Szolnok Megyei Néplap, 1967. június (18. évfolyam, 127-152. szám)

1967-06-01 / 127. szám

19Ö7. június 1. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP A foglalkozási betegségek kötelező bejelentéséről Az egészségügyi minisz­ter újból szabályozta a foglalkozási megbetegedé­sek kötelező bejelentését. A nyugdíjtörvény szerint kár­talanítandó foglalkozási megbetegedések jegyzéké­ben több olyan foglalkozá­si ártalom szerepel, ame­lyet eddig nem kellett be­jelenteni. Az új rendelke­zés ezt a hiányosságot meg­szünteti és összhangot te­remt ezen a téren. Ezentúl kötelezőleg be­jelentendő foglalkozási be­tegségnek számít a metil- aikohol. a nitroglicerin. .nitroglikol, szénkéneg flu­or, műtrágya által okozott mérgezés, a sűrített levegő­vel működő szerszámoktól eredő vibrációs ártalmak: különböző csont- és érszű- kületes betegségek. Be kell jelenteni a csontok ízüle­tek, inak és izmok olyan megbetegedéseit is. ame­lyek— egyoldalú túlzott ter­helésből származnak. Ilyen például az anyagmozgatás­ban dolgozók lábain a kis- csontok kifáradáéos jellegű törései, a rakodómunkások vagy gépírónők ínhüvely­gyulladása. Űj kategóriát jelentenek a foglalkozási eredetű fertőző betegségek, amelyek két csoportra oszt­hatók: Az emberről ember­re és az állatról emberre terjedő betegségekre. Ezek a betegségek azonban csak akkor tekinthetők foglalko­zási betegségnek, ha az összefüggés a foglalkozás és a betegség között bi­zonyítható. Be kell jelente­ni a foglalkozási eredetű, nyomás okozta ideggyúlla- dásokat is. Az újonnan bejelentési kötelezettség alá vont fog­lalkozási betegségek né­melyike ma még nem tar­tozik a kártalanításra igényt tartó foglalkozási be­tegségek közé. (MTI) Ezüstérmet nyertek A közelmúltban rendez­ték meg Nyíregyházán a MEDOSZ öntevékeny mű­vészeti együttesek II. or­szágos fesztiválját. Megyén­ket az országos versenyen a karcagi MEDOSZ műve­lődési otthon irodalmi szín­pada képviselte, öttételes, zenés irodalmi komplex műsorukat a szocialista ha- zafiságnak szentelték, amelyben a hazaszeretet és az internacionalizmus el­választhatatlan egységet al­kotott: Sikeresen szerepeltek a karcagiak, ezüstérmet nyer­tek, s a zsűri ötezer forint­tal jutalmazta az együttest, az együttes vezetőjét pedig ötszáz forinttal. A verseny során zenés kategóriában indultak, s nyerték meg a közönséget. A gálaesten is sikerrel szerepeltek. Jubilál a kórus Hírt adtunk már lapunk­ban arról, hogy szombaton es vasárnap kerül sor Szol­nokon az Országos Föld­művesszövetkezeti Dalosta­lálkozóra. Különösen em­lékezetes rendezvény lesz a mostani a szolnoki földmű- vesszövetkezet kórusának. Hiszen most jubilál. Ün­nepli fennállásának 45. év­fordulóját. Iparos dalkör néven 1922- ben alakult, majd a felsza- baduás után KISZÖV énekkar, 1957-től pedi" földművesszövetkezeti kó­rus néven működik. Az elmúlt évek során több or­szágos találkozón Békéscsa­bán. Hajdúszoboszlón, Ba- latonfüreden, Esztergom­ban. Gyöngyösön és két külföldi csereműsoron Len­gyelországban és Csehszlo­vákiában szerepelt siker­rel. Az eredményes munká­ért oklevéllel és jelvény­nyel tüntették ki a kórust, e az országos minősítésen ezüstkoszorú diplomával fo­kozatot ért él. Érik a tiszaotßi paradicsom Eddig tizenhétezer zöldpaprikát kapott a kereskedelem A szolnoki fogyasztók előtt évek óta ismertek a tiszaörsi Búzakalász Tsz primőr zöldségféléi. A kö­zös gazdaság jó hírnevét Korzim Gyula, a veterán főkertész alapozta meg. — Most Nagy Emil, a Surjáni Állami Gazdaságból ide­költözött fiatal szakember irányítja a primőr-telepet. A zöldpaprikát, karalá­bé és saláta követte a haj­tatóházakban. Köztesként retket és zöldhagymát ter­meltek. Most a hajtatóházakban 900 négyzetméteren, a hol­landi ágyak között 320 négyzetméteren nevelnek zöldpaprikát. A paradicsom termőterüle­te 400 négyzetméter. A mintegy 20 ezer tö zöldpaprika tele van virág­gal, apró és érett termék­kel. Az első szállítmány március végén érkezett meg a szolnoki Csemege Keres­kedelmi Vállalat üzletébe. Azóta 12 ezret küldtek még Szolnokra, Törökszent- miklósra, Kisújszállásra, Kunhegyesre és Kunmada­rasra. Különösen a sárgás zöldes hegyes, erős fajta a kedvelt. De az édes ce- cei fajtát is termelik itt. Kezdetben négy forintért adták az erős paprikát, mostanra egynegyedére szállt le az ára. Május első napjaiban megérett az idei első para­dicsom a primőrtelepen. Eddig 25 kilónyit szállí­tottak el az üzletekbe. Drága csemege ez az ínyenceknek. Bár a 80 fo­rintos kilónkénti ár 60-ra mérséklődött, így is meg­gondolják a vásárlók: va­jon megéri-e? Persze a szántóföldi paradicsom nem egyhamar fog pirosodni. Skansenek Magyarországon Nemrégen adták hírül az újságok, hogy Szentendrén rövedesen megkezdik az ország legnagyobb Szabad­téri Néprajzi Múzeumának építését. Szabadtéri mú­zeum — világszerte nép­szerű nevén skansen. A skansen divatos fogalom, majdnem annyira, mint a laser vagy a szputnyik. Tartalma tulajdonképpen szabadtéri falumúzeum. A világ különböző részein egymás után épülnek a skansenek, különösen Euró­pa kedveli a szabadtéri múzeumokat. Az intézmény névadója a stockholmi ős- skansen, amely a város fe­letti erődítmény területén egy állat- és növénykert. valamint egy rendkívül ér­dekes településtörténeti gyűjtemény együttese.' — Évente sokszázezren zarán­dokolnak el ide a város szélére, hogy megismerked­FEHÉR HÜS. vagy teher bús.jellegű süldő­ket 20—30 kg-os súly­ban felvásárolunk. Arat megegyezés szerint fi­zetünk. Szenttamást Állami Gazdaság Kétpó. jenek a falumúzeumok ősé­vel, amelyet A. Hazelius svéd etnográfus és nyelvész alapított 1891-ben. Nem is sejtette, hogy kezdeménye­zése félévszázad múlva rilágmozgalommá terebé­lyesedik. A stockholmi mú­zeum mintájára épült fel a koppenhágai, helsinki, bu­karesti és polomensazai skansen is. Hazelius azt sem sejthette természetesen, hogy valaki a távoli Magyarországon megelőzi őt. Herman Ottó, a kiváló természettudós a múlt század második felé­ben a budapesti országos kiállításokon skansen-jel- legű parasztház-mintagyűj- teményt állított össze. A millenniumi világkiállításon pedig 24 házból álló nép­rajzi gyűjteményt mutattak be, amely később a Nép­rajzi Múzeum alakulásánál alapanyagul szolgált. Ma már Tihanyban, Balassa­gyarmaton és Veszprémben is találkozhatunk kisebb tájmúzeumokkal. Számuk 1966-ban a millenniumi ki­állítás 70-ik évfordulóján mintha varázsütésre gya­rapodott volna. Ezeket a skanseneket nyaranta sok­ezer külföldi vendég keresi fel. A nagy érdeklődés ar­ra készteti a szakembere­ket, hogy a szentendrei mellett az ország más tá­jain is építsenek kisebb méretű skanseneket. Így még az idén megnyitják a szombathelyi és a zalaeger­szegi múzeumot és meg­kezdik a pécsi és nyíregy­házi skansen építését A tanítvány és mestere Fényi Tibi, a szolno­ki Beloiannisz úti ál­talános iskola VII-es tanulója nyerte tör­ténelemből a megyei általános iskolai ta­nulmányi versenyt. Egyik lyukas óráján az iskola nevelői szobájában beszlégetünk a győztes ta­nítvány tanárnőjével, dr. Mile Imrénével. — Harmadik éve taní­tom Tibit. Nagyon érdekes gyerek, érdeklődő, de nem véletlen, hogy a történel­met szereti a legjobban — mondja a tanárnő. — Hogyan zajlott le a verseny? — Először iskolai selej­tezőt rendeztünk mindkét kategóriában, a Vll.