Szolnok Megyei Néplap, 1967. május (18. évfolyam, 102-125. szám)
1967-05-28 / 124. szám
1MÍ. május 28. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP s iMaiitiMiMinniuuuuiiiiuKauiitiMiititiitwiiliuuiiilou Önkéntesség, óh!- A mezőtúri földművesszövetkezeti vadász- társaság intézőbizottsága körlevelet küldött minden vadósztársa címére értesítvén őket, hogy a fácán-telep melletti kukorica vetésüket az ő segítségükkel kívánják megkapálni a mai szép napon,, május 28-án. Kérik tehát, hogy a társaság minden tagja „.. .érezze kötelességének a társadalmi munkában való részvételt és reggel 7 órakor a kapával való megjelenést.” Néhány sor után pedig így folytatódik a szívélyes meghívás: Ez nem kötelezfó, de amennyiben mégis akadna olyan vadásztárs, aki nem megy el a kapás találkozóra, „az már jobb, ha az új vadászati évben önként elhagyja társaságunkat és átadja helyét olyannak, aki becsülettel helytáll”. Tessék neked önkéntesség és társadalmi munka! — mondhatnák a vadásztársaság tagjai- De nem szólnak, mert kapanyéllel az ilyen baklövésekért nem lehet sportszerűen visszalőni. (B) Egészségügyi vetélkedő az űttörőházban A napokban a szolnoki úttörőházban egészségügyi ismeretekből vizsgáztak a szolnoki járási ifjúsági vö- föskeresztesek. Tizenhét iskola háziversenyének nyer- . lesei négytagú csapatokban versengtek az elsőségért A vetélkedő elméleti és gyakorlati részből állt, szerepelt benne a Vöröskereszt feladata éppen úgy, mint sebkötözés, elsősegélynyújtás. A kis úttörők nagyszerű felkészültségről tettek tanúságot. A vetélkedő nyertese az újszászi Kossuth általános iskola, második holtversenyben Tisza- földvár—Öszöllő és Tisza- süly. Az első öthelyezett jutalomban részesült, az ünnepi ebédet győztesek és vesztesek egyaránt vidáman és jó étvággyal fogyasztották eh Kettőn áll a vásár Pedagógus- szállás épül Mintegy két évvel ezelőtt lapunk vezércikkben foglalkozott az albérletben élő szolnoki értelmiségi fiatalok helyzetével és felvetette azt az ötletet, hogy a munkás- szálló mintájára az értelmiség sajátos igényeinek megfelelő módosítással otthont kellene teremteni a fiatal értelmiségiek, elsősorban a pedagógusok számára Abban az időben különböző anyagi és tervezési problémák miatt a különben érdeklődést keltett elgondolás megvalósítását nem lehetett napirendre tűzni. Annál nagyobb örömmel vettük tudomásul: a legutóbbi városi tanácsülés ötven személyes pedagógusszállás építését határozta el. Az idén az építkezés területét biztosítják, jövőre kezdik építeni, 1%9-ben költözhetnek be a legelső lakók. ötven hely talán nem is olyan sok. Marad még jó- néhány pedagógus, fiatal mérnök, orvos, gyógyszerész albérletben. De ez az első lépés, s ha beválik az új létesítmény, bizonyára követi a többi. — ht — A kereskedelem és a helyiipar „haragszom rád" játéka Gyakori panasz, hogy a ruházati boltokban nem kapja meg a vevő azt, amit szeretne. Hiányos a választék. Különösen gyermekruházati cikkekből szegényes a kínálat, a méret és az árskála sem megfelelő. Naponként szóvéteszik ezt a vásárlók az üzletekben, megírják lapunknak. E jogos panaszok késztettek bennünket arra, hogy a kereskedelem vezetőivel, dolgozóival, néhány kisipari szövetkezet elnökével beszélgessünk a hiánycikkek okáról, az áruellátás javításának lehetőségéről. Enyhe túlzással úgy foglalhatnánk össze a beszélgetés során elmondottakat: ha