Szolnok Megyei Néplap, 1967. május (18. évfolyam, 102-125. szám)

1967-05-26 / 122. szám

Világ proletár jai^ egyesüljetek! SZOLNOK MEGYEI I Á MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA jMűtSoSsSa^ XVIII. évfolyam, 122. szám. Ara SO fillér 1967. május 26., péntek. A vezetők kiválasztása... A közelmúltban beszéltem olyan emberek­kel, akik úgy vélték, az új gazdasági mechanizmus be­vezetésével egyben meg­kezdődik a „nagy menesz­tések” korszaka is. Természetesen ennek a nézetnek semmi reális alapja nincs, hiszen gazda­sági vezetőink döntő több­sége az elmúlt két évtized­ben bebizonyította ráter­mettségét, politikailag is­kolázottá vált, egyszóval rászolgált a bizalomra. Mivel az új gazdasági mechanizmusban sokkal mérhetőbb összefüggés ala­kul ki a vezetés színvona­la, a vezetők munkastílusa és az elért gazdasági ered­mény között; ez a káder­munkára is feltehetően nagy hatással lesz. A Központi Bizottság kongresszusi beszámolójá­ban a következőket olvas­hatjuk: „Jobban eleget kell tenni a Vili. kongresszuson meghatározott követelmé­nyeknek a kádermunká­ban”. Vagyis, egy funkció betöltésénél „abból a szem­pontból kell mérlegelni az összes szóba jöhető embere­ket, készek-e részt venni az építő munkában, van-e rátermettségük, megfelelő szakképzettségük, tudnak-e vezetni a mi viszonyaink közötf’. Ebből következik, hogy az új gazdasági mechaniz­musban minden eddiginél elmélyültebb kádermunká­ra van szükség: hiszen az emberek vezető pozícióba helyezése bármilyen szin­ten komoly előkészítést, tervszerűséget kíván. An­nál is inkább, mivel a ve­zetők munkája a mostani­nál sokkalta nagyobb mér­tékben befolyásolja majd a vállalat gazdasági ered­ményességét. Csakhogy, mondjuk a vállalati igazgató vagy ép­pen művezető munkája nem választható el a politiká­tól. Egész gazdasági tevé­kenységében mindkettőnek testet kell öltenie. Vagyis csak az lehet jó vezető, aki nemcsak az irányításban, hanem a politikában is „szakember”, fez világos, hiszen a gyárban a párt gazdaságpolitikáját kell megvalósítani. A vezetés ilyen össze­tett szolgálat. Számos péU da van arra, hogy az egyéb­ként kitűnő szakemberek mint vezetők azért buktak meg, mert a politikában tapasztalatlanok voltak, vagy éppen a „tiszta” gaz­dasági munkát vélték he­lyesnek. Ez a téveszme tarthatatlan irányítási mód­szerekhez, a kollektívával való szembekerüléshez ve­zetett. Szükségképpen a vál­lalat gazdasági eredményét is károsan befolyásolta. A kádermunka megnöve­kedett fontosságát felis­merték a pártszervezetek és a gazdasági vezetők egy­aránt. A tapasztalat az, hogy sehol sem a „nagy me­nesztések” korszakának be­vezetéséhez fogtak, nem a leváltások tervezetét dol­gozzák ki, hanem a válla­lati szervezet egyes terüle­teinek személyi megerősí­tésén fáradoznak. A Tiszamenti Vegyimű­vekben például külkereske- dctod közgazdászt alkal­mázták, speciális képzettsé­gű szakemberek „megszer­zésén”' törték a fejüket, a Tisza Cipőgyárban ugyan­csak hasonló törekvések tapasztalhatók, — másutt egyes új funkciók betölté­sére keresnek megfelelő embert Mindenekelőtt ta­pasztalható, hogy az új gazdasági mechanizmusban zömben továbbra is azok­kal a vezetőkkel * akarnak dolgozni, akik ma irányító poszton állnak. A pártszer­vezetek kötelességüknek megfelelően alkalmazzák a kongresszusi határozatot, — mely szerint: „...Aktív, kez­deményező szerepet kell zilálniuk a gazdasági ve­zetők kiválasztásában, ne­velésében, munkájuk segí­tésében” — hiszen a párt gazdaságpolitikai céljainak megvalósítása jelentősen függ a gazdasági vezetők, káderek munkájától. Ezért a pártszervezetek­nek nagy gondot kell for­dítaniuk arra is, hogy meg­szervezzék, lehetővé tegyék a vezető pozícióra jelöltek politikai képzését. Sőt — ha kommunistákról van szó — olyan pártmegbíza­tásokat adjanak nekik, — amelyek révén tapasztala­tokat szerezhetnek a moz­galmi munkában, elsajátít­hatják annak csínját-bín- ját. Nem is baj, ha a jelöl­tek politikai „mesterség­ből”, elvi szilárdságból is vizsgát tesznek mielőtt még vezetővé lépnek elő. A oártonkivüli ve­zetőktől is joggal elvárjuk, hogy gazdasági és politikai célkitűzéseink megvalósítá­sában odaadióan részt ve­gyenek. A pártszervezetek­nek azonban hozzá kell se­gíteni őket ahhoz, hogy a politikai munkában is kellő jártasságra tehessenek szert. Legutóbb a törökszent­miklósi mezőgazdasági gép­gyár párttitkárával beszél­gettem a kádermunkáról. Elmondotta, a pártszerveze­tük véleménye az, hogy a gazdasági vezetők egy-két kivétellel megállják a he­lyüket majd az új mechaniz­musban is. A különböző osztályok ve­zetői és a középvezetők szá­mára olyan tanfolyamokat rendeznek, amelyeken ala­posan tanulmányozzák (mégpedig a gyár sajátossá­gainak megfelelően) az új mechanizmus^v tudni va’óit, vezetéselméleti és vezetés- technikai kérdéseket. Arra is fel kell készül­niük a vállalatoknak és pártszervezeteknek, hogy az új gazdasági mechanizmus rendkívül gyorsan „minősí­ti” majd a káderek mun­káját. Mondhatnám úgy is, közgazdasági eszközökkel „kényszeríti” majd a vál­lalatok vezetőit és párt- szervezeteket, hogy tudo­mányos módszerekkel ele­mezzék az irányító emberek ossz tevékenységét. Ab új irányítási rend­szerben a kádérmunka a vállalati munka eredmé­nyességének fontos feltételé­vé, gazdasági szükségszerű­séggé válik. Ezt nemcsak be­látni és megérteni, hanem ennek szellemében is kell majd dolgozni mind a gaz­dasági vezetőknek, mind a pártszervezeteknek. F. P. Öntöznek az áilami gazdaságok­ban Tiszasülyön, Palotáson, Mezőtúron, Csorbán és a Középtiszai Állami Gazda­ságban a múlt hét elején hozzáfogtak az újonnan telepített és az első kaszá­lás utáni lucerna öntözésé­hez. Kelesztő öntözést al­kalmaznak a silókukoricá­nál és mesterséges csapa­dékot biztosítanak a lege­lőknek. A napokban lehullott 30—40 milliméter csapa­dék is kevésnek bizonyult. Ezért továbbra is működ­nek az esőztető berendezé­sek, s árasszák a legelőket megyénk állami gazdasá­gaiban. Csaknem nyolcvan millió iorintból gazdálkodik Szolnok Ülésezett a városi tanács Tegnap Szolnok városi ta­nácsa és a Hazafias Nép­front várcei bizottsága együttes ülést tartott. A napirenden a többi között a városi költségvetés és a vá­rosfejlesztési terv módosí­tása szerepelt. Megállapította az együttes ülés, hogy a vb jól gaz­dálkodott 1966-ban. A ter­vezett 8672 ezer forinttal szemben a város bevételi tervét 10 205 ezer forintra teljesítette. Különösen ör­vendetes, hogy az alig több mint egymillió forint érték­A Minisztertanács ülése A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csü­törtökön ülést tartott. — Meghallgatta és jóváhagyó­lag tudomásul vette a Magyar Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság küldöttségei között folytatott tárgyalá­sokról, továbbá a Kölcsö­nös Gazdasági Segítség Ta­nácsa végrehajtó bizottsá­gának 29. üléséről, majd a külügyminiszter jugoszlá­viai útjáról szóló beszá­molókat. A kormány megvitatta és tudomásul vette a gaz­dasági bizottságnak a me­chanizmus reform előké­szítéséről benyújtott jelen­tését. A Minisztertanács megállapította. hogy a reform előkészületei az elő­írt ütemben folynak, s ha­tározatot hozott a további feladatokra. A pénzügyminiszter ja­vaslatot tett a költségvetési szervek gazdálkodási rend­szerének reformjára. A Mi­nisztertanács az előterjesz­tést megvitatta és megha­tározta a költségvetési rendszer részletes szabá­lyainak irányelveit. Az Országos Tervhivatal elnöke, a pénzügyminisz­ter és a Minisztertanács Tanácsszervek Osztályának vezetője együttes javasla­tára a kormány meghatá­rozta a tanácsi tervezés rendszerét és módszerét, költségvetésük jóváhagyási rendjét, saját pénzügyi alapjaik képzésének elve­it, valamint állami támo­gatásuk elveit és mértékét. Az igazságügyminiszter az Országos Tervhivatal elnöke és a Minisztertanács titkárságának vezetője kö­zös előterjesztése alapján a kormány határozatot ho­zott a gazdasági ágazati miniszterek feladatairól és felelősségéről. A közlekedés- és posta­ügyi miniszter előterjeszté­se alapján a ^.ormány ha­tározatot hozott a Közle­kedés- és Postaügyi Mi­nisztérium hatásköréről és feladatairól. A Minisztertanács hatá­rozatot hozott a tudomá­nyos és felsőoktatási ta­nács megszüntetésére. A kormány megtárgyal­ta és elfogadta az Orszá­gos Tervhivatal elnökének a népgazdaság első ne­gyedévi fejlődéséről és a munkaügyi miniszternek az első negyedévi munkaügyi helyzetről szóló jelentését. A Minisztertanács meg­tárgyalta és elfogadta a mezőgazdasági- és élelme­zésügyi miniszter tájékoz­tató jelentését a mezőgaz­daság 1966. évi helyzeté­ről. A mezőgazdasági- és élel­mezésügyi miniszter Ja­vaslatára a Minisztertanács rendeletben szabályózta az államhatalmi, államigazga­tási és a társadalmi szer­vek szervezett együttműkö­désének rendjét arra az esetre, ha területükön jár­ványos fertőző állatbeteg­ség fordulna elő. A Központi Népi Ellen­őrzési Bizottság elnöke ie- lentést tett az ország föld­gáz készleteinek hasznosí­tására kidolgozott gázprog­ram végrehajtásának vizs­gálatáról. A Miniszterta­nács a jelentést tudomásul vette. A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. Phenjanban a magyar katonai küldöttség A Magyar Népköztársa­ság katonai küldöttsége teg­nap délután ellátogatott a KNDK nemzetvédelmi mi­nisztériumába, ahol Kim Csang Bon hadseregtábor­nok, a Koreai Munkapárt Politikai Bizottságának tag­ja, zniniseterelnökhelyattcs, nemzetvédelmi miniszter fogadta és köszöntötte kato­nai küldöttségünket. Czine- ge Lajos vezérezredes, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának póttagja, honvédelmi miniszter ismételten köszö­netét mondott a szívélyes és bac6ti tatásért. re előirányzott társadalmi munka helyett a lakosság csaknem a kétszeresét telje­sítette. Ennek elismerése­képpen a városi tanács vb elnöke tizenhét embert ter­jesztett fel a „Társadalmi munkáért” érem arany fo­kozatára- A tanács saját ha­táskörében pedig huszonöt dolgozót ezüst, és huszon­ötöt bronz fokozatú érem­mel jutalmazott. Tizenegyen elismerő oklevelet kaptak. A város ebben az évben hetvennyolc millió fo­rintból gazdálkodik. Ez évben kulturális célok­ra a város költségvetésének több mint a felét. csak­nem negyvenhárom millió, forintot fordítanak. Az egészségügy nyolcmillió fo­rinttal részesedik a módosí­tott költségvetésben. Az együttes ülés megtár­gyalta a múlt évi városfej­lesztési terv végrehajtását, valamint a városfejlesztési alap módosításáról szóló végrehajtó bizottsági előter­jesztést. Megállapították, hogy nemcsak a társadalmi munka forintértéke emel­kedett csaknem duplájá­ra, hanem a társadalmi munkát végző lakosok száma is. Az 1967-es városfejlesztési tervbe új feladatokat vett fel a tanácsülés. E szerint a Tisza-ligeti strandon egy harmadik, 50x20 méteres medencét építenek 1 400 000 forintos költséggel. A Beloi­annisz és Tóth Ferenc utca sarkán ABC áruház épül, előreláthatólag hárommil­lió kétszázezer forintért. A fiatal pedagóusok la­káshelyzetén segít majd az 1968. évben megkezdődő pe­dagógus szállás-építkezés. Ehhez ez évben biztosítják a területet s a közművek csatlakozásának előkészíté­sét, százhuszonkétezer fo­rint költséggel. Néhány kisebb beruházást vettek még fel pótlólag az évi városfejlesztési terv­be. Ilyen például az Abonyi úti, valamint a szandaszöllősi bölcsőde kerítésének elké­szítése, napközi otthonokba konyhai gépek vásárlása, felszabadulási emlékmű ter­vezése stb. A tervezett társadalmi munkák között a Tisza-li­getben cserjeirtás, gyomta­lanítás, ásás, faültetés, föld- kitermelés, tereprendezés szerepel, mintegy félmillió forint értékben- Jórészt a KISZ-fiatalok végzik majd. Ezenkívül parkosításra, üt­és járdaépítésre, vízhálózat bővitésére kívánják igény bevenni a városát szerető lakosság társadalmi munká­ját. BNV 1967 P§ ' ■'* i'i 'A... f.-jf-j 11... AZ EV LEGSZEBB TERM EKE: A LEHEL 210 HŰ­TŐSZEKRÉNY. KEPES TUDÓSÍTÁSUNK A 3. OL­DALON.

Next

/
Oldalképek
Tartalom