Szolnok Megyei Néplap, 1967. június (18. évfolyam, 127-152. szám)
1967-06-27 / 149. szám
1967. Június 27. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 KAZLAZZÁK A SZÉNÁT A KÖZÉPTISZAI ÁLLAMI GAZDASÁG SZENTIM- REI KERÜLETÉBEN — (Foto: Nagy Zsolt) Százezer számra exportálják a mezőtúri bögrét Az elmúlt hét végén külföldi üzletemberek tárgyaltak a mezőtúri népművészeti fazekas htsz-ben. A legnagyobb nyugati üzletfelük, egy holland tésztagyártó cég képviselői látogattak el Mezőtúrra. A holland cég mezőtúri népművészeti termékekkel teszi kelendőbbé gyártmányait. Most arról tárgyaltak a szövetkezet vezetőivel, hogy ebben az évben még 220 ezer mezőtúri bögrét rendelnek. Az előzetes felmérések szerint a jövő évben a hollandiai üzletfelek körülbelül 10 ezer dollár értékű kivitelt biztosítanak a szövetkezetnek. Ötvennégy diploma gazdára vár H étfőn kezdődtek meg a mezőtúri felsőfokú mezőgazdasági gépészeti technikumban az államvizsgák. Hétfőn, kedden, szerdán ötvennégy hallgató diplomázik. Az államvizsgák előtt beszélgettünk Madarász Dániel mb igazgatóval. — A felsőfokú mezőgazdasági technikusok elhelyezkedése országszerte nagy probléma. A termelő üzemek nem élnek eléggé a jól képzett, fiatal szakemberek tudásának kamatoztatásával, igénybevételével, önök találkoztak-e ilyen gondokkal? — Valóban nagy problémát jelent a felsőfokú mezőgazdasági technikusok iskola utáni munkába állítása, elhelyezése. Mi azonban szerencsére ebből a szempontból speciális helyzetben vagyunk. Mezőgazdasági gépjavító szakemberekre változatlanul nagy szükség van. Az iskolánk olyan képzést nyújt hallgatóinknak, amellyel nemcsak a mezőgazdaságban, hanem egyéb területen is szívesen fogadják őket. Az alaptárgyak, matematika, ábrázoló geometria stb tananyaga megegyezik a hasonló szintű, ipari jellegű iskolák anyagával. — Ezek szerint a most végző ötvennégy hallgatóból sokan helyezkednek el mezőgazdaságon kívüli területeken? — Az előzetes felmérés szerint csak ketten nem dolgoznak majd a mező- gazdaságban. Az állásokat a minisztérium pályázat útján hirdette meg és az is mutatja hogy ilyen szakemberekre a termelő üzemek is igényt tartanak, hogy a hallgatók két—három meghirdetett állás közül választhattak. így realizálódhattak a különleges igények is. Mindenki a neki legmegfelelőbb helyre kérhette magát. Ezenkívül ebben az évben nagyon sok társadalmi ösztöndíjasunk volt, mintegy a hallgatók fele. — Az iskola nagy követelményeket támaszt a hallgatókkal szemben. Ezt mutatja az a tény is, hogy elsőben jóval nagyobb létszámmal indult ez az évfolyam. — Több mint száztíz tanulót iskoláztunk be az első évfolyamra. Harmadik év végére ötvennégyen államvizsgáznak. Reméljük azonban, hogy valamennyien megszerzik a diplomájukat. ☆ Szombaton délelőtt tizenhat első, második évfolyamos hallgató indult az NDK-ba a mezőtúri felsőfokú mezőgazdasági gépészeti technikumból. Két tanár kíséretében a diákok három hetet töltenek a baráti országban. Egy hétig az országgal ismerkednek, majd Potsdam mellett két hetes mezőgazdasági termelési gyakorlaton vesznek részt. A mezőtúriak egy hasonló jellegű német mezőgazdasági iskolával kötöttek cserelátogatási megállapodást. A német diákok július 3-án érkeznek Magyarországra, hogy július 7-től két hétig a mezőtúri Állami Gazdaságban vegyenek részt gyakorlati foglalkozáson. Indulás előtt TÍZ ÉVE T íz éve, 1957. június utolsó napjaiban ülésezett Budapesten az MSZMP országos értekezlete. Mind az előadók, mind a felszólalók elsősorban azokról a tanulságokról beszéltek, amelyeket az 1956. őszi ellenforradalmi puccskísérlet szolgáltatott. A Központi Bizottság beszámolója mélyrehatóan elemezte a felszabadulás utáni évtized, különösen az 1949—1953. közötti időszak eseményeit, a szocialista építésben elért eredményeket és azokat a súlyos következményekkel járó hibákat, amelyek megzavarták és hátráltatták a fejlődést. A hibákat tetézte — állapította meg a beszámoló —, hogy bár felismerték azokat, a politikai és szervezeti egység hiánya miatt nem kerülhetett sor időben a helyes marxista-leninista álláspont