a nagyipar monopol helyzete megszűnik, több, választékosabb lesz az áru. E kijelentésben van igazság. Jelenleg az ipar irányítja a keresletet, s nem fordítva. A kereskedelem fut az áru után s úgy ahogy igyekszik kielégíteni az igényt. A gyár viszont azt készít, ami neki hasznos, akkor szállít és annyit, amikor és amennyit akar. Hiába a kötbér szigorítások, a kereskedelem állandó reklamációja. Persze nem mindig lesz ez így. Amikor majd az ipar eredményessége a piac által elismert, az értékesített áru mennyiségétől függ, a gyár is azt készít amit el tud adni, amit kér a kereskedelem, amit keres a lakosság. Ásóval, kapával Szolnokon a városi tanács művelődésügyi osztálya számbavette azokat a munkálatokat. amelyeket részben a tanulók politechnikai oktatása keretében, részben a szülői munkaközösségek segítségével kíván elvégeztetni az iskol ákban. vagy azok közvetlen környezetében. E szerint az Abonyi úti. a Thököly úti. a Délibáb úti és az Újvárosi iskolákban a szülői munkaközösségek tagjai a belső javításokban működnek közre, összesen 51 600 forint értékben. A gyerekek elsősorban a parkosításban segédkeznek. Ilyen parkosítást terveznék a többi között a Fiumei úti iskolánál. a Rózsa utcai óvodánál, a nyári napközi otthonos táborban. Szentéi üqif Ha valaki a délutáni órákban végigmegy az állomási autó- buszmegálló előtt Szolnokon, kissé elképed. Vastagon hever a padok előtt a tőkmag- és napraforgómaghéj, összegyűrt zacskók, papírszalvéták, eldobott jegyek virítanak amerre a szem ellát. Az állomás peronja sem különb. Pedig mindenütt takarítanak, portások, takarítóasszonyok söprik a környéket, ám teljesen hiábavaló munkájuk. Az ok kettős: egy tökmag- árus, aki az állomás előtt engedély nélkül árulja a tökmagot. Továbbá azok a kultúrálatlan emberek — vigyázat sokan vannak! — akik boldogok, ha a megrágott magot egy darab papír vagy zacskó helyett nagy ívben a járdára köphetik. Orvosság: heti egy-két alkalommal az állomás környékén helyszíni bírságolás, fizessenek a szemetelőkt — ht — Fél érén múlott az élete Ritka szerencsés autóstop az országúton A KUNHEGYESI Vörös Október Tsz fogatosai voltak Szaszkó Mihály és Szász János. Az utóbbi férfit izgága, kötekedő természetűnek ismerték a községben, aki válogatás nélküli szavakat mondott nem egyszer munkatársaira. Május 23-án a koradélutáni órákban mindketten bent voltak a községben, ahonnan a fuvart befejezve, kimentek a Geszti tanyára. Szaszkó éppen kifogta a lovakat, amikor egy ismerőse mellé lépett és megkérdezte, hogy nem látta-e a feleségét a gyapjú átvevő helyen. Beszélgetésükbe kapcsolódott be Szász, aki önérzetet sértő szavakkal illette Szaszkót és azt mondta a kérdezősködőnek, hogy éppen Saszkótól érdeklődik? Majd mint aki jól végété dolgát, bement az istállóba, ahol az almot tengette egy vasvillával. Ide lépett be az őt követó Szaszkó, aki nyugodt hangon kérdezte: „Miért beszél így velem, Jancsi bácsi?” — Eredj ki, mert menten agyonszúrlak! — volt a válasz. Szaszkó szó nélkül kiment az istállóból, felvette az ajtó mellé támasztott vasvilláját, majd mikor Szász János kilépett az ajtón, nyakba szúrta. Szász odakapott torkához, de nem érzett különös fájdalmat. Sőt, felment az irodába, ahol még egy pohár vizet is ivott. Az érdeklődőknek elmondta, hogy Szaszkó val veszekedett, akinek majd meggyűlik a baja, mert most bemegy az orvoshoz látleletet