Szolnok Megyei Néplap, 1967. június (18. évfolyam, 127-152. szám)

1967-06-23 / 146. szám

1967,. június 23. SZOLNOK MEGYEI NEPLAI* 3 A Minisztertanács ülése (Folytatás as 1. oldalról.) séghez képest módosítsák, s terjesszék ismét a Minisz­tertanács elé. A mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszter elő­terjesztésére a kormány rendeletet hozott a mező- gazdasági nagyüzemek gaz­dasági tevékenységének ki- szélesítéséről. A pénzügyminiszter je­lentést tett az 1966. évi állami költségvetés végre­hajtásáról. A Miniszterta­nács a jelentést elfogadta s felhatalmazta a pénzügy- minisztert, hogy a jelen­tést valamint az azzal összefüggő törvényerejű rendelet tervezetét a Nép- köztársaság Elnöki Tanácsa elé terjessze. A Minisztertanács meg­tárgyalta és elfogadta a Szakszervezetek Országos Tanácsa Elnökségének ja­vaslatait. amelyek a IX. pártkongresszuson a tár­sadalombiztosítási szolgál­tatások fejlesztésére ho­zott határozatok 1970-ig történő megvalósításának terveit tartalmazzák. A kormány felkérte a Szak- szervezetek Országos Taná­csát. hogy a' javaslatok megvalósításához szüksé­ges jogszabályok tervezetét az illetékes állami szervek­kel együtt megfelelő idő­pontban nyújtsa be a Mi­nisztertanácshoz. illetőleg a hatásköréibe tartozó kérdé­seket szabályzatban ren­dezze. A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottságának javaslatára a kormány határozatban kö­telezte az állami szervek és intézmények vezetőit és felkérte a szakszervezete­ket és a szövetkezeteket: segítsék az ifjúság körében végzendő munkát, a lehe­tőségeknek megfelelően messzemenően biztosítsák a KISZ szerveinek, választott vezetőinek és aktivistáinak szervező és nevelő munká­jához szükséges feltétele­ket. az ifjúságot érintő ügyeket tárgyalják meg a KISZ-szervezett el. igé­nyeljék és hasznosítsák vé­leményét és javaslatait. A Minisztertanács ha­tározatot hozott a Nehéz­ipari. a Könnyűipari és az Építésügyi és Városfejlesz­tési Minisztérium hatáskö­réről és feladatairól. A nehézipari miniszter előterjesztése alapján a kormány rendeletet ho­zott amely lehetővé teszi, hogy a lakosság, valamint az állami, a szövetkezeti és a társadalmi szervezetek önkéntes hozzájárulásával gázelosztó hálózatot létesít­senek ott. ahol a gázellá­tás kizárólag állami beru­házással nem biztosítható. A Minisztertanács elfo­gadta a kormány és a Köz­ponti Népi Ellenőrzési Bi­zottság második félévi munkatervét. A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. Július 9-én avatják fel a MÁV kórházat A szolnoki MÁV állomás csomóponti pártbizottságán tegnap ülést tartott a vasutas napi ünnepségeket előkészítő operatív bizott­ság. Az ülésen úgy hatá­roztak, hogy a vasutas­napról az idén is jelentő­ségéhez méltóan emlékez­nek meg. Az ünnepség kiemelkedő eseménye a Zagyva-part­ján épült modern MÁV kórház és rendelőintézet felavatása lesz. Az átadá­sára július 9-én délután 16 órakor kerül sor. A tervek szerint dr. Csa­nádi György közlekedés- és postaügyi miniszter mond ünnepi beszédet, méltatja kormányunk nagyjelentősé­gű intézkedését, amely le­hetővé tette az új kórház megépítését és köszönetét mond az építőknek, akik jó munkával biztosították a gyógyintézet mielőbbi átadását. Az új kórház ambulan­ciáján, a felavatást követő napokban már fogadják az első betegeket, a kórház­ban pedig szeptemberben kerül sor a gyógyító mun­kára. ESTE A CIPŐGYÁR A martfűi Tisza Cipő­gyárban két műszakban dolgoznak. Képeink a dél­utáni B-műszakról ké­szültek. 11 A fűződében Kiss Irén fér­fi félcipő fejvarrásán dol­gozik, melyek nyugati ex­portra kerülnek Varga Istvánná meós elé­gedett a műszak munká­jával, a körről a csizmák szinte hiba nélkül kerül­nek a meós asztalára, s bele lehet ütni az első osz­tályú jelzést Mikor lesz kész kétszázötvenedik ? A KISZ lakásépítési akcióiról Fiatal házaspártól kaptunk levelet. nemrégen, „Miért nem engedélyezik, hogy KISZ-lakások épül­jenek a TVM lakótelepén? ’ — kérdezte a levélíró. Nemrég egy fiatalasszony kért meg: írnék egy lakás- kérelmet a számára. Fiatalok, gyereket szerein énei:, de albérletben laknak és a főbérlők nem engedik, hogy gyerekkel lakhassanak ott. Ezekkel a problémáid:al naponta találkozunk. Az állami lakásépítkezés nem tud lépést tartani az igé­nyekkel. Húsz %-át a fiatal házasok kapják ugyan, de ez nagyon kevés. A szövetkezeti lakásokba sem le­het „beszállni” túl sok fiatalnak. Mit tegyen hát a kevéspénzű és az életbe most induló fiatal? Ezen kívánt segíteni a KISZ VI. kongresszusa, amikor ifjúsági lakásépítő közösségek felállítását szorgalmazta. Tízezer lakás a cél. Ebből megyénkben kétszázötvennek kellene felépülnie 1971-ig. A célkitűzés szép, s ha nem is oldana meg min­den igényt, nagy segítség lenne a fiataloknak. Lenne. Mert a jelenlegi lehetőségek és tempó mellett ez a terv veszélyben forog. 1965-ben elkészült az első, tizennégy KISZ-laká3 Szolnokon. Még az idén te­tő alá kerül — előrelát­hatólag októberre — a Ku- lich Gyula úton újabb ti­zennyolc lakás. 1967-ben kezdődő és 1968-ban átadni kívánt lakások: Jászbe­rényben tizenkét lakás, Szolnokon, ugyancsak a Kulich Gyula úton húsz. Kiválasztatták a tervéit, megindították a telekköny­vi munkálatait Martfűn egy tizenhat lakásos ifjúsá­gi lakótelepnek. Karcagon most dolgozzák át 21 lakás terveit. Végül a Tiszamenti Vegyiműveknek az Ady Endre úton épül majd ti­zennégy lakás. Mindez, ha a legoptimistább módon számolunk t. i., hogy 1969 elejére tető alá kerül: ösz- szesen száztizenöt lakás. És hol van ez az 1971-ro tervezett minimálisan két­százötven otthontól. Pedig nagyon kellene az olcsó, kis részletekben fi­zethető lakás. De egyelőre a nagyobb lakás-számú há­zak. ifjúsági lakótelepek építése elé komoly akadá­lyok tornyosulnak. Antikor az első 14 lakás felépült, egyedi ter­vek alapján készültek a háromszobás otthonok. Si­került áraikat a százmegv- venezer forintos szinten tartani, ami az adott kö­rülmények között olcsónak volt mondható. Az út azon­ban mégsem járható. Nem­csak az anyagárak időköz­beni emelkedése miatt, ha­nem azért sem. mert az egyedi tervekkel mindig akadtak kivitelezési, anyag- beszerzési problémák. A többi között ezért is szük­A 172-es műhelyben egy műszak alatt 900 pár ml- bőr fehér csizma készül eL Kiss János a monitoron dolgozik (Foto: Nagy Zsolt) séges könnyen adaptálható típustervek alapján építeni a jövőben. A legtöbb új terv már ilyen meggondo­lások alapján készül. A problémák első lánc­szeme: hová építsünk? Két lehetőség között válogat­hatnak a fiatalok: a váro­sok külterületén, eddig me­zőgazdasági művelés alatt állott területre építeni. Itt olcsók a telekárak, viszon! csillagászati összegekbe ke­rülne a közművek beveze­tése. Emellett a közlekedés is nehézkes. A másik út: a város belterületén, köz­művesített helyen építkez­ni. Ez az ésszerűbb és a városkép; kialakítása szem­pontjából célravezetőbb. Itt viszont a magas telekárak és a szanálások költségei terhelik meg alaposan a fiatalok zsebét. A kisajátí­tási eljárás hosszadalmas, bürokratikus. Nemrég kiszámították, hogy egy nagy lakóház felépítéséhez százharminc- kilenc féle engedélyre van szükség. Ezek után egyál­talán nem lehet azon cso­dálkozni, hogy a szolnoki I. számú KISZ lakásépítő közösség tagjai éppen há­rom év múltán tudtak csak beköltözni az új otthonba. Hogy mit jelent az enge­délyek után való szalad­gálás munkaidőben, ideges­ségben. azt nem kívánjuk ecsetelni. Legégetőbb a7 if­júsági lakások ügve Szol­nokon Itt a problémákat tetézi, hogy nagy összefüg­gő. négy-ötszintes épület kialakítására nincs telek. Szétszórt kis telkek foghí- jak csak kétszintes — leg­feljebb öt-hatlakásos épü­letek felhúzását teszik le­hetővé. Ez pedig megdrá­gítja a költségeket. És ha találnak az építtető fiata­lok telket, akkor esetleg az derül ki róla. hogy város- rendezési. vagy egyéb szempontból nem építhető rá lakóház. Ha a telek és a terv meg­van,^ a következő lépés az építő kijelölése. A nagyobb állami vállalatok csak nagy épület esetén tárgyalnak, illetve olyan helyen vál­lalkoznak munkára, ahova amúgy is felvonulnak, mert hasonló házakat építenek a közelben. Így sikerült Szolnokon az állami építő­ipari vállalattal megálla­podni a szolnoki III. számú építő közösség húsz laká­sára vonatkozóan. Egyéb­ként a ktsz-ek vállalják a kisebb, hagyományos tech­nológiával épülő lakóháza­kat. Kivitelezőt nem köny- nyű találni, különösen egyedi tervek esetében nem. Azt hisszük, hogy minden nehézség közül a pénz hiánya a legnagyobb. Olcsó építőanyagokat és munkát számítva átlagban száznegyvenezer forint egy lakás ára. Egy most induló kisfizetésű házaspárnak, akiknek még bútorokra, ruházatra is sokat kell köl- teniök, igen magas összeg. Minimálisan négy, illetve hat lakásos házak építése esetén kilencven, illetve százezer forintot ad az OTP. A hiányzó negyven­ötvenezer forintot a fiatal­nak a maga erejéből kell előteremtenie és ez az egész lakásépítési problé­mának a legbonyolultabb ága. Kézenfekvő lenne, hogy a fiatalok társadalmi mun­kában dolgozzák le ennek egy részét. Azonban ez sem egyszerű, mert — különö­sen többszintes épület ese­tén — a fejlett technológia mellett kevés az elvégezhe­tő szakképzettség nélküli munka. A vállalatok, — elsősorban balesetelhárítási, munkabiztonsági szempont­ból nem szívesen mennek bele abba, hogy például a villanyszerelés szakipari munkáit nem a vállalatuk­hoz tartozó szakemberek végezzék. Pedig ebben len­ne fantázia: a gyárakban alakuló építési közösségek számára a gyár szakmunkás brigádjai nyújthatnának segítséget társadalmi mun­kában. Arra is számítani lehet, hogy az új gazdasá­gi mechanizmusban e vál­lalatok nem lesznek érde­keltek abban, hogy a mun­kák egy részét mások, az építtetők végezzék el. A pénzt pedig még az épít­kezés megkezdése előtt be kell fizetni a bankba, hiszen csak a hitelfedezet birto­kában kezd hozzá az épí­tőipar a munka kivitele­zéséhez. Ügy gondoljuk, a nehéz­ségek felsorolásából elég ennyi. Szántszándékkal nem érintettük a dolog politikai oldalát: azt tudniillik, hogy itt nemcsak egyszerűen la­kásépítésről van szó, hogy a jövőt jelentő családok megalapozását segítsük elő, hogy a KISZ érdekvédelmi tevékenységének fontos ré­szét képezze ez. Ennek elsődleges figye­lembe vételével tennénk néhány javaslatot, ame­lyet részben csak országos szinten lehet megvalósíta­ni, s mi a KISZ kongresz- szus figyelmébe ajánljuk. Mind Szolnokon, mind a megyében a lehető legrövidebb idő alatt össze kell ülnie a KISZ-nek és az illetékes tanácsok ve­zetőinek, állapítsák meg, melyik az a legelőnyöseb­ben felhasználható terület, amely alkalmas KISZ épí­tő közösségek lakóházainak felhúzására. Ha már ilyen közösség megalakult, gyor­sított eljárással intézzék a helykijelölést, a telekkönyv­vel kapcsolatos intézni va­lókat, az engedélyek kiadá­sát, a tervek adaptálását. Az építőipar vállalatai, a ktsz-ek vizsgálják felül, mit lehet a munka bizton­ságos menete és a folya­matossága mellett társadal­mi munkaként a fiatalok­kal elvégeztetni. Erre néz­ve kössék meg a szerző­dést, biztosítsanak állandó művezetést a társadalmi munkásoknál. Helyes lenne ha az OTP fiatal, most induló házasok esetében megelégedne mondjuk 10—15 ezer forint készpénz lefizetésével, a többit törlesztésre adná. Országosan megol­dandó kérdéseket Is felvet ez az ifjúsági lakásépítési program. Például az enge­délyezési eljárások leegy­szerűsítését, az engedélyek számának nagymérvű csök­kentését. Érdemes ezzel a kérdés­sel jelentőségéhez mérten foglalkozni. Aki már látott olyan lakótelepet, ahol csupa fiatal lakik és a há­zak előtti kis park, játszó­tér ilyenkor nyár idején tele van jókedvű, játszado­zó apróságokkal, az tudja értékelni az ifjúsági lakás­építést. Hernádi Tibor

Next

/
Oldalképek
Tartalom