Szolnok Megyei Néplap, 1967. május (18. évfolyam, 102-125. szám)

1967-05-24 / 120. szám

1967. május 24. 8ZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 KÉPERNYŐJE ELŐTT Szeplők a felevízió arcán Azok a kisebb-nagyobb hibák — tartalmi és műsza­ki természetűek egyaránt —, amelyekkel az utóbbi időben egyre gyakrabban találkozhatik a figyelmes íjéző. A műsor megszervezé­sében jelentkező felületes­ség, a felvétel technikai ap­parátusában felbukkanó fe­gyelmezetlenség, riporteri bizonytalanságok és félreér­tések eléggé gyakori „ven­dégei” a televíziónak. A Zenélő órák, a Halló fiúk és a nagy előkészületekkel fo­lyó Riporter kerestetik is bőven szolgál negatív pél­dákkal. Egy-két szeplő még a legszebb arcnak sem árt, de ha ellepik az arcot, az már a szépség rovására megy. Márpedig az említett műsorokban úgy jöttek ki — sajnos — , mint gyerekek arcán fecskejárás idején. A Zenélő órák rögtön az ele­jén riporter bakival (műszó a hiba megnevezésére) kez­dődött, s a továbbiakban is hasonló bizonytalankodás volt tapasztalható a játék­vezető-triász működésében. Ezen túl tartalmában is sántított a szegedi közvetí­tés, ilíeve program, hiszen a Zenélő órák eredetileg azért indult vándorútra, hogy bemutassa a zenei élet vidéki fellegvárait. Nos, Szeged zenei szerepéről, múltjáról vajmi keveset tudhattunk meg; legfeljebb egy-egy kérdés utalt az esetleges lehetőségekre, me­lyekkel a műsor szerkesztői bizonyára kényelmesség! okoból nem éltek. Azt vár­tuk, hogy a Szegedi Szabad­téri Játékok színes bemuta­tását kapjuk (felvételek áll­tak rendelkezésre, hogy megismerkedhessünk azzal a zenej intézménnyel,, amely Közép-Európa fesztivál vá­rosává avatta Szegedet. Ehelyett sovány ízelítőt kaptunk a szegedi opera re­pertoárjából. A Halló fiúk! Halló lá­nyok sem vizsgázott jobban. Életképtelenné vált már maga az alapvető ötlet is, tudniillik add tovább játék­ra épült volna a műsor, csakhogy az előre kitervelt, de úgy látszik mégsem elég­gé begyakorolt játék adott pillanatban leleplezte ma­gát: itt csak egy látszat já­tékról van szó, az igazinak minden frissessége közvet­lensége nélkül és főképp hitele nélkül. Ezért nem tudtunk de­rülni az olyan ötleteken sem, mint a váratlanul megjelent gerely. Antal Imrét sem láttuk még soha ennyire idegesnek és izga­tottnak; ezúttal palástolni sem tudta. Erre utal, hogy egyik alkalommal — beszél­getés közben — ki-begom- bolta kabátját; Bosszantó volt az is, hogy zenei alá­festésként türelmetlen ren­dezői utasítások hallatszot­tak és az operatőrök jóvol­tából állványok, létrák „na­turális” látványában, mi több a háttérben beszélgető stáb képében gyönyörköd­hettünk. Fejér Pista bácsi szerelmi ábécéje pedig már olyan bátortalan gügyögés­nek hatott, amelyből a mai ifjúság nem érthetett meg semmit A Tüskevár másfajta bódításra terem­tett alkalmat; itt fiatal ri­porter-jelöltek indultak küzdelemre a legjobb ifjú­sági riporter címért. Négyszázhüszonhét indu­lóból mindössze tízen kerül­tek a döntőbe. Velük ismer­kedhettünk meg szerda es­te a vetélkedő döntőjének első fordulójában. Ami kis­sé furcsa; a legjobb tíz kö­zött beszédhibás is akad. Pedig ha valahol fontos, ak­kor a riporternél elengedhe­tetlen a tiszta és helyes be­széd készsége.- A másik ért­hetetlen, hogy a gyakorlott riporter és a pontokat 5sz- szegező gép, illetve segédlet munkájában mennyi bizony­talanság, zavar fordult elő. Ezek a technikai természetű hibák aztán természetesen esztétikai jellegűekké válna^ egy bizonyos ponton túl, s rányomják bélyegüket az illető műsorra. Ez történt a sokra hivatott, érdekesnek ígérkező riporter-vetélkedő esetében is. Sőt, hogy az előkészítés területén is be­csúszhattak hibák, az ak­kor derült ki igazán, ami­kor az első versenyző, Gaz­di tanácstalanul állt a be- ugratós feladattal szemben. (A többieket azután bizo­nyára gyorsan felvilágosí­tották!. A barkóba-játék során is akadtak tévedések; az egyik játékos a táncos ügyet­lensége folytán nem jutott ponthoz, a más- sik viszont szabályellenesen barkóbázott, és mégis meg­kapta az 5 pontot. Ennyi pontatlanság azért egy ki­csit sok — méltatlan a ve­télkedő tízéves jubileumá­hoz. Többet vártunk a bírá­ló bizottságtól is. Hiszen mi nézők a jó riporter és a sikerült riport tulajdonsá­gaival szeretnénk megis­merkedni. Ezért az értéke­lésben jobban kellene ügyel­ni a nézők milliós táborára. Nem volt éppen szeren­csés a riporterek bemutat­kozása sem. Valamennyiük­nél tapasztalható volt vaia- mi görcsös, mindenáron va­ló ragaszkodás a szellemes­séghez, aminek aztán az eredménye a rossz ízű szel­lemeskedés lett. Ebben a vetélkedők rossz hagyomá­nya kisért, s a továbbiakban jó lenne a versenyzőket visszatartani tőle. Ketten már el is búcsúz­tak a képernyőtől — kies­tek. Egy riportért és néhány egyéb feladat izgalmaiért 1000 forint ütötte a marku­kat. Nem babra megy tehát a játék. Ezért is lenne jó, ha a folytatásból eltűnné­nek a szeplők* V. M. A Bercsényi úttörőcsapaté a vándor sássió (Tudósítónktól) A hagyományos úttörő seregszemlét május 21-én rendezték meg a jászberé­nyi sportpályán. Az ünnepség a főtéri szovjet emlékmű megkoszo­rúzásával kezdődött, majd kétezerötszáz pajtás fe­gyelmezett, szép felvonulá­sa gyönyörködtette a néző­ket a pályánk Az ünnepé­lyes jelentéstétel és zász­lóbehozatal után a KISZ városi bizottságának titká­ra szólt az úttörőkhöz, majd Bacsa Ferenc, az MSZMP városi bizottságá­nak titkára adta át az 1333. számú Bercsényi út­törőcsapatnak ez évi jó munkájáért a pártbizott­ság vándorzászlaját. Az ün­nepség a „Kiváló úttörő” jelvények és oklevelek ki­osztásával, valamint — a járási, városi rendőrkapi­tányság részéről — a köz­lekedés irányításában részt­vevő úttörőcsoportok meg­ajándékozásával ért véget. Ismét pusztít az aranka Szántóföldi szemléket tartanak e héten megyeszerte A lucerna első kaszálá­sa befejeződött, s ahogy a nap jobban rásüt a tarló­ra, ez a kipusztíthatatlan élősdi az aranka, máris rohamosan fertőz. A megyei tanács mezőgazdasági osz­tálya és a megyei növény- ( védő állomás megtette a szükséges intézkedéseket A kenderesiek felhívást adtak közre a mezőgazda- sági üzemekben, amely részletesen tartalmazza az arankairtás technológiáját. Szolnok megyében 60 ezer hold lucerna, vöröshere vé­delméről van szó. Tavaly e terület 60—70 százaléka volt fertőzött. A szakem­berek különösen az^új ve­tésű lucerna — a Jmegyé- ben mintegy 10 ezer hold — védőimét tartják na­gyon fontosnak. Valójában a tudomány előtt mindmáig megoldat­lan a szépnevű növényi kártevő teljes megsemmi­sülésének módja. Irtják vegyszerrel, krezonit, rég­ióné, aretit oldattal. Pusz­títják mechanikai úton, kapával, kaszával. Sőt, a szajoli Vörös Csepel Ter­melőszövetkezetben néhány éve gázpalackokra szereli lángszóróval járják a lu­cernaföldeket. Ez is jó, de a robbanásveszély miatt nem merik ajánlani a szakemberek. Elterjedt a megyében, hogy egész év­re rábízzák a lucernaföld tisztántartását a lelkiis­meretes, idősebb tsz-ta- gokra. Tavaly legalább 800 nyugdíjas, idősebb szövet­kezeti tag azzal kereste kenyerét: figyelte a lucer­naföldet, irtotta az aran­kát. A magyar lucernamag valutát hoz. Tavaly csak Szolnok megyében 200 va­gon lucerna és vöröshere magot termesztettek. Egy része már lengyel, német, nyugat-európai földeken kelt ki az idén. A megyei növényvédő állomás ada­tai szerint a kisújszállási Ady, a tiszainokai Szabad­ság, a mezőtúri Vörös Ok­tóber, a kenderési Vörös Csepel Termelőszövetkezet már tavaly is arankamen­tes vetőmagot tudott ter­meszteni. E héten szántó­földi szemléket tartanak Szolnok megyében. Ser lén lény észtési tanácskozás Szolnokon Bár véget értek az agrár- napok, a mezőgazdaság időszerű teendői továbbra is napirenden szerepelnek. Ezúttal, május 26-án, pén­teken megyei sertéstenvész- tési tanácskozásra kerül sor Szolnokon, amelyet a megyei tanács mezőgazda- sági osztálya, a Szolnok— Heves megyei Állatforgal­mi Vállalat, a megyei ál­lattenyésztési felügyelőség és az agrártudományi egye­sület rendez, A vitaindító előadást dr. Kasza Béla, a megyei tanács mezőgazda- sági osztályvezetője tartja Szolnok megye sertéste­nyésztés éröl Azokat az üzemeket ki­zárják a vetőmagtermesz­tésből, amelyekben úgy látják, nem védekeznek kellőképpen, A szakappa­rátus vezetői ugyan remé­lik, erre nem lesz szükség. Üj lakóépületek épülnek Jászberényben a pártbi­zottság székháza mellett. (Foto: N. Zs.) /fÁ gondolkodó" pavilonja $ Új magyar találmányok bemutatása A BNV 9. számú pavilon­jának bejárata fölött az idén is ott találjuk — fejét kezén nyugtatva — Rodin gondolkodó férfialakját: a híres szobor nagyméretű fo­tóját. Az Országos Talál­mányi Hivatal önálló kiállí­tásának immár kilenc esz­tendeje ez az emblémája. Kívül a híres gondolkodó alakja, és belül a „tarta­lom”: az alkotó, az újra és jobbra törő gondolat, meg­annyi kézzelfogható ered­ménye. Kinőhefetlen gyermekágy Tavaly 354 hazai szaba­dalmat jegyeztek be a Ta­lálmányi Hivatalban és fő- kép ezekből válogatták a kiállítás anyagát, egyelőre 75 -találmányt helyezve el a pavilonban és környékén. Egyelőre, mert a 76-ikat a BNV megnyitásának percé­ben még várták Brüsszelből. Ez a máris világot látott ta­lálmány az átalakítható, és kombinálható gyermekágy mintapéldánya. A feltaláló Ribárszky György. A talál­mány lényege, hogy a gyer­mekágyat, miután a gyer­mek kinőtte, nem kell el­dobni. Az ágy ugyanis a gyerekkel együtt „mő”. Bár­ki néhány csavar meglazí- tásával könnyedén, különö­sebb műszaki tudás nélkül állíthatja szélesebbre, hosz- szabbra, magasabbra — óvodás korától a középisko­lásig — „kiszolgálja” a gye­rekeket. Ha szétszerelik, részeiből — szintén könnye­dén, szabályozható magas­ságú íróasztalt, esetleg két darab állítható könyvespol­cot, vagy egy sarokállványt lehet összerakni. Tehát né­hány „gyermekággyal” akár berendezhetünk egy teljes gyerekszobát is... A talál­mánynak egyetlen szépség­hibája van: még mindig csak egyetlen darab van be­lőle. A jövő biztatóbb; a Hajdúböszörményi Asztalos ipari Vállalat — úgy hírlik — vállalta a gyártását. Megmentjük-e a Pisai ferdetornyo* ? Szerencsére a találmányok többségére már jóval ha­marabb felfigyelt az ipar és a kereskedelem. Közéjük tartozik Csanda Ferenc, és Czerny Győző talajszilárdí­tó és csatorna javító eljárá­sa. A megrepedt, kilyukadt csatornákat eddig csak úgy javíthatták, ha kiásták a csőrendszert, és a rossz he­lyére újat fektettek. Az új eljárás alapja: miután a hi­bás csatornarészt víztelení­tik, és elzsilipelik, magas nyomással vegyszert présel­nek a lefolyó nyílásokon át a csőbe. A vegyszer kitölti a réseket, betömi a lyuka­kat, a vezetéken is, meg a vezetéken kívül is, a csőre­pedés miatt keletkezett üre­geket. Ezután a vegyszert hirtelen kiszippantják, ter­mészetesen az ami már „be­ült” a résekbe, az ott is ma­rad. Ezt követően gázzal még megszárítják a „plom­bákat" és már kész is a csa­torna javítása. Ezzel a mód­szerrel nincs útburkolat bontás, ásás, átépítés, így a javítás termelékenysége sokszorosa a hagyományos módszernek, a költségek pe­dig egyharmadára csökken­nek. A vegyszert föld alá befecskendezve arra is használhatják, hogy a meg­lazult talajt, építmények, vasúti töltések, gátak alatt megerősítsék. Felhasználha­tó metrók, alagutak építé­sénél. Dunaújvárosban már 70 kilométernyi csatornát javítottak ezzel az eljárás­sal, Almásfüzitőn egy vas­beton épület alatt állították meg a talajt, és most tár­gyalnak egy NSZK céggel, amely a Pisai ferdetorony további „ferdülésének” megakadályozására akarja felhasználni ezt a magyar találmányt. kormányozható görkorcsolyától.. A kiállított találmányok nagy részével működés köz­ben Ismerkedhetnek a lá­togatók. A kétkerekű kor­mányozható görkorcsolyától, — amely a sportolók figyel­mére tarthat számot, mert egész éven át edzési lehető­séget nyújthat jegeseinknek — a méhészek új kaptáráig számtalan szakember talál­hat itt magának olyan mű­szaki megoldást, amely eset­leg épp az ő szakmájában könnyíti a munkát, növe­li a hasznot. A súrlódásos hegesztőgép újszerűén valósítja meg a súrlódásos hegesztés elméle­ti vívmányait: a munkada­rabokat nem hegeszti, ha­pern egymásba préseli, egy­másba forgatja, súrolja azo­kat. A hegesztés termelé­kenységét 20 százalékkal, minőségét duplájára növeli. Ott találhatók a pavilon­ban Gellért Károly sokszög­idomú munkadarabok meg­munkálására alkalmas esz­tergapadjának termékei is. Különleges alakú, kívül-be- lül sokszögű testként alakí­tott munkadarabok, s vala­mennyi egyetlen gépen for- mázódott, ugyanazzal a szer­számmal. A különleges esz­tergán rendkívül rövid a Deállítási idő, drága szerszá­mok, másolóidomok ta ka­ri tha tők meg, s az előnyöket még tetézi, hogy a megoldás egyszerűsége következtében olcsón átalakíthatók a ha­gyományos esztergák meg­határozott konstrukcióira. A szellemes apróságok so­ra mindennapi életünk ké­nyelmét szolgálja. A telesz­kópos autórádió antenna például, a rádió bekapcso­lásakor önműködően kinyú­lik, a készüléket kikapcsol­va önműködően visszhúzó­dik, és közben vízmentesen tömődik is. Nem változik az antenna ellenállás értéke rázós úton sem, így a gép­kocsi rádiója nem recseg. Az elektromos gázgyújtó pedig kapós cikké válhat a háztartások számára, de az iparban a hegesztőpisztolyok begyújtására is alkalmas... Bárki látogatja meg az idei BNV-n a Találmányi Hivatal pavilonját, a szel­lemes műszaki újdonságok sora jó szórakozást és bő­séges ismereteket nyújta­nak. A gyárak és kereske­delmi vállalatok vezetői azonban ennél sokkal töb­bet profitálhatnak: hiszen ami ott látható, az mind egyedi darab, a legkorsze­rűbb, s ma még egyedülálló a világpiacon. Ifj. Gerencsér Ferenc Á Riporter kerestetik ifjú meghódítói búcsút vet­tek tőlünk, s ezzel véget ért a nyolc részből álló rendkí­vül rokonszenves ifjúsági tévé-filmsorozat. Rokon­szenves, mert hétköznapi dolgokról oly tanulságosan és megszépítő igazán vallott ahogyan ritkán történik a képernyőn. Tutaj os és Bü­työk nyári vakációjának rö­vid történetében olyan ál­talános és egyetemes emberi igazságokra tehettek szert a sorozat fiatal nézői, melyek emberré formálódásukban nagy segítséget nyújthatnak. De rávilágított a film Matu- la bácsi és a tapasztalatlan kamaszok tüskevári együtt­élésében az idősebb, tapasz­taltabb nemzedék, és az if­jú generáció közötti kapcso­lat egészséges formájára is. A tanítgatásnak ez a Rous­seau-i fajtája a maga útját kereső gyermek önállóságra való vágyát maximális mó­don tiszteli, s nem akarja a gyermeket pórázon vezetni. S ami pedagógiai hasznos­ságán túl a film esztétikai értékét növeli: az ember és a természet elválaszthatat­lan kapcsolatának finom, meghitt ábrázolása. A Tüs­kevár fiatal hősei már is­mét a padban ülnek, de „lé­tért” való küzdelmük szim­bólummá vált: a meghódí­tandó élet jelképévé. Egye­temes, emberi igazságok hordozójává.

Next

/
Oldalképek
Tartalom