-esek- nek és a VlII.-osoknak is, de olyan sokan szerepeltek eredményesen, hogy a se­lejtezőt ismételni kellett. Csak a legjobbak mehettek a városi, majd a megyei versenyre. Tibinek nem volt könnyű dolga. A hetedikes történelem tankönyv egyike az általá­nos iskolai oktatásban az idén bevezetett új tanköny­veknek. Máris sok vitát váltott ki. Vannak, akik túl nehéznek tartják, mások azért idegenkednek tőle, mert nemcsak a gyerekek­től, a tanároktól is többet követel. — A tanítvány sikere mindig nagy öröm a tanár számára is, hiszen pedagó­giai módszerének eredmé­nyességét látja benne. Ta­lán a sikerhez valamivel az új könyv is hozzájárult? Az ön véleménye szerint hogyan vizsgázott .ez a tankönyv? — Valóban, nagy öröm egy tanár számára is, ha tanítványa sikeresen szere­pel. Azt azonban tudnia kell, hogy ma már nem ő az egyetlen, akitől a gye­rekek ismereteket kapnak. Hiszen az újságok, a rádió, a televízió korszakában — különösen történelem­ből — ezek az ismere­tek nagyon sok csatornán juthatnak el a gyerekek­hez. A modern tanár épít ezekre a lehetőségekre, fel­használja őket munkájá­ban. Ezt követeli meg egyébként az új tankönyv is, amelyet én a réginél sokkal jobbnak tartok. Ez a könyv a pedagóustól is jóval többet kíván meg. Lépést kell tartaniuk a korral. Azok számára, akik nem frissen végezték az Apasági pör Budapest neve körül Érdekes új magyarázatot közölt legutóbb Budapest nevének keletkezéséről a Magyar Nyelvőr. A cikk szerzője, Puruczki Béla, szembeszáll azzal az eléggé elterjedt nézettel, hogy Széchenyi István volt fő­városunk névadója. Tény, hogy a „legnagyobb ma­gyar” már a múlt század 30-as éveiben igyekezett népszerűsíteni a Budapest, illetve Pest-Buda, vagy Pest-buda nevet. De ezen­kívül döblingi magányában félországra elég más el­nevezést is kitalált. Köztük néhány olyat, amelyet ma­ga sem vehetett komolyan: Bájkert, Üdvlak, Attilda, Lehelde. Egy-egy ötletében fanyar gúny szólal meg: Sárvár, Porvár. Ismét más javaslataiban — mint ami­lyen az Akaszda, Haynauda — a véres osztrák önkény- uralom rémségeire utal. De a Budapest név jó­val korábban, már a XVI. század közelién megjelent. Szerémi György; igaz, talán csak véletlenszerűen; Buda­Pesth-ről ír latin nyelvű krónikájában. Ezután két és fél évszázadra feledésbe merül ez a név, és csak 1784-ben tűnik fel a Buda­pest a Magyar Hírmondó szerkesztőjének Szatsvay Sándornak egyik cikkében. Hét évvel később Batsányi János is „Buda-Pesti bará- tink”-ról ír. A XIX. század negyedik évtizedében aztán már mind gyakrabban használják a Budapest el­nevezést, de meg-megtalál- ható a Buda-Pest és a Pest-Buda forma is. A főváros mai nevét a hivatalos nyelvhasználatba az 1848-as törvényalkotá­sok vezetik be. De még az 1872.' évi XXXVI. törvény­cikk is Buda-Pest néven, anyakönyvezte az „ország szívét”, és csak kerek 20 évvel utóbb született meg jo­gilag is a főváros neve mai formájában — írja tanul­mányában a jeles kutató. egyetemet, sok nehézséget jelent a marxista politikai gazdaságtan alapfogalmai­nak elsajátítása is. Ez csak szakadatlan önműveléssel vagy szervezett továbbkép­zéssel oldható meg. — Egy kicsit elkanyarod­tunk a tanulmányi verseny témájától, de azt hiszem, ehhez az is hozzátartozik, amit az új tankönyvről mondott. Említette, hogy ma már a gyerekek sem elégedtek meg azokkal az ismeretekkel, amiket az is­kolában kapnak. Ügy gon­dolom, hogy ez különösen érvényes a legjobbakra. — Igen. Fényi Tibi pél­dául, amikor a versenyre készült, azzal a kéréssel fordult hozzám, hogy ajánl­jak neki egy olyan újságot, amiből az aktuális politikai eseményekről tájékozódhat. Én a Magyarországot mond­tam, azóta is rendsze­res olvasója ennek a heti­lapnak. • Közben csengetnek. Vé­get ér a tanárnő lyukas órája, kezdődik a szünet. Lemegyek a folyosóra, hogy megkeressem a győztest. Fényi Tibit. Kicsit elálló fülű, zömök, fekete kiska­masz. A karján piros kar­szalagon egy arany stráf díszük, ö most az, ügyele­tesek parancsnoka. — Gratulálok, és azt hi­szem ezek után nem is kell megkérdeznem, hogy a tör­ténelem-e a kedvenc tan­tárgyad. — Nagyon szeretem a történelmet, de szeretem a matematikát és az irodal­mat is. — A megyei versenyen egy kéthetes csillebérci tá­borozást nyertél. Ott ren­dezik meg az országos ver­senyt. Hogy készülsz erre? — Elég nehéz lesz, mert ott együtt versenyzünk a nyolcadikosokkal. Most kü­lönböző történelmi mondá­sokat, idézeteket tanulok. Ebben sokat segít K. Tóth Lenke tanár néni is, ő írja le fonetikusan az idegen nyelvű szöveget. Most ma­gamon is tapasztalhatom az „errare humánum est”, (tévedni emberi dolog) köz­mondás igazságát, mert bi­zony elég gyatra a ki ej tét sem. — Nem tudom, illő-e egy győztestől ilyen indiszkrét dolgot kérdezni: milyen lesz a bizonyítványod? — Négyes-ötös, remélem nem lesz baj vele. Rideg Gábor Felveszünk: gyakorlat­tal rendelkező esztergá­lyos, marós, elektromű­szerész, mechanikai mű­szerész szakmunkásokat. Jelentkezés: Finom­mechanikai Vállalat 2. sz. gyáregysége Török- szentmiklós, Dózsa Gy- u. 17. Vidéken dolgozó helyi lakosok előnyben. Áz ünnepi könyvhét könyvei Szabó Magda: Mózes egy, huszánkettő A KERTÉSZETI VÄLLALAT június hó 1, 2, 3-án a város parkjaiban WOFATOX-AL permetezést végez. A WOFATOX erős méreg, ezért a rózsák­hoz és a sövényekhez nyúlni szigorúan tilos! Az ÉM. Szolnok megyei Állami Építőipari Válla­lat azonnali felvételre keres kőműves, épül e t 1 a k a t o s vízszigete! ö bádogos ács, vasbetons z e r e 1 ő és gőzkazán fűtő szakmunkásokat, valamint k u b i k o s brigádokat. Jelentkezni lehet: ÉM. Szolnok megyei ÁÉV Mun­kaügyi Osztályán Szolnok, Ady Endre u. 117/c. Bibliai példázat formá­mban beszéli el az írónő Ábrahám és Izsák mai his­tóriáját, egy groteszk nap1ó lűlcörszilánkjaiból építve össze a múltat a jelennel. Ez a mai Izsák már merő­ben más nyelven beszél, mint szülei, más a gondol­kodása, elvet magától min­den avítt, visszahúzó ha­tást, megtagadja az idős ■nemzedéket. Az emlékezé­sek ide-oda csapon­gó egyvelegéből a mai nemzedék minden megal­kuvást. öreges megfontolást tagadó szemlélete rajzoló­dik. ki. Szabó Magda sa­játos, exp resszív stílusá­ban. A történet végén az ifjú hős már Sziá-val bú­csúzik, míg Ábrahám „ott marad magára az oltár előtt és sírt.” (Magvető) Hámos György: Pótköfettel a halhatatlanságba Az Élet és Irodalom és % Népszabadság hasábjairól jól ismert humorista gyűj­teményes kötete a humor­nak egy újfajta ars poeticá­jával szolgál. Maga az író ezt úgy határozza meg könyve előszavában, hogy a dolgokat nem addig kell csűrni-csavarni. amíg ne■ vetségessé nem válnak, ha nem addig keli nézni, fi gyelni kíváncsian őke amíg önmagukról elmond ják mulatságos titkaikat Ennek megfelelően Hámos olyan alaposan és szuggesz- tíven belenézeget a dolgok mélyébe, hogy óhatatlanul kitárják szemérmesen tit­kolt fura viszályukat mintegy meghámozzák sa­ját mutatósán csillogó bur­kukat, hogy megmutassák, mi rejlik valójában bense- jük legmélyén. Hogy mi­lyen mulatságosan fonák micsodák arról ad bizony­ságot a kötet számos teli­találattal felérő remeklése, (Szépirodalmi)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom