Szolnok Megyei Néplap, 1967. április (18. évfolyam, 77-100. szám)

1967-04-22 / 94. szám

19B7. április 22. SZOLNOK megyei néplap s Tájelőadás Kunhegyesen —— Szinte ünnepnek számít Kunhegyesen, mikor ellátogat hozzájuk a Szigligeti Szín­ház társulata. Még a környező községekből is bejönnek egy-egy érdekesnek ígérkező előadásra. — Legutóbb A kaktusz virága c. zenés vígjáték szórakoztató előadását teltházzal hálálta meg a lelkes kunhegyesi közönség. — Képünk az előadáson készült Krasznói Kláriról és Tolnai Miklósról. — NZs — Négyszázezer forint selejt Kidől a cipő oldala — Egy év alatt 2400 reklamáció A pálma a 1 issa Cipőgyáré Nehéz lenne évekre visszamenőleg megszámolni, hány alkalommal foglalkoztunk a fogyasztási cikkek, köztük a cipő minőségével. Napirenden szerepelt ez a kérdés megyei fórumon, interpellációként szó volt ró­la a múlt évi országgyűlésen, a televízióban egy in­terjú keretében hangzott el panasz; pénzünkért jó, használható cipőt kérünk. A reklamációkkal egyidőben elhangzott az ígéret is. Ennél több azonban nem történt. Azaz mégis, mert a választékban — kivétel a gyermekcipő — és a fazonban sikerült előbbre jutni, de a minőség maradt a régi. A Szolnok megyei Ipar­cikk Kiskereskedelmi Vál­lalatnál már nem is da­rabszámra mérik azokat az aktákat, melyek a fogyasz­tói reklamációk miatt ké­szültek, hanem súlyra. — Több kilogrammra tehető a jegyzőkönyv, amelyet kár- talanítás jelleggel felvettek az elmúlt évben. A cipők visszavételével a 13-as és 14-es bolt valamennyi dol­gozója foglalkozik, de ha csupán egy ember végez­né ezt a munkát, napi nyolc órai tennivalója lenne. Az említett két egység­ben tavaly ezeregyszáz pár cipőt vettek vissza, mely­nek értéke megközelíti a 140 ezer forintot. Ezen kívül 94 pár cipőt javítattak meg. Az állami áruházban sem sokkal jobb a helyzet. Tavaly 263 pár, az idén az első három hó­napban 113 pár cipőt vit­tek vissza a vásárlók. Az aktákat nézegetve a leggyakoribb hiba a póró talp leválása. Gyártó cég, a martfűi Ti­sza Cipőgyár. A Duna Ci­pőgyár termékei közül a gyermek bundacipő okozott bosszúságot, mert kiestek a kapcsok. Rövid használat után sarok nélkülivé vált az ugyancsak a Duna Ci­pőgyárban készült műbőr női csizma. Törik, megre­ped a magassarkú köröm­cipők sarka. túlságosan megvékonyítják a felsőbőr szélét és a cipő oldala ».kidől” a Minőségi Cipő­gyár termékeinek. A „pálmát” a martfűi Tisza Cipőgyár viszi, de előkelő helyet foglal el nevével ellentétben a Mi­nőségi Cipőgyár is. S mindez csupán Szolno­kon. Ha ehhez hozzá szá­mítjuk a megye lobbi vá­rosában és községében visszavitt cipőket —, ami napi átlag négy párra te­hető — az ossz érték csali- nem 400 ezer forint 1966- ban. Arról már nem is be­szélünk, hogy hányán nem élnek a lehetőséggel, mert vagy nem tudják, vagy szégyellik visszavinni a cipőt, mert ilyen is van. Szomorú tapasztalat az is, hogy nemcsak egyedi darabok kifogásolhatók. — hanem olykor egész téte­lek. Ilyen eset fordult elő a napokban a martfűi Ti­sza Cipőgyár póró talpas férfi félcipőivel, amikoris több mint kétezer párat adott vissza a nagyker, mert levált a talp. Apró dolog s mégis nagy bosszúságot okozott a szom­bathelyi Sabária Cipőgyár és a Minőségi Cipőgyár „újítása” a béléseknél. — Fehér vagy nyers színű anyag helyett színes bélést használ. Bizonyára nem vizsgálták meg az anyag színtartó képességét, mert kivétel nélkül valamennyi beszínezte a harisnyát, zok­nit és természetesen a lá­bat. Elgondolkodtató jelensé­gek ezek. Milyen lehet ezekben a gyárakban a mű­szaki ellenőrzés? Merthogy egy-egy pár átcsúszhat a MEO-n, de kétezer pár vagy még attól is nagyobb tétel? Az is érthetetlen, hogy miként kerülhet a már gyárban hibás termék a boltokba. A nagyker vállalatoknak MEO-sai ugyanis még a gyárban megvizsgálják a cipőket. Tények ezek, melyekből önként adódik a kérdés: hoj és kiknél jelentkezik ebből kár? A fogyasztónál nem, hiszen a cipő ellenér­tékét visszakapja, vagy má­sikat kap. Károsodik vi­szont a gyár, a bár a ci­pők értékének nyolcvan százalékát megkapja, ha a bizományi áruháznál érté­kesíti azt. Az az igazság, hogy a gyárak nem nagyon szívják „mellre” a selejt okozta veszteséget, mondván: csak a tervezett százalék alatt maradjon. — Igen ám, de mennyi ez a megengedett százalék. Csalt megyénkben csaknem 400 ezer forint, országos vi­szonylatban pedig több millió. Következésképpen a károsult végülis a népgaz­daság. Mint említettük, a soro­zatos reklamációk után nyomban elhangzottak az ígéretek. Minden bizonnyal megfelelő intézkedések is születtek a minőség javítá­sára. Azokat azonban nem hajtják végre. Ezért vonják felelősségre az illetékese­ket. A kereskedelemnek, illetve a vásárlóknak vi­szont adjanak a pénzükért megfelelő árut, s az ígére­tek helyett végre tetteket. — mj — KISZ taggyűlést tarthatunk Nemcsak a kiszesek visszatekintése lesz a mos­tani KISZ vezetőségválasz­tás, a párttagoké is. Mi is számvetést teszünk, mit és hogyan segítettünk. Segí­tettünk-e vagy csak köve- telgettünk... Amíg gépállomás volt a községben, több volt a fia­tal is. Aztán szinte kizá­rólag a tsz maradt. A gép­állomási KISZ-szervezet, ahol sok fiatal volt, fel­oszlott. Á kevesebb, több Már rég nem működött az üzem, mégis ötven KISZ-tagot tartottunk szá­mon. Gyakorlatilag azon­ban még vezetősége sem volt a mozgalomnak. Ak­kor ültünk először össze az­zal a feltett szándékkal, hogy nem hagyhatjuk KISZ-szervezet nélkül a falut. Nem önmagáért a szervezetért, hanem a tsz érdekéért, falunk fiataljai érdekéért is tennünk kell valamit. Az Üj Élet Tsz-ben már akkor is életképes sportkör működött. Kooperáljanak valamiképpen az ifjúsági szervezettel..: Sok diák jár Jászberénybe gimná­ziumba. Hátha ott rálenne a vezetőség, hogy az alaty- tyáni diákok itthon végez­zenek KISZ-munkát. Ilyen elképzeléseink voltak. Egy szívós akaratú, érettségizett fiút is hazahívtunk Buda­pestről. Beosztást biztosí­tottunk neki a tsz-ben. — Nem, nem választottuk meg azonnal titkárnak. — Megbíztuk. Amikor a többiek látták, hogy Borsányi Pista szíve­sen is, hozzáértéssel is csinálja a KISZ-munkát, megszerették és rábeszélés nélkül is titkárukká válasz­tották. Tavaly már teadél­utánokat tartottak, tánc­csoportot is hoztak össze. Most meg kézilabdacsapat szervezésén munkálkodnak. Pedig még mindössze har­mincán vannak az egyetlen községi szervezetben. Ez az a helyzet azonban, amikor a papíron lévő többnél a kevesbb. de valóban tény­kedő erő többet ér. Csak az ajtón Amíg jobban utána nem néztünk, hogy mit szeret­nének, mit akarnak az if­jak. mi lehet, ami össze­tartja