Szolnok Megyei Néplap, 1967. május (18. évfolyam, 102-125. szám)
1967-05-21 / 118. szám
l«W. május 2J_ SZOLNOK MSGKBI NÉPLAP JL. MIIM GÉPÜK í OLCSÓ GYÁR Légpárnás jármüvek Gázturbinák hajtják majd ezt a 600 utas és több jármű befogadására tervezett légpárnás hajót. Százezreket érnek, vagy csak annyiba kerülnek ezek a drága játékszerele, melyek a Képzőművészeti Kivitelező- és Iparvállalat budapesti városligeti műtermedben készülnek? Ez a vállalat tulajdonképpen egy „törpe” gyár, amelyben műhelyek helyett aprócska szobákban dolgoznak a négy-öttagú brigádok, s gyártják a tengerjáró hajókat, a portáldarukat, vagy akár a komplett vegyikom. binátokat is — kicsiben. — Gyakran többe kerül az itt készített modell, mint az igazi gépé vagy berendezésé — mondja Zsolnai Ede, műteremvezető. Gyártottunk már olyan minl- motorkerékpárt is. amelyik csaknem félmillió forintot ért; a normál méretű gép ugyanakkor alig drágább tízezer forintnál. De az ti zemképes minimotorhoz is ugyanúgy el kellett készíteni a drága szerszámokat, mint a tízezres szériákban gyártott 250-es Pannóniához, rtt a szerszámköltség egyetlen modell árát növeli. A NIKEX számára gyártottak korábban egy tízszeresen „lekicsinyített” bányagépet. amely elvégzi ugyanazokat a munkafolyamatokat, amelyeket az „igazi”. A külkereskedelmi vállalat az óriási gép helyett annak mini-mását vitte világkörüli bemutatóra olcsó fuvarköltséggel, mert a kis méretű, a kevésbé súlyos gép szállítása sokkal olcsóbb, mint a termelésben használatos monstruó- zus bányagépeké. A megrendelők nagy része ilyen kiállítási mintadarabokat kér. A műtermekben ügyes kezű szakemberek dolgoznak, a munka nagy részét kézzel végzik. Az utóbbi időben gyakran alkalmazzák a modelleket az új gyártmányok tervezésének és gyártásának megkönnyítésére is. A „tervmodéllek” úgy készülnek. hogy a tervezési munka befejezésével átküldi k a rajzokat a műterembe, s ennek nyomán kezdik a mini-termék elkészítését. Újabban, főleg az új gyárak telepítése előtt, megrendelik azok mérethű modelljét. Az óriási műhely- csarnokok kicsinyített mása lehetőséget ad a gépek célszerű elrendezésének szemléletes kipróbálására, A sok gonddal és még több munkával készülő értékes modellek jórésze a technikai múzeumokban „szolgál” tovább. B. B. L A villámhárító, a mai ember számára megszokott, hétköznapi eszköz. De talán csak aa iskolás gyermekek tartják számon, — hogy ez az egyszerű szerkezet a XVIII. század egyik legjelentősebb tudományos felfedezése volt és új korszakot nyitott a település- történetben, mert elejét vette a villámcsapás okozta tűzvésznek, amelynek városok estek áldozatul. Bármilyen nagy jótétemény is volt Benjamin Franklin találmánya, a maga idejében sok értetlenséggel, sőt ellenállással is találkozott. Ezt példázzál az a 185 év előtti per, amely Franciaországban zajlott le az „ördög képviselője* és egy falu babonás lakossága között. Benjamin Franklin — alá nemcsak nagy tudós volt, hanem az észak-amerikaiak szabadságharcának egyik vezéralakja is —, 1781-ben Franciaországba utazott, hogy fegyveres segítséget kérjen. Huzamosabb ott tartózkodása alatt bemutatta legújabb felfedezését, a villámhárítót Elmagyarázta, hogy felszerelésével kiküszöbölhetik a természet okozta tűzvészeket. Miután többszöri kísérlet után megbizonyosodtak a villámhárító sikeres működéséről, az egyik föld- birtokos fel is szereltette a póznákat. A falu lakossága mindaddig közömbös maradt a földesúr házatetején ékeskedő villámhárítóval szemEgysínű vasút Mint a New Scientist című folyóirat közli. Francia- ország 1969-ben üzembe helyezi a világ első egysínű vasútvonalát A kísérleti szerelvény és az egysínű vasútvonal kísérleti szakasza is elkészült már. A szerelvényt turbina hajtómű hozza mozgásba, amely kapacitásának egy részét arra fordítja, hogy 8 légpárnát hozzon létre a vonat és a sín között A kísérleti szerelvény sebessége eléri a 300 kilométert óránként ben, amíg az nem jutott szerephez. Ám amikor égi- háború támadt és az Összes környező házakba becsapott a villám, csak a földesúréba nem. A falu papja, — aki addig is rossz szemmel figyelte a templomba alig járó uraság haladóbb eszméit — azonnal terjeszteni kezdte, hogy a villámhárító „ördögi találmány”. A tudományhoz nem sokat konyító lakosoknál a babonás ostobaság termékeny talajra hullt, elhitték. A helybeli törvényszékhez fordultak, követelve, hogy hivatalból szereltessék le a földesúr villámhárítóit. Védőügyvéd: Robespierre A peres eljárásban a tudományos álláspontot, vagy akkor az „ördögi találmányt” érdekes személy védite: Robespierre, a nagy francia forradalom későbbi vezére, aki akkor még csak vidéki ügyvédként működött A helybéli bírák,— akik egy szót sem értettek az elektromosság mibenlétéből — úgy ítélkeztek, ahogy az a középkorban illett volna. Kimondták, hogy a földbirtokosnak le kell szereltetnie a villámhárítókat. Robespierre azonban megfellebbezte az ítéletet — és 1782-ben a párizsi Legfelső Tanács előtt meg is nyerte a babonával szemben folytatott pert. Ny. A. Néhány éve, a légpárnás járművek (sajátosságuk, hogy sűrített levegőt sajtolnak „testük” alá és ezen a „légpárnán” siklanak) megjelenésekor először arra gondoltak: megtalálták az ideál's járművet, mely minden terepen (és ugyanakkor vízfelszín felett is) korlátlanul alkalmazható. A szovjet kísérletek nagy szerepet játszottak abban, hogy megmutatkozzék: a légpárnás járművek mindenekelőtt részben vagy egészben vízzel borított területek fölötti közlekedésre alkalmasak, jól beválnak például vékony vízréteggel fedett mocsaras területek feletti közieke désben, ugyanakkor viszont létjogosultságuk erősen vitatható a homokos buckákkal tarkított terepszakaszokon. Nagyon befolyásolja a légpárnás hajók „járóképességét” a hullámmagasság. A légpárnának a meredek hullámok nem „kedveznek”. Érdekes tapasztalatokat szereztek egyébként azzal a légpárnás hajóval, melyet a Duna felső szakaszán próbáltak ki. A 4 — 5 személy szállítására alkalmas típus 110 kilométeres óránkénti sebességgel haladhat (ez a folyami személyszállításban még a Rakéta hordszámyas hajókkal elért értékeket is felülmúlja), azonban a 60 cinnél magasabb hullámok már veszélyeztetik biztos haladását 1966 nyarán Angliában kiállítást rendeztek légpárnás hajókból. Számos érdekes gyakorlati terv bemutatására is sor került. Növelni akarják mindenekelőtt a légpárnás hajók terhelhetőségét: a tervek között 400 tonnás hajók építése is szerepet A nagyobb sebesség a forgalmat lebonyolító légpárnás hajók számára a fordulók számának növelését teszi lehetővé, ezáltal jobban kifizetődik a jármű, költségei hamarabb megtérülnek. Ami az alkalmazási lehetőségeket illeti, igen bőséges listát lehetne összeállítani. A Szovjetunió északi részein a mocsaras- lápos területek feletti teher és utasszállítás egyik legideálisabb eszközévé válhat a légpárnás jármű. A légpárnás hajókkal szerzett tapasztalatokat más közlekedési ágazatok is hasznosíthatják. Elképzelések vannak például 300... 450 kilométer sebességgel haladó. különleges (úgynevezett lineáris) villamos motorral hajtott vasúti szerelvényekről, melyek sajátos pályatestük felett éppen olyan légpárnán haladnak, mint amilyenen a hajók. A légpárnás hajók új területek, közlekedési útvonalak meghódításának lehetőségét nyitják meg az ember számára. Skandinávia partvidékein komolyan foglalkoznak azzal a gondolattal, hogy a jégveszélyes vizeken légpárnás hajókat rendszeresítenek majd. Műszerészek dolgoznak a Kuwaitba exportálandó villamos alállomás modell jén A babonától el perelt villámhárító z az öreg lopatja velünk az időt — bosz- szankodott a mester, aki harmadmagával felvállalta a tetőt — János bácsi! Kovács János mindent hallott, mégsem mozdult. Mi nem tetszik az ácsoknak? Ha a szarufa fogyott él, mielőtt elég lett volna, nagy baj szakadt a nyakába, hirtelen honnan kerítsen. — Hol van öreg? Hallotta, hogy összenevetnek a mesterek az élcelődésen. — „No, most kell előbújni” — gondolta Kovács — nevetnek. — Mondja csak, János bácsi, van magának annyi pénze, hogy ha nem dolgozunk, akkor is fizet? — Aki nem dolgozik, ne is egyék — nevetett az öreg. — De jó kedve van — mérgesedett meg a mester. — Hiányzik három szarufa. Ehhez mit szól? Az öreg kalapja karimája alá nyúlt, vakargatta a hálátékát. A mesterek nem éreztek szánalmat az öreg iránt, látták pedig, mennyire kínlódik. Úgy kell neki, minek bolondult meg vénségére. Ott van a zsúpfedelű vityilló a parton, ha el tudott benne lenni hatvan esztendőt, azt a kis időt, ami még hátra van neki, igazán kibírhatta volna. A flanc. kérem, a flanc. még, ebbe is beleesett a nagyzási hóbort. Azt hitte tán, csak ráfújunk és kész? — No, mi ütött magába? Most mér nem nevet, mi? Kovács levette a kalapját, vakarta a fejebúbját Gyér haja fehér volt, mintha lisztes zsákot poroltak volna ki a fején. — Megyek, szerzek valahol — mondta —, addig csináljanak, amit tudnak. — Nézze csak, öreg — nyújtotta ki a mester a karját — most tíz óra. Ha délután kettőig nincs szarufa, keressen magának jobb bolondot. Tudja, hányán várnak ránk? Ha kettőig nem hozza — és a mester a karóráját pöccintgette mutatóujjával. Kovács izzadságverte homlokát beletörölte az ingujjába, visszatette a kalapját és elindult. „Van nekem sok jó emberem a faluban” biztatta magát. Megy majd minden, mint a karikacsapás. K'seeftik. mért ne segítenék ki? Aki csak jövőre szándékozik építkezni, Igazán adhat három szarufát, egy esztendő alatt a dupláját is visszaadhatja. Megy az öreg, benyit ide, bekopog oda. Együttérző szavakat bőségesen hall. Hová lett az ő sok jó embere? Az egyik — szegről-végről rokon is —, od- vas, gombavirágos szarufákat mutogat, az öreg már bele is menne az üzletbe, gondolván, potom áron hozzájut a szarufához,: de amikor az árát hallja... „Akaszd rá magad” — gondolja dühösen és köszönés nélkül továbbáll. Azért ne haragudjon — kiabál utána a messzirőlrokon — üzlet az üzlet. Szuszogva talpal fel a parton, az öreg házhoz. Amikor belép a kapun, hátát nekiveti a kapu oszlopának és nézi a házát. Felesége éppen kilép a konyhaajtón, hallja, hogy az embere beszél, magában beszél, mint akinek elmentek hazúlróí. — Mit motyogsz? — kérdezi az asszony. — Hiányzik három szarufa, nem kaptam sehol. Hozd a kis- baltát, oszt gyere te is segíteni. A mesterek azt mondták, itthagynak, ha két órára nem viszem. Az öreg hozza a fészerből a hosszú létrát Valamikor kaz- lazáshoz használta, állítja a tetőhöz. Amikor megbontja az első fát, néz utána, amint bukfencezik lefelé, s puffan az udvar kemény földjén, por párolog belőle. Mintha a múltját szaggatná, tépné. A szalmakötelek nehéz reccsénéssel szakadnak. Minden hang, amit a tető ad, emberi hangnak tűnik. — Mennyit dugdostam én ezt a tetőt — szól le az asszonynak, aki fintorog a portól. Érzi, az ura most nagyon odavan, nem is hitte volna, hogy ilyen lélek szorult beléje. — Vén bolond — gondolja az asz- szony —, nemhogy örülne, hogy megszabadul innen. Nyáron, szárazban még haggyán, de ha esik, kín itt az élet, nyakig ér a sár, az aljból kell hordani a vizet, háton keli felcipelni a búzát, mindent... Még ilyen bolondot, örülne pedig, hogy háza lesz az új soron. — Te voltál úgy oda azért a házért — mondja az öreg. Már négy szarufa csontváza fehérük a tetőn. A balta odacsap, ahol csúcsba szaladnak a szarufák. — Jól megcsinálta ezt az én apám. Csakhamar leperdül az első, utána a második, hegyire esik, tántorog kicsit, mint a részeg, aztán puffanva eldől. Kovács János a negyediket is leválasztja, megkapaszkodik a létrában és lök rajta. A szarufa ledül, mintha cigánykereket akarna vetni . és nehéz zuhanással hull a többihez. Előgurítja a talicskát, ráerősíti a szarufákat és kicsikorog az udvarból. Régen használták a talicskát, sír alatta a kerék, olyan fájdalmasan, mintha nehezére esne a mozgás. — Már éppen menni akartunk — fogadja a mester az új háznál. — Négy óra, ha nem tudná... A ház elkészült. Peckesen emeli tetejét az új soron. Az a régi magárahagyottan gubbaszt a dombon. Veri az eső, a szelek lekapkodják róla a maltert. Mondták már Kovács Jánosnak, bontsa le, és ami jó van benne, tegye pénzzé. Nem teszi. Hadd álljon, amíg engedi az idő. Néha felkapaszkodik hozzá a dombra, lekaszálja a dudvát, az udvaron, néhol dugdos rajta. Ilyenkor beül az egyetlen szobába, egy ócska ládára, mely nem kellett az új házba, elszív egy pipányi dohányt. és senkinek sem mondja eh mire gondol... Gulyás Mihály jj Ház az új soron jj
