Szolnok Megyei Néplap, 1967. június (18. évfolyam, 127-152. szám)
1967-06-20 / 143. szám
2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1&67 Június ifi. Megkezdődött az ENSZ rendkívüli ülése A Közel-Kelet és a magyar közvélemény (Folytatás az 1. oldalról.) Jordánia területeit továbbra is megszállva tartja s ezzel folytatja az agresz- sziót, kihívást intéz az ENSZ minden békeszerető kormánya ellen. Megengedhetetlennek és törvénytelennek tartva Izraelnek az arab államokkal szemben támasztott területi követeléseit, amelyek meggátolják a béke helyre- állítását a világ e részében. 1. Határozottan elítéli Izrael agresszív tevékenységét és az EAK, Szíria és Jordánia területeinek tartós megszállását, amely agressziót jelent; 2. követeli, hogy Izrael azonnal és minden feltétel nélkül vonja ki csapatait az említett országok területéről az általános fegyverszüneti egyezményben megjelölt demarkációs vonalak mögé s tartsa tiszteletben a fegyverszüneti egyezményben megjelölt demilitarizált övezeteket; 3. követeli továbbá, hogy Izrael a legrövidebb időn belül teljes mértékben térítse meg az EAK-nak, Szíriának és Jordániának, illetve ezen országok állampolgárainak agressziójával okozott károkat és szolgáltassa vissza az elrabolt javakat és más anyagi értékeket; 4. felhívással fordul a Biztonsági Tanácshoz, hogy a maga részéről haladéktalanul tegye meg a szükséges intézkedéseket az izraeli agresszió következményeinek felszámolására. Koszigin kifejezésre juttatta a szovjet kormány meggyőződését, hogy a közgyűlés biztosítja az arab országok területi épségét, hozzájárul a Közel-Kelet békéjének és biztonságának megszilárdításához. Elnapolták a* EI% SZ-kosgyűlés ülését Az ENSZ közgyűlésének hétfői ülését magyar idő szerint 18 óra 14 perckor elnapolták. A tanácskozást ma 15.30 órakor folytatják. Koszigin szovjet miniszterelnök felszólalása után Eban izraeli külügyminiszter kért szót. Beszéde alatt Koszigin és Gromiko szovjet külügyminiszter el hagyta az üléstermet. Goldberg amerikai küldött csupán néhány mondatban válaszolt a szovjet miniszterelnök beszédére, s hozzátette, hogy a keddi ülésen bővebben is kifejti EM. BUDAPESTI BETONÁRUGYAR — Budapest, XXI., Rákóczi Ferenc u. 289. — (Csepel) azonnali belépéssel, jó kereseti le- lehetőséggel felvesz mozaiklap betonelem- gyártó munkára férfi és női segédmunkásokat. A bérezés teljesítményben történik — 100%-os norma kiteljesítése esetén 8,5—12 Ft7óra alapbér. Azonkívül nagy gyakorlattal és kiváló képességgel rendelkező villanyszerelő, géplakatos, autószerelő, láng- és elektromos hegesztő szakmunkásokat. A bérezés Időbérben történik, a gyakorlati évtől függően 8—10,50 Ft-ig. Munkásszállást és napi egyszeri meleg étkezést térítés ellenében blzto- sftunk. — Felvételre je. lentkezés a gyár munkaügyi csoportjánál. ■ az ameriaki álláspontot. Felszólalt még Szaud Arábia küldötte. Abba Eban izraeli külügyminiszter beszédében igyekezett teljes mértékben az arab országokra hárítani a felelősséget a háború kirobbanásáért és azt mondotta, hogy Izraelt „agresszió fenyegette”, Eban még az ENSZ-et is felelőssé tette, mert „túl gyorsan vonta ki csapatait a Gazai övezetből. Az izraeli külügyminiszter éles hangú kirohanásokat intézett a Szovjetunió ellen, s lényegében elutaJohnson elnök öt feltétel teljesítéséhez köti a közel-keleti rendezést és az izraeli csapatok visszavonását. Az elnök televíziós beszédében, amely közvetlenül az ENSZ közgyűlés érdemi tanácskozásának megnyitása előtt hangzott el, a többi között kijelentette, hogy a Közel-Keleten „tiszteletben kell tartani minden nép jogát az élethez” — véget kell vetni a fegyverkezési versenynek” — „biztosítani kell a szabad hajózás jogát”. A rendezés feltételeként említette meg az arab menekültek problémájának megoldását