őket, előszeretettel hivatkoztunk sokmindenre. Arra például, hogy nincs megfelelő ifjúsági ház. Az­óta semmit nem építettünk, most már mégis van. Egy­szerűen annyiba telt: nem hagytuk, hogy bárki oda járjon. Volt ugyanis, hogy részegek „látogatták” meg őket, esetenként a „válto­zatosság” ablakon kedvéért még az is. Csalogatás Alapgondolatunk, hogy akit csak lehet, hazacsa­logatunk. Öt gépésztanu­lónk például most végez Vépen. Egy pedagógusunk már megérkezett, s a ba­romfitenyésztő lányokat is várjuk. Várják a kisze­sek is. Annál is inkább, mert nemrég a tsz új ve­zetőségével kidolgoztuk, s a fiatalokkal is megbeszél­jük a versenylehetősége­ket. Hátha kedvet kapnak majd. Erőltetni nem fog­juk, de rá sem hagyjuk. Reméljük, kisimul itt min­den, hiszen a szövetkezet adottságai jók, csak a ki­használáshoz hiányzik a jól szervezett erő. De na­gyon kell ebbe a fiatalok beleszólása. Csak szóra kell bírni őket Hi a kedves? Régóta figyelem azt fs, hogy most nem az a szak­ma kedves a fiataloknak, ami az én koromban volt Csakúgy mint a szórako­zás. Jászberény, Szolnok, Budapest nem távolság már a mi gyerekeinknek akár tanulásról, akár szó­rakozásról van szó. A fej­lődés is megállna, ha csak az öregek szokása ér­vényesülhetne ; .. A pártvezetőség két tag­ja, Hajas József tsz fő­könyvelő és Tukács József iskolaigazgató felelős a pártvezetőség részéről a KISZ-beszámoló összeállí­tásáért. Én e gondolato­kat mondtam el nekik. S a KISZ-gyűlésre, ha meg­hívnak, elmegyek. Jólesik a visszapillantás. Az, hogy két évi törekvésünknek már legalább annyi hasz­na van:1 április 28-án sza­bályos KISZ vezetőségvá­lasztó taggyűlést tarthat harminc fiatalunk. # A KISZ-szervezetek ve­zetőségválasztásának elő­készületeiről Császár Ist­vánnal. az alattyáni köz­ségi pártvezetőség és az Űj Élet Tsz titkárával beszél­gettünk. B. E. A Tisza Cipőgyár át­venne 2 db 2 vagy 3 tonnás rtófkoesil belső szállítás céljára Lehet forgalomból ki­vont pótkocsi is érte­sítést Tisza Cipőgyár. Martfű szállítási osz­tályra kérünk. Átadták a Lenin szobrot a vegyi­művekben Rövid, s mégis maradan­dó emlékű ünnepség volt tegnap a Tiszamenti Ve­gyiművekben, pontosabban az üzem kapuja előtt. A délutáni műszakváltáskor — 14 órakor — itt gyüle­keztek az üzem dolgozói; párt-, gazdasági és tömeg’ szervezeti vezetői, valamint a vendégek. A bensőséges hangulatú ünnepségen átadták Páczay Pál Kossuth-díjas szobrász- művész fehér márványból faragott Lenin portréját» amelyet a gyár kapuja előtt fekete gránit talapza­ton helyeztek ed. Ez alka­lommal egyenruhás KISZ- tagok álltak őrséget a szo­bornál. A szoboravató ünnepség résztvevőit Tóth János, az üzemi pártbizottság végre­hajtó bizottságának tagja üdvözölte, majd Szabó Jó­zsef, az üzemi pártbizott­ság végrehajtó bizottságá­nak tagja mondott beszé­det. Bevezetőjében, arra emlékeztetett, hogy 97 évvel ezelőtt, 1870. április 22-én született korunk egyik legnagyobb egyénisé­ge, Lenin. E napnak most különös jelentőséget ad a Nagy Októberi Szocialista Forradalom közeledő 50. évfordulója is. A szónok ezután többek között eze* két mondotta: — Három világtörténelmi fontosságú esemény fonó­dott össze elválaszthatatla­nul Lenin láng eszével, tet­teivel és szervező munkájá­val: a bolsevik párt létre­hozása, az októberi forra­dalom és a szovjet állam megteremtése. Létrehozta azt a pártot, amely az el­méletet anyagi erővé és va­lósággá tudja változtatni. Lenin egész életműve, ta­nítása, példaképe elevenen ható erő napjainkban is. A kommunizmus eszméje to­vább hódít, s ma már a Föld majd mindegyik or­szágában kommunista pár­tok tevékenykednek a le- ninizmus eszméinek terjesz­téséért. Utalt arra is az előadó, hogy a Lenin által létreho­zott szovjet állam hadsere­ge szabadította fel hazán­kat és a Szovjetunió segít­séget nyújt országunk fej­lődéséhez, a szocializmus építéséhez. Érezzük meg­tiszteltetésnek, hogy Lea n elvtárs szobrát szocialista üzemünk bejáratánál he­lyezték el — mondotta be­fejezésül, majd szocialista megőrzésre átadta a szob­rot az üzem KlSZ-szerve- zetének. Lődi Sándor, a vegyiművek KlSZ-bizottsá- ga nevében vette át a szobrot. Az ünnepség az Internacionálé hangjaival ért véget. A ZSARNOK írta t Borisz Rjabikin Reggel ő ébredt fel a legkoráb­ban. Nyolcra már az óvodában kell lennie. — Toalettpapírt vettél? — kérdez­te szigorúan, mielőtt még felemelte volna fejét a párnáról. Feleségem nyugtalan pillantást vetett rám: — Vettem Szlavik, vettem. Itt egy egész csomag. — Kevés. Alla Eduardovna azt mondta, hogy mindenkinek két cso­mag toalettpapírt és két csomag szalvétát kell hoznia. — De hiszen nem is olyan rég... — Hát a saját gyerekétől is saj­nálja valaki... — kérdezte szemre­hányóan. És mi elvörösödtünk a szégyentől. Másnap reggel Szlávik halzsírt követelt. Két kis üveggel kellett vinnie. „Hát a saját gyerekétől is sajnálja valaki...” Aztán vitamino­kat. A. B, C, D. E, F... Két doboz­zal. „Hát a saját gyyerekétől is.. ’’ Azután léggömböket. Hármat. Az­után ismét papírt. Ez alkalommal rendes írópapírt. Másfél tonnát. Az összes gyerek részére, az egész óvo­dának, egy évre valót. Aztán festé­ket és ecseteket. Színesceruzákat. Plasztilint. Tűt, cérnát. Csészéket. Virágot cserépben és virágot cserép nélkül. Akváriumokat aranyhalak­kal... — Alla Eduardovna azt mondta, hogy holnap mindenki hozzon la­pátot. — Jól van, viszel. Van neked la­pátod. — Nem, az nem jó_ Az óvónéni azt mondta, hogy nagy lapátot kell vinni: hólapátolásra. Hát a saját gyerekétől is sajnálja valaki a ia- pátot?! Valóban, hiszen nem exkavátort kérnek, csak lapátot. Másnap reggel a szülők egész csa­pata. lávátokkal a vállán igyekezett az óvoda felé. Olvadt. Nem volt már mit hányni. A lapátokat le­raktuk a folyosóra. Egy hét múlva az óvodában jár­vány tört ki. Nem skarlát, nem ka­nyaró és nem sárgaság. Fehér jár­vány. A zenei foglalkozásokon Szlavik- nak fehér zokniban kellett megje- Jennie. így mondta az óvónéni. Tornaórára fehér nadrágot és fehér trikót kellett vinnie. A fellépéseken fehér cipőben és fehér sapkában, a kislányoknak fehér ruhában, hajuk­ban fehér nylon szalaggal kellett megjelenniük. Azt mondták, hogy másképp be sem engedik őket az óvodába. — Rossz szülők vagytok — jelen­tette ki egyszer váratlanul a tető­től talpig fehérbe öltözött fiacskánk, — Tanja papája tegnap egy egész dömperrel hozott homokot az ,6vó- dába. Nekem nincs dömperem. Este szereztem egy vödröt, és belopakod­tam a közeli építkezésre. Megtöl­töttem a vödröt homokkal, s az é«' vodába siettem. Nem, én nem vagyok rossz «aü» lő.

Next

/
Oldalképek
Tartalom