vetetni. így is cselekedett. Egyik ismerősével felültek a kerékpárjukra, de alig haladtak 500—600 métert, Szász János elvágódott. Az őt kísérő ismerős rettenetesen megijedt, mert Szász arca a légzési elégtelenségek miatt kékült-zöldült, torka és feje annyira bedagadt, hogy végül már nem is látott. A kétségbeesett barát ekkor egy személyautót pillantott meg, amely feléjük közeledett. Szász János óriási szerencséjére dr. Mészáros tüdőspecialista ült benne családjával. Az orvos azonnal beavatkozott, kocsijával a kunhegyes! mentőkhöz vitte az életveszélyesen megsérült Szászt, majd innen a szolnoki tüdőkórházba szállították. Az orvosok véleménye szerint, ha egy fél órát késnek, akkor a férfi már meghalt volnaA RENDŐRSÉG Szaszkó Mihályt emberölés kísérletének bűntette miatt előzetes letartóztatásba helyezte, és átadja az ügyészségnek. T. L. FELVESZÜNK: fizikai _ munkaerőt gépkocsiki- j sérőnele és rakodónak azonnali belépéssel. Jelentkezés: szolnoki MÉK kirendeltség Szolnok, Téglagyár u. 11. A szapárfalui szociális otthon új nővérszállóját még ebben a hónapban átadja az Épszer. A Tiszamenti „Szebb Elet” eü. fertőtlenítő részlege vállal PATKANYIRTAST, EGÉRITAST, ROVARIRTÁST garanciával. Rendszeres megrendelés esetén az állami árakból 20—40% árengedményt adunk. Érdeklődni lehet: a tsz központjában Csataszög, telefon: 2. Uj Warsava személygépkocsit GAZ —69-re elcserélnénk Damjanich Tsz Szolnok. Ma még ez nem így van és igaz. hogy a gyárak, olykor még a helyiipar monopol helyzete is rossz értelemben befolyásolja az ellátást. Viszont túlságosan egyoldalú és hibás lenne azt állítani, hogy csak az ipar felelős a hiánycikkekért. Példák egész sorát lehetne leírni, amikor a kereskedelem kényelmeske- ^ dése okoz bosszúságot. Ilyen volt a gyermek térdzokni esete is. Az ipar gyártott, a nagykereskedelmi vállalatnál volt raktáron, a szolnoki boltokban viszont közölték: nincsen. S ilyen eset más cikkéi, más alkalommal is előfordult. A kereskedelemben dolgozók, s elsősorban a boltvezetők felelőssége különben egyéb vonatkozásban is napirendre került Nem mindig élnek az árubeszerzési kötöttségek megszüntetéséből adódó lehetőségekkel, nem keresik eléggé, hol vehetnek árut. Az ilyen boltvezetők előszeretettel hivatkoznak az új mechanizmusra; majd 1968. január elseje után — mondják. De miért kell megvárni 1968. január elsejét, amikor a helyiipar már ma is képes betömni néhány olyan rést, amelyet a hiánycikkek okoznak. Az olyan cikkek előállítására, amelyeket a nagyipar nem vállalhat, a kereskedelemnek a helyiipart — a tanácsit és szövetkezetit — kellene ösztönöznie. Ez persze feltételezi a jó kapcsolatot. — Sajnos ez hiányzik megyénkben. Úgy fogalmazták meg a beszélgetés során a kereskede- ’ cm és a helyiipar képviselői, hogy úgynevezett „haragszom rád”-ot játszanak a lakosság rovására. Miből adódik ez az „ellenségeskedés”? A kereskedelem minőségi ellenőrei mereven ragaszkodnak a szabványhoz. — Ha egy öltöny belső zsebe fél centiméterrel eltér a szabványtól — feljebb vagy lejjebb van — minőségi kötbér fizetésére kötelezik a ktsz-t. A ktsz persze nem szívesen fizet, de mivel a szerződés köti, így kénytelen. De csak egyszer, mert több olyan kisipari szövetkezetünk van, ahol egyszerűen kijelentik, hogy azzal a megrendelővel. aki kötbérez, legközelebb nem kötnek szerződést, inkább más megyében kínálják áruikat. A minőségi kötbérezés az oka a megyei kereskedelmi vállalatok, szövetkezetek . és a helyiipar közötti „ellenségeskedésnek”. Ennek megszüntetésében kellene közös nevézőre jutni. Hogyan? Nézzük meg egy kicsit közelebbről: jogos-e az említett „zsebes” példa esetében a minőségi kötbérezés? Ha a minőség meghatározásának leegyszerűsített megfogalmazását vesszük figyelembe, akkor nem. Általánosan elfogadott ugyanis, hogy a termék akkor jóminőségű, ha az rendeltetésszerűen használható. Márpedig egy zakó belső zsebének az említett félcentiméteres eltérése miatt nem veszít használhatóságából. Vagyis jóminőségű. Ilyen esetben a ktsz-ek védve érdekeiket, szívesen hangoztatják ezt. Igen ám, de a minőség fogalmával más is összefügg. Az ár, a szépség, az élettartam, a korszerűség, a miniatürizálás, a formatervezés és a szabvány. Ha ezeket is figyelembe vesz- szük, akkor az ellenőröknek van igazuk. Nem akarunk a döntőbíró szerepében tetszelegni, de ezekkel a vitákkal kapcsolatosan lenne egy megjegyzésünk: a ktsz-ek ne egyszerűsítsék le a minőség fogalmát, viszont a példában szereplő hiba miatt — különösen, ha az egyedi eset — ne kötbérez- zen a kereskedelem. Kettőjük vitája miatt ugyanis mindig a harmadik, a vásárló jár rosszul. Elhangzott a beszélgetés közben olyan kijelentés is, hogy a helyiipar, s elsősorban a ktsz-ek korszerűtlen üzemelési viszonyok között termelnek, nem képesek kielégíteni az igényt, árutermelésük nem számottevő. Ezzel a meghatározással nem értünk egyet Az igaz, hogy a ktsz- ek és még a tanácsi ipar sem a legkorszerűbb viszonyok között termelnek. Köztudott viszont az is, hogy megyénk ktsz-el az Idén több mint 40 millió forint értékű árút szállítanak exportra,. Csak cipőexportjuk megközelíti a százezer párat összehasonlítási alapul jegyezzük meg, ez több mint a nagykereskedelmi vállalatnak egész évre visszaigazolt mennyisége. Korszerűtlen körülmények között ilyen feladatoknak nem tudnának eleget tenni a ktsz-ek. Vagyis az általuk előállított termékek is lényegesen befolyásolnák az áruválasztékot. Másutt van tehát a hiba: a rossz kapcsolatban. a hiányos piackutatásban. S nemcsak a kereskedelem részéről, hanem a ktsz-ekéről is. Kölcsönösen kellene egymást keresniök. A termelőnek ajánlani, a kereskedelemnek felkutatni az árut — ez lenne a feladatuk. Kettőn áll a vásár. S ez esetben a harmadik, a lakosság látná hasznát egyezségüknek. A kerekasztal beszélgetés tanulságaként érdemes még megemlíteni több olyan hasznos javaslatot, amelyhez nem szükséges megvárni az új gazdasági mechanizmus bevezetését. Egy kis rugalmassággal, a kereskedői szemlélet megváltoztatásával máris jobban ki lehetne elégíteni az igényeket. Például egy megyén belüli börzének életrehlvásával. Itt a kereskedelem előadhatná a kívánságait, a termelő közölné, mit tudna ezekből kielégíteni. Egyenrangú partnerként tárgyalnának és megegyezésüknek néhány hiánycikk megszűnése, választékban gazdagabb áru lenne az eredménye Érdemes lenne felülvizsgálni a bedolgozó rendszer bővítésének lehetőségeit is, amellyel a ktsz-ek termelése is növekedhetne. A több mint négy órás beszélgetés valamennyi tanulságát természetesen egy cikk keretében megírni nem lehet, nem is volt célunk. Több, választékosabb árut sem reméltünk. Legalábbis azonnal nem Azt viszont reméljük, hogy a példákon okulva sikerül enyhíteni mai gondjainkon. Majnái József
