Szolnok Megyei Néplap, 1967. június (18. évfolyam, 127-152. szám)
1967-06-22 / 145. szám
iS«, június 22. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Gyógyszerész — másodállásban Tiszta, jól berendezett a gyógyszertár. Sztoján Dezső mosolyogva invitál, kerüljek beljebb. A kuítúr- házba hiába is mennénk, tart a tüdőszűrés. Maradunk. — Sose hittem volna, hogy még kultúrházigazga- tó leszek — mondja mosolyogva. — Hatodik éve élünk itt a faluban. Amikor ide jöttünk a feleségemmel, nem így nézett ki a gyógyszertár és a környéke. Felújították. Kellemes benne dolgozni. Április elsején majdhogy bezárt a kultúrotthon. Az igazgató Nagykörűből járt ide, lemondott. Otthon vállalt hivatalt. Megkértek, ideiglenesen vállalnám-e? Másodállásban. Azóta csinálom. A tiszasülyi gyógyszerész napjai a patikában, estéi pedig a kultúrotthon- ban telnek el. Felesége bosszankodik is eleget. — Amit vállal az ember, azt csinálja becsülettel. — Igyekszem én is. Csakhát itt nálunk nem könnyű eredményt felmutatni. A faluban sok a televízió Ritkán lehet az embereket egy színházi előadásra összehozni. Megfelelő helyiség sincs. A kultúrott- honra nagyon ráfér a felújítás. A padlón hatalmas lyukak tátonganak. — Aztán az is baj, hogy mindent egyedül kell csinálnom. Ha május elsején én nem verem a gombostűt a vörös drapériára helyezett betűkbe, akkor úgy marad. Bezzeg kritizálni a legkisebb gyerek is tud; így nem jó, az úgy nem jó. Sokszor azt hiszem, sokat vállaltam és már nem is bírom. Az egyik legnagyobb gond most Tiszasülyön a A/VWNAA/WWWVWVWOWWVWWWVAA« Fukar emberek arcképcsarnoka A gabrovói humornak, a gabrovói ember ugratásának — mint már megírtam egy korábbi szófiai levelemben — nagyszerű hagyománya, hogy ne mondjam: kultusza van Bulgáriában. Szinte illik egy-egy tréfás gabrovói történettel köszönteni a speciális bolgár viccre éhes idegent. S hogy ezek a viccek, anekdoták miről szólnak? Hát. a gabrovóiak állítólagos fukarságáról, ami — úgy hírlik — vetekszik a skótok pénzimádatával. » Sőt, az egyik legutóbbi gabrovói utam alkalmával az is kiderült, hogy a bolgár—magyar szótár „gabro- vecf, azaz gabrovói férfi, illetve nő" szavak elsődleges jelentésén kívül van még egy másik, átvitt értelemben használt jelentése is, miszerint a „gabro- veC" szót fukar, pénzsóvár értelemben is használják Bulgáriában. Nos, ez alkalommal csupán ennyit a gabrovóia- kat hírbe hozó humorról, s mivel úgy helyes, ha a vicc önmagáért beszél, Íme egy csokor gabrovói vicc. Gabrovói viccek A gabrovói szállodában akarta tölteni az éjszakát. Betért hát, s megkérdezte a portást: — Mennyi a szoba ára egy éjszakára? — Az első emeleten 9 leva, a másodikon 8, a harmadikon 6, a negyediken pedig 4 leva. A gabrovói atyafi gondolkodott egy keveset, majd határozott léptekkel a kijárat felé indult. — Mi az, úgy gondolja, hogy magasak az árak? — kérdezte a portás. — Ó, nem, inkább a szálló alacsony. ft Haldoklott a gabrovói orvos, s élete utolsó percében megkérte feleségét, hogy tisztességes feliratot készíttessen a fejfájára. Felesége azonban — mint igazi gabrovóihoz illik — olcsón akarta megúszni a dolgot, a fejfára tetette férjének volt névtábláját, a következő felirattal: „Dr. Gavankov rendel 9— 11-ig”. ür A hegyi pásztor felesége megbetegedett, s a betegség egyre jobban elhatalmasodott rajta. Sajnálta ugvan a pénzt, de nem volt mit tenni, így hát este elindult, hogy orvost kerítsen. Félúton azonban eszébe jutott valami, haza ment hát, s így szólt a feleségéhez: — Pena, ha érzed, hogy a vég közelít, fújd el a lámpát, ne kopjon a petrol hiába. ft Egy turista megállt Gab- rovóban s megpillantott egy díszes emlékművet, ami a Jantra folyó hullámaiból emelkedett ki. Megkérdezte, kinek állították a szép emlékoszlopot? — Racso kovácsnak, a város alanítójának — hangzott a válasz. — S miért éppen a folyótja állítottátok? — Azért, nehogy egy értékes telket kelljen feláldozni. ft A gabrovói ács meg akarta javítani a kertajtót, elszalajtotta hát a kisebbik fiát a szomszédhoz, hogy kérje el annak sze- kercéjét. Kis idő múlva megjön a fiú, s közli, hogy a szomszédnak nincs szekér cé je. — Hát az baj, — dör- mögte apja. — Akkor hozd elő a miénket a pincéből. ft A gabrovói kórházban sürgős vérátömelsztést kellett adni egy külföldinek. A beteg megígérte, hogy megmentőjét 1000 dollárral fogja jutalmazni. Donor akadt is, azonban kikötötte, hogy előre kéri a pénzt. — Miért? — csodálkoztak az orvosok. — A beteg olyan gazdag, hogy felesleges kételkedni abban, megadja-e az ígért jutalmat. — Nem is kételkedem, — felelt a donor — de amint ereiben az én vérem fog folydogálni, egyből fukar lesz... ft — Gyere csak el egyszer Gabrovóba. Elviszlek a szomszédomhoz, majd meglátod, milyen vendégszerető. ft — Alszol, papa? — Na. mi kell? — Kérek szépen tíz levét... — Alszom, fiam, alszom. ft A gabrovói sírkövet akar állíttatni elhalt anyósának — Van valami szolid olcsó sírkövük? — kérdezi a kőfaragót. — Van egy, de sajnos más név van rá vésve. — Nem tesz semmit, megveszem!— Az elhunyt ugyanis analfabéta volt. Fordította: Molnár Sándor filmvetítés. Régi, elavult a berendezés, zörgő, recsegő élvezhetetlen a hang, rossz a kép. Kevesen járnak moziba. Alig-alig akad egykét vállalkozó. Ügyszintén az állami gazdaságban is. Kint a tanyák között — a Görbemajorban — rendszeresen szoktak vetíteni. De nem bíznak már az emberek. Kilométerébe? Sfjalox ólnak azért, hogy bosszankodjanak. Az állami gazdaság vezetői támogatják a ME- DOSZ kultúrotthont, anyagilag segítik. De többre nem telik erejükből. — A berendezést nem tudják kicserélni, megjavítani. — Most megszüntetik majd külterületen a vetítést. Persze ez nem megoldás. — Ami igaz, igaz. A felettes szervek több segítséget adhatnának. Mert most háromszázezer forintért felújítják a kultúrotthont. De ez még nem minden. Nézegetjük a kultúrotthont. Javítás után kedves, csinos helyiség lehet. Most elhanyagolt Rövidesen bezár. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulójának megünneplésére is készülnek. Kialakították már a programot. Kölcsön helyiségben rendezik meg majd az ösz- szejöveteleket. — Legfontosabb a tánciskola Most indul. Ezt kell jól megszerveznem. beindítanom. Aztán jöhet a többi. — Meddig? — Nem rajtam múlik. Nehezen jön ide ki Tisza- sülyre egyetemi végzettséggel kultúrházi igazgatónak valaki. Addig csinálom, — Csinálnom kell. Tiszasülyön esténként nyitva a kultúrotthon. L. L A nyíregyházi személy egyik fülkéjében hatan ültek, öt felnőtt és egy 14 év körüli fiú. A vonat még állt. Az indulásra várva beszélgettek, először csak az ablaknál ülők. egy harminc év körüli paraszt- asszony. a fiú anyja és a vele szemben ülő idős bácsi. — Hét óra. akkor is ménkű hosszú idő. ha repülővel utazik az ember. Már az életemet is eluntam, mire Detroitba értünk — mondja az asz- szony és a fülke felfigyel az idegen városnévre, amelyet bár meglepően szabályosan ejt ki, mégis olyan idegenszerűen hangzik a szájából Lassan mindenki bekapcsolódik a beszélgetésbe. Az asszony élményeit meséli, a két év előtti utazásból. amikor a Detroit- ban élő szüleit látogatta meg. Ízesen, élvezetesen mesél. Először utazott repülőgéppel. hangjából azonban már nem érződik akkori megilletődöttsége. Szavait egv kicsit a társaságnak. egy kicsit a fiának szánva arról mesél, hányféle emberrel utazott együtt a gépen. — Apácák is voltak, te még nem is láttál apácát, — fordul a fiához. — Azok is mini szoknyát hordanak? — kérdezi a fiú nevetve. — Ugvan. eriggy már! néz rá feddőleg az anyja. — Te is mész most Detroitba? — szólal meg az ablaknál ülő bácsi. — Hogyne. 6 is jön velem. a szüleim szeretnék Június 2-án megnyitották Mezőtúron a 800 ezer forintos beruházással felújított házartási boltot. Az új bolt alapterülete 240 négyzetméter, háromszor akkora, mint a felújítás előtt — (Foto: Nagy Zsolt) Karcagon ülésezett a MTA agrár- tudományok osztálya növénytermesztési, valamint talaj- és trágyázástani bizottsága (Tudósítónktól) Az együttes ülést Stefa- novics Pál elnök, a mező- gazdasági tudományok doktora nyitotta meg. A bízott- * Ságok minden rendes ülésszakát valamelyik intézetben tartják meg, ilyenkor sor kerül a kutató munka ismertetésére és a módszerek megvitatására. Dr. Sipos Sándor igazgatóhelyettes, a kísérleti intézet agrotechnikai osztályának munkáját ismertette. Elmondotta, hogy a tájterület mezőségi, réti és szikes talajok termelékenységét növelő agrotechnikai módszerek kidolgozásával, ezen belül is elsősorban a talajművelés, trágyázás és kémiai úton történő talajjavítás komplex rendszerének megalapozásával, továbbfejlesztésével, gyakorlati elterjesztésével foglalkoznak. A téjékoztatóhoz hozzászóltak és értékes javaslatokat mondtak az ismert tudósok közül Győrfi Béla, Penyigey Dénes, Pettenhof- fer Imre. Részt vett az ülésszakon Arany Sándor Kossuth-díjas professzor is. Országosan is egyedülálló kísérletnek számít a szikes talajok javításában felhasznált savgyanta, ami nagy mennyiségben áll rendelkezésre, mint a kőolaj lepárlás mellékterméke. Ezek a kísérletek jó eredményekkel biztatnak. tésbe az ablaknál ülő bácsi —. csapjanak inkább az asztalra, de hagyják békében a háborút. — Hát, az asztalt se nagyon csapkodják. inkább egyezzenek meg szépen. — Én már két háborút megértem. Az elsőnél, igaz még gyerek voltam, de idehaza jóformán azt sem tudtuk, hogy háború van, csak onnan, hogy az apám is elment, meg a bátyáim. Bezzeg a másodiknál. Pesten voltam, amikor bombáztak, az újpesti malomnál laktunk. A második emelet kigyulladt. Kétszáz vagon mák égett, de úgy. hogy még a tűzoltók sem mertek a közelébe menni; — Nekem mondja — szól közbe az asszony —. mi is Pesten laktunk akkor. Négy hónapig nem tudtunk feljönni a pincéből. Most már az uramat nem vinnék el, benne van a korban. de van egy huszonhat éves fiam is. Mondtam is nekik, örüljetek, hogy lányotok lett, azt legalább nem viszik katonának. — Olyan mindegy lenne mér akkor, hogy lány-e vagy fiú. — Jaj, ne is beszéljünk róla! Nem szeretem még a filmeket sem. ha háborúsak Beszéljünk inkább megint az utazásról; A repülőgépen egy asszonykával utaztam... kezdi el mesélni ismét két év előtti utazásának élményeit. Valóban, mennyivel jobb téma az utazás. Hiába; összezsugorodott a világ. Kevesebb idő alatt ér a repülőgép Moszkvába, mint a személy Nyíregyházára. Rideg Gáfcf ÚTKÖZBEN látni legalább az egyik unokát — mondja az asz- szonv. — Biztosan nagy élmény lesz a gyereknek az utazás — bólogat a bácsi. A fiú csak a vállát vonogatja. — Most újra utaznak? — érdeklődnek a többiek. — Július 15-én indulunk a Ferihegyről — húzza ki magát kicsit büszkén az asszony. — Én meg egy hét múlva Torontóba a fiamhoz — mondja a bácsi. Rövidesen kiderül, hogy a fülkében mindenki volt már. vagy most készül külföldre. Hiába, összezsugorodott a világ. A repülőgép hamarabb ér Moszkvába, mint a személy Nyíregyházára. Közben a vonat is elindult és Cegléd felé zakatol. Maid elhalad a Ferihegy mellett. Ezüst színű karcsú gépek állnak a beton kifutón. A külföldön élő rokonokra terelődik a szó. — Nem olyan könnyű ott sem pénzt keresni — jegyzi meg valaki — Nem bizony. Az édesapám egy dohánygyárban dolgozik már vagy harminc esztendeje — mondja az asszony. — És nem na gvon megerőltető nekik, hogv kiutaznak? Egv ilven űt nagyon sokba kerülhet? — Nem kértük, ők ajánlották fel ők már öregek, nem jöhetnek haza. nekem meg ez lesz az örökségen. — Az biztos, a gyereknek nagy élmény lesz. Csak el ne rontsanak az amerikai huligánok — szólal meg újra az ablaknál ülő bácsi. — A lényomék most jöttek haza Londonból — mondja egy szemüveges férfi —, mesélik, hogy ott a lányokat csak úgy lehet megkülönböztetni a fiúktól, hogy vagy nagyon rövid a hajuk, vagy kontybán hordják. Amelyiknek vállig ér a hala. az a fiú. — Hát a svédek? Ott bizony semmi pénzért nem lennék szülő — szólal meg a sarokban ülő kövér nő. Ezen aztán mindnyájan elgondolkoznak egy kicsit. A fülkében néhány percre csend lesz Az ablaknál ülő asszony felsóhait. — Csak aztán valami bai ne legyem — M3 baj lenne? — Hát háború. A zsidók meg az arabok már is hadakoznak egymással. — Nem lesz itt semmi baj. Mar azok is fegyverszünetet kötöttek — mondja a szemüvege férfi. — Honnan tudja ilven biztosan. Én nagyon félek, hogy nincs ennek még vége — vet ellent neki valaki. — Volt már egy pár háború. mind azt bizonyította. hogy nem old az meg semmit. — A fehér asztal mellett, ott meg lehet beszélni mindent. Intézzék el egymás között az okosok — szól bele ismét • beszélge-
