Szolnok Megyei Néplap, 1967. június (18. évfolyam, 127-152. szám)

1967-06-25 / 148. szám

1 m. Június 25. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 ^ ------------_ „ H árom éve hiányos kerítéssel díszeleg Abádszalők főutcáján a gyógyszertár por­tája, Ha még nem tűnt fel a gyógyszertár vállalat illetékeseinek, most hívjuk fel rá a figyelműket — (Foto: Nagy Zsolt) A FÖLD ÉS A FIATALOK Kezdetben volt a „cukrászda korszak”. Meg­fellebbezhetetlen ítélettel kimondtuk, hogy azért nem maradnak otthon a fiata­lok, mert falun nincs cuk­rászda, nincs klubélet, hiányzik a színház. És va­lóban, sokfelé nyíltak cuk­rászdák, eszpresszó-gép­pel, kultúrházak klubhe­lyiséggel, a televízió pedig a rafináltabb színházi igé­nyeket is kielégítette. — Azután kiderült, hogy 1965 végén még mindig ne­gyedmilliónál több volt a nyugdíjkorhatáron túliak száma az egymillió körüli tsz-tagságban, a 26 éven aluliaké pedig a 60 ezret sem érte el. így derült ki lassankint, hogy az okokat — vagy azok nagyobbik részét — másutt és másként is kell keresni. Mert ha megreke­dünk a felszín vizsgálatá­nál, akkor soha nem ért­hetjük meg, hogy egy is­kolából kikerülő fiatal miért nem akar hallani sem arról, hogy a helyi tsz-be lépjen, ellenben na­ponta bejár a városba, gyárba dolgozni. A faluból eszébe sincs elköltözni, in­kább vállalja, hogy hajnal­ban indul, késő este érke­zik. Vagyis még abba a szerény cukrászdába se jut el. ami a falun mégis ta­lálható. mert szabad idejét a vonaton tölti. Vagyis; rá kellett jön­ni, hogy a tsz-ben elér­hető bizonytalan, alacsony, csak év végén osztott jö­vedelem nagyobb taszító­erő, mint a klubélet hiá­nya. A gyárak pontosan szabályozott munkarendje, egész éves elfoglaltsága, a nyugdíj reménye nagyobb vonzóerő, mint a városi korzók és színházak. Sok­szor a fiatal nem a mező- gazdaságból, hanem a fa­lusi pletyka, a mindenbe beleavatkozó „megszólás”, egyszóval a számára már túl konzervatív közvéle­mény elől menekül. Ha ezt megmondjuk, hozzá kel] tennünk, hogy a felismerést sokféle tett követte már. A tsz-ek je­lentős része „alkalmazotti díjazást”, vagy garantált előleg formájában rendsze­res jövedelmet biztosít a fiataloknak. A tsz-nyugdí- jak, a szociális és beteg­ellátás új rendszere az ipa­rihoz erősen hasonló jutta­tásokat biztosít. A KISZ sokat tett azért, hogy a falun maradó fiatalembe­reknek. lányoknak szerve­zett közösségi életük le­gyen. Megyéinkben több helven kísérletek történtek arra. hogv a tagságnak — vagy a tagság minél na­gyobb részének — egész éves elfoglaltságot bizto­sítsanak. A fejlődő mező­gazdasági tanulóképzés igazán „szakmává” teszi a földművelő, állattenyésztő munkaköröket. A gazdasá­gilag felemelkedő falvak­ban gyengül az öregasz- szonyok nyelvének minde­nek feletti hatalma. — Az összes változások felsoro­lásának mellőzésével is megállapíthatjuk, hogy je­lentős már a fejlődés. Nem ritka az olyan tsz, amely bővelkedik fiatal munka­erőben. az olyan falu, ahol nem divat már a város felé húzódni, A közeli évek azon­ban ennél jelentősebb, majd azt mondhatnánk gyökeres változást kíván­nak. Eddig ugyanis a vá­ros saját népességéből csak vékonyka munkaerő- utápótlássál rendelkezett. A gyárak tehát örömmel kaptak minden falusi je­lentkezőn. Az ipari fejlő­dés azonban most a minő­ség irányába tart és en­nek következtében a jövő­ben képzettebb, de keve­sebb új munkaerőre lesz szükség. Ugyanakkor pedig az általános Iskolát vég­zők száma a városokban ugrásszerűen emelkedik. A falusi fiatalok egyrészé- nek tehát egyszerűen nem lesz hová elmennie a köz­ségből, a mezőgazdaságból. A tsz-ekben, az egyéb falusi munkahelyeken ez az új jelenség kettős for­mában mutatkozik meg, mert számíthatnak a fia­talok jelentkezésére, s ugyanakkor emberi köte­lességük lesz, hogy mun­kát adjanak a dolgozni akaró fiataloknak. Ez a kétarcú, de egyér­telmű helyzet további in­tézkedéseket, változtatáso­kat követel, össze kell fogni az egész falusi tár­sadalomnak — az iskolától a családokon át a tanácsig —v hogy a fiatalokkal meg­érti essék: érdemes a falu­ban, a mezőgazdaságban maradni. A mai fiatalok lesznek majd azok, akik „átveszik a stafétabotot”, vagyis saját hasznukra megvalósítják a kevés em­berrel, sok technikával, rendezett viszonyok között termelő, modern mezőgaz­daságot. Ugyanakkor az idősebbek között is le kell győzni a bizony sokfelé je­lentkező előítéletet — sőt féltékenységet — a fiata­lokkal szemben. Gondoskodnunk kel] arról, hogy a falusi iskolák jobban előkészít­sék tanulóikat a mezőgaz­dasági pályára. A falun maradó fiataloknak segíte­ni kell, hogy telket kap­hassanak, házat építhesse­nek, háztáji gazdasághoz jussanak, egyszóval meg­alapozhassák egzisztenciá­jukat. A tsz-ek re vár az a feladat, hogy mindent meg­tegyenek a rendszeres, ki­elégítő jövedelem, az egész éves foglalkoztatás, a ren­dezett munkakörülmények érdekében. Sok a tenniva­lónk a falusi ipari jellegű munkahelyek megteremté­sében is. Közben pedig nem szabad elfelejtenünk, hogy fontos teendő a falu­si kulturális lehetőségek fejlesztése is. Földeák! Béla Békekölcsön sorsolás hétfőn és kedden A második, a harmadik, és a negyedik Békekölcsön 1967. első félévi sorsolását hétfőn délelőtt fél 11, illet­ve keddien délelőtt fél 10 órai kezdettel bonyolítják le az Országos Takarék- pénztár Nádor utca 15 sz. alatti kultúrtermében. A két napon összesen 899 900 kötvényt húznak ki 143 millió 421 900 forint nyereménnyel és törlesztés- seL Új bérezés, kölcsönös előnyökkel A szolnoki bútorgyárban az új termelőberendezések üzembehelyezése mellett fo­kozatosan áttérnek a cso- portbérezésre. A sok alkat­részből álló konyhabútor gyártmányonként! norma- tétele eléri a kétezret Tíz terméknél a 20 ezer normatétel sok tévedésre ad alkalmat megnehezíti selejtes munka esetében a felelősség megállapításét Mindemellett a teljesít­mény számbavétele is ne­héz, ugyanakkor jelentős adminisztrációs munkát kö­vetel. Ezzel szemben a csoport­bérezési forma áttekinthe­tőbb. tisztább, elősegíti a szocialista brigádok fejlő­dését is. A dolgozók beso­rolását a műhelybizottság­gal karöltve végzik. Figye­lembe veszik majd a szak- képzettséget, a vállalatnál eltöltött időt. A gyáregység vezetőinek véleménye sze­rint a csoportbérezés növe­li a dolgozók anyagi érde­keltségét. felelősségtudatát és elősegíti a rövidített munkahét bevezetését is. Nem közömbös: az admi­nisztráció csökken. Osztálykirándulás — felnőtt módra A járműjavító vállalat VII-es és VIII-as osztályá­nak szocialista brigádtag­jai, akik résztvettek az 1966—67-es évben a mű­szaki munkásakadémia tan­folyamain, szombat—va­sárnap kétnapos kirándu­lásra utaztak Dunaújváros­ba. A mintegy ötvenhat szocialista brigádtaggal együtt utazták a családta­gok is. A kiránduláson többek között megtekintik a dunai vasművet, hiszen az itt előállított hidegen hengerelt vaslemezeket — Szolnokon éppen a VIII-as osztály munkáskollektívája dolgozza fel. Egy hónappal ezelőtt zá­rultak a munkásakadémia előadásai, így tehát ez a hétvégi dunaújvárosi vi- kend mintegy szemléltető „osztálykirándulásnak” szá­mít az akadémia résztve­vőinek. Becsukva a kultúra aj táj a Bégl probléma Szajolban, a község nem ren­delkezik megfelelő kultúrotthonnal. Az elmúlt eszten­dőkben igen sokat fejlődött az ipar, jelentős üzemek fog­lalkoztatják a helybelieket és a vidékről bejárókat. Mint­egy ötszázötven ember utazik naponta Szajolba, s áll munkába. Elhelyezkedési gond nincs is. Annál súlyosabb a helyzet a szociális és kulturális intézményeket illetően. A községi kultúrotthon igen siralmas képet mutat« Egykönnyen meg sem található. Pedig az országút mel­lett, az egyik üzlet tőszomszédságában húzódik meg. — Esztendők óta még csak táblát sem akasztottak az ajtó fölé, ami hirdetné a művelés eme hajlékát. Panaszkod­nak a fiatalok, ritkán, rendszertelenül nyitják ki az ajtót« esetleges bálok, rendezvények idején. Nincs pens, a korábbi években felvetődött már új kultúrház építésének gondolata, de 5 200 OOo forint kellene a megvalósításhoz. A községfejlesztési alap kicsi« Ha netalán húsz évig tartalékolnák, akkor kifutna egy valamire való kultúrházat. De mi lenne az utakkal, jár­dákkal, szóval amire általában a községfejlesztési alapot fordítják. Állami erőből nem juttatnak a szajoliaknak most ennyi pénzt. Mi legyen hát a sorsa a művelődési háznak titulált egy termes helyiségnek? Mindig lakat csüngjön az ajta­ján? Mi legyen a négyezer lakosú község fiataljaival? Mert igaz ugyan, a különböző vállalatok rendelkeznek megfelelő kulturális alappal, helyiségekkel is. De ez csak az üzemben dolgozó fiataloknak jelent kedvezményt. Fejlődő, gazdagodó községről van szó. Tavaly 83 építési engedélyt adtak ki a tanácsházán. A megoldás, csak a vállalatok összefogásával építhetnek megfelelő létesítményt« Ehhez idő kell. Sok Idő. Hiszen mindegyik üzem a maga dolgozóinak érde­keit nézi elsősorban, nem pedig a községét. Márpedig így nem maradhat. Tudniillik becsukva a kultúra ajtaja. — Változtatni kell a helyzeten. Az egyik óvónő másodállás­ban egyben a kultúrház igazgatója Ez sem megoldás. A legelső lépés, minél előbb kinyitni a meglévő kultúrház ajtaját. Ha a különböző félállásokat, s ilyen jellegű anyagiakat csoportosítják, akkor egy főállású igazgatót —, aki egyben a könyvtárt is rendszeresen vezeti — al­kalmazhatnak. Ez az első lépés. A legésszerűbb. És fon­tos is. Aztán következhet majd a többi, egyik-másik termet kiüríteni, felszabadítani —, s létrehozni a valóban kultúrháznak megfelelő épülettömböt. S a ké­sőbbi évek során új művelődési házat építeni« Sokan sokat tanácskoztak már ebben az ügyben« Az eredmény mégsem látszik. Az igyekezet sem. Nem a fűvel benőtt udvarra, s a por-lepte ajtókra, ablakokra gondolunk, hanem arra az egyetlen árvácska kis felirat­ra, ami hírül adná: ez itt a szajoli kultúrház. Még eddig se jutottak el. Persze, többen kérdezhetnék, node félál­lásban? Kössük meg az alkut; tegyék ki akkor legalább a tábla felét« Íj. L Ha a jég elveri a term esi Országszerte kedvezőek a terméskilátások. A kalá­szosok jól teleltek, a kapás­növényeknek is kedvezett az időjárás. Almából igen szép termés ígérkezik. Biztatóan fejlődik a szőlő is. Várható, hogy sok ter­melőszövetkezetben maga­sabb termésátlagot érnek el a tervezettnél. A biztosítás feltételei szerint jégverés esetén az Állami Biztosító kárbecslői csak a tervezett, tehát a biztosítási ' szerződésben megjelölt mennyiséget ve­Szolnoki színház Debrecenben Békéscsabai vendégszerepléssel fejezi be az évadot x Szigligeti Színház — Elkészült a jövő évi szezon nyitódarabjainak szereposztása Pénteken este a Debre­cenben megrendezett orosz —szovjet dráma hete kere­tében a Csokonay Színház meghívásának eleget téve Csehov Cseresznyéskert cí­mű drámáját mutatta be a debreceni közönségnek a Szigligeti Színház. Az együt­tes pénteken reggel 9 órakor indult a Hajdúság főváro­sába és megérkezésük után még a helyszínen rövid szöveg összemondó és moz­gáspróbát tartottak. Június 30-ig fejezi be a színház Szolnok megyében és környékén tájelőadásait. Július 1-től plédig majd két hétig Salgótarjánban, illet­ve Nógrád megyében ven­dégszerepei a társulat, ahol az idei évadban játszott több darabjukat is bemu­tatják. Az 1966—67-es évad hi­vatalos záróaktusára, az évadzáró társulati ülésre július 14-én kerül sor, ez azonban még nem jelenti a színház idei programjának tényleges befejezését. Júli­us 15-én a hajdúszoboszlói, július 16rán pedig a békés­csabai szabadtéri színpadon mutatják be a Mesél a bé­csi erdő című operettet. Az idei évad még be sem fejeződött, máris tel­jes lendülettel megindult a jövő évad bérletezése. A közönség a teljes és végle­gesen kialakult műsorterv ismeretében válthatja meg bérleteit. Elkészültek a sze­zonnyitó darabok szerep- osztásai is. Mint azt már hírül adtuk, az évadnyitó előadás szeptember végén, a My fair Lady című mu­sical lesz, amelyet Bor Jó­zsef rendez, főbb szerepeit pedig Gyöngyössy Katalin, V flaky László, Horváth Sándor, Hegedűs Agnes és Dömsödy János játszók. A színház első prózai be­mutatója Visnyevszkij Op­timista tragédia című drá­mája. A dráma női fősze­repét Andaházy Margit alakítja, mellette Kránitz Lajost, Horváth Sándort, Upor Pétert, Baranyi Lász­lót láthatja főszerepekben a közönség. A darabot Laczkó Mihály rendezi. Ugyancsak a fiatal ren­dező viszi színre a jövő év­ad harmadik darabját, Al­fonso Paso ön is lehet gyilkos című bűnügyi víg­játékát. A vígjáték főszere­peit Andaházy Mamit, Upor Péter, Szekeres Ilona és Halász László alakítják. •*- rg -* hetik alapul. Például ha a tervezett 10 mázsás gabo­na helyett 12 mázsa less a termés a százalékos kár­megállapítás alapján az ÁL lami Biztosító csak a beje­lentett 10 mázsához viszo­nyíthatja a kártérítés mértékét A termelőszövetkezetek­nek módjukban áll — ha a termést jégverés még nem érte — a várható maga­sabb hozamot biztosítani; Ebben az esetben termé­szetesen az Állami Biztosító a magasabb hozam alapján téríti meg a kárt. A közös gazdaságoknak tehát első­rendű érdeke a hozam fel-« emelése, mert így jégkár esetén magasabb kártérí­tésben részesülnek. Az ÉM. Országos Szakipari Vállalat azonnali belépéssel alkalmaz festő-mázoló, lágy­szigetelő, ács, állvá­nyozó, bádogos szak- és segédmunkásokat. Szállást, étkezést, té­rítés ellenéiben biz­tosítunk. A teljesít­ménybéren kívül a változó munkahelye­ken különélés! pótlé­kot is fizetünk. Felvétel csak szemé­lyes jelentkezés ese­tén: Budapest, V., Bá­thory U« 12. II. em. — Munkaerőgazdálkodás.

Next

/
Oldalképek
Tartalom