Szolnok Megyei Néplap, 1967. május (18. évfolyam, 102-125. szám)

1967-05-06 / 105. szám

üj % Világ proletárjai, egyesüljetek! SZOLNOK HEjjYEI XVIII. évfolyam, 105. szám. Ara t SO fillér 1967. május 6„ szombat Folytatja munkáját a szakszervezetek XXI. kongresszusa Az első három napirendi pont vitája (Lapunk tegnapi számá­ban a szakszervezeti kong­resszus csütörtökön délelőtti eseményeiről adtunk tudósí­tást.) Gsütörtökön délután szó­lalt fel megyénk küldötte Mezősi József, az Alföldi Kőolajfúrási Üzem igazga­tója. — Harmincezer szervezett olajipari dolgozó nevében és képviseletében köszön­töm a SZOT XXI. kong- reszusát — kezdte beszédét Mezősi József, majd így folytatta: — Jóllehet, a magyar kő­olajbányászat több évtize­des múltra tekint vissza, jelentős iparággá csak a felszabadulás után fejlődött. 1945 előtt Magyarországon a kőolajkutatást egymástól elszigetelt kapitalista cégek végezték, ezeknek érdekei nem voltak azonosak a dol­gozók érdekeivel. A rend­szeres — az egész országra kiterjedő — szervezett szén­hidrogén-kutatás az államo­sítás után valósult meg. Si­kerek és nehézségek válto­gatták egymást a magyar kőolajbányászat elmúlt húsz éves. mondhatni történelmi időszakában, de az iparág olyan reflektorfénybe még soha nem került, mint a IX. pártkongresszuson és az azt követő időszakban, Új korszak kezdődött napjainkban a magyar kőolaj- és gázipar területén. A pártkongrese­szus indította el ezt azzal, hogy az energiahordozók között hangsúlyozottan fog­lalkozott a szénhidrogének jelentőségével A pártkong­resszus határozata leszögez­te, hogy 1970-ben az ener­giahordozókban a kőolaj és a földgáz részaránya együttesen érje el a 37—39 százalékot. — A harmadik ötéves terv célkitűzéseinek eléré­séhez elengedhetetlen felté­tel a hazai szénhidrogén­bázis kiszélesítése. Az or­szágos kőolaj- és gázipari tröszt"— felismerve a Nagy- Alföld, főleg a Dél-Alföld (Szeged, Duna—Tisza köze) kutatási területeinek jelen­tőségét — 1966-ban össze­vonta a fúróberendezéseket, hogy a feltárt mezőket mi­előbb termelésre lehessen fogni. Mindazonáltal a szén- hidrogének kutatása és fel­tárása az elmúlt évben első­sorban az alföld kőolajfúrá­si üzemnek jelentette a legnagyobb feladatokat. — 1960 előtt ugyanis a kőolajtermelés bázisa lénye­gében a Dunántúlon volt, ebben az időben a Nagy- Alföld az ország kőolajter­melésének mindössze 1 szá­zalékát szolgáltatta. 1960- tól a Nagy-Alföld „produk­tuma” fokozatosan emelke­dett, 19o6-ra elérte a 20 százalékot Szakemberek számításai szerint az eredmé­nyesen haladó kutatások alapján 1970-ben az ország kőolajtermelése mintegy kétmillió tonna lesz. ennek körülbelül a fele az Alföld­ről adódik. — A földgáztermelésben is jelentős fellendülés vár­ható az Alföldön: az idei kétmilliárd köbméterrel szemben 1970-ben mintegy három milliárd köbméter földgázt kap innen a nép­gazdaság. — A szegedi mező terme­lésbe állítása kiemelkedő munkasikere volt az alföldi kőolajfúrási üzemnek. Meg is lett a jutalma a dolgozók odaadó munkájának: lei tün­tették az üzemet a Minisz­tertanács és a SZOT Vörös Vándorzászlaj ávaL — Arról beszélt ezután a felszólaló, hogy a harmadik ötéves terv időszakában a kormányzat — a gazdasági bizottság révén — jelentős beruházási összeggel, mint­egy 3,2 milliárd forinttal biztosítja a kőolajiparban az eddigi kutatási eredmé­nyek hasznosítását, kama­toztatását a termelésben. Az előirányzott összeget 1974- ig kívánják felhasználni az iparág fejlesztésére. — Feladatai közé tartozik a harmadik ötéves tervnek az is, hogy a szénhidrogén- készleteket 50 százalékkal növeljük — mondta Mező­si József. — Jelentősebb mértékben kívánjuk kielégí­teni a lakosság igényét a propán-bután gázfogyasztás tekintetében is, a termelést a jelen tervidőszak végéig mintegy 90 ezer tonnával növeljük. így lehetővé vá­lik, hogy a meglevőkön kí­vül további 500 ezer ház­tartást el tudjunk látni pa­lackos gázzal. Jelenthetem a kongresz- szusnak, hogy az országos Kőolaj és Gázipari Tröszt 1966-ban teljesítette kuta­tási, kőolaj és földgázte-me- lési, valamint kőolajfinomí- tási és beruházási tervét. Minden remény megvan te­hát arra, hogy a következő esztendőkben Is eleget tu­dunk tenni a ránk háruló kötelezettségeknek. Beszéde következő részé­ben a felszólaló az Alföl­di Kőblajfúrási Üzem mun­kájával foglalkozott. — Ennek az alföldi üzem­nek a magyar kőolajbányá­szatban egyre jelentősebb szerepe van és lesz. Bizo­nyítja ezt egyebek között az is, hogy az ország területén tavaly elvégzett fúrások méterszám szerinti 68 százalékát ez az üzemrész teljesítette Az általa végzett fúrá­sok közül 23 ezer mély­fúrás volt — tehát olyan fúrás, amikor több mint há­romezer méterre hatoltak be a föld gyomrába. Talán a laikusoknak sem igen kell magyarázni, hogy ezek a vállalkozások milyen ma­gas fokú műszaki tervezést és szakmai hozzáértést igé­nyeltek, tekintettel a vidék geológiai adottságaira. De, hogy a kutatás eredményes, gazdaságos volt, azt beszé­desen érzékelteti egy adat­pár: egy forint kutatási költség átlagosan tíz forint érékű szénhidrogén-készlet­tel gazdagította a népgaz­daságot. — A Dél-Alfeldön egy 2200 méter mélységű kút fúrása átlagosan ötmillió forint költséggel jár. Jelen­tős összeg ez, de a ráfordí­tás mindenképpen kifizető­dő. Ugyanis egy ilyen kút­nak a termelésbe állítása három-négy hónap alatt „visszahozza*4 a pénzt, nem is beszélve az olaj „kísére­tében” felszínre kerülő föld­gáz értékéről. Példával illusztrálta a kutatás eredményességét: a hajdúszoboszlói földgázmező termelésbe állítása 700 mil­lió forintba került a nép­gazdaságnak — a beruházás összege másfél év alatt megtérült és a jelenlegi ter­melési szint (a „földrönt- genezésből” ítélve) legalább húsz évig biztosítható egy­huzamban. — Említésre méltó az al­földi eredmények mellett az is, hogy a zalai mezőn az egyik fontos nagymély­ségű fúrásban jelentős gáz­mennyiséget észleltek: ak­kora mennyiségről van szó, hogy ezzel sikerülhet a ré­gebbi dunántúli mezők élettartamának további biz­tosítása. — A kőolajipar — a szénhidrogén-kutatás ered­ményességét tekintve — I960 óta többet produkált, mint a megelőző harminc esztendőben összesen. — Helytelen lenne azon­ban megfeledkezni arról az időszakról, amikor a kő­olajipar a szénbányászat támogatását is igényelte és kapta a folyamatos szén­hidrogén-kutatáshoz. Jelen­leg a szocialista érdekazo­nosság a kölcsönös támoga­tást teszi kívánatossá. — Vitathatatlan, hogy a bányászat — az olajbányá­szat is — a legnehezebb munkaterületek közé tartozik Kiemelkedő teljesítmé­nyeket csak úgy lehet elér­ni, ha a dolgozók kollek­tívája egy emberként ösz- szefog, és ki-ki saját te­vékenységi körében — le­gyen az akár munkapad, akár íróasztal, laboratóri­um vagy műhely — oda- adóan ellátja munkáját. Ehhez felettes szerveink — mondta Mezősi József — rresszemenő támogatást nyújtottak, a segítségre a jövőben is bizalommal* szá­mítunk, — Az 1966. évű munka- aikerek elérésében orosz­lánrész jutott a szocialista brigádoknak, amelyeknek tevékenysége egyre széle­sebb körben gyűrűzik. A pártkongresszus tiszteletére kibontakozott munkaver- seny 92 brigád 1730 fúró és úgynevezett kútbefejező szakmunkás vállalt és tel­jesített tekintélyes felada­tokat, meg is lett az ered­mény — az Alföldi Kő- olajfúrási • Üzem túlteljesí­tette tervét. — Mikor az alföldi szer­vezett olajbányászok meg­választották a SZOT XXI kongresszusára küldöttnek megbíztak azzal, hogy tol­mácsoljam köszönetüket azért a segítségért, amelve* a SZOT elnöksége adott élet- és munkakörülmé­nyeik. szociális és kultu­rális helyzetük javításá­hoz. — A közelmúltban tar­tott szakszervezeti válasz­(Folytatás a 3., oldalon.) DOLGOZIK SZOLNOKON A POSTA ÜJ TELEX-KÖZPONTJA Huszonkétmillió forint értékű társadalmi munka A végrehajtó bizottság tagjai tetették a hivató i esküt A megyei tanács ülése Szolnok megye tanácsa tegnap délelőtt ülést tartott, amelyen í'odor Mihály, a megyei tanács vb elnöke koszuntötOi a megjelent tanácstagokat, az ország- gyűlési képviselőket és vendégeket. Majd javaslatot tett a tanácsülést levezető elnökre és az elnökség tagjaira. Váczi Sándor, a tanács­ülés elnöke a napirendi pontok megtárgyalása előtt bejelentette, hogy a Magyar Népköztársa­ság Elnöki Tanácsa jóvá­hagyta a megválasztott végrehajtó bizottságot. Ezt követően a vb tagjai letették a hivatali esküt. EZutón került sor a ta­nácstagok írásos, valamint szóbeli interpellációira. A tanácsülés tudomásul vette Szolnok megye 1967. évi összesített és központi költségvetésének megálla­pítását, valamint a végre­hajtó bizottság előterjesz­tését a költségvetés terüle­ti bontására vonatkozóan. Az első napirend vitájá­ban szó esett arról, hogy az idei költségvetés végrehaj­tásának megvannak a fel­tételei. A pénzügyi állandó bizottság azt javasolta: tö­rekedni kell a takarékos gazdálkodásra, a rendel­kezésre álló anyagi javak észszerű felhasználására. Második napirendként értékelte a megye tanácsa az 1966. évi községfejlesz­tési versenyt. Megállapítot­ta, hogy a verseny serken­tően hatott a tanácsok köz­ségpolitikai tevékenységé­re, hathatós eszköze volt a községfejlesztés gazdasági, műszaki. tömegmozgalmi eredményei elérésének. A versenyben résztvevő 77 tanács közül 28 telje-, sítette, illetve túlteljesí­tette a kiszabott feltéte­leket. Kiemelkedő a társadalmi munka értéke, amely egy összegben kifejezve 22 139 000 forint, 4 544 000 forinttal több az 1965. évi­nél. Tavaly megyei szinten az egy lakosra jutó társa­dalmi munka értéke 50 fo­rint volt, amelyet 14 köz­ségi, 2 városi és 3 járási tanács túlteljesített. Nyolc községben ez az érték meghaladja a 100 fo­rintot. Besenyszögön pél­dául 272.60, Tiszasülvön 243. ÍR, Tlszasason 126.09, Mezőtúron 83.95, a szolnoki járásban 67,96 és a kun­szentmártoni járásban 65 forint az egy lakosra jutó társadalmi munka értéke. Szolnok megve felnőtt la­kosságának 37 százaléka, számszerint több mint száztizennégvezer ember végzett társadalmi munkát A városok köziil első helvre Mezőtúr lerült. ezért a megyei tanács vándorzászlóval és 200 ezer forinttal jutalmaz­ta. A nagyközségek közül Kenderes szerezte meg az első helyet, így a verseny­zászló- mellé megkapja a 120 ezer forint jutalmat. A kisközségek között Tisza- süly bizonyult a legjobb­nak a községfejlesztési ver­senyben. Jutalma verseny­zászló és 80 ezer forint. A járások között a szolnoki érdemelte ki eredményével az első helyezettnek járó versenyzászlót és 200 ezer forintot. Említésre méltó, hogy a szolnoki járásban három község szintén ki válóan szerepelt, Jászla- dány második helyezésével versenyzászlót és 90 ezer forintot rjyert, Tiszasüly, mint már említettük ver­senyzászlót és 80 ezer fo­rintot. Besenyszög pedig a zászló mellé 70 ezer forint jutalmat kapott. Elismerésben részesítette a megyei tanács a török­szentmiklósi és karcagi vá­rosi, valamint a kunhegye- si, öcsödi, csépal és tomaj- monostori községi tanácsot a tavalyi eredményes köz­ségfejlesztési munkájukért. A törökszentmiklósi járási tanácsot pedig a község- fejlesztési munka irányitá­Amióta csak létezik ez a község, mindig gond volt itt a vízellátás. Paradoxon, de igaz: a Tisza közvetlen szomszédságában szomjaz­tak az emberek. Nem volt jó ivóvizük, egyetlen kút- juk a faluban mindössze 350 liter vizet adott per­cenként. Tavaly összefogott a fa­lu. Vizműtársulatot alakítot­tak. Három és fél millió­val megépült a vízmű. Van már elegendő ivóvizük. A költségből a községi tanács másfél milliót magára vál­lalt. Hat év alatt fizetik ki ezt a hitelt. Jelentős öszeg- gel segített a falubeliek­nek a megyei tanács és az Országos Vízügyi Főigazga­tóság. A többi pénzt a la­kosság adta és adja. Ám a pénz mellett a 204 ezer fo­sáért, a helyi tanácsoknak adott segítségéért. A társadalmi munkáért kitüntető jelvény és pla­kett adományozására vo­natkozó javaslatot is elfo­gadta a tanácsülés. Eszerint a kitüntető jel­vény arany fokozatát százharmincnyolcan, az ezüst fokozatot ketten, a bronz fokozatot pedig hárman kapják meg. A kitüntető plakett arany fokozatát hét, az ezüstöt tizenöt, a bronzot szintén tizenöt szervnek — üzem­nek, tsz-nek, iskolának, stb. — adományozza a me­gyei tanács. A tanács és a végrehaj­tó bizottság második félévi munkatervének jóváhagyá­sa után előterjesztések megvitatására és elfogadá­sára került sor. Ennek ke­retében a megyei népi el­lenőrzési bizottság általá­nos elnökhelyettesévé vá­lasztotta meg a megyei ta­nács dr. Lőrinczy Györ­gyöt, társadalmi elnökhe­lyettessé pedig Héber Im­rét, a megyei népi ellenőr­zési bizottság tagjává Wolf Ferencet. Dr. Lőrinczy György és Wolf Ferenc Szolnok Megye Tanácsa előtt letette az esküt. Az előterjesztések meg­vitatása és jóváhagyása után került sor az inter- pellációs kérdések megvá­laszolására. rintra tervezett társadalmi munka helyett 860 ezer fo­rint értékűt dolgoztak. A vizmű terve is társadalmi munkában készült, s közös összefogással ásták a ve­zetékek helyét, hordták hz anyagot a falubeliek. Mindemellett befizették az. évi községfejlesztést is. Ezért valósulhatott meg a vízmű mellett száz folyó­méter villanyhálózat, 300 ncgyzetméter járda építése. Ha a nagyarányú társadal- mi munkát és az évi Kö- FÁ-ra fordított összegeket összeadjuk (a vízmű érté­két nem számítva), kiderül: tavaly másfélmillió forin tos községfejlesztés való­sult meg Tiszasüiyön. Óriá­si pénz ez egy olyan kis faluban. V. V. Kisközségek között első Tiszasüly Tegnapi ülésén döntött Szolnok megye Tanácsa arról, hogy a községifejlesztési versenyben a kisközsé­gek közül az első díjat — a vándorzászlót és 80 ezer forintot — a tiszasülyi községi tanácsnak adományoz­za. Méltán kerültek első helyre e Tisza menti köz­ség lakói a versengésben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom