Szolnok Megyei Néplap, 1967. június (18. évfolyam, 127-152. szám)

1967-06-01 / 127. szám

1967. június 1. SZOLNOK MEGYEI NEPLA1 3 Még csak másfél hónapja, hogy új helyre költözött az IBUSZ szolnoki kirendelt­sége, máris egy füzetre való dicséret hangzott el kulturáltságáról, szépségéről. Kényelmes, reprezentatív helyiségben kaphatnak felvilágosítást ma már a kül­földre vagy hazánk szép tájaira utazó turisták Feljegyzések a pusztamonostori változásokról Egy évvel ezelőtt a jász­berényi járási párt-végre­hajtóbizottság vizsgálatot folytatott a pusztamonos­tori pártalapszervezetek- ben. Nem volna hasznos a múltba messze visszanézni, de ahhoz, hogy az azóta bekövetkezett változásokat lemérhessük, lapozzuk fel az akkori jegyzőkönyvet. Ilyen feljegyzések vannak benne: _A párttagok között nagy az érdektelenség. El­fásultak a község vezetői. A határozatlanság, követ­kezetlenség oda vezetett, hogy egyes vezető beosz­tásban dolgozók kihasznál­va mások ébertelenségét, visszaéléseket követtek el. A történetek következmé­nye: nincs a községben a pártalapszervezetnek kellő tekintélye, laza a lakosság­gal való kapcsolata a ve­zetőknek,” stb.. stb. szervezetének vezetőségi tagja számol be a szövet­kezetben működő pártcso- portok tevékenységéről. — Nem valami hosszú és elemző beszámoló ez. Még­is kiderül belőle: tudják, miben segíthetnek legin­kább a pártcsoportok, hogy erősödjön a szövetkezet pártszervezete. Ezért így határozzák meg a pártcso­portok feladatát: működje­nek közre abban, hogy mi­nél több fiatal tsz-tagot vegyenek fel az alapszer­vezetbe. S nézzük, hogyan véle­kednek most a pártéletről, saját munkájukról a párt­vezetőség tagjai. üi: i::. is! sas aa a jászfelsőszentgyörgyi Egyetértés Isz-ből Csökken a kertészet területe, de nő a hozama Ä jászfelsőszentgyörgyi Egyetértés Tsz-ben tavaly 820 holdon kertészkedtek, az idén viszont csak 345 holdon. A dinnye, paradi­csom, borsó és a zöldbab termőterülete 100—120 hold­dal csökkent. A szövetke­zet vezetői mondják: né­hány zöldségféléjüket ne­hezen tudták eladni: A dinnyére az utóbbi évek­ben több mint egymillió forintot — tavaly is több- százezret — fizettek rá. A csökkenő területen a hozamokat erőteljesen akar­ják növelni. Az idén csak a leghozzáértőbb tagok vál­lalhatták kertészeti terüle­teiket. Most első ízben, a részes dinnyéseknek garan- tálniok kellett az árbevé­telt, méghozzá 8500 forin­tot holdanként. Így csak a nagyobb szakértelemmel rendelkező tagok vállalkoz­tak a dinnye termelésére. Nyolcszáz liba után félmillió forint A kertészeti terület csök­kenésével párhuzamosan növekszik a szövetkezet ta­karmánytermő területe. — Kétszáz holddal több őszi árpát vetettek, a kútcso- portok mellé (hogy öntöz­hessék) ugyanannyi lucer­nát és 800 hold somkórót telepítettek. Tehát fejlesz­tik az állatállományt. A tavalyihoz képest a szarvas- marha létszám százzal emelkedett. A szövetkezet kétezres tyúk- és nyolcszázas liba­törzzsel rendelkezik. A te- nyésztojúsnak igen jó ára van. A tyúktojásért 2, a libatojásért 16 forintot fi­zetnek a keltetőüzemek. Németh Miklós, a tsz elnö­ke mondja: „A libákra mindössze két kislány vi­gyáz. A tojáshozam árbe­vétele 35—40 ezer forint hetenként. A libák után egy év alatt 480 ezer fo­rint a bevételünk”. Így érthető, hogy a tyúk­törzset jövőre ötezresre, a libáét pedig 1200—1400-ra akarják növelni. A libák tartása különösen olcsó, mert az év nagy részében legelnek, csak a tojatás időszakában várnak abra­kot. A kerekudvari üzem­egységben már hozzáfogtak a régi, kihasználatlan mű­helyek baromfiólakká való átalakításához. r Uj dohányfajta a nyugat-németeknek Az átvételi árak változá­sa gyorsan éreztette ha­tását a termelőszövetke­zetben. A Szabolcsi do­hánynak 30, a Hevesinek 50 százalékkal emelkedett a termelői ára az idén. Az Egyetértés Tsz-ben duplá­jára, 80 holdra nőtt a do­hány területe. Ebből öt hold a Burley fajtáé, a nyugat-német ex­portra termelt dohányé. Ezt egy nyugat-német cég ter­melteti, illetve vásárolja meg. Az országban csak öt gazdaság foglalkozik vele. A termelési technológiáját — műtrágya adagolás — a felvásárlók (szigorúan elő­írták. E fajta előnye, hogy a Szabolcsinál kétszer any- nyit, 14 mázsát terem hol­danként. A termelőknek mázsánként 300 forint kí­sérleti díjat is fizetnek. Az amortizáció terheit egyenlően viselik Sok helyen furcsán hang­zik: az amortizációs költ­séget minden tsz tag egy­formán viselje. Pedig a kertészkedő tsz-ekben, ahol a százalékos, eredményes­ségi javadalmazást alkal­mazzák, a dolog nem ilyen egyértelmű. Olyan tsz is akad, ahol a tagok 24 szá­zaléka viseli az amortizáció terheit A részesek semmit. A jászfelsőszentgyörgyi Egyetértés Tsz-ben az idén másodszor alkalmazzák a közös teherviselés elvét az amortizációs költségek szét­osztásakor, A kertészetben minden ezer forint része­sedés után 50 forintot (öt százalék) tartanak vissza az amortizációra. A kapá­soknál természetben von­ják ezt le. A kukoricánál holdanként 150, a burgo­nyánál 280 kilogramm ter­mést. Tavaly még nehezen ment az új teherviselési módszer alkalmazása. Az idén a százalékos részese­désre dolgozók is megértik, hogy így igazságos. A 790 ezer forint ossz amortizá­ciós költségből 400 ezret a részes művelők vállaltak. Béke nagygyűlés Fagy vernékén (Tudósítónktól.) Mint szerte az országban, a múlt hónapban Fegyver­neken is békegyűléseket tartottak a termelőszövet­kezetekben, üzemekben, il­letve a különböző munka­helyeken. Ezeknek mintegy összefoglalója volt a Ha­zafias Népfront, a községi pártszervezet és tömegszer­vezetek által megrendezett május 30-i nagygyűlés. Több mint négyszázan jelentek meg a művelődési otthonban, hogy meghall­gassák dr. M agy ári József­nek, az Országos Béketa­nács tagjának ünnepi be­szédét és köszöntsék Ho- ang-Ha elvtársat, a Dél-Vi­etnami Felszabadítási Front budapesti állandó képvise­letének küldöttjét:. A nagy tapssal fogadott ünnepi beszéd után Hoang-Ha emelkedett szólásra. Népe nevében köszönetét mon­dott a Magyarországtól ka­pott segítségért, a magyar nép együttérzéséért amely megsokszorozza a vietnami harcosok erejét. A nagygyűlés résztvevői tiltakozó táviratot küldtek a budapesti amerikai nagy- követségnek békét követel­ve Vietnam népének. Ez­zel egyidőben küldtek táv­iratot a VDK nagykövetsé­gének is, amelyben a köz­ség lakosságának szolidari­tását, együttérzését fejez­ték ki. A vietnami vendégeket az általános iskolák úttö­rői virágokkal köszöntöt­ték, majd pajtásaik illet­ve a gimnázium tanulói irodalmi színpadának szín­vonalas műsora szórakoz­tatta á nagygyűlés résztve­vőit Sulcz Mária Szamóca export az TSSZK-ba és Svédországba A múlt hét közepén a tö­rökszentmiklósi Aranyka­lász Tsz 20 holdas telepén megkezdődött a szamóca­szüret Naponta hatvan-hef- ven asszony, lány szedi osztályozza a zamatos gyü­mölcsöt. A hét végéig leszedett 18 mázsányi termésből tizen­kettőt exportáltak a MÉK útján a szövetkezetiek. A Hungarofruct ízléses, kék színű műanyag tálkáiban méret, szín szerint válo­gatva, fél kiló gyümölcsöt csomagolnak. Az export- küldeményeket az NSZK- ba és Svédországba irá­nyítják. A szövetkezetiek 8—9 vagon termésre és 850 ezer forint árbevételre számíta­nak. A szüret június vé­géig tart. E héten már, több mint százan szedik. ^Spma- golják a szamócát ‘ Török- szentmi kilóson. — m. L — Befejeződött a juhok nyírása Szállítják a gyapjút Nagriránból A Hortobágy szélén, a nagyiváni Űj Élet Tsz-ben a juhászat a legfőbb üzem­ág. Ez adja a jövedelem nagyobbik hányadát. A bá­rányszaporulat. a tej és a gyapjú utáni árbevétel megközelíti a 2,5 millió forintot. A szövetkezetnek 4200-as törzsállománya van. A megyében tehát a leg­nagyobb juhásza tok közé tartozik. A juhok nyírása már be­fejeződött a közös gazda­ságban. Az átlagos, hozam 3,85 kilogramm, összesen 167 mázsa gyapjút nyertek. Bár a tervet túlteljesítet­ték. a gazdaság vezetői elé­gedetlenek az átlaggal. A juhonkénti gyapjú hozamot 4 kiló fölé akarják növel­ni jövőre. A gyapjú el­szállítását már megkezd­ték a gazdaságból. A jó közepes minőségű áru ki­logrammjáért 80 forintot fi­zetnek. Az idén csaknem 2500 bárány született Nagyivá- non. Ebből 1200-at pe­csenyebárányként, export­áruként akarnak értékesí­teni. A törzsállományt 800 anyával növelik. 1970-ig ugyanis tízezerre emelik a juhok létszámát a község­ben. Nem várnak egymásra Bense László, a tanács vb-elnöke foglalja így ösz- sze mondanivalóját: mond­hatom, hogy a legjelentő­sebb változást a tanács­választások előkészítése idején értük el. Az alap­szervezetek tagjai család- látogatásokat szerveztek, mindenki vállalt munkát. Itt élek már régen a köz­ségben — bár vb-elnök csak január 1 óta vagyok —, nem emlékszem még itt olyan nagygyűlésre, hogy a kultúrház környé­kén is tolongjanak az em­berek, csakhogy halljanak valamit , az előadásból. — Márciusban így volt. Kigyógyultunk a fásult­ságból. S úgy örülök, hogy ez sikerült. Nem szándé­kosan teremtettük mi ma­gunknak azt a helyzetet, amiben voltunk. Csak nem álltunk eléggé a sarkunk­ra. Hagytuk, hogy egy-két felelőtlen ember civakodást szítson, ök azóta elkerül­tek innen. — Elszakad­tunk a párttagoktól, nem találtuk a közös hangot a falubeliekkel. A községbe­liek is azoknak a felelőt­len vezetőknek a magatar­tásából ítéltek meg min­ket is, akik közül azóta néhányat meg is büntettek. Sokszor azzal magyaráz­tuk gondjaink okát, hogy nincsenek a faluban olya­nok, akikkel összefogjunk* akik segíthetnének a veze­tőségnek. Közben azonban olyan mulasztásainkra is rájöttünk, hogy éveken át nem szerveztünk magasabb szintű politikai oktatást. A télen már megindítottuk a marxista középiskolát is. A vezetőség tagjai is tanu­láshoz láttak, — sorolja Laboda István és Végh József iskolaigazgató