Szolnok Megyei Néplap, 1967. június (18. évfolyam, 127-152. szám)
1967-06-18 / 142. szám
i9tn. május 18. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP Reklám a küszöb alatt Hős! Mid Kamera les ránk a kirakatból — Hipnózissal is próbálkoztak Igaz mesék a százéves írógépről A reklám régi találmány, de gyakran a tudomány legújabb felfedezéseit is szolgálatába fogadja. Valami történt Moziban vetítenek például egy fimet A néző csak a cselekményhez tartozó képeket látja, alig várja azonban a szünetet, hogy a büféhez szaladjon, — s megigyon egy pohár utas koktélt Nem sört, és nem is narancslét, mert a film vetítése közben mégis történt valami... A vetített filmszalagra ugyanis 30 kockánként bevágtak egy olyan filmkockát, amelynek szövege a reklámozott ital fogyasztására buzdított. A néző ezt tulajdonképpen nem látta, mert az egyetlen kocka olyan villanásnyi idő alatt futott át a vásznon, hogy azt a szem képtelen volt felfogni. A film cselekménye egy pillanatra sem szakadt meg, a reklám mégis hatott Miért? A pszichológia egy sajátos ágai, a reklámpszichológia ezt így magyarázza: A szem valóban nem fogja fel a csupán villanásnyi képet, mivel az nem látA siker hónapjai váltakoztak a kenyértelenség hónapjaival. Harlemben, ahol ez a néger család is élt, a kenyértelenség ha lehet, még keserűbb volt. A kisfiú otthon arról ábrándozott, hogy egyszer majd fényes mulatókban fog szerepelni, s fehér emberek tapsolnak neki. Tizennyolc éves korában behívták katonának. A hadseregben sok megaláztatás érte, pedig igyekezett minden parancsnak eleget tenni. De hát-., a bőre színe fekete! A kiképzés ideA katona évek után, Bostonban Mickey Rooney, akkor filmsikereinek tetőpontján állt, felfigyelt a rendkívül tehetséges néger fiúra. — Minden út nyitva áll előtted! — mondta lelkesülten Sammy Davis-nek. Megpróbálta egyengetni Sammy Davis huszonöt éves volt, amikor befutott. New Yorkban lépett fel. kamaszkori álmainak pódiumán: a Copacabana mulatóban. Művészbarátja, a fehér bőrű Buddy Rich egy alkalommal meghívta, hogy ható olyan hosszú ideig, hogy elérné az úgynevezett ingerküszöb értékét. Az ingerküszöb olyan határ, mely alatt az emberi szervezet érzékelő szervei már nem képesek felfogni jelzéseket. Ha azonban sikerül megtalálni azt az értéket, amely pontosan megegyezik a „küszöbszámmal”, akkor az történik, hogy sokszori ismétlés után az agy mégis csak rögzíti a feléje küldött jelzést, jelen esetben a reklámszöveget. Tulajdonképpen ugyanezt a jelenséget használják fel az álom közben történő nyelv, tanulásnál is. Megakad a szem A kirakatok vásárlásra ösztönző szerepe például jóidéje köztudott: elismert, önálló szakma lett a kirakatrendezés is. Azonban mindeddig nem tudták pontosan megfigyelni, hogy a kirakatban elhelyezett áruk közül melyiken akad meg legjobban a szem. — Most többhelyütt rejtett kamerákat építenek be a kirakat portálja mögé, s ezek filmszalagra rögzítik a néző mozdulatait. — A film levetítése után meg tudják majd határozni a jén, a műsoros est után, amelyen ő is fellépett, egyik fehér bajtársa, aki azelőtt úton-útféten belekötött, váratlanul a kantinba invitálta. A kantinban nagyobb társaság várta. Sammy Davis öröme leírhatatlan volt. Azt hitte, hogy a fehérek végre befogadták őt. S innia kellett. Katonamódra ivott, palackból, éppen úgy, mint a fehérek. Abban az üvegben azonban, amelyet neki adtak, nem sör volt, hanem valami egészen más... az útját: filmszerepre ajánlotta. De Mickey Rooney azt a választ kapta a Metro- Goldwyn-Mayer cégtől: — Uram, ön megőrült. Néger helyett hozzon inkább egy mexikóit. Abból nem kerekedik akkor felfordulás. töltsék együtt az estét. A mulató elé érkezve a portás elébük állt. — Nincs hely! — mondta. — Foglalt asztalom van — szólt Buddy Rich. A portás elnézést kért. — Meg kell néznem! Amikor visszajött, sajnálleghatásosabb elrendezési módokat, így legközelebb a legfeltűnőbb helyre azt az árut teszik, melyet leginkább akarnak reklámozni, „Boszorkány- konyha ?" Csak néhány példát hallottunk a pszichológia és a reklám újszerű kapcsolatáról, de ez elég ahhoz, hogy felmerüljön a kérdés; értünk, — a vásárlóért — vagy ellenünk irányul ez a tevékenység? „Laboratóriumok boszorkánykonyhájában kísérle. tezik ki azokat a módszereket, melynek segítségével minden vacakot ránksózhatnak. ..” — így aggódik az egyik ember. „Korunkban, amikor az üzletek annyiféle és fajta árut kínálnak, közös érdek, hogy felkeltsük a vásárló igényét a jó és hasznos dolgokra...” — ez a másik álláspont. Mindkettőt példák támasztják alá. Egyes nyugati országokban még a hipnózist is alkalmazzák „rábeszélő” módszerként. Nálunk az a jó reklám, amelyik értünk, a fogyasztókért van. B. B. I. kozva mondta. — Sajnos, uram, nem találom a nevét. Majd szúrós tekintettel végigmérte Sammy Davis-í, és félreérthetetlen hangsúllyal így szólt Buddy Richhez: — Ha kicsit később visz- szafáradna, uram, egy helyet bizonyára sikerülne találnom önnek... 1960-ban házasságot kötött a szép szőke filmszínésznővel, May Britt-tel. Fehér nővel! A fenyegető levelek özönét kapta. Los Angelesben az egyik névtelen levélíró azt ígérte neki, hogy esti felléptekor golyót repít a fejébe. Sammy Davis műsorán aznap este cowboy-paródia is szerepelt. Csőre töltött, igazi colttal lépett színpadra. A fekete-fehér művészhá- zaspámak azóta kislánya született. Filmek, fellépések napról napra növelik a néger művész sikerét. Tudom, hogy kegyetlenül nyelvfícamító szó, az, hogy pedagógiailag, — de mit tehetek, ha igen is éppen pedagógiailag érzem magam képzettnek. Ez onnan van, hogy újságjaink és a televízió is mindent elkövet, hogy a szülők és ezek között az atyák megfelelő képzettséggel próbálják olyanná nevelni gyermekeiket, mint amilyenné őket nevelni annak idején az atyaúristennek sem sikerült. Rendszeres újságolvasó és televízió néző ember lévén, természetes, — hogy pedagógiai képzettségem, legalábbis ami a gyermeknevelést illeti, megfe- elö fokot ért el és ezek után nyíltan és bátran zavartam el a minap is másodszülöttemet, — amikor megjelent a képernyőn: A gép segítségével történő írás gondolata már régóta foglalkoztatta a feltalálókat. Az első közül való a híres magyar mechanikus, Kempler Farkas, aki 1779-ben konstruált ilyen gépet egy barátja vak lánya részére. Az első gépen írt levelet egy bécsi múzeumban őrzik. Ezután egyidejűleg többen, is feltaláltak hasonló elven működő berendezéseket, a mai írógép ősének azonban a most száz éve, 1867-ben, Amerikában szabadalmazott konstrukció tekinthető. Készítői : Latham Sholes nyomdász és Charles Glid- den mechanikus. Az ő szabadalmuk tökéletesítése nyomán kezdte