Szolnok Megyei Néplap, 1967. június (18. évfolyam, 127-152. szám)

1967-06-01 / 127. szám

Vitás; preletár j&i, egyesüljetek ! SZOLNOK ■ MA MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LÁB XVIII. évfolyam. 121. szám. Ara SO fillér 1961. június 1.. csütörtök. Demokrácia és felelősség a tsz-ekben A termelőszövetkeze- tek első országos kongresszusán többen is beszéltek arról, hogy mi­képpen lehetne még kö­vetkezetesebben érvénye­síteni a demokráciát a termelőszövetkezetekben hogy egyidejűleg erősöd­jék a szervezettség, a fe­gyelem és a tagok felelős­ségérzete is a közös gaz­daság fejlesztéséért. Tel­jes volt az egyetértés ab­ban, hogy demokratizmus nélkül el sem képzelhe­tő egészséges szövetkezeti élet. de a gyakorlati mód­szereket illetően már sok­színűek voltak az elkép­zelések, Egyik-másik fel­szólalásból olyan fenn­tartás és aggodalom csen­dült kí. amelyekkel szá­mos szövetkezetben ta­lálkozhatunk; nagyon ne­héz, s talán nem is lehet az egyre növekvő szak­mai követelményeket és a nagyüzemi fegyelmet összeegyeztetni a terme­lőszövetkezeti demokrá­ciával. Kár volna szó nélkül hagyni az ilyen nézete­ket. vagy azzal elintézni, hogy tévesek, helytele­nek. Száz és száz terme­lőszövetkezet példája in­kább arra serkent, hogy vázoljuk, hogyan tudták éppen a legjobb tsz-ek­ben összeegyeztetni a de­mokráciát a személyes fe­lelősséggel. Akiknek sike­rült ezt elérniük, azok abból indultak ki, hogy a tagok a szövetkezet gaz­dái. tehát tulajdonosi jo­gok illetik meg őket. ök, és csak ők rendelkezhet­nek a szövetkezet va­gyonával, ki kell tehát kérni a véleményüket a tsz-t érintő minden lé­nyeges kérdésről. A tagok joggal követelik meg. hogy a vezetőség rend­szeresen tájékoztassa eket a szövetkezet hely­zetéről és felelősséggel adjon számot nekik min­den intézkedéséről, tevé­kenységéről. /t tesz-ekre vonatkozó minden eddigi jog­szabály és alapszabály hangsúlyozta: a tsz-tagok­nak nemcsak jogaik van­nak. hanem kötelezettsé­geik is. Jogokra csak az tarthat igényt, és olyan mértékben, aki s ami­lyen mértékben teljesíti kötelezettségeit. Ezek a kötelezettségek elsősorban a rendszeres munkavég­zésre vonatkoznak, arra. hogy minden tag ereiéhez n térten vegye kj részét a közös munkából. Az együttes elhatározásokból adódó feladatok lelkiis­meretes ellátása mellett azonban kitéri ed a köte­lezettség. a felelősség a közős vagyon védelmére, és a szövetkezet egész működéséért viselt fele­lősségre is. Azok a tagok, akik el­hanyagolják feladataikat, kárt okoznak a termelő­szövetkezetnek. <s külön- külön minden olyan tag­társuknak is. aki emberül helytáll. Több termelő- szövetkezetben meghono­sították már, hogy a ve­zetőség minden taggal részletesen megállapodik, milyen munkaterületen, mit vállalt a tsz-tag s ha teljesíti, amit vállalt, akkor milyen részesedés illeti meg. Ez a módszer azért jó, mert nemcsak a közös gazdaságban adódó munkák biztonságos el­végzéséhez járul hozzá, hanem azt is elősegíti, hogy a tagok részesedése, jövedelme biztonságos le­gyen. Agrármérnökök és más szakemberek szóváteszik, hogy az utasítást nem le­het kiküszöbölni a ter­melőszövetkezeti gazdál­kodásból. Mondják azt is, hogy minél korszerűbb, minél fejlettebb lesz a termelés, annál szigorúb­ban kell venni a munka- szervezést. a fegyelmet. Márpedig ki más tudná megmondani — olykor szinte óránként változó körülmények között — hogy mit. mikor és ho­gyan kell elvégezni, ha nem a hozzáértő szakem­ber. Elképzelhetetlen te­hát, hogy az agronómus, az állattenyésztő, a bri­gádvezető vagy a többi szakember intézkedéseit, utasításait vitatgatni kezdjék munka előtt, vagy közben. isszájára fordulna a legjobb szándék is. ha a demokráciát bárhol is ilyen kezdetleges mó­don fognak fel. Ügy van rendjén, ha a köz­gyűlés megbízza a veze­tőséget: pontosan dolgoz­za kí minden szakember, irányító beosztású tag, vagy alkalmazott munka­körét A szakemberek tel­jes joggal intézkedhet­nek, utasításokat adhat­nak saját hatáskörükben és természetesen felelős­séggel is tartoznak azért, amit tesznek, elrendelnek. Az a helyes, ha az úgy­nevezett operatív vezeté­si feladatok, a gazdasági ' irányítás a szakemberek­hez tartozik. Ez termé­szetesen nem mond ellent annak, hogy a termelő- szövetkezet minden tiszt­ségviselőié a tagságtól, a közgvűléstől. vagy a ve­zetőségtől kapta megbíza­tását, tehát annak is fe­lel. Gyakran hangoztatják azt az igazságot, hogy a termelőszövetkezet nemcsak gazdálkodási egység, hanem társadalmi közösség is. Olyan közös­ség. amelynek van ere­je és lehetősége arra. hogy érvényesítse a mun­kában és a magatartás­ban joggal megkövetelhe­tő erkölcsi normákat. Nemcsak a hatáskörök szabályozásával, fegyelmi döntésekkel.'s más hason­ló módon hanem első­sorban egészséges köz­szellem kialakításával. Azzal, hogy lehetetlenné teszik mindazoknak a boldogulását, érvényesü­lését. akik nem becsüle­tes munkával, nem lelki­ismerete« kötelességtelje­sítéssel igyekeznek jöve­delemre szert tenni. incs az országban egveden olvan ter­melőszövetkezet sem, ahol a tagság túlnyomó több­sége ne támogatna min­den olyan törekvést, amely azt az elvet igyek­szik a gyakorlatban va­lóra váltani, hogy min­denki a végzett munkája szerint boldoguljon G. r. Köszönet a baráti fogadtatásért Elutazott megyénkből az észt delegáció Nőtt az érdeklődés a mező* gazdasági szakmák iránt Tegnap délelőtt a menet­rend szerinti gyorsvonattal elutazott Szolnokról a me­gyénkben látogatóban járt észt küldöttség. A vendé­gek nyolc napot töltöttek nálunk. A vasútállomáson búcsúztatásukra megjelen­tek: Csáki István, az MSZMP KB tagja, a me­gyei pártbizottság első tit­kára, Fodor Mihály, a me­gyei tanács vb elnöke, va­lamint a megye több köz­életi személyisége. Búcsúzáskor a delegáció két tagja nyilatkozatot adott munkatársunknak e látogatás alkalmával szer­zett tapasztalatairól Urve Elymi, a tallinni központi kerületi tanács vb elnök- helyettese elmondotta: — Naffy hatást tett rám a magyarok ven­dégszeretete, a táj, a természet szépsége. Rövid itt tartózkodá­sunk alatt úgy érzem barátokra leltünk. — Különösen örültem a Kassai úti iskolában tett látogatásunknak. Munkakörömnél jog­im én az iskolákkal, a kereskedelemmel, a vendéglátóiparral fog­lalkozom, mint vb elnökhelyettes. Talán érthető, ha elsősor­ban az iskolai okta­tómunka érdekelt és a magyarországi ke­reskedelem helyzete. — Milyen benyomások­kal távozik? — Nagyon tetszik, hogy önöknél a kü­lönböző éttermeket osztályokba sorolják, s az ellátás minősége ettől függ. Nálunk mindenhol egyformák az árak, s ez nem ösztönöz eléggé a jobb, a korszerűbb vendéglátásra. Haza­térésem után ezt sze­retném jai-asolni be­vezetésre. Tetszett az üzletek bő áruválasz­téka. Az, hogy a ki­szolgálók kedvesek udvariasa k. Nikolaj Johanson, a lai- linni városi pártbizottság titkára nyilatkozatában ki­fejtette: utazásuk célja az volt, hogy a Szolnok me­gye és Tallinn város közöt­ti együttműködés alapján megismerjék közelebbről a párt, a tanácsi munkát, ki­cserélhessék tapasztalatai­kat. Sajnos kevés volt az idő arra, hogy a konkrét munkaterületeket alaposab­ban tanulmányozhassák. Ar­ra a kérdésre, milyen te­rületeken tartaná hasznos­nak a továbbiakban a konkrét együttműködést, a következőket válaszolta: — Vannak hasonló jellegű üzemeink. — Ilyenek a vegyimű­vek, a bútorgyár, a cipőgyár. Jó lenne ezek között rendsze­ressé tenni a szakem­berek találkozását. Bár nem vagyok ci­pőipari szakember, de nagyon tetszett hogy Martfűn milyen okosan hasznosítják a hulladékbőröket, milyen tetszetős cipő­ket készítenek ezek bői. Szerintem konk­rét területek tanul­mányozására feltétle­nül szükség van, — mert így tanulhatunk egymástól. Úgyszin­tén megragadta fi­gyelmem, hogy a szolnoki papírgyár­ban bár nagy hőség­ben kell dolgozniuk a munkásoknak, ez mégsem kerül nagy megerőltetésükbe, — mert a munkahelyek korszerűek, világo­sak. És meg lehetne találni a konkrét együttműködés terü­letét kulturális vo­natkozásban is: így például a népművé­szetben kölcsönös ki­állítások rendezésé­vel, hogy népeink még jobban megis­merhessék egymást. — Látogatásaik alkalmá­val a különböző helyeken gyakran szóbakérült, hogy bővíteni kellene a turista- forgalmat Magyarország és Szovjet-Észtország között. — Igen, ez a vélemé­nyem. Tőlünk 1965 óta naponta jár hajó Helsinkibe és vissza. A tanácsi vállalatok tár­sadalmi tulajdon védelmét, a munkaverseny eredmé­nyeit, a megyeszékhely áru­ellátását tárgyalta a szolno­ki városi tanács vb tegnapi ülésén. Tóth András, a városi ta­nács vb építési és Közleke­dési osztályának vezetője arról tájékoztatta a végre­hajtó bizottságot, hogy az ingatlankezelő, a fürdő és a kertészeti vállalatnál az utóbbi évekhez viszonyítva javult a társadalmi tulaj­don védelme. Javult, de nem hibamentes. Erről be­széltek a végrehajtó bizott­ság tagjai is, akik többek között helytelenítették, hogy az IKV olyan épületeket is átvesz, amelyeknél már másnap szemmel látható az állagromlás. Ezzel kapcsolatosan hasz­nosnak tartaná a végrehaj­tó bizottság, ha a műszaki átadás után a beruházót megillető jogot átadnák az IKV-nak. Ezzel lerövidíthet­nék a hibák kijavításának idejét, s a vállalat közvet­len szorgalmazhatná a hi­ba jegyző könybe foglaltak betartását. A végrehajtó bizottság tagjainak véleménye, hős# többet kellene ellen őriznie az IKV-nak a takáso'i ren­deltetésszerű használatát, a karbantartási Kötelezettsé­gek végrehajtását is.. Ta­pasztalat ugyanis, hogy Érthető, hogy így csupán tabaly húsz­ezer finn turista járt városunkban. Sajnos, Magyarországról még nem jöttek ilyen so­kan hozzánk, — igaz önöktől jóval mesz- szebbre is vagyunk. Véleményem az, hogy nekünk a szocilista országokkal, s első­sorban Szolnok me­gyével kell erősíte­nünk idegenforgal­munkat. A delegáció valamennyi tagja a búcsúzáskor hang­súlyozta: jól érezték magu­kat nálunk, bárhol jártak üzemekben, termelőszövet­kezetben, állami gazdaság­ban, mindenütt őszinte ba­rátokra találtak, kedves vendégként fogadták őket. Különösen tetszett nekik, hogy a gazdaságvezetők nemcsak munkasikereikről, eredményeikről számoltak be, hanem szóltak gond­jaikról, napi problémájuk­ról is. Megkértek bennün­ket, hogy lapunkon keresz­tül mondjunk köszönetét nevükben e szíves, baráti fogadtatásért. V. V. egyes lakók a salakot, a szemetet és egyéb hulladé­kot a WC-kagylókba, vagy a lefolyókba öntik, s ezzel dugulást okoznak. Az em­berek igyekeznek lukasu­kat rendben tartani, vigyáz­nak rá, s erre nevelik gyer­mekeiket is, de a lakáson kívüli dolgok­kal, tárgyakkal már ke­vésbé törődnek­Nem figyelnek fel a lép- csőházak garázdálkodóira. A vállalatnak ezekkel szemben szigorúbban kell eljárnia. összehasonlíthatatlanul kevesebb a baj a fürdő és a kertészeti vállalatnál. E két helyen az elmúlt év­ben egyetlen fe­gyelmi felelősségrevonás sem volt társadalmi tulaj­don ellen elkövetett vétség miatt. A munkaversennyel kap- csolaban a jelentés megem­lítette, hogy mindhárom vállalatnál versenyt kezde­ményeztek a IX. kongresz- szus tiszteletére. Az IKV- nál valamennyi központi dolgozó tett egyéni vagy kollektív felajánlást. ösz- szességében több mint t>0 ezer forint értékű társadal­mi munka elvégzését, anyagmegtakarítását vállal­ták. Egy, új brigád is ala­kult, amelynek tagjai e szo­cialista cím elnyerését tűz­ték ki célul. Ezután került sor a me­gyeszékhely iparcikkel való A törökszentmiklósi já­rás idei tapasztalatai arra engednek következtetem, hogy nagyobb lett a becsü­lete a mezőgazdasági szak­máknak. A járási íanacs mezőgazdasági osztálya öt­ven fős keretet kapott a ta­nulók szerződtetésére. Tie hetvenhárman jelentkeztek és kötöttek szerződést, kö­zülük kilencen az állami gazdaságokban, a többiek a termelőszövetkezetekben dolgoznak. Több éves tapasztalat, ho®r a fiúk a gépes szak­mákban szívesen dolgoznak, s ezekben keresnek elhe­lyezési lehetőséget. Bizo­nyos fokig most is így van ez. A három gépes szakmá­ban (öntözéses növényter­melő gépész, növényvédő gépész és növénytermelő gépész) huszonöt fiatal szer­ződött le. De az állatte­nyésztés is előretört. Meglepő, hogy a jelentke­zettek közül hétnek 4-es, vagy ennél is jobb a tanul­mányi eredménye. A töb­biek közül negyvenkettőnek 3-as és 4-es között van a tanulmányi átlaga. Bukásra álló fiatalokat nem fogad­nak el szakmunkás tanuló­nak­ellátásáról szóló jelentés megtárgyalására. Több évre visszamenően tájékoztatták a vb tagjait a megyeszék­hely lakóinak áruvásárlásá­ról, az áruforgalom alaku­lásáról. A Szolnok megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat 29 egységében ta­valy csaknem 330 millió fo­rint értékű árut adtaii el. Ez 40 millió forinttal több, mint 1960-ban volt- Az eredmények is­mertetése mellett a je­lentésben szó volt az. áruellátás hibáiról is. Több olyan cikket felsoroltak, amelynek hiányáért rész­ben a vállalat is felelős. A hiánycikklista szűkítésére a vállalat megtette az intéz­kedést, s már ez év első negyedében több mint 14 millió forint értékű árut szereztek be más megyéből, illetve a helyi árualapból. A vitában a végrehajtó bizottság tagjai egyetértet­tek a jelentésben foglaltak­kal, s személyes tapasztala­taikkal támasztották alá annak valódiságát. Elmon­dották viszont azt is, hogy nagyon sok semmiségnek tűnő apró cikkből van hi­ány, ami bosszúságot okoz a lakosságnak. Ezek beszer­zése érdekében a vállalat­nak az eddigieknél többet kell tennie, s arra kérte a végrehajtó bizottság a je­lenlévő vezetőket, hogy szüntessék meg a kereske­delemnek ezeket a szepiőit. Szüntessék meg a kereskedelem széf »főit As IKV legyen a beruházó jogutóda íjjpi A salak nem a víz efolyóba való ;ijp: Egy év alatt 330 millió forintot költöttek a szolnokiak ipnreikkre Üléseseit a szolnoki városi tanács vb

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom