Szolnok Megyei Néplap, 1967. május (18. évfolyam, 102-125. szám)
1967-05-04 / 103. szám
1987. május 4. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Megkezdődött a magyar szakszervezetek XXI. kongresszusa {Folytatás az 1. oldalról) 0 A szakszervezetek feladatai a gazdaságirányítási rendszer reformjának megvalósításában — A gazdasági reform a dolgozók számára közvetlenül azt is jelenti, hogy nagyobb beleszólási jogot kapnak az üzem életének alakításába. Megnövekednek tehát az üzemi demokrácia érvényesülésének lehetőségei, ami tovább növeli a szakszervezetek felelősségét és feladatait. Gáspár Sándor vitába szállt azzal a helytelen szemlélettel, amely szerint ellentmondás van az egyszemélyi felelős vezetés és az üzemi demokrácia erősítése között. — A gazdasági vezetők megnövekedett döntési jogköre valóban új helyzetet teremt. Minden részletre kiterjedő központi utasítások alapján vállalatot vezetni más volt, mint a jövőben lesz, amikor a vállalat saját maga készíti el terveit és szervezi meg a végrehajtást. A megnövekedett önállóság fokozza mind a gazdasági vezető, mind a kollektíva felelősségét. A gazdasági vezetőknek meg kell érteniük, hogy a vállalat tevékenysége nem lehet eredményes, ha nem támaszkodnak * dolgozókra. A különböző fejlesztési módozatok eltérő kockázatúak és különböznek a várható jövedelmet illetően is. Hogy melyiket kívánja a vállalat alkalmazni, azt a jövőben a kollektívával együttesen meg kell vitatni, mert a döntés előnyét vagy hátrányát a dolgozók összessége viseli. Az előadó a továbbiakban a munkaverseny formáiról és szerepéről szólt, majd rátért a következő kérdéscsoportra. 0 A szakszervezetek feladatai az életszínvonal, ai, élet- és munkakörülmén y ek javításában, az érdekvédelmi tevékenység fejlesztésében Az életszínvonal alakulásának legdöntőbb eleme: a bérek, a jövedelmek. A következő években még határozottabban akarjuk érvényesíteni azt az elvet, hogy a bérek és pénz jövedelmek a munka társadalmi hasznosságától, az egyén teljesítményétől, a kollektíva eredményétől függjenek, ennek alapján a jövedelmek differenciáltabbak lesznek, ami törvényszerű is. Ismeretes, hogy bérrendszerünk magán viseli eddigi fejlődésünk jeleit. A gazdaságfejlesztés extenzív módszere az életszínvonal- politikára is hatott. Terveinkben kitűzött reálbérjö- vedelem-emelési céljainkat valóra váltottuk. Bizonyos munkáskategóriák keresete azonban éveken keresztül alig változott. A reáljövedelem emelkedésének nagyobb része származott a létszám- növekedésből és kisebb része a reálbérek fejlődéséből. Számolni kel! azzal, hogy a munka szerinti elosztás elvének fokozottabb érvényesítése folytán kisebb mértékben érvényesülnek a bérek alakításánál a szociális tényezők. A jövőben a szociális tényezőknek főleg a társadalmi és üzemi juttatásokban kell realizálódni, A bérekben jobban kifejezésre kell jutnia a szakképzettségnek, a szorgalomnak, a munkaártalmaknak, a nehéz fizikai munkának. A vállalati önállóság növelésével a dolgozók sze-' mélyi jövedelme attól függ, milyen az egyén teljesítménye, hogyan alakult a vállalat jövedelmezősége. A részesedési alap felhasználható bérekre, jutalmakra, prémiumokra, évvégi részesedésre. Az 1968. január 1-én hatályba lépő gazdaságirányítási rendszer leheA IX. pártkongresszus felkérte a szakszervezeteket és a kormányt, hogy dolgozzák ki a munkaidőcsökkentésére a részletes elképzeléseket. A szakszervezetek örömmel teljesítik ezt a feladatot, a tárgyalások már előrehaladtak. A kialakult elképzelések a következők: A bérből és fizetésből élő dolgozók munkaidejét foSzükségesnek tartjuk, hogy a kormány a lakás- építési program megvalósítása érdekében az eddiginél nagyobb erőfeszítéseket tegyen, mert a távlati lakásépítési program teljesítésében némi elmaradás mutatkozik. Bár évről évre nagyobb összeget fordítunk lakásépítésre, mégis a nemzeti jövedelemnek erre a célra — különösen az állami lakásokra — fordított része nem növekszik, úgy, ahogy ez szükséges lenne. Szóvá kell tenni, hogy bár az újonnan épült lakások száma állandóan emelkedik, mégis általában a munkásoknak, de különösen azoknak az ipari munkásoknak és alkalmazottaknak az igényét, akiknél az egy családtagra jutó jövedelem a legalacsonyabb, még az épülő lakások arányában sem tudjuk kielégíteni. Ennek különböző akadályai vannak, s ezek a következők: — Ma sokféle lakás épül. Van állami lakás, öröklakás, szövetkezeti és társasA szakszervezeteket a dolgozók élet- és munkakörülményeit érintő kérdésekben ellenőrzési, véleményezési, egyetértési, önálló szabályozási és vétójog illeti meg. A jövőben a szakszervezeti szervek véleményét is ki kell kérni az üzemi gazdasági vezetők megítélésénél, megerősítésénél, vagy leváltásánál. A vállalati szinten döntési jog illetj meg a szakszervezetet a dolgozók szociális, egészségügyi és kulturális ellátását érintő kérdésekben. E döntésekben előzőleg ki kell kérni a gazdasági vezetők véleményét. A jogkörbővítést az új gazdasági mechanizmus bevezetésével együtt kívánjuk megvalósítani. A hatásköröket illetően a következő elveket kell alkalmazni: a) A gazdasági kérdések eldöntése a gazdasági vezető hatáskörébe tartozik, a szakszervezetek döntenek ugyanakkor a részesedési alapból, a szociális, kulturális és jóléti célra felhasználható összegekről. b) A szakszervezeti szerveket egyetértési jog illeti meg a munkajog körébe tartozó szabályozás vállalati kereteinek a meghatározásában. Ezen beiül a gazdasági vezető önállóan dönt az egyes dolgozókat érintő munkajogi kérdésekben, a szakszervezeti szervek véleményének figyelembevételével. A szakszervezetek megnövekedett szerepe, felelőssége tővé teszi, hogy a gazdasági vezetők jövedelme eredményes gazdálkodás esetén nagyobb ütemben emelkedjék. Ha azonban a vállalat nem jövedelmező, a vezetőknek még az alapbére is csökkenni fog. A munkásoknak és az alacsony beosztású alkalmazottaknak az elért teljesítmény után járó teljes munkabért viszont — a vállalati munka eredményességétől függetlenül — szavatolni kell. kozatosan heti 48 óráról 44 órára kell csökkenteni. Először — 1970 végéig — az iparban dolgozók munkaidejének csökkentését kell végrehajtani. A rövidkébb munkaidőt a vállalatok belső tartalékainak felhasználásával, önerőből, változatlan keresetek mellett, termeléskiesés, önköltségnövekedés nélkül kell bevezetni. ház. Ez a széles skála jó, de figyelembe kell venni, hogy a mai kereseti viszonyok mellett öröklakás, társasház, sőt szövetkezeti lakás a munkások és alkalmazottak egy része számára a terhek miatt hozzáférhetetlen. — Hazánkban az elmúlt 20 év folyamán a lakbérek különbözőképpen alakultak. Vannak igen alacsony lakbérek, de az újonnan felépített lakások bére, pontosabban a fenntartási költsége ma már elérte azt a szintet, hogy a mai kereseti viszonyok között azt tovább emelni nem helyes. Sőt egyes alacsonykerese- tűek már nem tudják megtartani a számukra kiutalt újonnan épült lakást. — Szükségesnek tartjuk, hogy a szövetkezeti lakásoknál a kiinduló hozzájárulás mértékét és a kölcsön nyújtásának módját még inkább tegyék függővé az egy csaldátagra jutó jövedelem nagyságától. társadalmi fejlődésünk jelenlegi szakaszában A szakszervezetek funkcióinak, feladatainak változását, fejlődését elemezte ezután a referátum. Aláhúzta: a szakszervezet és a párt kapcsolatában új elem, hogy a párt a célok meghatározásánál i,s igényli — az eddiginél jobban — a szakszervezeti mozgalom állásfoglalását, segítség át. Helyzetünk a jövőben még inkább megköveteli, hogy a munkásosztály, a bérből és fizetésből élők tömegesen a szakszervezetek útján juttassák kifejezésre véleményüket, igényüket, aktivitásukat az építőmunkában. A következő években az érdekvédelmi tevékenység is új tartalmat kap a szakszervezetek munkájában — hangoztatta ezután. Társadalmunkban az egyéni és össztársadalmi érdek alapvetően egybeesik. Ugyanakkor objektíve létezik kísebb-na- gyobb érdekellentét, érdekeltérés is, amelynek feltárásával és megoldásuk elősegítésével, a szakszervezetek erősítik a bizalmat szocialista rendszerünk iránt. Hosszantartó, nagy taps fogadta Gáspár Sándor referátumát. Ezután Somogyi Miklós, a SZOT számvizsgáló bizottságának elnöke terjesztette elő a bizottság jelentését. Ezután Gál László a SZOT titkára a szakszervezetek alapszabályának módosításáról szólt. Gál László tapssal fogadott szavai után ebédszünet következett. (A kongresszus délutáni eseményeit holnapi lapszámunkban közöljük.) Munka hlő Lakáshelyset A szakszervezet vétó joga „Ha én is a te hiteden élnék, engem is törölne a lelkiismeret a listáról?” — A szolnoki Szigligeti Színházban nagy érdeklődés mellett mutatják be estéről estére Salvatore Capelli: Kétszázezer és egy című drámáját. Képünk az előadás egyik felejthetetlen, — az úgynevezett gyónási jelenetéről készült. Szereplői: Upor Péter és Kertész Péter. Mellékesen huszonhétmillió forint Az egyszerűbb szövetkezetek árutermelő szelepéről A városi emberek közül kevesen ismerik az egyszerűbb szövetkezeteket, a termelés elősegítése érdekében alakult társulásokat. De falun is akadnak olyanok, akik kézlegyintéssel intézik el a szövetkezet legegyszerűbb formáit. Nem látják e mozgalom jelentőségét, a háztáji árutermelésben játszott szerepét. Pedig s. társulások azért jöttek létre, hogy elősegítsék a háztáji gazdaságok adottságainak, lehetőségeinek jobb kihasználását. Jelenleg 125 egyszerűbb szövetkezet működik a íöld- művesszövetkezetek keretében. Ezek nyolc féle szövetkezetét tömörítenék. így például a hegyközségeket, növényvédelmi társulásokat, a méhész,- nyúl,- baromfi-. libatömő, galambtenyésztő és gombatermelő szakcsoportokat. A szövetkezeti mozgalom egyszerűbb forrná1 egyre jobban terjedÉrdemes néhány szót szólni a különböző egyszerűbb szövetkeztekről. A megyénkben 22 hegyközség, illetve növényvédelmi társulás működik. Tevékenységük 2107 hold kertre, gyümölcsösre terjed ki. Közösen szerzik be a vegyszereket, s a legtöbb helyen együttesen védekeznek a növényi kártevők ellen. így jóval olcsóbb és hatásosabb is. A hegyközségek biztonságosan gazdálkodMegyénkben 36 méhész szakcsoport tevékenykedik. A szakcsoportok sokat tettek a méhészet és a méh- egészségügy fejlesztéséért. Áruértékesítő szerepüket mutatja, hogy amíg 1957- ben 5 vagon, tavaly már 25 vagon 4,5 millió forint értékű mézet értékesítettek. A szakcsoportok közül kitűnik a tiszafürediek és a jászberényiek áruértékesítése. A kisállattenyésztő szakA nyúl keresett export cikk a nyugati piacon. Egyelőre nem lehet ezeket az igényeket kielégíteni. Tavaly már 32 ezer, összesen 1,3 millió forint értékű házi nyulat értékesített megyénk 35 szakcsoportja. Mezőtúron és Jászberényben 3—3 ezer nyulat adtak át Alig egy-két éves a ganek és meghonosodnak a megyében. Négy év alatt a számuk megduplázódott. E csoportosulásoknak G322 tagja van. A tagok többsége termelőszövetkezetben dolgozik, egyrészük ipari munkás vagy alkalmazott. Azért tömörültek szakcsoportokba, hogy jobban kihasználhassák a háztáji és kisegítő gazdaság lehetőségeit. nak. Ezzel magyarázható, hogy tavaly 240 hold új gyümölcsöst telepítettek. A túrkevei L számú hegyközség megalakulása óta 160 hold gyümölcsöst újított fel. Nyilvánvaló, hogy a hegyközségek tagjai főként a helyi ellátásra és önfogyasztásra termelnek. Mégsem lebecsülendő, hogy tavaly már 1,5 millió forint értékű árut is értékesítettek. csoportok közül a 20 iibatö- mő társulás vezet. Tavaly például csaknem 20 millió forint értékű hízott libát adtak át a kereskedelemnek, illetve a feldolgozó iparnak. A karcagiak 20 ezpr, a jászberényiek 12 ezer kövér jószágot adtak eh A szakcsoportban bővült a tenyésztői munka, s terjednek a fizi Kai munkát könnyítő gépek és az intenzív, magasabb hozamú fajták. Iarnbfelvásárlás és export- tevékenység. Az fmsz-ek tavaly már 18 ezer vágógalambot vásároltak fel a szakcsoportoktól. A gomoa-. termelő szakcsoportok is nemrég alakultak a megyében. Tavaly 42 mázsa csiperke gombát termeltek és értékesítettek. Már említettük, hogy az egyszerűbb szövetkezetek főként a helyi ellátásra termelnek. Ez a háztáji és kisegítő gazdaságok jellegéből fakad. Tagjainak sem ez adja a jövedelmük nagyobbik hányadát. Mégis 1966- ban 27 millió forint értékű árut értékesítettek együttesen. E számadat önmagában is mutatja a társulások működésének fontosságát. A szövetkezeti mozgalomban meghatározó szerepet játszik az összefogás, a közösségi érzés gondolata, így van ez az egyszerűbb szövetkezeteknél is. E társulások fejlesztik tagjaik tagismereteit. Együtt szerzik be a különböző anyagokat és értékesítik termékeiket. A beszerzésnél kedvezményt kapnak és értékesítési felár illeti meg őket. Ebből viszont beruházási alapot képeznek a közösség érdekeit szolgáló gépek és felszerelések beszerzésére. Az egyszerűbb szövetkezetek közös vagyona meghaladja az 1,1 millió forintot. Az egyszerűbb szövetkezetek fontos szerepet töltenek be. bizonyos árucikkek termelésében és értékesítésében. Épp ezért helyes, ha a tanácsok és egyéb tömegszervezetek, nem utolsó sorban a földművesszövetkezetek is nagyobb gondot fordítanak e társulások működésére. Máthé László Gyár és Gépszerelő Vállalat keres budapesti munkahelyére lakatos, villanyszerelő szakmunkásokat és férfi segédmunkásokat. Vidéki szerelési területeire több éves gyakorlattal rendelkező gépésztechnikusokat szerelésvezetői beosztásba. Vidéki munkahelyekre a külszolgálatos rendeletek az irányadók, másodhetenként. szabadszombat, szállás biztosítva. Jelentkezés személyesen vagy írásban: Budapest VI.. Paulay E. u. 2. Személyzeti Osztály. Hegyközségek Méhészek Kyuiászok, galambászok
