Szolnok Megyei Néplap, 1967. május (18. évfolyam, 102-125. szám)
1967-05-06 / 105. szám
üj % Világ proletárjai, egyesüljetek! SZOLNOK HEjjYEI XVIII. évfolyam, 105. szám. Ara t SO fillér 1967. május 6„ szombat Folytatja munkáját a szakszervezetek XXI. kongresszusa Az első három napirendi pont vitája (Lapunk tegnapi számában a szakszervezeti kongresszus csütörtökön délelőtti eseményeiről adtunk tudósítást.) Gsütörtökön délután szólalt fel megyénk küldötte Mezősi József, az Alföldi Kőolajfúrási Üzem igazgatója. — Harmincezer szervezett olajipari dolgozó nevében és képviseletében köszöntöm a SZOT XXI. kong- reszusát — kezdte beszédét Mezősi József, majd így folytatta: — Jóllehet, a magyar kőolajbányászat több évtizedes múltra tekint vissza, jelentős iparággá csak a felszabadulás után fejlődött. 1945 előtt Magyarországon a kőolajkutatást egymástól elszigetelt kapitalista cégek végezték, ezeknek érdekei nem voltak azonosak a dolgozók érdekeivel. A rendszeres — az egész országra kiterjedő — szervezett szénhidrogén-kutatás az államosítás után valósult meg. Sikerek és nehézségek váltogatták egymást a magyar kőolajbányászat elmúlt húsz éves. mondhatni történelmi időszakában, de az iparág olyan reflektorfénybe még soha nem került, mint a IX. pártkongresszuson és az azt követő időszakban, Új korszak kezdődött napjainkban a magyar kőolaj- és gázipar területén. A pártkongreseszus indította el ezt azzal, hogy az energiahordozók között hangsúlyozottan foglalkozott a szénhidrogének jelentőségével A pártkongresszus határozata leszögezte, hogy 1970-ben az energiahordozókban a kőolaj és a földgáz részaránya együttesen érje el a 37—39 százalékot. — A harmadik ötéves terv célkitűzéseinek eléréséhez elengedhetetlen feltétel a hazai szénhidrogénbázis kiszélesítése. Az országos kőolaj- és gázipari tröszt"— felismerve a Nagy- Alföld, főleg a Dél-Alföld (Szeged, Duna—Tisza köze) kutatási területeinek jelentőségét — 1966-ban összevonta a fúróberendezéseket, hogy a feltárt mezőket mielőbb termelésre lehessen fogni. Mindazonáltal a szén- hidrogének kutatása és feltárása az elmúlt évben elsősorban az alföld kőolajfúrási üzemnek jelentette a legnagyobb feladatokat. — 1960 előtt ugyanis a kőolajtermelés bázisa lényegében a Dunántúlon volt, ebben az időben a Nagy- Alföld az ország kőolajtermelésének mindössze 1 százalékát szolgáltatta. 1960- tól a Nagy-Alföld „produktuma” fokozatosan emelkedett, 19o6-ra elérte a 20 százalékot Szakemberek számításai szerint az eredményesen haladó kutatások alapján 1970-ben az ország kőolajtermelése mintegy kétmillió tonna lesz. ennek körülbelül a fele az Alföldről adódik. — A földgáztermelésben is jelentős fellendülés várható az Alföldön: az idei kétmilliárd köbméterrel szemben 1970-ben mintegy három milliárd köbméter földgázt kap innen a népgazdaság. — A szegedi mező termelésbe állítása kiemelkedő munkasikere volt az alföldi kőolajfúrási üzemnek. Meg is lett a jutalma a dolgozók odaadó munkájának: lei tüntették az üzemet a Minisztertanács és a SZOT Vörös Vándorzászlaj ávaL — Arról beszélt ezután a felszólaló, hogy a harmadik ötéves terv időszakában a kormányzat — a gazdasági bizottság révén — jelentős beruházási összeggel, mintegy 3,2 milliárd forinttal biztosítja a kőolajiparban az eddigi kutatási eredmények hasznosítását, kamatoztatását a termelésben. Az előirányzott összeget 1974- ig kívánják felhasználni az iparág fejlesztésére. — Feladatai közé tartozik a harmadik ötéves tervnek az is, hogy a szénhidrogén- készleteket 50 százalékkal növeljük — mondta Mezősi József. — Jelentősebb mértékben kívánjuk kielégíteni a lakosság igényét a propán-bután gázfogyasztás tekintetében is, a termelést a jelen tervidőszak végéig mintegy 90 ezer tonnával növeljük. így lehetővé válik, hogy a meglevőkön kívül további 500 ezer háztartást el tudjunk látni palackos gázzal. Jelenthetem a kongresz- szusnak, hogy az országos Kőolaj és Gázipari Tröszt 1966-ban teljesítette kutatási, kőolaj és földgázte-me- lési, valamint kőolajfinomí- tási és beruházási tervét. Minden remény megvan tehát arra, hogy a következő esztendőkben Is eleget tudunk tenni a ránk háruló kötelezettségeknek. Beszéde következő részében a felszólaló az Alföldi Kőblajfúrási Üzem munkájával foglalkozott. — Ennek az alföldi üzemnek a magyar kőolajbányászatban egyre jelentősebb szerepe van és lesz. Bizonyítja ezt egyebek között az is, hogy az ország területén tavaly elvégzett fúrások méterszám szerinti 68 százalékát ez az üzemrész teljesítette Az általa végzett fúrások közül 23 ezer mélyfúrás volt — tehát olyan fúrás, amikor több mint háromezer méterre hatoltak be a föld gyomrába. Talán a laikusoknak sem igen kell magyarázni, hogy ezek a vállalkozások milyen magas fokú műszaki tervezést és szakmai hozzáértést igényeltek, tekintettel a vidék geológiai adottságaira. De, hogy a kutatás eredményes, gazdaságos volt, azt beszédesen érzékelteti egy adatpár: egy forint kutatási költség átlagosan tíz forint érékű szénhidrogén-készlettel gazdagította a népgazdaságot. — A Dél-Alfeldön egy 2200 méter mélységű kút fúrása átlagosan ötmillió forint költséggel jár. Jelentős összeg ez, de a ráfordítás mindenképpen kifizetődő. Ugyanis egy ilyen kútnak a termelésbe állítása három-négy hónap alatt „visszahozza*4 a pénzt, nem is beszélve az olaj „kíséretében” felszínre kerülő földgáz értékéről. Példával illusztrálta a kutatás eredményességét: a hajdúszoboszlói földgázmező termelésbe állítása 700 millió forintba került a népgazdaságnak — a beruházás összege másfél év alatt megtérült és a jelenlegi termelési szint (a „földrönt- genezésből” ítélve) legalább húsz évig biztosítható egyhuzamban. — Említésre méltó az alföldi eredmények mellett az is, hogy a zalai mezőn az egyik fontos nagymélységű fúrásban jelentős gázmennyiséget észleltek: akkora mennyiségről van szó, hogy ezzel sikerülhet a régebbi dunántúli mezők élettartamának további biztosítása. — A kőolajipar — a szénhidrogén-kutatás eredményességét tekintve — I960 óta többet produkált, mint a megelőző harminc esztendőben összesen. — Helytelen lenne azonban megfeledkezni arról az időszakról, amikor a kőolajipar a szénbányászat támogatását is igényelte és kapta a folyamatos szénhidrogén-kutatáshoz. Jelenleg a szocialista érdekazonosság a kölcsönös támogatást teszi kívánatossá. — Vitathatatlan, hogy a bányászat — az olajbányászat is — a legnehezebb munkaterületek közé tartozik Kiemelkedő teljesítményeket csak úgy lehet elérni, ha a dolgozók kollektívája egy emberként ösz- szefog, és ki-ki saját tevékenységi körében — legyen az akár munkapad, akár íróasztal, laboratórium vagy műhely — oda- adóan ellátja munkáját. Ehhez felettes szerveink — mondta Mezősi József — rresszemenő támogatást nyújtottak, a segítségre a jövőben is bizalommal* számítunk, — Az 1966. évű munka- aikerek elérésében oroszlánrész jutott a szocialista brigádoknak, amelyeknek tevékenysége egyre szélesebb körben gyűrűzik. A pártkongresszus tiszteletére kibontakozott munkaver- seny 92 brigád 1730 fúró és úgynevezett kútbefejező szakmunkás vállalt és teljesített tekintélyes feladatokat, meg is lett az eredmény — az Alföldi Kő- olajfúrási • Üzem túlteljesítette tervét. — Mikor az alföldi szervezett olajbányászok megválasztották a SZOT XXI kongresszusára küldöttnek megbíztak azzal, hogy tolmácsoljam köszönetüket azért a segítségért, amelve* a SZOT elnöksége adott élet- és munkakörülményeik. szociális és kulturális helyzetük javításához. — A közelmúltban tartott szakszervezeti válasz(Folytatás a 3., oldalon.) DOLGOZIK SZOLNOKON A POSTA ÜJ TELEX-KÖZPONTJA Huszonkétmillió forint értékű társadalmi munka A végrehajtó bizottság tagjai tetették a hivató i esküt A megyei tanács ülése Szolnok megye tanácsa tegnap délelőtt ülést tartott, amelyen í'odor Mihály, a megyei tanács vb elnöke koszuntötOi a megjelent tanácstagokat, az ország- gyűlési képviselőket és vendégeket. Majd javaslatot tett a tanácsülést levezető elnökre és az elnökség tagjaira. Váczi Sándor, a tanácsülés elnöke a napirendi pontok megtárgyalása előtt bejelentette, hogy a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa jóváhagyta a megválasztott végrehajtó bizottságot. Ezt követően a vb tagjai letették a hivatali esküt. EZutón került sor a tanácstagok írásos, valamint szóbeli interpellációira. A tanácsülés tudomásul vette Szolnok megye 1967. évi összesített és központi költségvetésének megállapítását, valamint a végrehajtó bizottság előterjesztését a költségvetés területi bontására vonatkozóan. Az első napirend vitájában szó esett arról, hogy az idei költségvetés végrehajtásának megvannak a feltételei. A pénzügyi állandó bizottság azt javasolta: törekedni kell a takarékos gazdálkodásra, a rendelkezésre álló anyagi javak észszerű felhasználására. Második napirendként értékelte a megye tanácsa az 1966. évi községfejlesztési versenyt. Megállapította, hogy a verseny serkentően hatott a tanácsok községpolitikai tevékenységére, hathatós eszköze volt a községfejlesztés gazdasági, műszaki. tömegmozgalmi eredményei elérésének. A versenyben résztvevő 77 tanács közül 28 telje-, sítette, illetve túlteljesítette a kiszabott feltételeket. Kiemelkedő a társadalmi munka értéke, amely egy összegben kifejezve 22 139 000 forint, 4 544 000 forinttal több az 1965. évinél. Tavaly megyei szinten az egy lakosra jutó társadalmi munka értéke 50 forint volt, amelyet 14 községi, 2 városi és 3 járási tanács túlteljesített. Nyolc községben ez az érték meghaladja a 100 forintot. Besenyszögön például 272.60, Tiszasülvön 243. ÍR, Tlszasason 126.09, Mezőtúron 83.95, a szolnoki járásban 67,96 és a kunszentmártoni járásban 65 forint az egy lakosra jutó társadalmi munka értéke. Szolnok megve felnőtt lakosságának 37 százaléka, számszerint több mint száztizennégvezer ember végzett társadalmi munkát A városok köziil első helvre Mezőtúr lerült. ezért a megyei tanács vándorzászlóval és 200 ezer forinttal jutalmazta. A nagyközségek közül Kenderes szerezte meg az első helyet, így a versenyzászló- mellé megkapja a 120 ezer forint jutalmat. A kisközségek között Tisza- süly bizonyult a legjobbnak a községfejlesztési versenyben. Jutalma versenyzászló és 80 ezer forint. A járások között a szolnoki érdemelte ki eredményével az első helyezettnek járó versenyzászlót és 200 ezer forintot. Említésre méltó, hogy a szolnoki járásban három község szintén ki válóan szerepelt, Jászla- dány második helyezésével versenyzászlót és 90 ezer forintot rjyert, Tiszasüly, mint már említettük versenyzászlót és 80 ezer forintot. Besenyszög pedig a zászló mellé 70 ezer forint jutalmat kapott. Elismerésben részesítette a megyei tanács a törökszentmiklósi és karcagi városi, valamint a kunhegye- si, öcsödi, csépal és tomaj- monostori községi tanácsot a tavalyi eredményes községfejlesztési munkájukért. A törökszentmiklósi járási tanácsot pedig a község- fejlesztési munka irányitáAmióta csak létezik ez a község, mindig gond volt itt a vízellátás. Paradoxon, de igaz: a Tisza közvetlen szomszédságában szomjaztak az emberek. Nem volt jó ivóvizük, egyetlen kút- juk a faluban mindössze 350 liter vizet adott percenként. Tavaly összefogott a falu. Vizműtársulatot alakítottak. Három és fél millióval megépült a vízmű. Van már elegendő ivóvizük. A költségből a községi tanács másfél milliót magára vállalt. Hat év alatt fizetik ki ezt a hitelt. Jelentős öszeg- gel segített a falubelieknek a megyei tanács és az Országos Vízügyi Főigazgatóság. A többi pénzt a lakosság adta és adja. Ám a pénz mellett a 204 ezer fosáért, a helyi tanácsoknak adott segítségéért. A társadalmi munkáért kitüntető jelvény és plakett adományozására vonatkozó javaslatot is elfogadta a tanácsülés. Eszerint a kitüntető jelvény arany fokozatát százharmincnyolcan, az ezüst fokozatot ketten, a bronz fokozatot pedig hárman kapják meg. A kitüntető plakett arany fokozatát hét, az ezüstöt tizenöt, a bronzot szintén tizenöt szervnek — üzemnek, tsz-nek, iskolának, stb. — adományozza a megyei tanács. A tanács és a végrehajtó bizottság második félévi munkatervének jóváhagyása után előterjesztések megvitatására és elfogadására került sor. Ennek keretében a megyei népi ellenőrzési bizottság általános elnökhelyettesévé választotta meg a megyei tanács dr. Lőrinczy Györgyöt, társadalmi elnökhelyettessé pedig Héber Imrét, a megyei népi ellenőrzési bizottság tagjává Wolf Ferencet. Dr. Lőrinczy György és Wolf Ferenc Szolnok Megye Tanácsa előtt letette az esküt. Az előterjesztések megvitatása és jóváhagyása után került sor az inter- pellációs kérdések megválaszolására. rintra tervezett társadalmi munka helyett 860 ezer forint értékűt dolgoztak. A vizmű terve is társadalmi munkában készült, s közös összefogással ásták a vezetékek helyét, hordták hz anyagot a falubeliek. Mindemellett befizették az. évi községfejlesztést is. Ezért valósulhatott meg a vízmű mellett száz folyóméter villanyhálózat, 300 ncgyzetméter járda építése. Ha a nagyarányú társadal- mi munkát és az évi Kö- FÁ-ra fordított összegeket összeadjuk (a vízmű értékét nem számítva), kiderül: tavaly másfélmillió forin tos községfejlesztés valósult meg Tiszasüiyön. Óriási pénz ez egy olyan kis faluban. V. V. Kisközségek között első Tiszasüly Tegnapi ülésén döntött Szolnok megye Tanácsa arról, hogy a községifejlesztési versenyben a kisközségek közül az első díjat — a vándorzászlót és 80 ezer forintot — a tiszasülyi községi tanácsnak adományozza. Méltán kerültek első helyre e Tisza menti község lakói a versengésben.