következetes érvényesítésére. Az országos tanácskozáson elhangzott referátum konkrét tényekkel bizonyította, hogy az ellenforradalom sosem kerekedhetett volna fölül, ha nincs segítségére az árulás, amely belülről támadott a párt egysége és a munkáshatalom alapjai ellen. A kritikus években csökkentek az erőfeszítések a tömegek támogatásának megnyerésére. Ezért a pártértekezlet a párt egységének és aktivitásának megőrzését, a tömegekkel való kapcsolat állandó fenntartását és erősítését jelölte meg legfontosabb feladatként. Az országos értekezlet megvitatta az MSZMP szervezeti szabályzatáról szóló javaslatokat és jelentős változásokat határozott el. Ezek a módosítások elősegítették, hogy a pártéletben akadálytalanul érvényesülhessen a demokratikus centralizmus. Az értekezleten elfogadott határozat figyelmeztette a párttagságát: első és legfontosabb soronkövetkező teendő a proletárdiktatúra, a munkás-paraszt állam erősítése, fő elv, hogy hazánkban jog, szabadság és demokrácia jusson osztályrészül a becsületes dolgozó embereknek, de ne legyen szabadságuk a nép ellenségeinek. Részletesen ismertette a határozat a szakszervezetek, a KISZ és valamennyi tömegszervezet szerepét, majd megjelölte azokat a gazdaságpolitiKai tennivalókat, amelyeknek megoldása a népgazdaság konszolidálásához, a szocialista építésben újabb jelentős eredmények eléréséhez vezethet. E gy évtizeddel az országos értekezlet után, visszatekintve a megtett útra, elégtétellel állapíthatjuk meg, hogy az ott levont tanulságokhoz pártunk azóta is következetesen hű maradt. A kommunistáknak eszmei és szervezeti vonatkozásban fel kell lépniük mind a jobboldali opportoniz- mus, a revizionista elvte- lenség és engedékenység, mind az álbaloldali dogmatikus szektásság ellen, — állapította meg az értekezlet. Az utóbbi tíz év eseményei igazolták és bebizonyították e tétel helyességét. Különösen a nemzetközi életben, a kommunista és munkáspártok nemzetközi egységének és együttműködésének biztosításáért folyó harcban derült ki. hogy a marxizmus-leniniz- mus eszméitől való mindenféle eltérés — akár jobbra, akár balra — csak az imperializmusnak, a burzsoáziának, a szocializmus ellenségeinek kedvez. A z országos pártértekezlet megállapítása, hogy minden addig elért és várható gazdaság-politikai előbbre jutás csak a széleskörű népi összefogás, a szilárd népi egység alapján jöhet létre, mindany- nyiunk számára ma is és a következő évekre is törvény az előttünk álló új célok elérésének záloga. V. F. A „Bundasxárító“ története Ez a mi tájunk tele van „igen kifejező” választékos határnevekkel. Ilyenek találhatók a megyében: Bánomszőlő. Keserves. Bú telek. Hatrongyos, Neszűrj, Pórtelek és így tovább. A tiszakürti helynevek sem alábbvalók, s nem is szorulnak magyarázatra. íme: Tüzes. Búzássziget, Nádas. Bogaras. Muszáj. Villogó, Öregszöllő, Tópart. Ám végül a Bundaszárító. Töröm a fejem, mi lehet ennek az eredete? Talán a juhászok valamikor nagyon megáztak, s oda tették ki száradni a bunda jukat. Kíváncsian kérdezem Szűcs Ilonát, a falu tanácstitkárát. — Teljesen biztosan mi sem tudjuk — mondja a titkárnő, — csak gondoljuk. Temető volt ott vala- i mikor. Azt nevezték Bundaszárítónak. PALOTAI BORIS: ICaticanini Katica néni nemrég jött haza egy jugoszláviai turista-utazásról. Ha nem rólá lenne szó, napirendre térnék az utazás fölött. Ám ahhoz, hogy ezt a utazást kellőképpen méltányolni tudjuk, ismerni kell őt. aki ez idő szerint hetvennégy esztendős. Gyermekkorom kalandosnak tűnő utazásai mind őhozzá fűződtek. Nem sok alkalmam volt utazgatni. egy-két megállónyi szerény kirándulás is már utazásnak számított. Ha most eszembe jut. Katica néni íiedt arca bukkan fel előttem, cérna kesztyűje, melyet nyugtalanul huzigált le-fel, szoty- tyadt bőrtáskája, amint aggodalmasan vándorolt egyik kezéből a másikba. Bármilyen furcsán hangzik, már akkor is öreg volt, pedig még negyvenéves sem lehetett De ahogy gyámoltalanul álldogált a koromszagú peronon, vagy egy aprócska állomás sörösüvegekkel kirakott virágágya mellett. várakozástól elgyötört arccal, pillanatonként a jegyét keresve, izgatottan pislogva az órájára olyan öregnek látszott, mint egy megfakult fénykép. amit a fiókban felejtenek. Holott Katica néni tevékeny volt. A csalódban az őrangyal szerepét töltötte be. akit minden alkalomkor elő lehetett ránei- gálni: lakásfestés, paradicsombefőzés. kelengyevarrás, gyászeset. születésnapi uzsonna, betegség,házassági évforduló és összeve- szés elképzelhetetlen volt nélküle. No és az utazás! Ha elutaztunk valahova, olyan buzgalommal kísért ki, annyi hévvel intézkedett, mintha világkörüli útra indulnánk. Szűnni nem akaró gondoskodása. szorongó készülődése úgy agyonfárasztott mindnyájunkat, hogy mire elhelyezkedtünk a fülkében, az volt az érzésünk, legjobb lenne szépen leszállni. semmi nem történhet már velünk, ami megérné ezt az izgalmat! Emlékszem egy falun töltött nyárra, amit Katica néni felügyelete alatt töltöttünk el. Hetenként be kellett jönni a városba különféle elintézni valók miatt. Ezek a beruccanások úgy élnek bennem, hogy néha éjszaka felriadok, s Katica nénit látom szatyrával, dobozaival, spárgával átkötött vulkánkofferjával, amint ijedten húz. vonszol magával. újra átszámolva gyerekeket és pakkokat, egyre noszogatva, sürgetve, hogy végül is egy ilyen utazás méltán versenyezhetett holmi expedíciós vállalkozás vakmerőségével, elszántságával, áldozatkészségével, nem is szólva a veszélyről... Két vonat indult a reggeli órákban. Egyik nyolc óra ötkor, a másik fél kilenckor. Mi következetesen a fékilencessel utaztunk. Hat órakor keltünk, s egy gyorsított filmfelvétel szédítő tempójával öltözködve, hét óra után kint voltunk az állomáson, s a jegypénztár előtt áesorog- tunk. amely még csukva volt. — Katica néni, menjünk a nyolcórásával— Nem lehet! — mondta drámai tömörséggel. — Miért nem? — Mert elkésünk — mondta ellentmondást nem tűrő hangon — De hiszen már itt vagyunk — Akkor sem lehet! Jegyvál fás. beszállás elhelyezkedés sorolta izgatottan. És csakugyan, a nyolcórás vonat elpöfögött az orrunk előtt, s mi megadóan várakoztunk a félkilencesre... Ez jutott eszembe, amikor Katica néni. akit egy vicinális is lázba hozott, tengerparti útjáról számolt 'be. — Néhány nappal előbb ment ki az állomásra? — ugratom. De ő komoly és méltóságteljes marad. — Nézd. édes fiam. te azt nőm érted... Azelőtt apró szolgálatoktól függött a sorsom-.. Például.... hogy sikerül-e rávennem öcsit. viselje a fogszabályozót!... Vagy éppen akkorát sóhajtottam-e, amilyenre Antal bácsi gondolt, ha panaszkodott a feleségére... Azért volt szükség rám. hogy a család ne érez- zen lelkiismeretfurdalást miattam. „JaJ. gondoskodni kéne szegény Katicáról!” Esetenként igénybe vettek, amiért viseltes ruhákat kaptam, használt cipőket. .. Ott tartottak ebéden, vacsorán s hazavihettem a tegnapról maradt rizskóchot. A befőttet is nekem adták, mely már romlani kezdett, de ha ügyesen leszeded Katicám a tetejét, átfőzöd. kidunsztolod. nyugodtan meg lehet enni. Nem szemrehányásképpen mondom, jelentette ki szomorkás mosollyal. Akkor ezt természetesnek találtam, annyira, hogy folyton attól féltem. hátha rosszul csinálok valamit. s nem vesznek többé igénybe. Mert a lelkiismeretfur- dalásnak is van határa... Mihelyt az ember hibázik, senki sem érez többé lelkiismeretfurdalást miatta. Legyintenek, s azt mondják, azon a szerencsétlen, kétbalkezes Katicán úgysem lehet segíteni! Karon fogtam. — Most magammal viszem. Katica néni... Sietve félbeszakított: — Jaj. dehogyis érek rá! Tudod, hogy van az... A rendszeres munka megköveteli, hogy beasszam az időmet. Nincs felesleges idő! Nem lehet órákat eltölteni várakozással. — De Katica néni. hiszen most nem kell várakoznia. — Tudom lelkem, tudom Mióta bedolgozó vagyok a Háziipari Szövetkezetben, másképpen nézek a világba s a világ is másképpen néz rám... Kicsit kihúzta magát. — Most éppen gyékénykosarat fonogatok. Pipacsokat varrók ki rájuk. Képzeld csak. Afrikába is rendeltek belőle. Az lenne az igazi, ha legközelebb odautaznék! Miért ne’--- mondja, és megtapogatja fájós térdét. - S ha mégse sikerül. Hajdúszoboszlóra megyek,..