véle­ményével akér folytatha­tom is: Mindenkinek jut munka Hoztunk mi régebben is határozatokat, de többnyi­re csak a titkárra bíztuk a végrehajtásukat. Most vi­szont mindjárt eldöntjük, kinek a „legtesthezállóbb” egy-egy feladat. Bazsó Sán­dor veszi át a szót: Egy­más megbecsülésére törek­szünk most, arra, hogy se­gítsük, biztassuk egymást. Ez régebben nem így volt. Nem tudnám kimondani, mennyire örültem én, ami­kor a tanácsválasztások idején láttam: ha valaki­nek sok dolga volt, átvál­laltuk az újabb feladatát. Egy évvel, másféllel ez­előtt még úgy tettünk „nem az én dolgom”. Most mind- annyionk ügye, ha a párt­vezetőségnek, a tanács ve­zetőinek tennie kell vala­mit. Nagy Sándor, a község és egyben a Búzakalász Tsz párttitkára mondja er­re: Most nyugodt vagyok, mert ha a vezetőség meg­beszél valamit, vagy a tag­gyűlés dönt valamiről, az úgy is lesz. A nézőpont maradt A pártvezetőségi tagok­kal való beszélgetésünk, csaknem az estére hirde­tett összevont taggyűlésbe nyúlt. De az a jelzettnél egy órával később kezdő­dik. Van hát még idő né­hány pontosan érkezővel szót váltani. — Molnár Sándorné közlékeny: — Most már csak iste­nes, mert ha késve is, de legalább eljövünk, érdek­lődünk és el is mondjuk a véleményünket. — Balázs József: — Nem könnyű itt úgy dolgozni, hogy mindenki­nek jó legyen, amit a veze­tőség csinál. A falu min­dent tud és tudni akar róluk, viszont ritka, ami­kor a jót mondják el ró­luk először. De ami itt történt — az, hogy most már közösen dolgozik a vezetőség és a két alap­szervezet hetven tagja — azt már észrevették A taggyűlés programja: visszatekinteni az első ne­gyedévre. Szigorú vizsgálat alá veszik mindazt. amit, végeztek... Ha tudom is. hogy Pusztamonostoron kell ez a szigorúság, ezúttal mégis elállók annak párt- fogolásától és teszek egy észrevételt: munkájuk so­kat változott, ám nézőpont­juk megmaradt. Elsősorban a hibákat keresik most is. úgy ahogyan egy évvel ez­előtt. De hogyan? A hibát kutatni még ha csak any- nyi is az, hogy valaki nem jön el minden taggyűlés­re. Sőt. azt is szóváteszik, hogy ki szokott elkésni. Pedig ezt nyugodtan rá­bízhatnák a pártcsoportok- ra. Félő, hogy ha a taggyű­lés törődik ezekkel az ap­róbb dolgokkal, ez elfed­heti a kilátást a nagyobb feladatok elől. Azon pél­dául. hogy Kovács János 'szokott-e késni vagy sem. éppen annyit vitatkoznak, mint azon. amit Sántha Im­re tsz brigádvezető mon­dott: „Megvan nálunk a munkaverseny minden fel­tétele. Vállalkozunk is rá. de csak úgy szervezzük, hogy azzal mi is és a nagy közösség is nyerjen. Szem­fényvesztésnek ne csinál­junk versenyt.” ☆ A közhangulat a másfél, egy évvel ezelőttihez vi­szonyítva sokat változott Pusztamonostoron. Csak hasznukra lehet, ha néző­pontjukat is ehhez igazít­ják. A legnagyobb nehézsé­gekkel megbirkóztak. Ez volt a cél, ezt segítette a járási párt-vb. melynek ha­tározata és a pusztamonos­tori vezetők és párttagok akarata meghozta a biztató változásokat Borsi Eszter Éreshető a változás Éppen pártvezetőeégi ülés van. A hangulat egé­szen más, mint egy évvel ezelőtt volt Amit elöljáró­jában is a javukra írha­tunk a monostoriaknak az az, hogy dolgoznak. Ezút­tal éppen Szundi István, a Búzakalász Tsz pártalap-

Next

/
Oldalképek
Tartalom