Szolnok Megyei Néplap, 1967. május (18. évfolyam, 102-125. szám)

1967-05-10 / 108. szám

1967. május 10. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP A SZERKESZTŐSÉG POSTÁJÁBÓL Olvasóink írják Egy állomás — kilenc szocialista brigád Állomásunk kollektívájá­ra az idén több feladat vár, mint a korábbi években. Kocsitartózkodási tervünk 95,2, a kocsikihasználási terv pedig 100,6 százalék. Az egy szolgálati órára eső vonatkilométer az utazó személyzetnél 2974 kilomé­ter. Az első negyedévben valamennyi tervszámot si­került túlteljesítenünk. A kezdet tehát biztató, s ez elsősorban a szervezettség­nek és állomásunk nyolc szocialista brigádjának kö­szönhető. MájU6 elsején ezek a bri­gádok a szocialista brigád jelvény bronz fokozatát kapták meg, egy brigád pe­dig oklevelet. Így állomá­sunkon most már kilenc brigád viseli a megtisztelő szocialista címet. A gazdasági vezetők és a különböző társadalmi szer­vek vezetői között jó az együttműködés. S ugyanez a jellemző a községi párt- bizottsággal, s egyéb szer­vekkel való kapcsolatunkra is. Állomásunk dolgozóira mindenben számítani lehet. Az állomás csinosítása, a kulturált utazás megterem­tése érdekében például 340 társadalmi munkaórát teljesítettünk. Versenyfel­ajánlásunk szerint a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom 50. évfordulója tisz­teletére a szocialista szol­gálati hely és az élüzem cím elérésére törekszünk. Krasznai László Jászapáti Vakmerő kerekesek Egy idős néni nekiesik a ház falának. A közvetle­nül nyomában haladó kismama a gyerekkocsival együtt a virágágy közepén, védőn tartja maga elé a kezét. A kép még akkor is megdöbbentő lenne, ha nem kísérné riadt sikoltás, amelyre a szolnoki Ady Endre utcában mindenki megtorpan egy pillanatra. Aztán a közelben lévők segítenek az „áldozatoknak”. Nem elírás, igenis áldozatok ők. A néhány magáról megfeledkezett fiatalember áldozatai, akik mit sem tö­rődve mások és saját maguk testi épségével, a járdán száguldoznak kerékpárjukkal. S nemcsak, hogy szabály­talanul közlekednek, hanem pimaszul, sértően beszélnek. A megtörtént eset után a néhány együttérzést kife­jező szó megoldotta a környéken lakók nyelvét. El­mondták, hogy naponként megismétlődnek az ilyen kel­lemetlenségek. A kapun már csak akkor mernek kilép­ni, ha előbb meggyőződnek annak veszélytelenségéről. Az említett esetnél az ijedtségen kívül nem történt baj. Az Ady Endre utca lakói mégis azt kérték, ha valaki tud, segítsen nekik, ök tehetetlenek, mert szép szóval hiába kérik a kamaszkorú fiatalokat, azok elküldik őket a túloldalra, esetenként máshová. E kérés késztetett arra, hogy néhány sorban leírjam a történteket. Azzal a szándékkal, hogy azok is tudo­mást szerezzenek róla, akiknek joguk, sőt kötelességük olykor az Ady Endre utcában is ellenőrizni a közleke­dést, s megbüntetni a szabálysértőket M. J. Szolnok A napokban adta hírül a rádió, hogy a tatai vár fel­tárásánál a régészek egy XV. századbeli gyermek ci­pőt találtak. A cipő jó álla­potban van. No — mondom magamban, ha a cipőiparunk illetékese} leleményesek volnának, most könnyen ki­ránthatnák a cipőipart ab­ból a mély kátyúból, amely­ben évek óta vergődik. Nem kellene mást tenniök, mint elkérni a régészektől azt a cipőt, mely félévezreden ke­resztül állta a sarat a föld mélyén, letenni a gyártó részleg asztalára és kiadni a parancsot, mától kezdve ilyen cipőt gyártson. Ügy vélem, ezzel a cipő- modellel vígan nekivághat a cipőipar az új mechaniz­musnak. Megtakaríthatják a — nem sok eredményt ho­zó — kísérletezésekre for­dított időt és pénzt. Igaz, ez esetben nem lesz szük­ség kerekasztal konferenci­ára sem, de ezért a vásár­lók nem is fognak haragud­ni. S az illetékesek is majd csak beletörődnek valaho­gyan abba, hogy nem kell magyarázniuk, miért válik le az új cipő talpa, vagy miért nincs elegendő