is. Johnson Washingtonban mondta el beszédét egy tájékoztatón, amelyet a külügyminisztérium rendezett pedagógusok számára. Az elnök beszédével feltétlenül elébe akart vágni Koszigin szovjet miniszterelnök beszédének, amely az ENSZ rendkívüli, sürgős közgyűlésén elsőnek hangzik el. Johnson nem volt hajlandó részt venni a közgyűlésen, amelynek ösz- szehívását az Egyesült Államok ellenezte, s ezért országos méretekben közvetített rádió és tv beszédet mondott Az amerikai elnök a közel-keleti válsággal kapcsolatban utalt arra, hogy véleménye szerint a megoldáshoz az érdekeltek közvetlen tárgyalására van szükség, bár hasznosnak és l Jeruzsálem újraegyesítése ? Az izraeli kormány1 állítólag az utolsó pillanatban úgy döntött, hogy későbbre halasztja Jeruzsálem újraegyesítésének parlamenti bejelentését Az izraeli külpolitika irányítói diplomáciai okokból, s főleg az ENSZ-közgyűlés rendkívüli ülésszakára való tekintettel határoztak így. Az izraeli külügyminisztérium szóvivője vasárnap cáfolta az arab forrásból származó híreket amelyek szerint Izrae] új menekült- ügyi problémát teremt azzal, hogy a lakosságot a Jordán folyó keleti partjára üldözi. A megszállt jordániai területeken egyébként érvényben van a kijárási tilalom. A városokban helyi idő szerint este 6 órától reggel 6-ig, a falvakban este 6-tól reggel 4-ig. sítoftta azt. hogy az ENSZ közreműködésével oldják meg a közel-kelet5 válságot Mint mondotta a közgyűlésnek „nem szabad olyan formulát elfogadnia, amely az ellenségeskedés felújításához vezet”. A külügyminiszter nem szólt ugyan Izrael területi követeléseiről, de kijelentette, hogy „a korábban megosztott Jeruzsálem most egyesült”. és elutasította azt a követelést, hogy állítsák helyre a június 5-e, vagyis az izraeli támadás kezdete előtti helyzetet szükségesnek mondotta az ENSZ, illetve harmadik fél közvetítését is. JoEnson több ízben is hangsúlyozta, hogy „a térségben minden népnek joga van az önálló életre”. Mint ismeretes, izraeli részről azt akarják elérni, hogy az arab államok ismerjék el végérvényesnek Izrael létezését és ennek jeleként üljenek le közvetlen tárgyalásokra a Tel Aviv-i kormánnyal. Bár Johnson kijelentette, hogy nem szabad erőszakhoz folyamodni, nem ítélte el az izraeli, magatartást, sőt a háború kirobbantásáért, az arab államok „fenyegetését”, közvetlenül pedig az Akabai- öböl lezárását tette felelőssé. Egyéb kérdésekről szólva az elnök kijelentette, hogy Vietnamban az USA „kész hadműveletek fokozatos csökkentésére”, de „a másik fél nem mutat hajlandóságot erre”. A szovjet— amerikai kapcsolatokról azt mondotta, hogy a kapcsolatok megjavítása az egyetlen ésszerű politika, de nem utalt arra, hogy a kérdéseket esetleg közvetlenül beszélné meg Koszigin szovjet miniszterelnökkel. Az elnök beszédében rövid áttekintést adott Latin- Amerika, Ázsia és Afrika kérdéseiről is, a NATO-ról szólva azt hangoztatta, hogy a tagállamok komoly előrehaladást értek eh A Kínai Népköztársaság Delhi-i nagykövetségének ügyvivőjét bekérették az indiai külügyminisztériumba és átnyújtották neki az indiai kormány jegyzékét, A jegyzék követeli; a Kínai Népköztársaság hatóságai intézkedjenek, hogy 24 órán belül megszűnjék a pekingi indiai nagykövetség körüli ostromzár és ugyanennyi időn belül haA görög politikai titkos- rendőrség folytatja a hajtővadászatot a demokratikus pártok illegalitásba kény- szerített politikusai ellen. Letartóztatták és a Jarosz szigeti koncentrációs táborba szállították Iliopuloszt. az Egységes Baloldali Párt (EDA) Végrehajtó Bizottságának tagját. Letartóztatták Cuparopuloszt, az Avgi haladó lap főszerkesztőjét és több más ismert politikust Új egyiptomi kormány Nasszer elnök vasárnap befejezte az új egyiptomi kormány összeállítására vonatkozó tanácskozásait. Az új kormány hétfőn megalakult, a miniszterek kedden teszik le az esküt. Az A1 Ahram közlése szerint Nasszer a miniszterelnöki tisztséget magának tartotta meg. s ő lesz az Arab Szocialista Unió főtitkára is. Ennek az elhatározásnak az a célja — írja a kairói lap —, hogy „megvalósuljon az állam és a népi erők teljes egysége”. A kormányátalakításra azért volt szükség, hogy eleget tudjanak tenni a nemzeti harc jelenlegi szakaszában fennálló követelményeknek. De Gaulle— Wilson találkozó Francia- országban Harold Wilson angol miniszterelnök hétfőn reggel a versaillesi Nagy Trianon palotába érkezett, ahol De Gaulle elnök fogadta. A két államférfi között tizenegy órakor kezdődött meg a tanácskozás. A tárgyalások felölelik Nagy- Britannia csatlakozási tervét a Közös Piachoz, a közel-keleti válságot, a vietnami problémát és egyéb jelentősebb nemzetközi kérdéseket. Az első megbeszélés után De Gaulle francia államfő ebédet adott a vendége tiszteletére, amelyen részt vett Wilson felesége Is. A tanácskozásokat délután tizenhat órakor folytatták. Bányászati kongresszus Anglia lesz a legnagyobb külföldi tőkés kiállító a Moszkvában jövő hónapban megrendezendő nemzetközi bányászati kongresszuson. 31 angol cég, köztük az angol Országos Széntanács állít ki különböző bányászati berendezéseket a Gorkij Parkban. A kiállítást az 5, nemzetközi bányászkongresszus alkalmából rendezik. tálytalanítsák az indiai diplomaták ellen foganatosított korlátozó intézkedéseket. A jegyzék kijelenti, hogy ha a kínai kormány nem tesz eleget a kérésnek, akkor az indiai kormány kénytelen lesz megfelelő ellenintézkedéseket foganatosítani. Egy indiai kormányszóvivő közölte, hogy a kínai ügyvivő elolvasta a jegyzéket, majd kijelentette, hogy visszautasítja azt. Potakosz tábornok, belügyminiszter szombaton hivatalosan bejelentette, hogy jelenleg a görög parlament 13 volt képviselője van száműzetésben. Húsz képviselő ellen vádat emeltek összeesküvés kísérlete miatt Három másik volt képviselőt azért tartóztattak le, mert „tilalom ellenére folytatták a politikai tevékenységei” A z elmúlt években ritkán ívelt olyan magasra a nemzetközi problémák iránti érdeklődés görbéje, mint a legutóbbi egy-két héten. Így volt ez világszerte, — s nálunk is. Mindenki megértette, hogy a közel-keleti konfliktus jelentősége messze túlnő e térség határain. Egyrészt arról van szó, hogy minden helyi összetűzés a világ mégoly távoli térségében is — egyébként a Földközi-tenger keleti medencéje nincs is messze tőlünk — rontja az amúgyis feszült nemzetközi atmoszférát és csökkenti a megérett problémák békés rendezésének lehetőségét. Ami pedig a helyi háborúkat illeti, ezek mindig magukban hordják a kiterjedés veszélyét. A magyar közvélemény reagálása — nyugodtan mondhatjuk — csaknem teljesen egyöntetű. Népünk, — amelyet negyedszázaddal ezelőtt felelőtlen, népellenes kormánya pusztító háborúba, a nemzeti lét és nemlét határmezsgyéjére sodort, — mélységesen elítéli a háborús gyújtogatás minden formáját. A lapok szerkesztőségéhez intézett levelek százai, megszámlálhatatlan spontán megnyilvánulás tanúsítja, hogy közvéleményünk támogatja kormányunk állásfoglalását, — amely a közel-keleti kérdésben első pillanattól kezdve egyértelmű és világos volt. A testvérországokkal — a közel-keleti helyzetről szóló moszkvai nyilatkozat aláíróival együtt — elítéljük az» agresszort, Izraelt és a mögötte álló imperialista hatalmakat, elsősorban az Egyesült Államokat és Angliát. E lvi álláspontunk logikus következménye volt a diplomáciai^ kapcsolatok megszakítása Izrael állammal: a Tel-Aviv-i ultrák, akik az ország kormánykerekénél állanak, teljesen semmibe vették a józanságra intő felhívást, őket most már szemmel láthatólag semmi más nem érdekli, mint az elfoglalt területek hagyományos és tipikusan gyarmatosító módszerekkel történő „pacifikálása”, Álláspontunkból következik: tűrhetetlennek tartjuk, hogy az agresszor élvezhesse támadásának gyümölcseit és megtarthassa az elfoglalt területeket. A világnak volt alkalma megtanulni, hová vezet, ha elismerik a fegyveres erőszakot, mint a vitás nemzetközi kérdések eldöntésének alapját. A Szovjetunióval és a többi szocialista testvérországgal együtt teljes szolidaritásunkról biztosítottuk a függetlenségüket, nemzeti integritásukat védelmező arab népeket, Ugyanakkor az első pillanattól kezdve félreérthetetlenül leszögeztük, hogy a konfliktus békés megoldását kívánjuk. A diplomáciai eszközök elsődleges jelentőségéről tanúskodik az ENSZ közgyűlésének ösz- szehívására irányuló szovjet indítvány és az a tény, hogy a szocialista testvérországok vezetői — reprezentatív delegációk élén — maguk vesznek részt a New York-i világparlament munkájában. A békés megoldás szükségességét húzta alá beszédében Alexej Koszi gin, a Szovjetunió miniszterelnökié, erről beszélt elutazása előtti nyilatkozatában Fock Jenő, hazánk miniszterelnöke is. A magyar közvélemény teljesen érthető aggodalommal, de általában rendkívül éretten és felelősségtől áthatva reagált a közel-keleti konfliktus eseményeire. Persze, az volna csodálatos, ha nem hallatszottak volna helyenként olyan hangok, amelyek tájékozatlanságból vagy más okokból, nem létező motívumokat tulajdonítanak külpolitikai jelentőségű döntéseknek. Teljesen nyilvánvaló, hogy Izrael állam magatartását nem azért ítéljük el, mert az zsidó állam, hanem azért, mert az imperialista nagyhatalmak engedelmes eszközeként orvtámadást hajtott végre, agressziót követett el az izraeli burzsoázia, eltelve attól a vágytól, hogy saját határait kitágítsa, vállalta az imperialisták csatlósának szerepét T eljesen világos, hogy elveinknek megfelelően minden nemzetközi fórumon el kell ítélni, meg kell bélyegezni minden államot, legyen az kis, vagy nagy ország, amelynek hadserege az imperializmus kiszolgálójaként agressziót követ el, területet rabol, amely békés lakosok tízezreit üldözi el lakhelyükről. Ilyenek, s nem mások külpolitikai elhatározásaink motívumai. Az antiszemitizmushoz mindennek az ég-világon semmi köze nincsen. Az antiszemitizmus kispolgári ideológiája ellenséges ideológia, mélységesen idegen tőlünk, ez ellen horcoltunk és harcolunk a jövőben is: erre mutatott rá a közel-keleti eseményekről szóló rádió- és tv-nyilatkozatában Komócsin Zoltán, a párt Politikai Bizottságának tagja. Egyszersmind aláhúzta azt is, hogy éppoly megengedhetetlen a másik oldalú, úgynevezett filoszemita elfogultság is. Azok a megpróbáltatások, amelyektől Európa zsidó lakossága a barbár fasiszta faj irtás következtében a második világháború alatt szenvedett, sem mentségül; sem magyarázatul nem szolgálhatnak Izrael állam számára. Sőt: az a mód, ahogy Izrael állam vezetői az elfoglalt területek arab lakosaival bánnak, önkéntelenül is olyan tragikus események emlékét idézi fel, amelyeket Izrael mat lakói közül is sokan átéltek, N yilvánvaló egyébként, hogy a szocialista országok, köztük hazánk, javaslata az igazságosságon alapuló béke megteremtésére s ennek előfeltételeként az agresszo- rok erőinek haladéktalan visszavonására, a közel-keleti térség valamennyi népének érdekét szolgálják, — az arab népekét is és Izrael állam dolgozó népének érdekeit is. Az, hogy sikerül-e diplomáciai eszközökkel megteremteni az igazságon alapuló közel-keleti rendezés előfeltételeit, nem ese-' ké.iy mértékben a most folyó New York-i közgyük léstől függ. Egy bizonyos! az a tény, hogy a közgyűlés összeült, jó előjel és komoly eredménye a hét szocialista ország egybehangolt diplomáciájának, % r. Johnson feltételei Indiai jegyzék Kínához Folytatódnak a letartóztatások Görögországban