meg 8 Remington fegyvergyár az írógépek sorozatgyártását, A százéves múltra visz- szatekintő írógép mai teljesítőképességét így jellemzi Kökény Sándor, a Magyar Gyors- és Gépírók Szövetségének titkára: — Egy jó írógéppel percenként 7—800 betűt, illetve jelet lehet leütni. A legújabb típusú gömbbetűs géppel, melyet az idei BNV-n is bemutattak, 1200- nál is többet. Az ember azonban nem képes erre a tempóra. Egy átlagos gépírónő percenként 200—250 „18 éven aluli nézőinknek nem ajánljuk...” — Nézd fiam, oda van írva, hogy 18 éven aluliaknak nem ajánlják a szakértő bácsik, meg nénik, te jóval alatta vagy még a tizennyolcnak, így hát mars a másik szobába... Ügy sem értenéd, miről van szó... — Megérteném én apu! — jegyezte meg a fiam kellő magabiztonsággal... — Akkor meg pláne mars! — vágtam el megfelelő pedagógiai szigorral a vitát, s csupán egy óra múlva kezdtem el irigyelni a fiamat és oktani saját magam, miért nem hagytam, hogy végig nézze ez a gyerek, hiszen ő megértette volna. Én nem! A filmben különben — ezt atyai szavamra mouleütéssel ír, a világversenyek sztárjai 500—600 leütéssel dolgoznak, így a kutatók ma már azt keresik, miként lehetne gyorsabbá tenni — az embert? Kevesebb a vezérigazgató A gépírás hamarosan jellegzetesen női munka lett. Az első gépírónőket a kezdetben használt Yosí márkájú gépek után Yosí Midnek nevezték. „Mici" gyorsan karriert csinált. Regények, filmek főhőse, s a 30-as évek táján gies- cses történetek százai hite- getik a gépírólányokat, hogy a gazdag vezérigazgatók csak arra várnak, hogy őket feleségül vegyék. Egykét ilyen eset valóban előfordult. A gépírólányoknák azonban ha mással nem, hát azzal csakhamar számolniuk kellett, hogy sokkal több a gépírónő, mint a vezérigazgató-- A gépírás bármennyire is hihetetlenül hangzik, — nehéz fizikai munka. Egy betű leütése két-három apró mozdulatot igényel; egy percig tartó gépelés már 600—800-at. Ezért igaz, jiogy a folyamatos gépírás kalóriaszükséglete megdönt — az ég egy világon semmi olyan nem volt, amit egy tizennyolc éven aluli gyermek meg ne nézhetett volna, még egy nyomorult csók sem csattant, így inkább azt kellett volna írni a film elé, hogy: — ... „nézőinknek nem ajánljuk...” Másnap olyan filmet pergetett a televízió; ajnely- nek mottója az volt, hogy tíz éven aluli nézőinknek nem ajánljuk. Így minden vita nélkül helyet foglalt apa és fia a képernyő előtt és közösen állapították meg, hogy a félmeztelen néni nagyon jó nő, ezt az a bácsi is rém jól tudja, aki az ágyon szeretett volna azért erről még alaposabban meggyőződni. Éppen ezért nem is elégedett meg fél dolgokkal, így a félmeztelenséggel sem. Miután egy pedagógiailag jól képzett atya és egy pedagógiailag még képzendő gyermek között ilyettén kialakult a teljes és gyümölcsöző egyetértés, a gyeregyesák a nehéz fizikai munkát végző igényeivel. A század elején feltalált villanyírógép éppen ezt a nehéa fizikai munkát köny- nyíti meg. Az első villanyírógépet külföldi szakkönyvek állítása szerint egy magyar műszerész, Jeremiás Arnold készítette, nevénél többet azonban hazánkban sem tudunk rólaA profit közbeszól Kosztolányi így ír a gépírónőről: „Gondolatom felesége. lelkem hitvese...” Magyarországon jelenleg a „lelki feleségek” szakmai színvonala aa átlag leütéseket tekintve elmarad a nemzetközi szinttől. De a versenygépírók mindenütt jól szerepelnek. Júliusban lesz a gépíró világbajnokság, melyen magyar versenyzők is részt vesznek. Világversenyen a gépírás gyorsasága már lélektani tényezőktől függ: az edző is úgy segít, hogy a technikai tanácsok mellett a versenyzőket leginkább ^pszichológiailag dresszírozza”. A gépek alkalmasak a nagy teljesítményre. Hogyan érhető el viszont az ember „felgyorsítása”? A betűk csoportosítása, mely csaknem egyidős az írógéppel, ma már túlhaladott A magyar nyelv sajátosságainak jobban megfelelő billentyűzet kidolgozása a feladat, annál is inkább, hiszen Csollány Ferenc, a szövetség elnöke megjegyezte!, hogy a magyar nyelv az egyetlen nyelv, amely nem tud helyesen ír. ni a gépen, hiszen a hosz- szú nagy „1” nem szerepel a betűk között Van olyan elképzelés, hogy átcsoportosítják majd a betűket, s az egyik oldalra a magánhangzók, a másik oldalra pedig a mássalhangzók kerülnek. Ez a kutatások szerint jól illeszkedik nyelvünk sajátosságaihoz. Amerikában is kidolgozták már az új elrendezést melyről kimutatták, hogy alkalmazásában mintegy 20 százalékkal nőne a gépírónők teljesítménye. Szép századik születésnapi ajándék lenne az újítás bevezetése, a nagy írógépgyárak azonban nem hajlandók erre. Az ok érthető: ha már árusítanák a gyorsabban dolgozó gépet akkor kevesebb régi típusú írógépet tudnának értékesíteni, Benedek mek aludni, az apja tűnődni tért. Távol álljon tőlem — utóvégre e fiúból is férfi lesz —, hogy pislogó piron- kodással próbáljam lehazudni, miszerint a férfi és a nő között szemmellátha- tó különbségek is akadnak. Azt is tudomásul vészem, hogy egy film szerelem nélkül majdnem olyan — mint a paprikás csirke paprika nélkül. — Egy dolog azonban elgondolkodtat: — vajon úgy hiszik azok a. szakember bácsik és nénik, hogy az unalom nem való tizennyolc éven aluliaknak,, míg a félmeztelen szerelem bimbói igen hasznosak a biológiai oktatás szempontjából is, a tizenegy — vagy tizenhárom évesek számára? Mert, ha így gondolják, akkor valahogyan és valami módon tovább kell tűnődnöm, de most már azon, hogy valóban képzett vagy képzetlen atya vagyok én — természetesen pedagógiailag! ? Gyurká Gém, Epizódok az ezeroldalas! életrajzból Üj világsiker a nemzetközi könyvpiacon: Sammy Dads Junior ezeroldalas visszaemlékezése. A könyv első méltatói ifjabb Sammy Davis önéletrajzát a vívódó önérzet történetének nevezik. Hiszen írójának — és átélőjének egyszerre kellett megküzdenie a művészi és az emberi elismerésért. Sammy Davis, mint tudjuk, néger. Harlemből,, New York. négernegyedéből indult, s míg elérkezett a világhírnévhez, sok nehézség állt útjában. Ebből mondunk el —■ a könyvújdonság alapján — néhányat. Még hatéves sem volt ifjabb Sammy Davis, amikor neve megjelent a platótokon, Apjával, az idősebb Davis-szel együtt lépett fel a Holliday in Dixieland együttesben. A pöttömnyi, rendkívül eleven egyereknek nagy jövőt jósoltak. Minden jel erre mutatott: 1931-ben, hatéves korában megkapta első filmszerepét, amelyben egy maga korabeli kisfiút kellett alakítania, aki álmában az Egyesült Államok elnöke lett. Az 6 élettörténete azonban egészen másképp alakult. Megleckéztetés amerikai módra Mickey Rooney segít Később udvariasabban dobták ki Gépíróvilághajnokság Becsben Egy pedagógiailag képzett atya tűnődése