gyer­mekcipő. Ezzel az újítással nagy szolgálatot tennének az il­letékesek mind a jelen, mind az utókornak. Mert ha netán egy félezer év múlva olyan kedvük kerekedne a régészeknek. hogy a tatai várat újra feltárják, nem mindegy az, hogy milyen gyermekcipő kerül felszín- mi. Mert abból nemcsak az tűnne ki, hogy milyen ci­pőt gyártottak az ős szocia­lizmusban. hanem az is, hogy milyen lelkiismerete­sen dolgoztak. Erről jut eszembe a kö­vetkező eset: néhány hét­tel ezelőtt egy öltönyt vá­sároltam a jászapáti áruház­ban. A ruha szép volt, s az ára is elfogadható (1200 fo­rint), mégis csúfosul meg­jártam vele. Vadonatúj ru­hámban elmentem az egyik irodába, hogy ügyemet in­tézzem. Dolgom végeztével, amikor felálltam a székről, megdermedve észleltem, hogy új nadrágom gyorsan csúszik lefelé. A helyiség­ben nők is voltak, így ért­hető, hogy zavarba jöttem. Megmarkoltam a nadrágot, s a jelenlevők mosolyától kísérve, kiosontam az irodá­ból. Hogy mj okozta a bajt? Elmondom, de erre már a mezőtúriak is figyeljenek, ugyanis új ruhámat a me­zőtúri ktsz dolgozói készí­tették. S ki tudná, mi cél­ból a megbízhatóan műkö­dő nadrágszorítót felcserél­ték két darab tíz centiméte­res gumival. De azt is lazán erősítették a nadrághoz. Ugyanígy a ruhán lévő gom­bokat. Javaslom, hogy a mezőtúriak menjenek el ta­pasztalatcserére a gyulai ru­házati ktsz-hez, mert az ő általuk készített, s 1953-ban vásárolt öltönyömön még most is kifogástalan a nad­rágszorító, s egyetlen gomb se esett le róla. Urbán István Jászapáti Szegfű csak megrendelésre Sok virág elkelt május 6-án Szol­nokon. Anyák nap­jára és ballagásra vásárolták a ren­geteg tulipánt és gyöngyvirágot. Szegfű viszont csak megrendelés­re volt kapható a szolnoki Kossuth utcai virágüzlet­ben. Kicsit furcsa, hogy az előrerende- lőnek értékesebb a forintja, mint an­nak, aki helyben és azonnal fizet. Vagy talán job­ban számolva az igényekkel, több szegfűt is lehetett volna rendelni ez alkalomra? Az utóbbi a va­lószínű, meri egyébként a virág­kínálat nagyon szegényes volt ezen a napon. L-né Műtrágya kis mennyiségben Többen érdeklődtek ar­ról, hogy a háztáji és ki­segítő gazdaságok részére hol vásárolható műtrágya. A mezőgazdasági ellátó vállalat (AGROKER) mű­trágya és növényvédőszer osztályától kapott tájékoz­tatás szerint Szolnokon a vetőmag- és a háztartási boltban árusítanak kimérve műtrágyát, illetve a pétisót 5 kilogrammos csomagban is. Vidéken a földműves­szövetkezeti boltok, s álta­lában azok az üzletek fog­lalkoznak a műtrágya kis tételben történő értékesíté­sével, amelyekben vetőmag­vakat is árulnak. Arról is beszámolhatunk a tájékoztatás alapján, hogy eddig 52 vagon műtrágyát — pétisó, kálisó, szuper- foszfát — adott a vállalat a kiskereskedelemnek. (Saerk.) Hozzászólás cikkeinkhez Még.egy javaslat a taxiállomás áthelyezésére Olvastuk a lapban „Mi lesz veled autóbusz?” című írásukat, amely a taxiállo­más áthelyezésével is fog­lalkozik. Cikkükben azt javasolták, hogy az autó- buszmegállók átszervezése érdekében a taxiállomást helyezzék át a vasútállo­más posta felőli részére. Mi ezt az utazóközönséggel való kapcsolat, az eddigi gyakorlat alapján nem tart­juk helyesnek, mivel ez a tér félreeső helyen van. So­kan eddig is kifogásolták, hogy a taxiállomásig a gyermekkel vagy csomag­gal érkező utasoknak ci- pekedni kell. Az utazóközönség jobb kiszolgálása érdekében azt javasoljuk, hogy a jelenle­gi taxiállomást helyezzék át a pályaudvar előtti ko­csi parkírozóhelyre. S a parkírozót tegyék a posia felőli térre. Ügy gondol­juk, ezzel az utazóközönség is egyetért. Harminckét tár­sam nevében kérem a ja­vaslat megvalósítását. Szántai István tax i - gépkocsivezető Az elismerés jobb munkára ösztönöz Jóleső érzéssel olvastuk a Néplap április 26-i szá­mában „A hosszú sárga épületek között” című cikket amely a Városgazdálkodási Vállalat munkájáról tájé­koztatta Szolnok lakosságát, Dolgozóinkra is ösztön­zőlep hatott ez a cikk, hiszen mindenkinek örömet okoz, ha tevékenységét szükségesnek és fontosnak tartják. Ahogyan a cikkben is szerepelt, a tavaszi nagy- takarításra készülünk. Lehetőségeink szerint igyek­szünk elfogadhatóbbá tenni dolgozóink munkakörül­ményeit. s arra törekszünk, hogy a város lakói elége­dettek legyenek tevékenységünkkel. Egyben kérjük is segítségüket, hiszen kölcsönös gondossággal jobb ered­ményt tudunk elérni a város tisztántartásában. Kö­szönjük figyelmességüket, amely még jobb munkára ösztönöz bennünket. Csényi László Szolnok Mosószer bőven van — patron nincs A Szolnok megyei Nép­lap április 18-i számában „Ankétünkön mondták el” című cikkben a jászkisén háztartási bolt áruellátásá­ról írtak. A cikk elején az Ultra paszta és a szifon­patron ellátási zavarokat említette a cikkíró. Szük­ségesnek tartom, hogy ezzel kapcsolatban tájékoztassam a szerkesztőséget, mert az említett cikkeket a Szol­nok—Békés megyei Élelmi­szer és Vegyesáru Nagy­kereskedelmi Vállalat szol­noki fiókja szállítja a bol­toknak. Ultra pasztát korlátlan mennyiségben tudunk szál­lítani. ha azt megrendelik fiókunktól. Lehetségesnek tartom, hogy a cikkben em­lített panasz az Ultra mo­sogatóporra vonatkozott, amiből az ellátás nincs teljesen biztosítva. Az Ult­ra mosogatóport a háziasz- szonyok szívesen használ­ják mosáshoz. Az igaz, hogy a zsírfoltokat jól oldja, de a textíliák anyagát ron­csolja. Az Ultra mosogató­por helyeit javaslom a há­ziasszonyoknak a paszta mosószerek (Alba-, Ultra paszta) és a folyékony mo­sószerek (Mos-6, Unimo, Laneu) használatát. Ezek hatóanyaga nem ártalmas a textíliádra. A szifonpatron ellátásban zavarok vannak, mivel a készülékek számának nö­vekedésével nem bűvül arányosan a patrontöltési lehetőség. Patront az or­szágban csak a répcelaki szénsavtermelő üzemben töltenek, ahol már a va­sárnapi műszakot is meg­szervezték, hogy a hiányos ellátást némileg javítsák. Az üres patronokat a be­érkezés sorrendjében cse­réljük és szállítiuk vissza a boltoknak, de gyakran tíz, tizenöt nap is eltelik, amíg ezt megtehetjük. Feltétle­nül indokolt volna egy másik patrontöltő üzem építése vagy a jelenlegi üzem kapacitásának olyan mértékű növelése. hogy zavartalanul biztosíthassuk a patroncserét. Kiss Béla Szolnok A TV KÉPERNYŐJE ELŐTT UiUlllIHlinililiHlUlUiliiUiUliilUllllUillllllllUUiUlilliiUillHIIIHiillilHUÜUilUUlUiiiiUlUiUitiHllUUiUlUiUUl Üli Filmek, fümek, filmek és milyenek? Semmikép­pen nem a filmtermés javá­ból valók. Az elmúlt cson­ka hét három estjének fő­műsoridejében vetített fil­mek láttán az embernek az az érzése támadt, hogy mindez a mozival való jó­barátság jegyében törté­nik; tudniillik a látott fil­mek bizonyos, hogy nem jelentenek konkurrenciát a kiterjedt testvérintézmény­nek. Mert mit is láttunk szer­dán este? Egy savanyú keze-lábanincs brit komé­diát. Csütörtökön ? Egy avas ízű cseh szatírát; vé­gül vasárnap, egy elkopta­tott témájú olasz maffia­drámát. Különös erénye­ket egyik sem vonultatott fel, s még a szórakoztatás­nak is csak úgy ahogy tud­tak megfelelni. Főképpen Provenzale filmjét, a Déli szelet érez­tük feleslegesnek, hiszen jH; Anyák napján címmel sorra került han­gulatos és új erényeket fel­mutató zenés irodalmi ösz- szeállítás is. Újszerű keret­ben, családias hangulatban hangzottak fel a már is­mert és kevésbé ismert versek, dalok. S ha a nyi­tókép még kissé merev­nek is hatott — a beállítás szigora szinte megdermesz- tette a hangulatot — a ké­sőbbiekben a legoldottabb lírai hangulat lett úrrá az édesanyákat köszöntő mű­soron. Az ízléssel válogatott vers-anyagot stílusos zene kötötte egybe. (Talán csak az operettízű Bixio-dal tért el a műsor egységes stílusától). Ezúttal együtt- jászottak a megválasztott dísz-let fontosabb elemei is. Például a falon látható ff:] Prágából figyelemre méltó közvetí­tést láthattunk egy sokat élt és nevezetes épületről, a Prágai Népházról, ahoi jelenleg Lenin múzeuma is van. Az egykori, 1912-es bolsevik konferencia szín­helyére kalauzoltak ben­nünket a kamerák, majd a harcos múlt nehéz, de mégis felemelő pillanatait, mozzanatait idézték a ké­sőbbi események részesei. A műsor szerkesztőjének sikerült egyetlen ház tör­isis Röviden urnmn A magyar nóta kedvelői bizonyára bosszankodtak a Nótaszóban elburjánzott technikai manővereken; ugyanis a legutóbbi adás hangulatát rendre megza­varták a különböző mér­tani alakzotakban felbuk­kanó fejek — a prímás, az énekes, esetleg valame­lyik zenekari tag kiemelt képe. Nem is beszélve a pihenőre tétetett hangsze­rek csendélet-képeiről; vagy a nagybőgővel egybe­írom ponált énekesnő, Gyur- kovies Mária „jeleneté­ről”. Ezek a művészies megoldások a magyar nó­ta műsorában a hívatlan vendég szerepét játszák. Kedves riportban emlé­ebből a nemből már klasz- szikusnak számító alkotá­sokat is ismerünk. A tő­lünk merőben távolálló és idegen világ ábrázolá­sa helyett Provenzale egy furcsa szerelem történeté­vel traktált, mely a maf­fia árnyékában másként nem is végződhet, mint ke­gyetlen tragédiával. A maffia sötét kocsija lesel­kedő szörnyetegként kíséri órákon és kilométereken át a szerencsétlen fiatal­embert — de hogy a rej­tett szálak valójában hová is vezetnek, arról vajmi keveset árult el a detek- tívfilmek izgalmait idéző olasz Déli szél. Ezúttal a szinkront is erőtlennek és halványabbnak éreztük. Éppen ezért az Ezüstge- rely-díj két magyar ki­tüntetett kisfilmje, főként A győzelem árnyékában, szinte felüdülésként ha­tott Hasonló érzéseket váltott ki az „pajzsok”, vagy a pompá­zó virágos ág vissza-vissza- térő képei, melyek egy­részt az anyák védelmét, másrészt a feléjük irányu­ló szeretet szépségét jelké­pezték elég világos és ki­fejező módon. Finom rész­letek, apró képi megoldá­sok tették teljessé a kö­szöntő műsorát, melynek művész résztvevői közül — valamennyien fiatalok — joggal emelhetjük ki Dávid Kiss Ferenc intel­lektuális versmondását, Sinkó László fiúi áhítattal tolmácsolta Petőfi-versét és a Veörös-versre írott Vujisics-dal tehetséges megszólaltatóját, Laczó Il­dikót. A szerkesztés Apor Judit érdeme, a rendezés pedig Rajnai Andrásé. ténetének „képében" évti­zedek történelmének leg­jellemzőbb vonásait felvil­lantani — rendkívül gon­dos és ökonomikus munká­val. A nyugodt ritmusú, történelmi atmoszférájú dokumentum-műsor nem­csak fiatal nézőinknek tett jó szolgálatot a nemzetkö­zi munkásmozgalom meg­ismerésében. de tanulhat­tak belőle még a Prágát megjárt felnőttek is. kezeit meg a TV jelenti a 200 éves jubileumát ün­neplő Lehel Vezér Gimná­ziumról. A Davis Kupa küzdelmeiről adott jó mi­nőségű közvetités egy ke­véssé ismert sportág, a tenisz népszerűségét bizo­nyára nagymértékben növelte. örömök, gon­dok kaptak hangot a Népművelési Intézet támo­gatásával indult riport­műsorban; ha még szenve­délyesebben kutatják a népművelés kérdéseit. — hasznos programmá válha- tik. Ezúttal a szenvedé­lyesség hiányzott Komlós János műsorából is. V. M. Az illetékesek intézkedtek Nemcsak a csendháborítót figyel mezt ett ék Április 8-án közöltük a lapban egy szolnoki olva­sónk sorait, aki kifogásol­ta, hogy a Vosztok úton az egyik csuklós autóbusz ve­zetője fülsiketítő dudálás, sál szórakozott. A 7. sz. Autóközlekedési Vállalat az észrevételre vá" laszol t, s közölte, hogy mivel az autóbusz forgal­mi rendszámát nem tartal­mazta az említett kis írás. közvetlenül nem tudták fe­lelősségre vonni a csend­háborítót. A szolnoki helyi- járatos gépkocsivezetőket azonban figyelmeztették, ne legyenek csendháborítóki Régi cipő, új nadrág

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom