Szolnok Megyei Néplap, 1967. május (18. évfolyam, 102-125. szám)
1967-05-27 / 123. szám
í Uág proletárjai} egyesüljetek! SZOLHOK HEGYEI | A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVIII évfolyam, 133, szám, Ara 50 fillér 1967. májas 27., szombatA tanácsok nagyobb önállósága Az önállóság, mint köz- gazdasági fogalom terjedt el az utóbbi esztendőkben, nyilvánvaló összefüggésben a gazdaságirányítás reformjának előkészületeivel. — Szakkörökben, de a széles közvéleményben is jólis- mert ma már a refomnak az az elvi alapvonása, hogy erőteljesen bővül a vállalatok döntési köre. Nem ennyire köztudomású, hogy az önállóság kiterjesztése a helyi államhatalmi szervekre, a tanácsokra is vonatkozik. Érdemes erről szólva mindenekelőtt a változások elvi hátterére utalni. A reform kidogozásának egész, folyamatában nyilvánvaló volt, s ez* valamennyi erről szóló dokumentum hangsúlyozza, hogy a gazdaságirányítás korszerűsítése korántsem képzelhető el csupán szűkén értelmezett gazdasági közegben, tehát az ország társadalmi viszonyainak fejlődésétől elszigetelten. Ellenkezőleg: a gazdaságirányítás reformjának egyszerre feltétele és kedvező eredménye — o demokratizmus erősödése: általánosságban szólva: a közösség ügyeinek tényleges intézésébe és ellenőrzésébe mind szélesebb tömegek kapcsolódhatnak be. A tanácsok államigazgatási, gazdálkodó és egyszersmind tömegszeweze- tek. S ha a két előbbi funkció — az igazgatás és a gazdálkodás — döntési határvonalai szélesebbre tágulnak, márpedig a reform éppen ezt irányozza elő, ennek tényleges megvalósítása nem képzelhető el másként csak úgy, ha az adott közigazgatási körzet lakossága a számára valóban nagyhorderejű, életkörülményeit, munkáját közvetlenül befolyásoló döntésekben közvetlenül részt vess. Nyilvánvalóan aligha ösztönzi a tömegeket közvetlen részvételre a helyi ügyek Irányításában és ellenőrzésében az a fajta „munka- megosztás”, hogy a tanácsok összegezik területük igényeit, de az anyagi eszközök felhasználását túlnyomórészt már nem ők, hanem a „felső szerv” dönti el. Ha viszont a tanács a szó legteljesebb értelmében gazdálkodhat — beleértve természetesen az anyagiak célszerű felhasználásának eldöntését is —. akkor a helyzet alapjaiban változik, mert hiszen íly- módon a lakosság közreműködése sem korlátozódik csupán véleménynyilvánításra. A reform konkrét megvalósításának látószögéből nézve — még egész sor kérdés maradt nyitva. Természetes pélHául, hogy a tanács területén működő állami iparvállalat, a korábbinál önállóbban dönt majd anyagi javaink fel- használásáról — miként növekedhet tehát ezen a síkon a tanácsi hatáskör? Továbbá: milyen szerep jut az ezután is érvényes: sőt sokkal jelentőségteíjesebbé váló központi terveknek illetve az ehhez kapcsolódó központi anyagi forrásoknak? A gazdaságirányításban csakúgy mint az élet minden területén aligha vezet eredményre a dialektika olyan jellegű mellőzése, — amely a folyamatokat csakis „vagv-vagy” elhatárolásban képes elképzelni. Ami u lotet eiaőlote t említett tényezőt illeti: noha az állami vállalat önállósága bővül, egyszersmind azt is tervezik, hogy úgynevezett kommunális adó formájában a vállalatnak is hozzá kell járulnia a terület fenntartási és fejlesztési költségeihez. A tanács pedig — amely fejlesztési céljainak megfelelően szabályozhatja ennek az adónak a kulcsát, s ezzel „olcsóvá” vagy „drágává” teheti az ipari üzem működését, másrészt: dönthet az adó felhasználásáról — ténylegesen gazdálkodó stílusban folytathatja munkáját A központi tervek és anyagi források finanszírozzák továbbra is azokat a kiemelkedő jelentőségű beruházásokat, — amelyek egy-egy táj gazdasági arculatát, vagy egy-egy iparág teljes horizontját alakítják — ilyenek az új utak, vasútvonalak, nagyüzemek, esetleg egy-egy vidék teljes kommunális hálózatának korszerűsítése, stb. Természetes, hogy ezek a döntések nem kerülhetnek helyi hatáskörbe, hiszen itt országos összefüggéseket kell Ismerni, szükségszerűen felülemelkedve a lokálpatriotizmus határain. Ezen túl azonban, a jelenleginél sokkal nagyobb összegekkel — és nem csupán szélesebb hatáskörben — gazdálkodhat majd a tanács, ami azért is ésszerű, mert így a helyi körülmények legjobb ismeretében születhet a döntés: mire költsék ezt a pénzt. Talán nem árt mindehhez azt is hozzátenni, hogy már nemcsak elvi körvonalak ezek, hanem részben idei valóság. A népgazdaság más területeihez hasonlóan, a tanácsi gazdálkodás irányításában is jelentős változásoknak lehetünk tanúi idén, s bár ezek csupán kezdeti lépések, ám — a reformhoz vezető lépések: Idén a tanácsok gazdálkodnak az állami költségvetési összegnek mintegy az ötödével. A harmadik ötéves terv időszakában összesein 35 milliárd forint a tanácsok rendelkezésére álló összeg. A pénz mennyiségénél is jelentő- ségteljesebb az a változás ahogyan ezt a pénzt most már felhasználhatják, ön- magábanvéve talán az is jelez egyetmást, hogy számottevően mérséklődött a tanácsi gazdálkodást meghatározó, úgynevezett kötelező mutatók száma: két esztendeje még 76, a múlt évben 39 ilyen mutató szorította szűk határok közé a helyi jogkört — idént 13-ra csökkent a mutatók száma. Igaz, ez sem kevés. éppenséggel 13 mutatószámmal is jócskán korlátozható a gazdálkodás önállósága. Az idei, bővülő önállósághoz tartoznak továbbá azok az Intézkedések is, amelyek módosították a helyi, kommunális beruházások értékhatárát — magyarán: a korábbinál nagyobb összegek esetén kell „felső” jóváhagyás, méghozzá 5-ről 30 millióra nőtt ez a határ. Helyileg dönthetnek a költségvetés átcsoportosításáról is, s nemkevésbé jelentős, hogy a megyék, a megyei jogú városok és a főváros tanácsait felhatalmazták a munkaerőgazdálkodás helyi feladatainak meghatározására. T, A. Tanácselnökök értekezlete a Parlamentben A fővárosi, megyei és megyei jogú városi tanácsok végrehajtó bizottságának elnökei pénteken értekezleten vettek részt a Parlamentben- Napirenden szerepelt a csökkent munkaképességű dolgozók helyzetének rendezéséről, valamint az ifjúság elhelyezkedési és bérezési problémáiról szóló kormányhatározatok végrehajtásával kapcsolatos tanácsi feladatok megtárgyalása. Ezt követően Dégen Imre, az Országos Vízügyi Főigazgatóság vezetője a belvízrendezés helyzetét és időszerű feladatait ismertette. Dr. Dallos Ferenc, a Minisztertanács Tanácsszervek Osztályának vezetője a soron következő tanácsi feladatokról és egyéb időszerű kérdésekről beszélt. (MTI) Marfűi cipők Moszkvában A Tisza Cipőgyár tervező osztályának dolgozói elkészítették a moszkvai nemzetközi ruházati kiállításra szánt modelljeiket. Mint az már ismeretes, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulója alkalmából három nagy nemzetközi ipari killítást rendeznek a szovjet fővárosban. MA: * Uj vasúti menetrend A múzeumok nyári kutatási programja Június 1-én kezdődik a Szolnok megyei múzeumokban a nyári kutatási idény. Először a régészeti ásatások indulnak meg. Az idén tovább folytatják a II. Tiszai Vízlépcsővel kapcsolatos feltárásokat. Júniusban és júliusban a Tisza- örvény határában talált Árpád-kori települést és temetőt tárják fel. A tervek szerint e nagyszabású munka során a felszínre hozzák a középkori falu teljes település- szerkezetét és a temető feltárásával együtt ez a kutatási terület alkalmassá válik egy későbbi demográfiai populáris rekonstrukció elvégzésére is. Júliusban és augusztusban ugyancsak e kutatási. ásatási program keretében Tiszafüred határában, az Ásott halom mellett dolgoznak maid a régészek. Ott egy bronzkor, és egy avar temetőt tárnak fel. Hétezer fiatal nevében tanácskozott a Szolnok városi KISZ-értekezlet Tegnap reggel kilenc órára gimnazisták, ifjúmunkások, kátoioik jöttek fel, hogy a város alapszervezeteiben tevékenykedő ifjúkommunisták nevében tanácskozzanak, megválasz- szák a városi vezető szerveket, s hasznos útmutatást adjanak további munkájukhoz. A meghívottak között láttuk dr. Un gór Tibort, a megyei pártbizottság osztályvezetőjét, Sípos Károlyt, a városi párt- bizottság első titkárát, Csorna Kálmánt, a városi tanács vb-elnökét, Kőhidi Láacióí, a KISZ megyebi- zottság első titkárát. A bizottság beszámolója az 1964. november 6. — az előző városi KISZ értekezlet időpontja — óta eltelt két és fél év eredményeit, nehézségeit tartalmazta. Lakatos Lajos, a városi bizottság titkára mondotta el az igen alapos kollektív munkát tükröző beszámolót kimondatlanul e hozzászólóval vitatkozott, harcosan, ven veszélyesen, de ugyanakkor minden ellenérvet példákkal, az egyes alapszervezetek életéből vett adatokkal alátámasztva. — így kerekedett ki egy nem hibamentes, de alapjaiban becsületes, sokat dolgozó és a nagy eszmékért lelkesedni is tudó fiatalság képe. A felszólalóra alaposan rácáfoltak. A munkásfiatalok Áss ifiúsáe uolitikai állásfoglalása es a KISZ A KISZ KB állástfoglalt az ifjúsági mozgalom leglényegesebb kérdéseiben. A beszámoló ezek köré a kér. dések köré csoportosította mondanivalóját. Az ifjúság ideológiai-politikai munkájáról szólva Lakatos Lajos elmondotta, hogy sok ráhatás együttesen alakította ki az ifjúság politikai állásfoglalását. Ez pozitív. A „Vádoljuk az imperializmust” mozgalom keretében tízezer fiatal tiltakozott táviratban, aláírással, nyolcezren vettek részt gyűléseken, volt aki verset írt Vietnamról, volt aki önkéntesnek jelentkezett, vagy vért adott. Szép eredmények születtek a hazafias nevelés területén. Laktanyalátogatá- sok, honvédelmi előadások, A tagfelvétel A KISZ szervezetek helyzetéről szólott ezután a beszámoló. Jelenleg tizenegyezer szolnoki fiatal közül hétezer, tagja a KISZ- nek, 1965 óta a létszám több mint háromszázzal visszaesett, javítani kell a tagfelvételi munkát. Az üzemi alapszerveze- teknél a termelő munka segítésében, a szakma ifjú mestere, a kiváló ifjú mérnök címért indított mozgalomban értek el szép sikereket. Az iskolai KISZ szervezetek viszont a tömegmozgósítás, a politikai megmozdulások területén értek el kiemelkedő eredményeket. A program kisközös rendezvények, kiállítások, vetélkedők szolgálták e nemes célt. A KISZ- oktatás is fellendült. 1964- ben 1310-en, 1967-ben 4132- en végeztek KISZ iskolát. Nagy súlyt helyezett a beszámoló az ifjúsági szervezet érdekvédelmi tevékenységére. Ennek irányítására társadalmi bizottság alakult, jórészt fiatal jogászokból. ök segítették és segítik tanácsokkal, közbenjárással az ifjúsági lakásépítési akcióban résztvevő fiatalokat, bár sok nehézséggel kell megküzdeni, az építési eljárások nehézkességével éppúgy, mint a drága telekárakkal és a magas építési önköltséggel. Ennek ellenére már a negyedik ilyen lakásépítő szövetkezet alakul. sé zsúfolt volt, ezért a rendezvények egyes helyeken nem érték el teljesen céljukat. Végezetül a beszámoló az úttörő elnökség jó munkájáért fejezte ki a bizottság elismerését. A hozzászólásokat nem számoltuk. A száznegyvenegy küldött és a meghívott vendégek azonban éltek lehetőségeikkel, szenvedélyes vita alakult ki. Az egyik felszólaló sommásan elmarasztalta a KISZ-t, — amely szerinte hivatallá szürkül, felhígul, nincs ben. ne forradalmi lendület. E felszólalás után minden hozzászóló kimondva, vagy Nagy figyelemmel hallgatták meg a küldöttek Sipos Károlynak, a városi pártbizottság első titkárának felszólalását. Elmondotta, nem véletlen és nem a jubileum ürügyén adományozta a pártbizottság a városi KISZ bizottságnak április 4-én a zászlót, hanem ezért, mert a fiatalok jó munkájukkal ezt megérdemelték. A közeljövőben lényegesen nagyobbak lesznek a KISZ feladatai, az alap- szervezetek, bizottságok kísérjék különleges figyelemmel az ifjúság nevelését, fejlődését, anyagi és egyéb problémáit. Az üzemi munkásfiataloknál viszonylag kevés, 50 százalék a KISZ tagok aránya. Nem ártana gondos elemző munkával kideríteni, milyen a fiatal útja az úttörőszervezettől az iparitanuló-iskolán, a honvédségen keresztül az üzemig. A középiskolások jóval aktívabbak. Itt kilencven százalékos a szervezettség. Ez nem elítélendő, nem túlzás, ha a fiatalokat gondosan nevelik a szervezetekben. Az értekezlet elvégezte feladatát. Megválasztotta a városi KISZ bizottság harminckilenc tagját, a tizennégy revíziós bizottsági tagot és az ötvennégy küldöttet a megyei KISZ értekezletre. Ezek a küldöttek nem mennek üres kézzel. Konkrét javaslatokat és határozott állásfoglalást visznek magukkal.- ht — Nincs ugyan a megyében Tiszavál, de a Szolnok megyei és a Nemzeti Múzeum közös vállalkozásában a nyár folyamán e község határában egy ritka régészeti lelet mentési munkáit kezdik meg. A rézkori és a szarmata sírok gazdag leletanyagot ígérnek. A II. Tiszai Vízlépcsővel kapcsolatos régészeti ásatásokon kívül a Damjanich Múzeum munkatársai a jászdózsai Kápolváshalom kincseinek további feltárását is folytatják és középkori leletek után kutatnak majd a régi kun központban, a Karcag és Kunhegyes között levő Kolbászszéken. Tovább folytatják ezen & nyáron is a Szolnok megyei néprajzi atlasz gyűjtőmunkáit is. Az atlasz 1969re készül el. A helytörténeti és a leg- újabbkor, kutató gyűjtőmunka központjában a nyáron (s természetszerűen a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulójára való felkészülés áll. Ennek keretében kerül sor többek között a tiszafüredi múzeum állandó kiállításának előkészítésére is. Nyár végén nyílik Szolnokon az Iványi Grünwald emlékkiállítás, amelyet nemrég Kecskeméten láthatott a közönség és az októberi múzeumi hónapban rendezik meg Mednyánszky jubileumi emlékkiállítását is. Július 21-én az í!szt Szovjet Szocialista Köztársaság nemzeti ünnepén nyílik meg Szolnokon az észt képzőművészeti kiállítás. amelyre Szolnok megye és Tallinn között aláírt együttműködési és barátsági egyezmény keretében, a szolnoki művészek tallinni bemutatkozásának viszonzásaként kerül sor. — rg — E*9t vetidéQeinlí KunsxenU márionban és 1 ÍASfi kurtán A megyénkben tartózkodó észt delegáció tagjai a tegnapi napot a kunszentmártoni járásban töltöttéit. Délelőtt a járási pártbizottságon Karsai Mihály. a pártbizottság első titkára fogadta a vendégeket, s a kíséretükben levő Váczi Sándort, a megyei pártbizottság titkárát és Soós Istvánt, a megyei tanács vb ein ökhelyettesé t. Nyikolaj Johanson, a tallinni városi pártbizottság titkára mondott köszönetét a delegáció nevében a baráti fogadtatásért. Elmondotta, hogy bár három napja tartózkodnak megyénkben, nagyon sok értékes dolgot tapasztaltak. Elmondotta azt is. milyen nagy sikere volt Tallinnban a szolnoki képzőművészeit kiállításának. s hogy az észt lapok, a rádió rendszeresen tájékoztatja a lakosságot a magyar eseményekről. Észt vendégeink ezután Tiszakürtre látogattak, ahol úttörők köszöntötték őket majd meghallgatták Szalai Sándornak, a községi párt- bizottság titkárának ismertetőjét a község fejlődéséről. Ezt követően megnézték a Hunvadi Tsz gyümölcsösét. az újtelepítésű szőlőt és sétát tettek az ar» borétumban.