Szolnok Megyei Néplap, 1967. június (18. évfolyam, 127-152. szám)
1967-06-06 / 131. szám
1W? Június 6. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Ígérni könnyebb, mint intézkedni N. Molnár Jánosék OTP-kölcsönnel építettek családi házat Szolnokon a Vas út 1/a szám alatt. Több mint három éve — 1964. február 4-én — kérték a szolnoki járásbíróság telekkönyvi hatóságától a ház telekkönyvi kivonatát, hogy az OTP- nél igazolhassák: a telken felépült az új családi ház. Az első hetekben még nem türelmetlenkedtek, remélték, majd csak sorra kerül az ő ügyük is, s megkapják az igazolást. Ehelyett azonban májusiban az OTP felszólító levelét kézbesítette címükre a posta, amelyben az új ház telekkönyvezését sürgették. Molnámé ismét bement a telekkönyvi hatósághoz, megmutatta az OTP levelét is, de igazolás helyett újból csak ígéretet kapott ügyük intézésére. S ez még néhányszor megismétlődött. Mindig volt valami indok, amivel elodázták az igazolás kiadását holott az OTP 1965-ben újból kérte azt. Érthető, hogy a huzavona, a sok mihaszna járkálás miatt, türelmüket vesztették Molnárék. Most, május 12-én a szerkesztőség segítségét kérték, hiszen örökké nem járkálhatnak ebben az ügyben, mivel mindketten dolgoznak. Mi lett a mi közbenjárásunk eredménye? Űjabb ígéret. Hárshegyi Ottó szavát adta arra, hogy amennyiben Molnámé felkeresi hivatalukat, azonnal kiadják az igazolást. Ha bárki is azt gondolja, hogy ezzel pontot tehetünk az ügy végére, téved. Molnár- né ismét üres kézzel lépett ki a hivatalból, s a gyorsan röppenő hete* 'tttól a csekélyke reménytől is megfosztották, hogy postán kapja meg az oly régen várt igazolást. Vajon mikor történik ez meg? Az eddigiekből arra lehet következtetni, hogy a telekkönyvi hatóság illetékes előadója nem fogy ki az ígéretből. Talán ez nem kerül annyi fáradságába, mint az évek óta húzódó ügy elintézése. N, K. ] Egy község — hárommiUió forint kölesön Tavaly csaknem hatvanmillió forint volt megyénkben a huszonegy takarék- szövetkezet betétállománya. Az idén ez az összeg tovább gyarapodott. Az év első öt hónapjában a megye majdnem minden takarékszövetkezetében túlteljesítették a féléves fejlesztési tervet. A lakosság nemcsak beviszi a forintjait, hanem kölcsönt is kér a falusi bankoktól. A Jászárokszál- lás és Vidéke Körzeti Takarékszövetkezet például több mint hárommillió forintot kölcsönzött. Sokan veszik igénybe a hitellevelet ' is. Májusban csaknem húszezer forintot vittek ki hitellelvélre. A részletvásárlás előnyével különben minden községben élnek. Jászfénysza- run májusban negyvenezer forintot, Tiszaszentimrén huszonháromezer forintot vettek igénybe tartós fogyasztási cikkek vásárlására. A pénzért veit bírálat Könnyű » Hűtőgépgyárnak — mondhatná valaki —, hiszen fő termékeivel, a háztartási és a kereskedelmi hűtőszekrényeivel a piaci mechanizmusban is monopol előnyöket élvez majd. Ebben valóban van igazság. De vajon: egyet jelentene ez azzal, hogy a vállalatnál nem is készülnek fel az új gazdasági mechanizmusra? Szó sincs róla, sőt olyan tudományos igénnyel reformálják meg a vállalati gazdálkodást, amivel a megye más gyáraiban nemigen találkozhatunk. Kern tervesnek modellt A Hűtőgépgyár szerződést kötött a KGM Ipar- gazdasági és Üzemszervezési Intézettel: adjon bírálatot a vállalat szervezettségéről, majd dolgozza ki az új gazdálkodási rendet, a vállalat távlati szervezési tervét. Az intézet munkatársai elmondották, egyelőre célszerűtlen lenne bármilyen vállalati modell megtervezése, hiszen az új gazdasági mechanizmusra vonatkozó teljes rendeletanyag még nem áll rendelkezésükre. Ettől függetlenül mindaddig, amíg a vállalaton belüli irányító és végrehajtó munkafolyamatok tartalmilag ismeretlenek előttük, csak feltételesen lehetne kiolgozni a' Hűtőgépgyár új szervezeti rendszerét. Ez pedig felesleges munka volna. Az elmúlt hónapokban tehát azt elemezték, milyen hatékonysággal, illetve hibákkal működik a vállalat apparátusa. A tömeggyártásra való tekintettel megvizsgálták a gyártóeszközgazdálkodást, a rezsigazdálkodást, melyben óriási tartalékok rejlenek. A szerviz tevékenységét is, mivel arra évről évre milliós ráfizetés van, és az anyagellátást, mert az anyagköltség az önköltségnek hatván százalékát teszi ki. dési alap elosztását a végzett munka arányában határozhatják meg. Aki többet ad, többet is kap. Persze szó sincs arról, hogy a Hűtőgépgyár teljesen rábízza magát az intézetre. Szervezési osztálya résztvesz az új modell kialakításában. A vállalat elektronikus számítógépet vásárolt, melyre ráterheli a gazdasági és műszaki adminisztráció érdemi részét. Felvettek két alkalmazott matematikust. A Budapesti Műszaki Egyetem Mérnöktovábbképző Intézetének 52 órás „mechanizmus tanfolyamán” 35 középvezető vett részt. Másfelől a vállalatnál Is kidolgozták a szervezeti felépítés átalakításának tér. vét. Ez a százhúsz oldalas tanulmány kitűnő gondolatokat tartalmaz, jó segítségükre szolgál az intézet terveinek zsűrizésénél. F. P. Nem idegesítő a csillap Némi kooperációval, de megérte — Elsőrangú a minőség Á dolgozók legnagyobb örömére Két évvel ezelőtt még nagy gondot, sok problémát okozott a Szolnok megyei Vasipari Vállalat jászberényi gyáregységének a lengéscsillapító gyártása. Mind az exporttal, mind a belkereskedelmi szállításokkal alaposan elmaradtak, nem sikerült a határidőket betartaniuk. Egyszóval sokat idegeskedtek a csillapítód miatt. Nem így áll a helyzet ma, sőt ellenkezőleg. A gyáregységnek az elöl negyedévben ötmillió forint értékben kellett autó lengéscsillapítót értékesítenie. Ebből 1,2 millió forint volt az exportkötelezettség, m> - lyet teljes egészében, a szerződött szállítási határidőnek megfelelően teljesítettek. Sőt, belföldi forgalomba- hozatalra, a piaci igényeket •kielégítve terven felül még négymillió forint értékű lengéscsillapítót szállítottak az Autó és Alkatrészkerts- kedelmi Vállalat megrendelésére. összesen tehát kilencmillió forint értékben adtak el árut, növelve ezzel a vállalat nyereségét. Igaz, hogy erre nem egészen futotta saját kapacitásukból, ezért mintegy 10 A karcagi Általános Szerelő Ktsz rádió, és televízió részlegében havonta mintegy 100—150 tv-t, 75—80 rádiót, ezenkívül magnetofonokat, villany borotvákat, és egyéb villamossági cikkeket javítanak. Képünkön Majzik Eta harmadéves ipavitanuló és Lengyel Ildikó munka közben. — NZs “ ezer munkaóra erejéig helyeztek ki alkatrészgyártást, kooperáltak más vállalatokkal- Ezzel együtt megérte. Erre a negyedévre, szintén 5 millió forint rendelést kell teljesítenie a gyáregy- . ségnek. Miután áprilisban több árut sikerült kiszállítaniuk, továbbá májusban is jól tartották magukat, egészen bizonyos, hogy a megszerzett i millió forint ,.előnyt|’ a fél év lezárásakor is élvezik majd. A jelek szerint az Autóké' 3—4 millió forintot ki tevő pótmegrendelést ad. így ebben az évben a tervezed húsz helyett 23—24 millió forint értékben adnak el lengéscsillapítót. A gyártmányok minősége elsőrangú, hiszen garanciális javítás úgyszólván nem volt. Szállítási késedelem miatt sem kellett kötbért fizetnie a vállalatnak. Nyugodtan elmondhatjuk, az idén kifogástalanul dolgozott a gyáregység kollektívája. Nem idegesít már senkit a csillapító. A gyáregység termelőterülete szűkös. Nos, ebben is némi változás lesz. Végre sikerült kialakítani a festőműhelyt, télidőben nem kel) már a munkásoknak a szabadban dogozniuk. A vállalat megvásárolt az üzem mellett egy magánházat, ebbe telepítik át a raktárt. Lehetővé válik, hogy a dolgozók szociális ellátásán is javítsanak. Eddig nem volt ebédlő, de rövidesen lesz. sőt mind a nők, mind a férfiak számára fürdőt építenek. A gyáregység dolgozóinak legnagyobb örömére június végéig mindezek elkészülnekPa víion ikrek Szolnokon Űj pavilonokkal gyarapodott a megyeszékhely főutcája- A Beloiannisz út és a Mátyás király utca kereszteződésénél, a Bőripari Ktsz előtt két „csupaüvegil pavilont állítottak fel. Az egyiket a posta, a másikat a kertészeti vállalat. Könyveket, újságokat, illetve virágokat árusítanak majd itt. Szerencsés párosítás s ame.