Szolnok Megyei Néplap, 1967. május (18. évfolyam, 102-125. szám)
1967-05-09 / 107. szám
1961. május 9. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A jásztelki általános iskola VII. osztályos tanulói a jó idő beköszöntése óta a szabadban tartják rajzóráikat. Árvái Intvén előadói beszéde Eticsiga a franciáknak A földmű vés szövetkezetek megkezdték az éti csiga felvásárlását és elszállítását. — A jó mellékkeresetet nyújtó csigagyűjtés Űjszászon, Kunhegyesen, Tiszaföldváron és Tiszafüreden honosodott meg. Kunhegyesen öt, Üj- szászon tíz mázsát vettek át. A gyűjtők 5 forintot kapnak kilogrammjáért A francia és a svájci megrendelőknek eddig 18 má- zsányit szállítottak el a MAVAD útján. Verseny őt tantárgyból Holnap kezdődik és 18-án fejeződik be öt tantárgyból az általános iskolások versenye Szolnokon. A megyei versenyen a járási, városi elődöntők győztesei mérik össze tudásukat. Tantárgyanként a legjobb négy VIII. és három VII. osztályos tanuló a tanulmányi verseny országos döntőjén vesz részt, amelyet augusztusban Csillebércen tartanak. Norma füzet a szövetkezeti tagoknak A jászárokszállási Béke Tsz a kidolgozott és jóváhagyott teljesítmény-norma követelményeit a jászberényi nyomdában kinyomatja és füzetbe gyűjteti ösz- sze. A normafüzetet 500 példányban készítik el, tehát minden tag megkapja A szövetkezeti gazdák így maguk is kiszámolhatják, hogy az egységnyi keresethez mennyi munkát kell végezniök. A füzet sok egyéb hasznos tudnivalót is tartalmaz. Így például a tagokat érintő fontosabb rendeleteket, a vezetőségi ülések és közgyűlések határozatait. Megismerik belőle, hogy a háztáji föld juttatáshoz mennyi munkanap szükséges, a tag milyen szociális kedvezményre jogosult. Tájékozódhatnak a nyugdíj és a táppénz feltételeiről. A füzet a közeli napokban hagyja/ el a nyomdát. Lapkiadó Szolnok megyei termelőszövetkezetek Néhány esztendővel ezelőtt a tiszavárkonyi Petőfi Termelőszövetkezet jelentette meg az első üzemi híradót a megyében. Akkor még szenzációszámba ment a tsz újság. Majd minden nagy lap meg is írta. Azóta sok van belőlük. Üzemi lapot ad ki például a cser- keszöllői Magyar—Román Barátság Tsz is. Most a vezsenyi Tisza- menti Termelőszövetkezetben készül új „laptársunk”. Júniustól havi 150 példányban a két falu tsz-tagjai- nak tájékoztatására adja ki a szövetkezet vezetősége. Gazdája a pártszervezet, amely több tagú szerkesztő bizottságot toborzott a lap élére (Folytatás az 1. oldalról) tezettség vállalásaik tartalmasak, reálisak, a tavalyinál nagyobb feladatokat vállaltak, hogy méltóképpen ünnepelhessék november1 7-ét, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulóját. A jubileumi munkaverseny során újabb 150 bi’igád, több mint ezerkétszáz fővel csatlakozott a szocialista brigádmozgalomhoz és közel 40 brigád vette fél a szocialista forradalom szimbólumát kifejező nevet (November 7, Vörös Október, Lenin, Auróra). A szocialista brigádok helyzetének megítélésénél szólni kell erkölcsi-anyagi megbecsülésükről is. Ami az anyagi megbecsülésüket illeti, egyre inkább elmondhatjuk, nincsenek komolyabb bajok, miután a szocialista brigádok a termelő munkában élenjárnak, végzett munkájuk nyomán keresetük is a legjobbak közé tartozik. A nyereségrészesedésből is az átlagnál nagyobb mértékben részesednek. Munkájuk éa magatartásuk alapján egyre többen szolgálnak rá a „Kiváló dolgozó” cím kitüntetésre és az ezzel járó anyagi elismerésre. Erkölcsi megbecsülésük sem marad el, ez azonban hagy még maga után kívánnivalót. A hregrá«Imasgalom további feladatai A, szocialista munkaverseny, a szocialista brigád- mozgalom fejlődése és eredményessége mellett jelentkeznek problémák is, amelyek a fejlődést akadályozzák. E fogyatékosságok egyrésze a brigádok számának növekedésével jár együtt, másrésze az irányítás és a vezetés gyengeségéből adódik. A mozgalom számszerű fejlődése és annak hatása a termelés, a művelődés, a szocialista erkölcsi élet jelenségei nem áll mindig arányban egymással. Helyenként a számszerű eredmények mögött elmarad még a mozgalom hatása. Ez nemcsak a brigádokban résztvevők hibája, hanem a vállalaton, üzemen belüli szervezetlenség, anyag- és alkatrészhiány, az anyagi és erkölcsi ösztönzés rossz alkalmazása is jelenthet gátló körülményit. — Nem küzdenek eléggé a sablonos vállalások ellen és a szocialista brigád cím odaítélésekor, az értékeléskor A PORRONGY A nénike a második emeleti lakás ablakában a porrongyot rázta. Egy óvatlan mozdulat és a porrongy, mint barna zászló, lefelé lengedezett a szélben. A ház előtti fa csupasz ága hirtelen bársonydíszt kapott. A porrongy ugyanis valaha szebb napokat látott. csipkés, barna bársonyruhához tartozott. Ebből a ruhából maradt meg ez a darabka, amely hosszú évek óta porrongyként hasznosította magát. Az idős asszony partvist kerített, s úgy, ahogy volt, pongyolában az utcára sietett és a fa alá állt. A ruhamaradék azonban magasan kötött ki, nem lehetett a hosszú partvissal sem elérni. — Hozzon csak W innen a zöldségboltból egy székei! — szólt a néni a ház bámészkodó lakójának. A székről sem lehetett a porrongyot megcélozni. — No, majd én, — mondta a boltból kisiető nyakigláb eladó. De még mindig hiányzott néhány centi a partvis vége és az ágon libegő porrongy között. — A Béla kellene ide, ő 190 centi, — mondta az eladó és visszatért a boltba. A járókelők megálltak a színhely előtt hiszen kisvárosban mindenre akad néző. legyen az baleset, árurakodás, építkezés, idejét múlt plakát, vagy akármi, ami felkeltheti a figyelmet. Hogyne állnának meg, amikor egy öreg néni. toporog a fa körül s mindenki a magasba figyel. Kövekkel is dobálták a rongyot, a bársonydarab mégsem volt hajlandó leesni. Azután valaki létráért ment. Egy kövér nő méltatlankodni kezdett: — Ilyen felhajtást csinálnak egy vacak rongy miatt! Itt a ruha boltban pár fillérért kaphatna újat. Több sem kellett a mellette álló asz- szonynak. Mérgesen kiáltott a másikra: — Szép kis háziasszony maga! Még hogy vacak! És pár fillér! A jó porrongy igenis érték. Igaza van a néninek. A porrongyot is meg kell becsülni. A kövér megvetően legyintett: — Nem vitatkozom. Egyébként telefonáljon S t&ZOir □ I I □ □ □ toknak. Azoy le- q szedik... Nulla ötös. p És elsietett, nagy □ sajnálatára a töb- □ bieknek. □ Amíg a veszeke- ^ dés folyt hozlak □ egy sámlit, rátették £j o székre és onnan p a partvissal végre □ elérték a barna B bársonydarabkát, p amelyet a nénike □ örömmel szorított □ „ □ magahoz. — Érdemes volt O ezért ilyen küzdel- p met vívni? — kér- D dezte egy fiatal nő. — Hideg van és a □ nénikén nincs me- O leg ruha. Megérte? H Az öregasszony p összehúzta magán a — pongyolát és a ka- Z púból szólt vissza: j= — Megérte, ked- fc vés. Persze, ott- £ hagytam volna, ha r közönséges por- Z rongy lenne. De j= emlék... Nagyon p kedves báli em- D lék.„ P. Árvái elvtárs előadása után megkezdődött a napirendi pont feletti vita. Faragó József, a jászárok- szállási Táncsics Tsz párttitkára felszólalásában kiemelte, legyen megfelelő nyilvánossága a munkaverseny eredményeinek és az erkölcsi elismerésen túl anyagiakkal is honorálják a kiemelkedő munkát, a brigádokat. Változás történt náluk abban, hogy a gazdasági vezetők ma már sokkéi inkább segítik a szocialista brigádokat, mint korábban. Fodor Sándor szakszervezeti titkár a Tisza Cipőgyárban kibontakozott szocialista versenymozgalom tapasztalatait ismertette. A IX. pártkongresszus tiszteletére indított munkaverseny lendülete fokozódott a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulójának megünneplésére készülődve. A gyáriak vállalása, hogy a Szovjetunió részére gyártott lábbeliket a szerződésben vállalt határidőnél előbb, szeptember 15-ig leszállítják. Megemlítette, ha a termelés zavartalan, akkor a gazdasági vezetők elfeledkeznek a szocialista brigádokról, ha viszont zavarok keletkeznek, akkor a szocialista brigádokhoz fordulnak, kérve segítségüket. Fordulat van az utóbbi hónapokban az üzemben, mert a szocialista brigádok értekezleteiről nem hiányoznak már a gazdasági vezetők. Szólt még a tapasztalatcsere és a tanulás fontosságáról. Fodor Mihály, a megyei tanács vb elnöke hangsúlyozta, hogy a brigádok kulturális jellegű vállalásaiban nagyobb szerepet kell adni a nevelésnek. Az emberek munkakörülményeinek javítása, egymás testi épségével való törődés, a baleset elleni védelem a brigádok fontos feladata. Többször formálisak sem értékelik mindig a jelszó mindhárom részével kapcsolatos vállalások teljesítését A brigádok működésében előfordulnak egyenlősdi törekvések az anyagi' ösztönzők terén, a jutalmazás, mint az anyagi elismerés egyik formája, helyenként nem az érdemek szerint és a legcélszerűbben kerül' felhasználásra. Így a jó munkás és jól kereső munkás fogalma nem esik mindig és mindenhol egybe. A szocialista brigádmozgalomban jelentkező hibák jórészt arra is visszavezethetők, gyakran a gazdasági és mozgalmi vezetők magas követelményeket állítanak a különböző szocialista kollektívák elé. — Ugyanakkor nem ösztönzik, nem segítik eléggé őket a vállalásaik; kialakításánál, azok teljesítésénél. Szolnok megye termelő- szövetkezeteiben a népgazdaság többi ágában szerzett tapasztalatok alapján öntevékenyen bontakozott ki a szocialista brigádmozgalom. 1966. évben 57 tsz- ben 172 munkaszervezeti egység, 2198 fővel küzdött a szocialista cim elnyeréséért. Ebből 38 szocialista brigád. Azonban olyan mezőgazdasági városokban, — mint Túrkeve, Kisújszállás, Jászberény még nincs szocialista brigád. A szocialista brigádmozgalom a tsz-ekben olyan munkaterületeken bontakozott ki, ahol nagyobb szaktudásra, igényesebb munkára volt szükség. Így elsősorban a kertészetben, az állattenyésztés különböző ágaiban, a traktorosok, műhelymunkások között. A termelőszövetkezeti szocialista brigádmozgalona fejlődése még gyorsabb lehetne, ha a munkaversenyt irányító szervek munkája összehangoltabb, kezdeményezőbb lenne. Megítélésünk szerint termelőszövetkezeteink nagy részében a szocialista brigádok alakításához a szükséges politikai feltételek adva vannak. Az a célunk, hogy a tsz tagság tömegei tegyék magukévá a szocialista brigádok alkotó módszereit A szocialista brigádmozgalom eredményeinek elérésében meghatározó szerepe van a pártszervezeteknek. A kommunisták példás munkájának, magatartásának. A vezető pártszervek mindegyike, az üzemi pártszervek többsége az elmúlt évben, de különösen a IX. kongresszus évében kiemelkedően foglalkozott a munkaverseny- nyel, a szocialista brigádmozgalom helyzetével, a kommunisták ez irányú feladataival. A szocialista brí- gádmozgalom azokban az üzemekben mutatja a legnagyobb fejlődést, amelyekben a pártszervezetek érdeklődése és támogatása tervszerű és rendszeres ebben az irányban. A napirend vitája a vállalások. Ezért helyes, ha a brigádokba bekapcsolják a műszaki értelmiséget is. Az új mechanizmusban ugyanis nagyobb szerepe lesz a technológiai fegyelem betartásának a termékek előállításánál. A vezetők szerepéről szólva Fodor elvtárs hangsúlyozta; kötelességük, hogy segítsék a brigádok munkáját, de támaszkodjanak is rájuk. Rendszeresen kérjék ki véleményüket és informálódjanak tőlük. Magyar István, a 7. sz. AKÖV szakszervezeti bizottságának titkára vállalatuk tapasztalatairól számolt be. Dolgozóik 70 százaléka 140 brigádban küzd a szocialista cím elnyeréséért. A brigádokban fontos szerepe van a bizalmiaknak, akik segítenek a nevelő munkában, a baleset elleni védelemben. Kőhidi László, a KISZ megyei bizottságának titkára a Kongresszusi útlevél a Nagy Októberi Szocialista Forradalom ünnepségeire című mozgalom szervezéséről számolt be. A KISZ Központi Bizottsága ugyanis háromszáz tagú delegációval képviselteti magát az októberi forradalom moszkvai ünnepségein. A Szolnok megyei KISZ szervezetek mintegy ezernyolcszáz kongresszusi útlevél utalványt kapnak. A szocialista verseny legjobbjai közül sorsolás útján. egy megyei rendezvényen választják ki azt a kilenc—tíz fiatalt, aki kiérdemelte a moszkvai ünnepségen való részvételt; Lukács Gyula, a Tisza- menti Vegyiművek pártbizottságának titkára elmondotta, hogy náluk a dolgozók 60 százaléka dolgozik a szocialista brigádokban. Tabák Lajos, az SzMT elnöke javasolta, hogy a szocialista brigádok formális kulturális vállalásaik helyett rendszeresebben tanuljanak, járjanak el kiállításokra, képzőművészeti tárlatokra. Bordás László, a KISZÖV elnöke a pártbizottságot tájékoztatta arról, hogy a ktsz-ekben 178 brigád 1800 tagja dolgozik a szocialista címért. Az idén 35 új brigád alakult. Pongrácz Istvánná, az Alföldi Kőolajfúrási Üzem dolgozója beszámolt vállalatuk versenymozgalmának tapasztalatairól. Tavaly 92 brigád nevezett be a szocialista cím elnyeréséért, s 50 brigád nyerte el e kitüntetést. A 6,1 millió forintos felajánlásukat 14,3 millió forintra teljesítették. Bozsik Tibor, a Szolnok megyei Állami Gazdaságok igazgatója javasolta, hogy a termelő és feldolgozó üzemek szocialista brigádjai időnként találkozzanak egymással. E tapasztalat- cserén egyeztetni tiudnák a szállítási határidőket, a minőségi követelményeket. Végezetül Zsarnai György a papírgyár művezetője szólalt fel. Elmondta, hogy néha felszínesen, ítélik meg a brigádok munkáját. Azt a brigádot, melynek vezetője pontosabban adminisztrál, rendszeresen vezeti a naplót, nagyobb előnyben részesítik, mint a nagyobb eredménnyel, de pontos brigádnapló nélkül dolgozókat. A vitában elhangzottak ra Árvái István válaszolt, majd a napirend vitáját Csáki István elvtárs foglalta össze. összefoglalójában hangsúlyozta a szocialista brigádmozgalom nagy jelentőségét és beszélt arról, hogy a pártszervezeteknek, a kommunistáknak hogyan kell a jövőben a szocialista brigádmozgalmat támogatniuk. Javaslatára a pártbizottság elfogadta a szocialista munkaversennyel kapcsa latos állásfoglalást
