Szolnok Megyei Néplap, 1967. május (18. évfolyam, 102-125. szám)

1967-05-30 / 125. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek 1 SZOLNOK KgQ¥B 17 MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYE» TANÁCS LAPJA XVim. évfolyam, 125. szám. Ara SO fillér 1967. május 30., kedd. A Buda esti Nem­zetközi Vásár 34 külföldi ország és hazánk szakem­bereinek, kereskedőineK adott randevút. A vásár 11 munkanapja minden szem­pontból eredményes volt. Noha az üzleti világ álta­lában a precíz kalkuláció es számvetés híve. ezúttal azonban senki nem készít szabályos mérleget a bevé­telekről és a kiadásokról. A vásár megannyi költsége a lövő fejlődését, piaci kap­csolatait hivatott megala­pozni s így nem, alkalmaz­ható a hagyományos ket­tős könyvvitel. A megkötött üzletek is keveset monda­nak. forintban, rubelben vagy dollárban nehéz szám­szerűsíteni azokat az ered­ményeket. amelyek a vásár műszaki, gazdasági, keres­kedelmi tapasztalatainak hasznosításából, az üzleti és személyes kapcsolatok elmélyítéséből a jövőben származhatnak. Az idei BNV különösen nagy segítséget nyújtott a gazdasági reform végrehaj­tására készülő vállalataink­nak. Mint ismeretes, a la­kosság a népgazdaság a külkereskedelem szükségle­teiről, az igények alakulá­sáról a jövőben a vállala­tok nem a lebontott köz­ponti tervekből értesülnek, hanem főként a piac révén szereznek tudomást. És ugyancsak a piac hatékony anyagi konzekvenciákkal minősíti is majd a terme­lő és az értékesítő szervek munkáját. A piac. ez a komplex közgazdasági fo­galom, a maga sokszínűsé­gével szinte plasztikus mó­don körvonalazódott a vá­sárom. A jelen és a jövő az igények és a lehetősé­gek, a választék és a mű­szaki színvonal egyaránt tö­mör megfogalmazást nyert a hazai s a külföldi kiállí­tások gazdag anyagában, így a vállalatok tájékozód­hattak a kereslet és a kí­nálat. a világszínvonal ala­kulásáról, a hazai és a kül­földi versenytársak helyze­téről. ápolhatták, — fej­leszthették üzleti kapcsola­taikat. közvélemény kuta­tást végezhettek és igy tovább. A rálla'a'oh nagy része élt is ezzel a lehető­séggel s lelkiismeretesen, legjobb tudása szerint, ké­szült a vásárra, jövő hírne­vének öregbítésével. ta­pasztalatok gyűjtésével hasznosította a 11 kiállítási s köztük elsősorban a szak­mai napokat. A javuló in­formáció- és tájékoztató szolgálat a fokozódó gyárt- mánypropaganda jellemezt^ ezt a legszembetűnőbben. Emelkedett a reklámok. a hirdetések, a prospektusok száma és színvonala. A ter­melő vállalatok neve álta­lában a forgalmazó szerv, a külföldi indexek és bel­kereskedelmi vállalatok ha­gyományos cégjelzése elé került. Mindez párosulva az ízléses rendezéssel, a mo­dem kiállítási technikával méltó keretet teremtett népgazdaságunk legnagyobb árubemutatójának s egy­ben hangulatot és kedvet (s ébresztett a látogatóban • termékek tanulmányo­zására, rangsorolására és a későbbi megvásárlására. Sokféle ötlettel, vállalati kezdeményezéssel találkoz­hatunk. Közülük leglénye­gesebb: növekedett a kor­szerű, formára, színezésre, csomagolásra is tetszetős termékek aránya. Még a jólértesült szakmai köröket is meglepte némely válla­latunk impozáns felvonulá­sa. Igen élénk verseny ala­kult ki a vállalatok kö­zött. a különböző vásári di­jat nyert kiállítási tárgyak általában magas színvona­lat képviselnek a maguk kategóriáiban. A verseny, az újra törekvés természetes velejárója a sok újdonság és az, hogy a kiállított tárgy megelőzi a gyártás- bavételt. Ez nem is baj. hi­szen a vásár a holnap nyel­vén szól a mához. A fo­gyasztóközönség elsősorban nem arra kíváncsi, amit már az üzletekben is lát­hat; s a vállalatok pedig új elképzeléseiket, a' jövő ki­látásait akarják a nyilvá­nos árubemutatókon ellen­őrizni, kedvezőbbé tenni. Helyes lenne viszont, ha a kiállítók a terméket ismer­tető táblákon minden eset­ben feltüntetnék a gyártás előrelátható időpontját, mert a régi. rossz tapasz­talatok alapján úgy tűnik; a szóbeli információk nem mindig megalapozottak, s a kiállítóra nézve csekély kötelező erővel bírnak. I**en sok műszaki­gazdasági vezető tartózko­dott rendszeresen a válla­lati standokon, a tárgyaló- boxokban. Részt vettek az üzleti megbeszéléseken, tá­jékoztatták az érdeklődő­ket. figyelték a szakembe­rek és a látogatók hozzá­értő megjegyzéseit fel­keresték szállítóikat, vásárlóikat. Ezek a vizi­tek a szokásos udvariassá­gi formáikon túl. hasznos ■eszmecserék fórumaivá vál­tak. A mostanában oly gyakran emlegetett piacku­tatásra nyílt közvetlenül lehetőség. A kereskedelmi szervek és maguk a fo­gyasztók elmondhatták vé­leményüket arról, hogy me­lyik terméket vásárolnál; szívesen, milyen speciális igények kielégítését váriák a jövőben. A műszaki fej­lesztők, a modell tervezők bátorítást és ötleteket kap­tak további munkájukhoz. Különösen a könnyűipari termelő és kereskedelmi vállalatok tevékenykedtek igen aktívan a vásáron, ahogy a szakemberek meg­fogalmazták: felfedezték a hazai textil-, konfekció- es bútorpiacot. Ez már biztos jele az új. egészséges köz- gazdasági „klíma” kialakí - fásának. A BIS Vmlt is bebizo­nyosodott, hogy a vállalati gazdálkodás fontos része a piaci tevékenység, de ez csak a termeléssel és a fej­lesztéssel szoros kölcsönha­tásban lehet igazán ered­ményes. Jól eladni csupán a kiváló minőségű, magas műszaki színvonalú termé­keket lehet. Ennek hiányá­ban a legügyesebb keres­kedő sem jut messzire. Ha a vásárt az új mecha­nizmus ipari főpróbájának tekintjük, akkor kétségte­len sikere láttán jogos bi­zakodással nézhetünk a premier eié is <k. J-) „Barátságunk halójának vitorláját fújják mindig jó szelek“ \ Hta: Egy kis jövőbelátás Munkásgyűlés a martfűi Tisza Cipőgyárban dP A vasárnap sportja fP Johannes Undusk, as észt delegáció vezetője. A delegáció tagjait elő­ször Kiss Lajos, a cipőgyár vezérigazgatója tájékoztat­ta az üzem munkájáról. így többek között elmondta, hogy a gyárnak csaknem hatezer munkása van, fér­fi, női, gyermek cipőket készítenek, évente mintegy nyolcmillió párat, fezólt ar­ról is, hogy itt Martfűn szakközépiskolában és ci­pőipari technikumban ta­nulnak a fiatalok, majd meghívta a vendégeket üzemlátogatásra. A gyárban az egyik mű­helyben több mint ezer ember várta az üzembe ér­kezett észt vendégeket. — Munkásgyűlésen találkoztak először a cipőgyári munká­sokkal Johannes Undusk, a t&llinni városi tanács vb elnöke, a delegáció vezető­je, Nikolaj Johanson, Mi­hail Gorlac, Urve Elymi és Walter Nugis, a delegáció tagjai. Márton József, az üzemi pártbizottság titkára kö­szöntötte a megjelenteket, majd Nádas József tartott ünnepi beszédet. Szólt ar­ról, hogy őszinte baráti, testvéri kapcsolat alakult ki Tallinn város és Szolnok megye között Beszédének további ré­szében részletesen szólt a magyar nép és a szovjet nép barátságáról, gazdasá­gi, politikai, kulturális kap­csolatairól, majd beszédét a következőkkel fejezte be: — Emlékezzenek vissza szeretettel az együtt töltött órákra, legyenek továbbra is ápolói, gondozói népeink barátságának. — Beszédét régi észt tengerészköszön­téssel fejezte be: „Barátsá­gunk hajójának vitorláját fújják mindig jó szelek!” Válaszképpen Johannes Undusk köszönte meg a baráti fogadtatást, majd át­adta a tallinni városi párt- bizottság, a városi tanács és a Szovjet-Magyar Baráti Társaság észt tagozatának üdvözletét. Elmondta, hatodik napja vannak a megyében, ez idő alatt részletes tájékoz­tatást kaptak a Szolnok megyei emberek