- lett a pavilon ikrek szép díszei is a főutcának. Sok a sötét El voltam tájolódra; — hogy már ilyen ékes magyarsággal fejezzem ki magam. Azt hittem, hogy miután Tahi László publikációja napvilágot látott a nadrághetekről, azzal véget is ért a nadrág-kampány. Tévedés. Az a helyzet, hogy április 24- én kezdtek, de még mindig tartanak a nadrághetek. Most vásároljunk, most aktuális, most van nagy választék! — hirdetik az áruházak napjainkban is. Éppen csak az hiányzik, hogy a múltra hivatkozzanak a reklámszövegek, mondván: ma már az egyszerű dolgozókat is megilleti a nadrág. A felhívásokra azért figyeltem fel, mert — fizetés közeledtével — ingerem támadt nadrágvásárlásra No nem a reklámozás késztetett erre. Nem. Mert mesélhetik nekem, hogy „most aktuális”; — hiszi a piszi. Szemérmesebbnek ismerem népünk férfiat, mintsem elhigyjem róluk, hogy amikor véget érnek a nadrághetek, azonnyomban lent hagyják magukról a nadrágot, mivel azután már „nem aktuális”. Mondom, szemlélődöm az áruházi kirakatok férfinadrágjai fölött. Jön a nyár, úgy érzem, elkelne valami jó és olcsó világos anyagú nadrág. Hiába veszem azonban sorra a piacra dobott férfiruhadarabokat, sem olyan kimondottan olcsót — afféle egynyárit —, sem világos színűt nem találok olyan választékban, mint elkívánná a férfiember. Alig van tízféle közül két nyári színű. Világos, amely akkor is visszaveri a napsugarakat illetve nem raktározza el magában annyira, mint a sötét —, hogy ha valaki elfelejtette volna, mit tanult erről az iskolában. Irigyelhetjük a nőket, akiknek annyiféle színű, anyagú, áru nyári ruhákat, szoknyákat, kosztümöket gyártott a könnyűipar, hogy csak úgy dúskálhatnak. Mit dúskáljanak azonban a férfiak a közel 300 és még borsosabb áru nadrágokban? Aztán zakókban. Illetve öltönyökben melyek zömükben hasonlóképpen sötétek, komolyak, tehát komorak. (Hát még ha egy gyűlésre valót látunk, egy csomóban/ Mennyivel derűsebbek lennének a nyári értekezletek világos ruhás férfi résztvevőkkel!) Ha ezekben a verőfényes tavaszi> nyáreleji időkben körülnézünk az utcákon, tereken nyüzsgő sokaságon, feltűnő, milyen sötét „foltokat”, „folyamokat”, „szigeteket?’ alkotnak abban a férfiak. Mintha valami különös fogadalom tartaná gúzsban a férfidivat alakítóit, befolyásolóit. Nálunk nem sikk, ha az erősebb nem nyáron világosba öltözik. Jó, a zakó úgy is lemarad, amikor hétközva- piasan öltözik az ember. De miért nem lehet nagyobb választék világos nyári nadrágokban is? Azt azért nem kívánhatják a divattervezők, hogy például járási tanács- titkárok, népfrontelnökök, szülész- orvosok, iskolaigazgatók minden nyári alkalomra texas nadrágot húzzanak, ha már könnyen akarnak öltözni. Legyenek hát minél nagyobb választékban olcsó, világos, könnyű nyári nadrágok, természetesen a szépség sem árt az anyagoknak. Ha majd ilyenekből tucatszám lesz — úgy nyár elején az auszlágokban —, akkor hihetünk a reklámszövegnek: most vegyünk nyári nadrágot, mert „most aktuális”. Le a sötét nadrágokkal. Több világosságot a férfinadrágokba! Tóth Istvia Nagy n rezsi Ennek során kimutatták például, hogy csupán a rezsiköltségek általuk előírt módon való csökkentéséből számottevő részesedési alap képezhető. Egyébként június 30-lg elkészül a távlati szervezési terv. Megkezdődött az ügyvitel gépesítését előkészítő felmérés. A gyártóeszközgazdálkodás kritikai anyaga már rendelkezésre áll. A többi téma kidolgozására a második félévben kerül sor. Kivéve az értékesítést, az anyagellátást és a szerviz tevékenységet. Ezeknek a szervezeteknek a működési elve függ a várható kormányrendeletektől. Hol itt az új vállalati gazdálkodási rendszer? — Olyan még nincs. Ezt csak akkor lehet majd felállítani, amikor a vállalati mechanizmus részegységeinek működését már szabályozták. Előbb még kialakítják az új információ rendszert, meghatározzák a döntési jogokat és azokat az adatokat, amelyeket egyegy szervezetnek továbbítania kell. A tervek szerint az új vállalati gazdálkodási rend 1968 végére fő vonásaiban kialakul. Teljes hatékonysággal azonban csak később fog működni. Mit várnak tőle? Mindenekelőtt a gazdaságosság fokozódását. A vezetők hatásköre bővül, felelőssége is nagyobb lesz. Megvalósul a belső, önálló elszámolás, így a munka gazdasági hatékonysága minden termelő egységben konkrétan mérhető lesz. Ennek társadalmi jelentősége is van. Az önálló elszámolás bevezetésével megteremtik a szocialista munkaverseny üzemgazdasági alapját. A termelő egységek számára ugyanis kötelező költség- előirányzatokat adnak. — Ezeknek csökkentése lesz a brigádok célkitűzése. Az önálló elszámolás révén pontosan kimutatható, melyik üzemrész kollektívája tett többet a nyereség növeléséért. Ennél fogva a részese-
