Szolnok Megyei Néplap, 1967. május (18. évfolyam, 102-125. szám)
1967-05-14 / 112. szám
IMT, május 14. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP s Két métert ugrani Gondolatok egy járási pártaktíva ülésről Pénteken járási pártaktíva ülést tartottak Törökszentmdklóson. Napirenden a megyei pártbizottság népművelési irányelveinek valóraváltása szerepelt. A beszámolóban és a hozzászólások során kifejtett gondolatok közül említ meg néhányat az újságíró, — a teljesség igénye nélkül. Hiába ígérnének egy öt- találatos lottószelvényt, nem tudnék két méter magasat ugrani, — mondotta valaki a szünetben. — így van ez a népművelésben is, csak a lehetőségekhez igazodva tűzhetünk ki célokat. A beszámolónak — melyet Gyűjtő Imre. a pártbizottság titkára tartott —, s a meghívottak okfejtésének is a realitásokkal való számolás, az eredmények, hibák alapos mérlegelése adta az értékét. Ezért volt ez az aktíva ülés nagy segítség a járás népművelésének fejlesztéséhez, s ugyanakkor gondolatébresztő más járások Sizámára is. Többen hangsúlyozták; a sajátos, helyi lehetőségekhez kell alkalmazkodni. A népművelés igénykielégítő és igénykeltő szerepét csak így tudja betölteni. Mitsem ér az, ha „központilag javasolt”, de helyben semmi hasznot (szellemi és anyagi javakat egyaránt értve ezalatt) nem hajtó feladatokat old meg a népművelés. A járás egyik községében például évekkel ezelőtt előadást szerveztek a kaktusz tenyésztésről. Azután derült ki, hogy nem is nagyon van kaktusz a faluban. Az ilyen önmagáért való, statisztikát „javító” — előadásoknak nincs semmi értelmük. Az igények mellett a fontossági sorrendre is ügyélniök kell népművelőinknek. Sokat hangoztatják manapság azt, hogy a tudománynak termelésfokozó erővé kell válnia. Mégis a mezőgazdasági termeléssel foglalkozó előadások, rövidebb tanfolyamok szervezésében van a legtöbb kívánnivaló, — pedig a járásban a mezőgazdasági Termelés a döntő. Ezért is foglalt állást úgy a pártaktíva, hogy a népművelést pártpolitikai feladatként kezeljék az alapszervezetek titkárai, gondoskodjanak arról, hogy a lehetőségek szerint szemléltető eszközök is álljanak a népművelők rendelkezésére. Pénzügyi fedezet volna ilyen célokra, de a legtöbb helyen másra fordítják a kulturális alapot. Több tsz fedezi egy-egy tagiának külföldi üdülését például, ugvanakkor csíráztató tálak, fokmérők, s egyéb egyszerű szemlél tető eszközök beszerzésére nincs lehetőség. Nem minden szövetkezetben van népművelési ügyvezető. s ahol van. ott sem mindenhol tölti be maradéktalanul hivatását. A pártszervezeteknek ezért is kellene népművelési feladatokban is kezdeményező szerepet vállalniok. A pártaktíva arra is utalt, hogy ki kell tömi a számok bűvöletéből. Nem az ismeretterjesztő előadások, a szakkörök, tanfolyamok minden áron való növelése az elsődleges, hanem a tartalmi munka. Az egyik községben például jól működő szabás-varrás tanfolyamot, hímző szakkört szerveztek. Az asszonyok rendszeresen összejártak. Csak egy szépséghibája volt a tanfolyamnak: az összejöveteleken giccses munkákat készítettek. A népművelés ízlésfejlesztő szerepéről ilyen esetben mit lehet mondani? Ilyen példákra mondják: a kevesebb több lenne. Ezért kell a népművelés célját meghatározni minden községben. s tudatosan munkálkodni eléréséért. Gondolatébresztő volt a pártaktívának