életéről, munkájáról, s meggyőződ­tek arról, hogy a magyar nép dolgos, munkaszerető. Felszólalt a mimkásgyű- lésen Walter Nugis, a Korn- munár Cipőgyár igazgatója is. Köszönetét mondott a gyár kollektívájának azért, hogy ez a martfűi üzem tette meg az első lépéseket a két cipőgyár közötti együttműködésre. Amikor szólt az üzemek munkájáról, elmondta, hogy gyáruk születésének idejét a XVII századra teszik, mi­vel Tallinnban akkor kezd­tek foglalkozni bőrkikészí­téssel. Ma több mint 42C0 munkásuk van, naponta 17 000 pár cipőt gyártanak. — Beszéde végén kedves ajándékot nyújtott át a martfűieknek; egy észt mo­kaszint és egy albumot. A vendégek ezt követően üzemlátogatásra indultak, majd baráti eszmecserét folytattak a gyár vezetői­vel. A delegáció a délutáni órákban a mezőhéki Tán­csics Tsz-be utazott, ahol szíves szóval Csótó István, a szövetkezet elnöke, vala­mint a közös gazdaság párt­titkára és KISZ-titikára fo­gadta. Megteld ti tették a gazdaság központi üzem­egységét, majd baráti be­szélgetést folytattak a szö­vetkezeti gazdákkal. V. V. Az öl ős előlegez­hető Á KISZ KB vörös zászlója Besenyszögön Mintegy hatszáz piros és kéknyakkendős kisdiák so­rakozott fel vasárnap dél­előtt IC órakor Besenyszö­gön az Erzsébet kert zöld füvén, hogy a szép környe­zetben átvegye közös mun. kájának jutalmát, a KISZ Központi Bizottsága vörös selyemzásziaját, Már az ünnepséget meg­előzően az iskola udvarán is kedves jelenet tanúi le­hettek a résztvevők, »szü­lői munkaközösség a nem­zetközi gyermeknap alkal­mából csokoládéval ked­veskedett minden gyerek­nek. Innen vonultak át raj- és őrsi zászlóik alatt a 2854. sz. Mező Imre úttörő, csapat tagjai és vezetői az Erzsébet kertbe, az ünnep­ség színhelyére. A rajvezetők jelentésté­tele után feszes vigyázz- ban fogadta a közönség és az úttörőcsapat a csapat- zászló bevonulását. Kakuk József iskolaigazgató kö­szöntötte a megjelenteket. Rövid kultúrműsor után Tóth Antal csapatvezető osztotta ki a jutalmakat, az iskola kiváló eredményt elért őrseinek és a közössé­gi munkában kitűnt úttörő pajtásoknak. Tizenkét aka­dályt kellett legyőznie an­nak az őrsnek, amelyik a Vörös zászló hőseinek út­ján mozgalom feladatait sikerrel akarta teljesíteni. A különböző részakciók so­rán kiállításokat rendez­tek az őrsök, tablókat, fel­jegyzéseket készítettek, ki mit tud?-ot, hangversenyt, karnevált rendeztek, Iro­dalmi pályázaton vettek részt. Az első helyezett az iskola Gyöngyvirág őrse lett. Rajtuk kívül szinte mindenki kapott kisebb- nagyobb jutalmat, hiszen éppen az úttörőcsapat egé­szének példamutató, nagy­szerű kollektív helytállása eredményezte, hogy a KISZ Központi Bizottsága me­gyénkben éppen őket tün­tette ki a szép jelképpel, a vörös selyemzászlóval. A zászlót Szabó László, az Országos Úttörő Elnök­ség tagja néhány kedves szó kíséretében adta át a KISZ KB nevében. Elmon­dotta, hogy a kitüntetés nemcsak a jó munka érté­kelése, de egyben követe­lés is. Még jobban, még többet, még lelkesebben, erre kötelez a zászló. Az ünnepség hivatalos része a kisdobos és úttörő­rajok elvonulásával véeot ért, de délután kultúrmű­sorral, tornabemutatóval, vidám játékokkal folytató­dott. — ht — Szabó László átadja a KISZ KR vörös selycmzász!^ ját a Mező Imre úttörőcsapatnak Tegnap délben a megyénkben tartózkodó észt de­legáció Bereczki hajósnak, a megyei pártbizottság osz­tályvezetőjének és Nyíri Bélának, a megyei tanács vb elnökhelyettesének kíséretében Martfűre látogatott A vendégeket Nádas József, a járási pártbizottság első titkára, Bereczki László, a járási vb elnöke, Kiss Lajos, a Tisza Cipőgyár vezérigazgatója, valamint az üzem több más vezetője fogadta. Sf keres főpróba

Next

/
Oldalképek
Tartalom