti kérelmet — a játékterv csatolása mellett — a sorsolás meg­kezdésére kitűzött határ­nap előtt legalább harminc nappal kell benyúj­tani A fenti jogszabályi ren­delkezés szerint magánsze­mély sorsjáték rendezésé­re engedélyt nem kaphat Azokra a tárgysorsjátékok­ra, amelyeket társadalmi szervek műsoros előadások, táncmulatságok keretében rendeznek, s az eladásra kerülő sorsjegyek száma az 500 darabot, összértéke pe­dig az 1000 forintot nem haladja meg, engedélyt kér­ni nem kell, feltéve, ha a sorsjegyeket csak a hely­színen, a rendezvényen résztvevők között árusítsák, A „Barátságból Becsüle­tesen” játék is szerencsejá­ték. Ezt a játék kezdemé­nyezői a belépésre felhí­vó levelükben maguk is elismerik. Azt is tudják, hogy ez engedélyhez kötött sorsjáték. Az engedélyezett­ség látszatát azzal színlel­ték, hogy a postai feladó szelvényre 2 forintos ok­mánybélyeg felragasztását kérték. Az okmánybélyeg felragasztásával azonban a játék nem lesz engedélye­zett, mert sorsjáték ren­dezésére csak az arra ille­tékes hatóság adhat enge­délyt. A fenti játék kez­deményezői és későbbi to­vábbítói a következő lé­nyeges tényeket állították felhívásukban: A játékban a szerencse szeszélyei ki vannak zárva. Ebben mindenki nyer és 4 héten belül 8192 forintot kap kézhez. Ezek az állítások megté- vesztőek. Elvben valóban mindenki nyerne a játékon, ha a játékba időbeli kor­határ nélkül, korlátlanul lehetne mindig újabb és újabb közreműködőket be­vonni. Gyakorlatilag azon­ban ez lehetetlen, így előbb-utóbb szükségképp nagyszámú olyan közremű­ködő akadna, aki nem kap­hatna pénzt. A játék ki- terjesztésének lehetősége ugyanis korlátozott. Ezért a játék kezdemé­nyezői jogtalan haszonszer­zés végett a játékba be­vontakat tévedésbe ejtették és ezzel nekik kárt okoz­tak. cselekményük tehát csalásnak minősül. Az általunk közlekedés céljából tiltott útvonala­kon sérültek szállítása, erők, eszközök mozgatása vált szükségessé. Mind­ezek közepette a lakosság szabad mozgása nemcsak, hogy gátolta volna a gya­korlatot, hanem a túlzsú­foltság, a gépkocsik és munkagépek mozgása ko­moly balesetet is okozha­tott volna. A tiltó intézkedések be­tartására kirendelt rendőri erők a maximálisát nyúj­tották feladataik ellátása terén. Hogy egyesek mind­ezek ellenére is a tiltott területeken engedély nél­kül mozogtak, az egyéni fegyelmezetlenségüknek tudható be. Véleményünk szerint a korlátozási intézkedések bevezetésére szükség volt. azokat zömében sikerült *• kivitelezni.’* Köszönet az óvó néniknek A törökszentmiklósi Damjanich úti óvodában május utolján volt az utolsó szülői értekezlet. A ve­zető óvónő számolt be egész évi munkájukról, a szü­lői munkaközösség tevékenységéről. Az óvónők, da­dák és a szülők sokat tettek azért, hogy a kicsinyek megfelelő környezetben, virágos udvaron tölthessék idejüket, s élvezzék a sok-sok játékot. Sok anyuka nevében mondok köszönetét az óvó néniknek, dadáknak, valamint a szülői munkaközös­ség elnöknőjének, mindenki Panni nénijének, a gyermekekről való gondoskodásért, kedvességükért. • " ' Hoppál Istvánná Törökszentmiklős Vasárnap ne utazzunk autóbusszal ? AJ7. számú Autóközlekedési Vállalat május 28- án változtatta meg a menetrendet. Ezen a napon én és tizennyolc társam 4 óra 45 perckor a horgászta­nyai megállónál várakoztunk a Rákóczif alvóról ér­kező autóbuszra, mint más vasárnapon. Meglepeté­sünkre azonban nem állt meg a rákóczifalvai busz, s nekünk 5 óra 50 percig kellett várakozni a helyi járatra. Így a 6 órai műszakváltásra nem értünk be a szolnoki üzemekbe, ahol dolgozunk. Ha ez tovább­ra is így marad, vagyis vasárnap a rákóczifalvai busszal nem utazhatunk Szolnokra, minden alka­lommal elkésünk a munkából. Ezért kérjük, hogy a vállalat intézkedjen: bennünket, munkásokat vegyen fel a 4 óra 45-ös autóbuszjárat, vagy más formában oldják meg problémánkat. Kőműves Pál Szandaszöllős Készülünk a nyári táborozásra Dr. Cs, I. Hozzászólás cikkeinkhez Mégegvszer a korlátozásokról A szolnoki „Makaes 11“ Nemrégiben olvastam a Néplapban, hogy van Szol­nokon egy „makacs ember” aki nem hajlandó segítsé­get nyújtani hét társának ahhoz, hogy utcájukban járdát építsenek. Nos en­nek a makacs embernek társa is akadt, a „Makacs II.” A Törteli út közepén tíz család lakik. Munkások valamennyien. Onnan jár­nak el naponként dolgoz­ni. Ha a Gyökér út felé mennek nyakigérő sarat kell dagasztaniok. A teme­tő felé jó az út, de nagyot kerülnek. Rövidebb utat keresve évek óta egy „csa­páson” keresztül járnak át a Sashalmi útra, érintve a Kazán utcát is. Sárban azonban még ott sem na­gyon közlekedhettek. Sala­kot szereztek, s leszórták a közös megegyezéssel ki­alakított utat. Amikor már mindent rendbenlévőnek gondoltak, jött egy ember, a „Makacs II”, aki míg sár volt, egy szót sem szólt. Mióta azon­ban járhatóvá tették a Tör­teli és a Sashalmi utat összekötő csapást, kijelen­tette: a saját tulajdonom e terület és nem engedem meg, hogy erre járjanak. Hiába kérték, kérik, hajt­hatatlan. Milyen kár. hogv ilyen „makacs emberek” néha megkeserítik társaik életét. M. J. Szolnok

Next

/
Oldalképek
Tartalom