az az útmutatása is, hogy a népművelőknek rendszeres és jó kapcsolatot kell tartani a községi pártbizottsággal, a tanáccsal, a társadalmi és tömeg szervezetekkel. Jó példaként emlegették erre Kunhegyest. Csakis így érhető él, hogy népművelési feladatokkal sokan, sokrétűen foglalkozzanak, ne egy-két emberre háruljon csupán ez a munka. Gondolni kell arra: nem az a fontos, hogy a népműveléssel mindig csak a kultúrházban foglalkozzanak. Az a jó, ha a társadalmi és tömegszervezetek között megoszlik ez a munka. Akkor lesz igazán sokrétű és gyümölcsöző. A járási pártaktíva a gazdasági veaetők számára is megszívlelendő tanácsokat adott Nyomatékosan felhívta például figyelmüket arra, hogy ne csak munkaerőt lássanak az emberekben. Tartsák szem előtt, hogy beosztottaik, munkatársaik politikai, szakmai képzéséért, általános műveltségének fokozásáért ők a felelősek, nekik kell arról gondoskodni. A pártaktíva számot vetett az eredményekkel is. Például azzal: 1966-ban több mint tizenötezer hallgatója volt az ismeretterjesztő előadásoknak, 10.5 millió forintot fordítottak az utóbbi években a járásban a művelődési házak felépítésére, illetve rendbehozatalára. ezer lakosra átlag 1691 kötet jut a járásban — és így tovább. Mindez azt bizonyítja: az eddigi erőfeszítés <s szép eredményekkel járt, további sikerek reményére jogosít S ha a meglevő, meg az ezután megteremtődő lehetőségeket jobban kihasználják. ha teljesebbé válik a népművelés korszerű szemlélete, az eredmény nem maradhat él. S. B. NAGY GYAKORLATTAL RENDELKEZŐ kasán azonnali belépéssel felveszünk. Fizetés megállapodás szerint. Jelentkezni lehet a Tisza Cipőgyár személyzeti osztályán. Martfűn. EGYMILLIÓ HÁROMSZÁZEZER FORINTOS KÖLTSÉGGEL MODERN ÉTTEREM épült a surjAni Állami gazdaságban A nagyváros árnyai iiur.’itimi ii ti i i&iiiMiiiButu!uaM«»tuauuí£; m * t Felelősséget 1 nem 1 vállalunk üü m = Szolnokon a Patyo- | | lat vállalat egyik át- 5. 5 vevőhelyén megkér- | | dezték: milyen | 1 anyagból van a ru- | 2 ha? Műszálas — kö- 2 | zöltem és csodálko- = | zásomra az átvevő- f | lapra ráírták: felelős- i | séget nem vállalunk. | = Reklamáltam. Műszá- e = las anyag tisztítású- § jjj ért nem vállalunk fe- 5 „ lelösséget — mond- I I íáfc. s megnyugtat- | I tak, hogy eddig még | s mindig jól sikerült a = = műszálas anyagok | r tisztítása. I Nem valami nagy ~ I bizalommal hagytam I I ott a ruhát, de nem | = volt más választó- = = som. Az eset óta el- | I telt néhány nap, de I 1 nem tudok rájönni, ± I miért nem vállal- | I nak felelősséget mű- | Nem csekély büszkeséggel jelenthetjük ki: Szolnok a felszabadulás után — de különösen 1958 óta igazi nagyvárossá fejlődött. Az ide vetődő idegennek már van mivel dicsekednünk, van mit megmutatnunk. A vegyiművek és lakótelepe, az új hidak, a Zagyva-parti épülő városrész, a Tisza- ligetí strand és a kemping mind olyan újdonság, amire bátran büszkék lehetünk. A városiasodásnak, az urbanizációnak vannak azonban árnyai is. Harmincezres kis alföldi városból hatvanezres lakosú iparváros lettünk, ezért nagy árat keli fizetnünk, nemcsak munkában, hanem fáradsággal, idegeink nagyobb megterhelésével, egyszóval mindazzal, ami a városiasodás negatívumait jelenti. Ilyen pedig nem egy van. A napokban tartott közegészségügyi ankét erre igen nyomatékosan hívta fel a figyelmet. Az úgynevezett urbanizációs ártalmak közül legjelentősebb a levegőszennyeződés Nem véletlen, hogy a nagyvárosi emberek hatalmas tömegei hagyják el a hét végén a városok poros, füstös utcáit, hogy a zöldben — nálunk elsősorban a Tisza- tigetben — keressenek enyhülést A levegfczennyeződés Szolnokon csak kevéssé és elsősorban a kedvezőtlen széljárás esetén okoz kellemetlenségeket. Ilyenkor a cukorgyár és a papírgyár égéstermékei kerülnek a város lakóterületeinek levegőjébe. Ez azonban nem túl gyakran fordul elő. A problémát itt a megyei Kórház elhelyezése jelenti, amely az iparvidék kellős közepébe épült és a zavartalan gyógyulás esélyeit rontja a környék szennyezett levegője. És bár ezen segíteni jelen pillanatban nem lehet, annyi bizonyos, hogy a kórház fejlesztésére a jelenlegi területen nem kerülhet sor. Sokkal több bajt és ártalmat okoz a por. Szolnok poros város és mindaddig, amíg útjainak nagyobb része nem pormentes, hanem mindenféle földút, addig bizony ezen nem lehet sokat változtatni. A fokozottabb locsolás valamit enyhíthet, de az igazi megoldás az úthálózat fejlesztése. Bakáts professzor egyik tanulmányában az ivóvíz- ellátás és csatornázás hiányait említi meg, mint jellegzetes urbanizációs ártalmat. Hát aki ivott alacsony vízálláskor a klóros-fenolos szolnoki ivóvízből az tudja, igaza van. Ráadásul a szennyvizeket ma — derí- tetlenül — a Tiszába vezetik. Ha a város lakossága tovább nő, ez a megoldás nem lesz megfelelő. 1980-ra 78 ezer lakosú város szennyvíz-elvezetését kell megoldani. Jelenleg körülbelül 20 ezer lakosra megoldott ez a kérdés. Talán legtöbbször szőnyegre kerülő téma a nagyvárosok zaja, közlekedése, feszített élettempója által okozott szervezeti árfaiom Ugyancsak Bakáts professzor tanulmányában olvasható, hogy a nagyváros életritmusa által kiváltott négy jellegzetes kórkép támpontot nyújthat mind az orvosnak, mind a várostervezőnek: mi ellen kell védekeznie, harcolnia. A gyomor- és nyombélfekély, a vesekőképződés^ a koszorúér-panaszok és a különböző fajtájú idegbetegségek a városokban sokkal többször fordulnak elő, mint a falu csendjében, nyugalmában. S ezeket elkerülni egyáltalán nem könnyű. Itt még sok kutató munkára van szükség. A munkapszichológia e zajcsökkentés módszerei, s a várostervezés új irányai egyaránt hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a nagyvárosi életnek előnyeit minél inkább élvezhessük, annak hátrányai nélkül. Szolnok város távlati terveiben messzemenően érvényesül az egészségesebb, nyugodtabb élet megteremtésére Irányuló igyekezet. Mind a városközpont, mind a Zagyva-part közlekedési megoldásai (a járműközlekedés csak a peremrészeken bonyolódik le) a zöldterület tudatos, nagy távlatokban történő kialakítása az egészségesebb nagyvhroAz országban mindenütt helyi előkészítő bizottságok alakultak a könyvheti programok kidolgozására, lebonyolítására. Már hagyomány, hogy az országos megnyitó ünnepséget a fővárosban az Ady-szobomál rendezik — ezúttal május 27-én — a Liszt Ferenc téren. Ezen kívül megyei megnyitó is lesz az ország minden vidékén. Erre az eseményre Pest megyében például Nagykátán a pártbizottság új épületében kerül sor. Baján lesz a könyvheti események Bács megyei megnyitó ünnepsége, ahová a fővárosból és az ország más résczeiből is érkeznek neves írók és kitűnő irodalmi előadóművészek. sí életre való törekvést tükrözi. Szolnok forgalmas ipari, közlekedési, kulturális gócpont. S könnyen lehet, hogy másfél-két évtized múlva a százezret is meghaladja majd a lakosság száma. Ezért igen fontos, hogy a legkisebb részletterv is, éppúgy, mint a nagy összefüggéseket tárgyaló város- építési terv a humánus szellemét tükrözze: minden fejlesztési igyekezet csak akkor értékes, ha messzemenően figyelembe veszi a nagyvárosi ember igényeit, s óvja a lakosság legdrágább kincsét: egészségét, — bt — ! szálas anyagért. Ma | " már egyre több ruha- = I zati cikk. perion, = I bánion, nylon anyag- § I bál készül. S ha I 1 ilyen ütemben mű- | 1 szálasitunk, előbb- = I utóbb minden ruhán- | I kot magunk moshat- | 1 juk. Akkor pedig ml 1 1 szükség a Patyolatra? § = Szüntessék meg? 2 =j Nem. Inkább a pa- 2 I tyolat dolgozzon ki | I technológiát a mű- 1 I szálas ruhák tiszti- | 1 fására. Természetesen = 2 vállalva a felelőssé- | l oet is. 2 — mj — I Tlll!lll|||ftJt||(||lBHSi)||||;i||||||||j|j||!t||ii[rf;£ Filmvetítés, országjárás és ismeretterjesztő előadások Hét szakcsoport működik a TIT mezőtúri szervezetében Az elmúlt évadban a kultúrpolitikai célkitűzéseknek megfelelően ismét előtérbe került Mezőtúron a TIT munkájában a dolgozók szakmai továbbképzése. Beindították a tsz-aka- démiát állattenyésztési tagozattal. Sajnos az érdektelenség következtében félbe kellett szakítani. Pedig a közös gazdaságok dolgozóinak nagy szüksége lenne ismereteik bővítésére, szívesen hallgatnák az előadásokat, de sem a szövetkezetek, sem pedig a mezőgazdasági osztály nem adott kellő segítéget ehhez. Ennek ellenére a Magyar —Mongol Barátság Termelőszövetkezetben öntözéses akadémiát szerveztek, sikerrel. Az előadók Szarvasról, az ÖRKI-től jártak. Egy- egy alkalommal 33— 34 hallagató vett részt a rendezvényen. A téglagyárban negyvennyolcán látogatták az előadásokat, amelyeket filmvetítés egészített ki. A záró előadáson pedig az irodalmi színpad is fellépett. A cipőipari ktsz-nél az akadémiát egy háromnapos Balaton—Pécs—Szeged országjárással kezdték, amelyet előkészítő történelem-, földrajzi diavetítéssel egybekötött rendezvény vezetett be. A gépállomáson, s a ruházati ktsz-nél is eredményes volt a tudományos ismeretterjesztő munka. Igen jól sikerült a nők akadémiája is. A előadásokat a legkü- lönbfélébb szemléltetéssel teszik színesebbé; filmvetítés, könyvek, levelezőlapok, táblai rajzok, magnó és nem utolsó sorban az irodalmi színpad közreműködésével. A komplex előadások alkalmából könyv, folyóirat kiállítást és vásárt is tartanak, valamint országjárást. Húsz féle szakosztály működött, de a rokon szakosztályokat tömörítették, az agronómiái, jogi és az egészségügyi kivételével egy-egy szakcsoportba. így jelenleg az említett három mellett még az irodalom- művészeti-pedagógiai, köz- gazdasági, természettudományi és történelem-filozófiai szakcsoport tevékenykedik. Az elmúlt (1966—67-es) évadban előrehaladásról tettek bizonyságot a mezőtúriak. Az előadók alapos felkészüléssel, tájékozottsággal segítették ezt. A 142 előadásból 89-et filmvetítéssel tettek szemléletesebbé. GÉPKOCSISZERELŐT felveszünk törökszentmiklósi munkahellyel. Fizetés megegyezés szerint. Szolnok megyei Gabonfelvásárló és Feldolgozó Vállalat Török- szén tmiklós. Készülődés a könyvhétre
