Szolnok Megyei Néplap, 1967. május (18. évfolyam, 102-125. szám)

1967-05-14 / 112. szám

1967. május 14. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP H PIT'S Bokros László: VEGYIMŰVEK Kicsoda Traven ? Riport a XX. század legrejtélyesehb írójáról Világsikert aratott műve­it németül írta. Tizenhét könyve 25 millió példány­ban kelt el. Nevét minden­ki ismerte, és senki sem tudott róla semmit. Fény­képe soha nem jelent meg. B. Traven a XX. század legrejtélyesebb íróegyénisé­ge volt. Első világsikert aratott könyve, A halálhajó. 1926-ban jelent meg Né­metországban. Mégsem tud­ta senki, hogy kicsoda, hol él — máig. Negyven év után Gerd Heidemann, a Stern című nyugatnémet hetilap ri­portere felkutatta, és ri­portot írt a találkozásról­1 Élete is regény- volt B. Traven német szár­mazású. Ma Mexikó fővá­rosában él egy egyemeletes csupa ablak, csupa kert házban. Május 3-án ünne­pelte 85. születésnapját. Élete kalandosabb a legiz­galmasabb regénynél. Ne­vét úgy változtatta, mint a kaméleon a színét. 1912-ben Düsseldorfban Ref Maruth néven bukkant fel. Okmányában a követ­kező adatok álltak: szüle­tett 1882-ben San Francis­cóban. Állampolgársága: angol. Foglalkozása: szí­nész. Az első világháború ki­törésekor személyazonossá­gi igazolványába angol ál­lampolgárság helyett azt íratta, hogy amerikai. Münchenbe költözött, és saját költségén, Richard Mauerhut néven. Der Zie­gelbrenner címmel pacifis­ta szocialista folyó­iratot adott ki. amely­ben a császárt, Hin- denburgot és a pápát tá­madta. Később Bécsbe me­nekült, majd néhány év után ismét visszatért Ber­linbe barátnőjével, egy sző" ke kölni lánnyal, Irene Mermuttal. S' 1 raven nem másf mint első férjem 1923-ban eltűnt. Három évvel később megjelent B. Traven könyve, A halál­hajó. Hétmillió példány­ban kelt el. A könyvkiadó szeretett volna többet meg­tudni az íróról, de Traven levélben azt válaszolta, hogy nem a személyisége, hanem a műve fontos. A honoráriumot egy mexikói kikötővárosba, Tampicóba küldette. Egy nap levél érkezett a Stern szerkesztőségébe. Hedwig Meier hamburgi asszony küldte. „Traven csak az én első, el. tűnt férjem, Auguszt Bibel',ő lehet. Regényeiben sok olyan részletet találtam, amely egyezik életünkkel, kaland­jainkkal” — irta. Heidemann először is August Bibelje személyi adatait kereste ki. Megálla­pította, hogy 1885. szep­tember 7-én született Meck- íenburgban. Először vám- tisztviselő volt, később fű­tő lett egy gőzhajón. Bra­zíliába utazott. 1912-ben tért vissza, és Hamburgban feleségül vette Hedvig Lis. beth Thatert a későbbi Meier asszonyt. Hedwig 1923-ban meg­tudta, hogy férje mint ten­gerész, okmányok és pénz nélkül Antwerpenbe érkezett. A7, öreg Bibelje pénzt küldött fiának Hol­landiába. Bibeljeről azon­ban többé senki nem hal­lott 4% életem csalt as enyém Chiapast, Mexikó legdélibb államát, néhány Traven- regény színhelyét. Megtud­ta, hogy 1926 és 1931 kö­zött élt ezen a vidéken egy Traven Torsvan nevű em­ber. Heidemann felkutatta adátait is: neve Traven Torsvan, született: 1890. március 5-én, állampolgár­sága: amerikai. A riporter­nek sikerült néhány fény­képet szerezni, amelyen az emberek fölismerték. Heidemann ezen a nyo­mon haladt tovább, Me­xico Cityben találkozott egy elegáns, fekete hajú nővel. Rosa Elena Lujan de Torsvaii-nal. 1957-ben, San Antonióban lett Traven felesége. — Het Maruth, Richard Mauerhut. Torsvan és Hal Crores, mind-mind egy személy, azaz B. Traven — tette Heidmann az irato­kat és a fényképeket az asszony elé. — Igen — felelte Rosa Elena. Egy nap sor került a találkozásra is. Traven szür­ke öltönyben volt. Haja tel­jesen fehér, feje és keze reszket. Rövid, óvatos lép­tekkel közeledett a ripor­terhez, és barátságosan ri- moscflygott Megkísérelte látogatójának arcáról le­olvasni a szavakat. Amikor Heidemann meg­mutatta a Chiapas-ban ké­szült fényképeket. Traven végül ezt mondja: — Értse meg, az életem az enyém, magamnak tar­tom meg. Csak a könyvei­met adtam át a nyilvános­ságnak. Az ember kapcsolatba kerül az egész világgal... j|§| Fél óra alatt érkezik a levél Európából Amerikába 119 A televízión jelennek meg az újságok H Forradalmi változásokat hoznak a távközlő műholdak Ezt a cikket Ceylon déli részén egy kis halászfa­luban írom. Alig néhány száz kilométernyire vagyok az Egyenlítőtől. A faluban nincs telefon, az utcákat és házakat nem világítja villany, az emberek nem olvasnak újságot, és moziba sem járnak. Itt-ott van csak egy-egy tranzisztoros rádió. A vétel rövidhul­lámon rossz, középhullámon még rosszabb. A modern embernek, aki megszokta az élénk tár­sadalmi életet, a kapcsolatot majdnem az egész vi­lággal, roppant nehéz itt élni. Ez a falu az urbani- zált falvak közé tartozik, ha azokhoz a települések­hez viszonyítjuk, ahol az életfeltételek még rosszab­bak. Afrílza és Ázsia egyes vidékein ezerszámra talál­hatók olyan házcsoportok, ahol a lakosság valósággal kulturális vákuumban él. Az emberek úgy élnek, akárcsak őseik néhány száz, sőt ezer évvel ezelőtt, semmilyen kapcsolatuk nincs a civilizációval Szigetek a világűrben Ez az életforma halálra van ítélve, nem tart már sokáig. A távközlő műhol­dak megjelenése és elterje­dése megszünteti az embe­rek elszigeteltségét. Nincs már messze az az idő, ami­kor társadalmunk bárme­lyik tagját alig néhány ti- zedmásodperc fogja elvá­lasztani a civilizációtól, a modem életformától. Az űrkutatás olyan nagyot fejlődött alig tíz év alatt, hogy most már biztosra ve­hető: egy évtized múlva megoldódik minden problé­ma a távközlési műholdak elhelyezésével és hihaszná- lásával kapcsolatban. A műholdak felbocsátása ma­napság még sokba kerül. Az elkövetkező évtizedben a távközlő műholdak zavarta­lan működéséről egy szak­értőcsoport fog gondoskod­ni. A világűrt fogják járni, rakétával az egyikről a má­sik műholdra utaznak, hogy a helyszínen javítsák ki az esetleges hibákat. Tíz év múlva mesterséges szigetek lesznek a világűrben, állan­dó személyzettel. Váltásukat néhány hetenként fogják le­bonyolítani. Egy-egy űrszigeten nem­csak technikusok és mecha­nikusok fognak élni, hanem tudósok és csillagászok is, továbbá pihenő űrhajósok, akik egy bizonyos idő letel­te után folytatják útjukat a Holdra vagy a távoli boly­gókra. Az sem lehetetlen, hogy idővel óriási üzemek is lesznek a világűrben, hogy kihasználhassák azo­kat az adottságokat, amelye­ket csak a világűr nyújthat: a súlytalansági állapotot és a légmentes térségek Nem lesz szükség postásra Távközlő műholdak már vannak. Megkönnyítik a kontinensek közötti televí­zió közvetítést Egy-egy mű­sort több millió ember néz­heti végig. Az elkövetkező tíz évben tökéletesedni fog a távközlési műhold-szolgá­lat — A műholdak műsorát ma csak rend­kívül drága berendezések foghatják, mert a jelzések gyengék; Vételezésükhöz óriási antennák szüksége­sek, olyanok, mint amilye­neket a rádió-csillagászat­ban használnak. Manapság még szó sem lehet arról, hogy a távközlő műholdak révén közvetített műsort egy-egy házban a házi an­tenna is felfogja. Mégis, az átmeneti időszakban meg­valósulhat sok minden, ami még tegnap csak fantaszti­kus regényekben volt lehet- . séges. Nem a kontinensek közötti televíziós közvetítésről van szó, hanem a világűri posta- szolgálatról. S. Metger, a távközlő műholdak nagy szakértője, az UNESCO egyik ülésén kijelentette, hogy egy mű­hold továbbíthatja az Euró" pából Amerikába küldött levelek fényképmásolatát. Mit jelent ez a közlés? Azt, hogy ha Európában fel­adunk egy levelet Ameri­kába, a címzett már fél óra múlva megkaphatja. A posta a levél fotókópiáját a műholdra sugározza, és a címzett tulajdonképpen az Európából küldött levél fotókópiáját kapja kézhez. A műholdak kiszorítják te­hát a gép távi rókát és a távíróhuzalokat. A levelek nem fognak napokig utaz­gatni egyik helyről a má­sikra, hanem még a legna­gyobb távolságokat is pilla­natok alatt megteszik. Az sem lehetetlen, hogy a gép­távírók mintájára a na­gyobb vállalatok beszerez­nek olyan szerkezeteket, amelyek alkalmasak lesz­nek a műholdak szolgála­tainak igénybevételére. A hivatalos levelezéshez nem kell majd postás, a magán­levelek fényképmásolatát pedig továbbra is levélhcw- dó kézbesítené. Az újság a lakásba jön A távközlő műholdak a közvélemény jobb tájékoz­tatását hozzák magukkal. Néhány újság már több kontinensen szimultán je­lenik meg. A New York Timest például ugyanab­ban az időben adják ki New Yorkban, Párizsban és Los Angelesben. A há­rom város nyomdáit elek­tromos vezetékek kötik ösz- sae, és a szedést, a törde­lést ugyanabban a pilla­natban végzik, A műhol­dak azonban valóságos for­radalmat okozhatnak az újságnyomás terén. A kö­zeljövőben, ha a házianten­nák is felfoghatják a mű­holdak elektromos impulzu­sait, a nj’omdák teljesen elhanyagolhatják az újsá­gok nyomtatását, egy-egy újságaidat fotókópiáját bár­melyik házi televíziókészü­lék felfoghatja. Ha elké­szülnek a házi magnetosz- kópok, akkor például az es­tig beérkezett újságoldala­kat az előfizető akkor kap­csolhatja készülékébe, ami­kor éppen ideje van átol­vasná Az újságok ezáltal teljesen beérnék a rádió és a televíziós hírközlés gyor­saságát, naponta annyiszor „jelennének” meg, ahány­szor szükség mutatkozik. Az újság ezenkívül együttmű­ködhet a televízióval is. a szöveget élő képek illuszt­rálhatnák. (The UNESCO Courier) A Stem riportere Me­xikóba repült, felkereste Plasztikai műtétek Dr. Réthi Aurél professzor, az orvos­tudományok doktora nyilatkozik a párizsi és lipcsei előadásairól A kiváló orvostudós. dr. Réthi Aurél professzor nemrég tért haza Lipcsé­ből, ahol a német gégésze­ti-fülészeti kongresszus fő- referense volt. Korábban a párizsi kongresszuson vett részt, ahol szintén elő­adást tartott. — A párizsi kongresszu­son — mondotta — az arc olyan plasztikai beavatko­zásairól tartottam előadást. amelyeket műtéti munkás­ságom során alakítottam ki, s amelyekkel a kívánt cél mindig elérhető volt. Pél­dául súlyos nyúl-ajk műté­té után megtörténik, hogy torz profil alakul ki, nagy. hajlott, görbe orral, csöke- vényes felső ajakkal, míg az alsó ajak nagymértékben előreugrik. Ennek javítá­sára két műtéti eljárásom szolgál. Mindkét esetben a torz orr megfelelő formálá­sa után a felső ajkat — ha nagyon vékony —, fel­hajtva megduplázhatjuk, vagy ha kell, bőrlebennyel kiegészíthetjük — Az orr másik elválto­zása az orrhát besüppedé- se, a nyeregorr; ez borda­porcnak az orrhát bőre alá helyezésével kiegyenesíthe­tő. Súlyos esetben az orr bőre annyira heges és meg­rövidült lehet, hogy a hom­lokbőr egy részét is igény­be kell venni a tökéletes orralak megformálásához. — Ha az egész orr hi­ányzik, a homlok bőrén ki­alakítjuk az egész orr­alakot s azt egy bőrszár se­gélyével lefordítva a hiány­zó orr helyére varrjuk. Gyakran kell az arcon, homlokon nagy borhiányt pótolni. A homlokon levő nagy bőrhiányt a hajas fejbőrből vett lebennyel pó­tolhatjuk. Mikor a lebeny már odanőtt akkor sebé­szi szőreltávolítást kell vé­geznünk, A lipcsei kongresszuson elmondott referátumom tárgya a gégén alkalmazod plasztikus beavatkozások ismertetése volt. Elsősorban a súlyos heges gégeszűkü­letekről beszélt, amelyeket azelőtt néha évtizedekig hiába tágítottak. Eljárása segítségével 6 hét alatt gyó­gyulnak az ilyen betegek. — Vázoltam a különböző légzést, nyelést, beszédet gátló elváltozások plaszti­kus megoldásának mód­ját. s ezeknél különösen fontos szerepet játszik, az, hogy a gége falát ne szőrös bőrrel pótoljuk Ha pedig más bőr nem áll rendel­kezésünkre, úgy a már em­lített sebészi szőrtelenítő el­járásommal előzőleg a bőr­lebenyt szőrtelenítjük. El­mondottam egy esetet Lip­csében. Egy 9 éves gyer­meknél diftéria után o gége ürege teljesen meg­szűnt. Azt újból felépítet­tem, gyermeki bőrlebenyek segítségével. A gégével a beteg jól lélegzett és jól be­szélt. Tíz évvel később je­lentkezett újból, amikor is kiderült, hogy a most már férfias betegnél a gégében dús szőrzet nőtt. A fiatal­embernek éppen ezért osz­tályunkon időnként jelent­keznie kell, hogy a hosszú­ra nőtt szőröket eltávolít­sák, — fejezte be nyilat­kozatát dr. Réthi Aurél professzor. H. D. Qfven folytatásban TV-iiim a szovjet hatalom 50 évéről A Szovjetunió Központi Televíziója 50 részes soro­zatot mutat be a szovjet hatalom 50 évéről. A „Félévszázad történe­te” című tv-sorozat * a szovjet állam történetét mutatja. Április 21-én mutatták be az „1917” című első részt. November 7-ig sor kerül a szovjethatalom egy- egy évét bemutató további 49 rész közvetítésére. A film eszméje tavaly született. Rendezők, forga­tókönyvírók, operatőrök nagy csoportja kutatott rit. ka felvételek, filmhíradó­részletek, levéltári doku­mentumok után. Minden adás egy óra időtartamú. Részvételre kérték fel a forradalom veteránjait, régi párttagokat, akik elmond­ják a tv-nézőknek emlé­keiket a szovjet állam töi- ténetének nagy eseményei­ről. Valószínűleg a mű­sorokat átveszi az In- tervlzáó is (TASZS2J

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom