Szolnok Megyei Néplap, 1967. június (18. évfolyam, 127-152. szám)

1967-06-24 / 147. szám

1997. június 24. SZOLNOK MEGYEI NEPLAf ;í Úttörők a Tisza-ligetben (Folytatás az 1. oldalról.) mot ekkorra is biztosítunk a gyerekeknek. Négytől- hatig közös és kötött prog­ramban vesznek részt, es­te pedig rendszerint vidám nótaszóval fejeződik be a nap, ma viszont műsoros tábortüzet rendezünk. — Este a tábortűznél adtok e valamilyen műsort? — kérdeztem a mellettem álló pajtáso­kat. — Már hogyne adnánk. A lányok énekelnek, aztán egy szerep is lesz. A szo­baparancsnok és ez a fiú játszik — mutat Major Ti­bi a mellette álló társára. Szombaton befejeződik az úttörők KISZ előképző tábora. A pajtások hasznos munkával töltik el az időt és maradandó élmények­kel térnek haza, hogy szeptemberben megkezd­hessék munkájukat KISZ- szervezeteikben. R. G. Nem árt egy kis edzés a Járőrverseny előtt GAZDASÁGI JEGYZETEK Nem vártak' a rendeletre ... Osztatlan örömöt keltett a munkások körében a pártkongresszus határoza­ta: 1970-ig el kell érni, hogy az üzemekben a mun­kaidő heti negyvennégy érára csökkenjen. Ott gondolkodnak oko­san. ahol a szakszervezet­tel egyetértésben megpró­bállak kimunkálni: a mun- kaidőcsökkentésnek mi­lyen módozata felel meg a legjobban a kollektíva és a vállalat érdekeinek. A megyében már két példa is akad erre. A Tl- szamenti Vegyiművekben a karbantartó üzem kétszáz munkása július elsejétől már a heti negyvenkét órás munkahét előnyeit élvezi Bán László igazgató „sa­lát szakállára” döntött így. természetesen a szakszerve­zet képviselőinek beleegye­zésével A szolnoki Vas- és Fa­ipari Ktsz vezetősége kísér­letképpen a készárugyártó kárpitos részlegben vezette be a 44 órás munkahetet. A dolgozókkal megbeszél­ték 108—110 százalékos tel- iesítményt kell nyújtaniuk ahhoz, hogy se a termelés, se a keresetük ne csökken­jen. Az eddigi tapasztala­tok azt bizonyítják, bevált az új munkarend: a szövet­kezet érdekei nem szen­vednek csorbát, a dolgozók is jól járnak, hiszen azo- , nos kereset mellett a szom­batjuk szabaddá vált E két példából kitűnik, mind a vegyiművekben, mind a szövetkezetben mertek élni az önállóság­gal. bátran kísérleteznek. Nem vártak rendeletekre! f orösheresztes tanfolyamok az iskolákban Karcagon a Vöröskereszt szervezésében az idén is megtartották az általános iskolákban a vöröskeresztes tanfolyamokat. A legjob­ban végzett tanulók városi szintű egészségügyi vetél­kedőn vettek részt. A leg­több pontszámot elérő is­kolákat kitüntető oklevél­lel, a gyermekeket értékes könyvekkel jutalmazták. Az értékelés szerint az első helyet az Arany János úti iskola érte el, a második helyet a berekfürdői, a harmadikat pedig a Kálvin úti általános iskola szerezte meg. Értékelték a tisztasági verseny eredményeit is, öt iskola nyerte el a tiszta is­kola címet Vállalati mechanizmus bizottság a gépjavítóban A szolnoki Mezőgazdasá­gi Gépjavító Vállalatnál a pártszervezet javaslatára mechanizmus bizottságot alakítottak. Ennek az a fel­adata, hogy megvizsgálja a vállalat ügyvitelét szerve­zettségét. műszaki irányítá­sának színvonalát A bizottság — melynek vezetője a főmérnök — el­készítette munkatervét Többek között elemzi a nagy Diesel üzemben al­kalmazott technológia gaz­dasági kihatásait, műsza­ki színvonalát, az állóesz­közgazdálkodást. a bérezési rendszert az időnkénti sza­badkapacitás lekötésének lehetőségeit, összesen ti­zennyolc téma kimunkálá­sára kerül sor. A vállalat mechanizmus bizottsága a tapasztalatok összegezése mellett a ja­vaslatokat is kidolgozza egy-egy probléma megoldá­sára. Vita 4 Munka Törvénykönyve tervezetéről (Tudósítónktól) A martfűi Tisza Cipő­gyárban — Szolnok megye egyik legnagyobb ipari üze­mében — széleskörű nyil­vánosságot biztosítottak a dolgozóknak a Munka Tör­vénykönyve tervezetének vitájához. A szakszervezeti bizottság valamennyi mű­helybizottságának megküld­te a tervezetet május ele­jén, s azt kérte, hogy a dolgozók különböző fóru­main beszélgessenek róla, mondjanak véleményt — s a vitás kérdéseket juttas­sák el a szaksgervegethez. A Munka Törvénykönyvé tervezetéhez 28 gyári egy­ségben szóltak hozzá, s juttatták el kérdéseiket. Csütörtökön a Bőripari Dolgozók Szakszervezetének főtitkára — Turzó László — kíséretében Martfűre ér­keztek a SZOT munkaügyi szakemberei — dr. Haran­gozó Ede és dr. Posta Gyu­la —, hogy választ adjanak a felvetett vitás kérdé­sekre. Az ankéton mintegy öt­ven Tisza cipőgyári mun­kás és alkalmazott hallgat­ta meg a tájékoztatókat. Különösen a kollektív szer­ződés elvéről, szabályzatá­ról érdeklődtek, s azokról, a kedvezményekről, ame­lyek a sokéve becsülettel dolgozókat megilleti. Az írásos kérdéseken túl többen a helyszínen is tet­tek fel újabbakat. A felvi­lágosítások sok segítséget adtak a dolgozók tájékoz­tatásához. Se ura, se gazdája 4 tiszazugi szőtök ügi/e NINCS MIT SZÉPÍTENI RAJTA. A TISZAZUGI SZŐLŐK EGY RÉSZE KÜLÖNBÜL NÉZETT KI TÍZ ÉVVEL EZELŐTT A MOSTANINÁL. Honti Istvánná cserke szöllői tanácselnökkel jár­juk a határt, s bizony -- különösen a kórhányi ré­szen — nem sok örülni való van benne. Az elnök­asszony nemrégen határ- szemle bizottsággal járt ugyanerre, parcelláról par­cellára. Utána, mint mond­ja, mentek a felszólítások. Á községi tanács kötelezi az ilyen meg ilyen helyraj­zi számú birtok tulajdono­sát. harminc napon belül' fogja fel a szőlőt. A ható­sági eljárási listára érde­mes rápillantani. Így kez­dődik: Kovács Mátyás, Kunszentmárton. Szilágyi Istvánné. Kunszentmárton, Petőfi Tsz Csépa, Magyar— Román Barátság Tsz Cser- 1 keszöllő, Hunyadi Tsz Ti- szakürt és így tovább. A beavatkozás egyrészről eredménnyel járt. másrészről nem. Er­ről meggyőződni szaladunk ki pár helyre. Mindjárt a Keresztes dűlőben szénen ápolt zöldbab veteményes­re mutat kalauzunk. Ez is elhagyott gyomtelep volt itt. A birtokív szerint To­kaji Lajos orosházi ember tulajdona. De hiába kül­dözgették utána a felszólí­tásokat. mindig visszajött: a címzett ismeretien. A községi tanács erre álla­mosította a parcellát s kiadta ifjú Erdei Lajosék- nak. Erdeieknek csak az adót kell megfizetni utá­na s így jól járnak. De mindenki, mert így terem a föld. Csakhát nem mindenütt sikerült így. . A Cukroson olyan 10 holdnyi gazdátlan szőlőt találunk. a Kór- hányban többet. Az elha­gyott földnek mindnek megvan a maga története. K. Tóth András mikor be­lépett a szövetkezetbe. a tanya körül tartotta visz- sza háztájiját: Aztán elcse­rélte jobb szőlőért. Ez* meg otthagyta sorsára. Sok van ilyen Is. Maródi Ger­gely csépai lakosnak két holdnyi szőlőjére bukka­nunk. A szilvafán — az el­nöknő letör egy gallyat — annyi a pajzstetű. hogy nem fér a gallyon. s így egymás hátán kettő, három. Paop Gyula ugyancsak csé­pai ember, évék óta nem műveli szőlőjét A kórhányban egész sora a pusztuló sző­lőknek. Nagyrészt tiszakür- ti embereké. De találunk a cserkeszöllői. a tiszakürti tsz tulajdonában is hason­f I L M Orvosság a szerelemre Azt a minden bizonnyal bevált elméletet igazolja, a reménytelen szerelemre is akad orvosság, egy másik szerelem. Amíg azonban ez megtörténik, rengeteg telefonálásba kerül és egynéhány mulattatós helyzet­komikumba. A kellemes Joanna epekedve várja tele­fonon szerelmese hívását, aki bankrablói és pénzha­misítói tevékenysége következtében egyre későbben je­lentkezik. A modern és nagyon élvezhető szöveg nem valami épületes cselekményre támaszkodik, Joanna hi­ába várja a különböző pózokban, helyzetekben elkép­zelt szíve választottját, rejtélyes telefonhívások zavar­ják, egy még kellemesebb férfi felkínálkozása a szere­lemre. Természetesen a lány a banda főnökének hiszi, veszedelmes kémnek, s barátnőjével erőteljes nyomo­zásba kezd. Végül kiderül, hogy az illető egy százados, de ak­korra már a lány töménytelen sok bankjegy és féltu­cat pénzhamisító társaságában ájultan fekszik a ban­da rejtekhelyén. A gyógymód jól bevált, mert hiába hívja előző szerelmese Joannát, már a rejtélyes száza­dossal együtt ízlelgetik az orvosságot. Később meg nem juthat telefonhoz, legfeljebb átkopoghat a bör­tön falán, a munkaidőt pontosan megtartó rabtársai­hoz. A jó szórakozást nem a krimi fokozásával, a hely­zetkomikumok kihasználásával, hanem a friss, ötlet­gazdag dialógusokkal érték el. A számtalanszor ironi­záló Joanna alakját hozzáértően alkotta meg lengyel írónője: Joanna Chmielewszka. •lóakat. A .Hunyadi Tsz egy táblája előtt megállunk. Itt laknak Nádudvari Sándo- rék. Azt mondják, ők fel­fogtak volna három holdat. Már ez is valami, de az még csak egy része a töb­binek. amely láthatóan se metszve, se permetezve nem volt idáig. Visszatérünk a tanácshá­zára összegezni a látotta­kat. Cserkeszöllőn Pár éve még száznégy hold el­hagyott szőlőről tudtak. Az idén olyan ötven holdnyi marad el. A tanács a tava­szon 47 gazdátlan szőlőt állami tulajdonnak nyilvá­nított: Dóba István hódme­zővásárhelyi, Palotai Já­nos szarvasi. Hegedűs La- josné szajoli. Dósai Imre szentesi. Hürkecz An- talné mezőtúri. Pelyva Im­re endrődi lakosokét. Az or­szág minden részére el­kerültek emberek, vagy itteni föld öröklés útján oda jutott. Világos, hogy Budapestről senki se jár le szőlőt művelni. Egyszerűen nem törődnek vele. Tavalytól kezdve bizonyos hosszadalmas el­járás után lehetőség van államosítani az ilyen földe­ket. Azokat a szövetkezet­nek adják át. Ez meg is történt Igenám. de a tsz mit kezd vele? Nemegyszer 150 négyszögöles, maxi­mum egy holdas, két hol­das parcellákról van szó. amelyek beékelődnek a sok magánterület közé. A Magyar—Román Barátság Tsz így is munkaerőhi­ánnyal küzd, s elfogadható az az álláspontja. hogy örül, ha az összefüggő szőlőkkel megbirkózik. Emezeket próbálja kiadni. Az ajánlat: csak az adót kérik. S mégsincs rá gaz­da. Így ténylegesen — csak névleg van — továbbra sincs se ura. se gazdája az elhagyott szőlőknek. Ott pusztulnak, kúsznak a föl­dön, míg a gyom fel nem veri. el nem nyomja. Ez az egyéni tulajdonú szőlők sorsa. De van más is. Csak itt Cserkeszöllőn tizenegy más falubeli szövetkezet­nek van úgynevezett bebíró szőlője. Szőlő tulajdonos Cserkeszöllőn a szarvasi Tessedik Sámuel, a békés- szén tandrási Rákóczi. a kunszentmártoni Zalka Má. té. a csépai Petőfi, a tisza- ugi Tiszagyöngve és mások. Ezek a szőlők úgy ke­rültek közelebbi, távolabbi termelőszövetkezetekbe, hogy tulajdonosaik oda léptek be. vagy oda adták la Na mármost az egyik szövetkezet műveli, a má­sik nem. Attól függően, megbír-e vele S hogy gaz­daságos-e? A legtöbb más falubeli tsz-nek tíz—húsz holdja van itt esetleg. Azért nem jár át rendet tartani. Az ilven keresztül- kasul birtoklás különben jellemző az egész Tiszazug­ra. S el is csodálkozik az ember: önkéntesen miért nem cserélték már el egy­más között a szövetkezetek? A járási tanácsnál erre azt a választ kaptuk: mert a birtoknagyság különböző, s így az érték is más. más. Igen. de a műveletlenül hagyott szőlőknek milyen értékük lehet? A közigaz­gatási szerveknek régen kezdeményezniük kellett volna a szövetkezetközi földrendezést a Tiszazug­ban! A ssétszórtsáe: Jtt a nagy átok. A Kórhány- ban láttuk: egy kis szövet­kezeti parcellát két egyéni nadrágszíidarabka követ, aztán ismét a közös. Miért nem vonják egy tagba az elhagyott földeket, s úgy könnyebben boldogulna ve­lük a szövetkezet. Mert nem lehet. A törvény elő­írja, hogy csak a szövet­kezet és az egyéni tulajdo­nos közötti egyezség által lehet tagosítani. Erre az egyéniek nagy többsége nem hajlandó, s így sem­mit se lehet tenni. Vagy legalábbis csak olyan al- kudozások árán, amikor legtöbbször a közös birtok kénytelen engedményeket termi. S a gazdátlan kis parcellák ott maradna“? megművelet-lenül, féregte­lepnek. kártevő-oázisnak, gyom ten vészeinek a táblák között. És hiába vannak a Ti­szazugban — mert láttuk é3 vannak — mintaszerűen művelt ültetvények is. a közvélemény emezekről ítél A cserkeszöllői hely­zet ugyanis általános. Át­mentünk Tiszakürtre. A Kórhányban. a svajgeri ré­szen ugyanezt láttuk. S a községi tanácsnál is azt mondták: náluk hatvan holdnyi szőlő maradt par­lagon az idén. Az itteni tanács pedig sok minden­nel megpróbálkozott. Da itt még cifrább a helyzet Tiszakürtön két bécsi la­kosnak. i Skayer és Skarics osztrák állampolgároknak is van szőlője. Ennek etív részét Rab László öcsödi ember fogta fel. A tiszakürti közsé­gi tanács közérdekű véde­kezést rendelt el az idén. a gazdátlan féregtelepek nö­vényvédelmére. Erre hét­ezer forintot fizetett a nö­vényvédő állomásnak. a község pénzéből. Kis falu Tiszakürt, s az ilyen éven­kénti kiadások bizony meg­érződnek a falu kommuná­lis fejlődésén. A védekezé­si költség csak egy részét tudják ugyanis behajtani. Mellesleg ilyen keresetet jelentettek be az ott bir­tokló tiszasasi Rákóczi Tsz ellen is. amelynek szőlőjét ugyancsak közérdekűén permetezték. S a Rákóczi Tsz még fellebbezett is. no­ha a járási tanács mezőgaz­dasági osztálya ezt elutasí­totta. A gond nem kicsi Sac- col t adat szerint 400 hold­nyi ilyen gazdátlan szőlő van már a Tiszazugban. A hatása sokkal nagyobb, hi­szen veszélyezteti fertőzésé­vel a iól művelt kultúrá­kat is. Innen van a Tisza­zug évek óta visszatérő gondja. az elhatalmaso­dott pajzstetű. s más nö­vényi kártevő Mindez ta­valy már ielentős kárt oko­zott a megye legjelentő­sebb gyümölcs exportáló te­rületén. A kunszentmártoni járásiján ezerszámra —• nem túlzás! — születnek az errevonatkozó akták évente. Csakhogy majdnem tehetetlenek. A cserkeszöl­lői tsz például 45 hold mű­veletlen szőlő erdősítésére kért engedélyt. A bizott­ság 18 holdat hagyott lóvá. Azon az alapon: nincs ér­telme. hogy a termő szőlők között szétszórtan, néhány négyszögöles elhagyott föl­deket fásítsanak Az erdő­sítés is akkor lenne kivite­lezhető. lia összevonhatnák egytagba a gazdátlan sző­lőket. A tiszakürti tsz azt választja: kivágatja az el­hagyott ültetvényeket. Mintegy kétszáz holdat szántott ki idáig, s to­vábbira vannak tervei. Sze­retne úiat telepíteni he­lyette. De a maga erejé­ből eddig csak hatvan hold- nyira futotta. A tálnak megvan a sző- lőrekonstrukciós terve. Am abból a pillanatnyi eshető­ség szerint 15 évnél előbb semmi sem lesz A tisza- , zugi szőlők sorsa megol­datlan. S végleges rendbe­tételük meghaladja M ottani hatóságok, a járás, sőt a megye erejét is. Bőrrák Laj& Garancia és árengedmény A cédulán, melyen a Pa­tyolat Vállalat üzlete iga­zolta. átvett G. K.-tól egy kosztümöt száraz tisztí­tásra. feltűnt egy mondat: t.Nem lesz tökéletes”. Vagy­is. a vállalat nem garan­tálja. hogy a kosztümöt tö­kéletesen kitisztítja. Am ebben az esetben is köteles az ügyfél teljes árai kifizetni: negyven forint egynéhány fillért. Üzletileg nem erkölcsös, hogy a gyengébb minősé­gű munkáért teljes árat követelnek a vevőtől. Logi­kailag az lenne a természe­tes. ha a vállalat ilyen esetekben jelentős árenged­ményt adna. sőt annak mértékét is előre közölné a megrendelővel. Egyébiránt nemi véletlen, hogy a minőséghibás kel­méket. cipőket és egyéb cikkeket az üzletekben ol­csóbban árusítják. Ezzel ugyanis betartják a piac szabályait. Feltehető, hogy a jövőben piac értékftéle- tével a Patyolat Vállalat­nak is számolnia kell. F. P.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom