Szolnok Megyei Néplap, 1967. április (18. évfolyam, 77-100. szám)

1967-04-20 / 92. szám

196?. április 20. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP Megnőtt a rizs becsülete As idén 2479 holddal bővül a las-ek vetésterülete Csibés biztosan nem leszek... Szolnok megye közös gazdaságaiban 1960-ban 15 ezer holdon termeltek rizst. A vetésterület azóta évről évre csökkent. — Szarvas Imre, a vetőmag- termeltető és ellátó válla­lat igazgatója arról tájé­koztatott bennünket, hogy azokban a szövetkezetek­ben is abbahagyták a rizs. termesztést, melyekben en­nek nagy hagyományai voltak, így például Beseny- szögön. Kunhegyesen és Tiszaszentimrén. A termő- terület csökkenése a mo­nokulturális termesztés megszűnésével, s az ala­csony átvételi árakkal is magyarázható. Ismeretes, hogy tavaly rendezték a rizs átvételi árát. A szokványrizs mázsán- kénti ára 290 forinttal emelkedett. A vetőmagnak termelt ter­mékért plusz felárat fizet­nek. A nemesített, első fo­kon termelt elit vetőma­gént (Dubovszkij 129-es és Kákái 203-as) plusz 450 fo­rintot adnak. Az árrendezés ösztönzően hatott a gazdaságokra, a termelési kedv növekedett. 1965-ben a szövetkezetek 8889 holdon termeltek rizst. A terület már tavaly is növekedett, de az át­vételi ár emelkedése fő­ként az idén érezteti a ha­tását — A vetésterület ugyanis csaknem két és fél ezer holddal, összesen 11 350 holdra növekedett. A legnagyobb arányú a növekedés a karcagi ter­melőszövetkezetekben. Az öt közös gazdaság két évvel ezelőtt 3837 holdon termelt rizst, most 4747 holdra kötöttek szerződést. A Lenin Tsz-ben például 700-ról 1517 holdra növek­szik az idei vetésterület. Nagyobb területen ter­melnek „vízi búzát” Túrke- vén és Mezőtúron is. Akad­nak olyan tsz-ek — kun- hegyesi Lenin, tiszaroffi Aranykalász — amelyek korábban abbahagyták, de az idén ismét vetnek rizst. A vetőmagtermeltető és ellátó vállalat a Szovjet­unióból minden évben ho­zat be elit vetőmagot a Dubovszkij 129-es fajtából, melyet idehaza három éven át szaporíttat tovább. A Kákái 203-as előzete­sen elismert fajta. — A szarvasi ÖRKI nemesítette ki. Ezt a fajtát megkedvel­ték a gazdaságokban, mert a különböző kártevőkkel szemben ellenálló. Ám a bruzóneval szemben a Du­bovszkij sokkal elienállóbb. A Kákái 203-asból a vető­magigényeket az idén még nem tudta a vállalat ki­elégíteni. Jövőre azonban lesz elegendő, mert az idén 400 holdon szaporít-, ják a vetőmagját. A felmelegedéssel elér­kezett a rizsvetés időpontja. A karcagi Május 1. Tsz- ben a múlt hét végén már 150 holdat elvetet­tek, E hét végén, a jövő hét elején megyeszerte hozzá­fognak a rizs vetéséhez. Annál is inkább, mert op­timálisan május 5—10 kö­zött e munkával végezni kell. Hiba, hogy eddig csak 600 hold termő talaját szántották fel. Százötven hallgatója volt télen a közúti igazgatóság­nál rendezett üzemi és munkás akadémiának. A tanulásban legjobbakat — ötvenhat hallgatót — hét­A televíziós vevőkészülé­kek működése közben ke­letkező sugarak a nagyobb hullámhosszúságú röntgen- sugarak csoportjába tartoz­nak és igen gyenge az át­hatolóképességük. A suga­rak legnagyobb részét a cső üvegfala elnyeli, a ma­radékot pedig a cső előtt lévő védőüveg teszi ártal­matlanná. A sugárzás, ami A vállalat figyelemmel kíséri az évek során elért terméseredményeket. Re­kordot — holdanként 16 mázsát — 1963-ban értek el. Két évvel ezelőtt a nagy fagykár miatt 7,34 mázsa volt a megyei átlag. Tavaly 10,35 mázsa. Ha az idő valamennyire is ked­vez, ezt a mennyiséget meghaladhatják a gazda­ságokban. Azelőtt a tíz mázsa kö­rüli átlagtermésnél volt rentábilis a termelés. Most már hét mázsa fe­lett nyereséges. Az árrendezés ösztönzően hatott a rizstelepek re­konstruálására.. a termelés bővítésére. Néhány év múl­va minden bizonnyal is­mét 15 ezer holdon termel­nek rizst megyénk szövet­kezeteiben. — m. 1. — főn tanulmányútra vitt el az igazgatóság Székesfehér­várra, ahol az M—7-es au­tópálya építkezését tekin­tették meg. a televízió nézőket érheti, legrosszabb esetben olyan erős, mint 1 egy világító számlappal ellátott karúra sugárzása, de többnyire még annak mértékét sem éri el. Rendkívül érzékeny műszerekkel számtalan mé­rést végeztek a szakembe­rek a képcsövek előtt és egyszer sem tudtak kimu­tatni káros mértékű sugár­zást. Non scolae, séd vitae dis- cizmus — nem az iskolá­nak, hanem az életnek tanu­lunk — mondogatták már a latin magisterek is. Nos, azóta néhány . év eltelt, nézzük, hogyan bocsátja szárnyára ma egy iskola a diákjait. A tiszafüredi gim­názium néhány negyedéves hallgatójáé a szó: SZABÓ ILONA: — A jászberényi tanító­képzőbe jelentkeztem. — S hol szeretne taníta­ni? — Csak városon. — S ha nem veszik fel? — Üvegtechnikusnak me­gyek Pestre. Két évet Sze­geden, a Radnóti Gimná­ziumban végeztem. Ott a politechnikai képzés so­rán üvgtechnikával foglal­koztunk. Ahhoz volt ked­vem. Most meg csibés va­gyok itt nincs olyan lehe­tőség, mint Szegeden. — S ha az üvegtechniku­si pálya sem lesz elérhető? — A csibeneveléshez nem kaptam kedvet. Csibés biztosan nem leszek... ÁRVÁI ZSUZSA: — Szeretem a kicsiket. A Az igari tanító, ponto­sabban az iskola igazgató- helyettese az embereknek ahhoz a típusához tartozik, akikre a legjobban az örökké tevékenykedő, fá­radhatatlan jelző illik. Legtöbb napja olyan, — mint volt a minapi, ami­kor csak az estébe hajló délután sikerűit egy órát a beszélge­tésre szánni. Délelőtt a já­rási székhelyre, tanulmányi kirándulásra vitte a IV. szolnoki egészségügyi szak­iskolába jelentkeztem. Ha nem vesznek fel, Jász­berénybe szeretnék kerül­ni, a műszerész ktsz-be. Ott van rokonom is.., VINCZE KATALIN: — Gyors- és gépíró szeretnék lenni, vagy egészségügyi szakiskolát vé­gezni. TÖTH ERZSÉBET: — Budapestre, az írószer­ipari ktsz-be szeretnék ke­rülni. Rokonaim élnek ott, nem lennék olyan egyedül. TÓTH MARIA: — Gyógyszerész szeret­nék lenni. Ha nem vesznek fel, akkor meg gyors- és gépírónő. V Gyorsan végigfutok a jegyzeten. Két jellemző vo­nás tűnik fel egyből: a) a mezőgazdaság számításba se jön, b) a fizikai munka csak városi környezetben elfogadható. S miért? Kó­rusban hangzik a válasz: — Lakóhelyünkön nincs érettségizettnek megfelelő munka. osztályosokat. Délután már otthon, Tiszaigaron vagy száz gyermeket kisért el a moziba, ahol a Tenkes kapitányát vetítették. Az ilyen apró-cseprő munkát is magára vállalja amellett, hogy tanít, hogy osztályfő­nök, úttörő rajvezető, ísko- lai szertáros, a gyakorló kert és műhely vezetője. S a pedagógusi, iskolai mun­káján túl tanácstag és a végrehajtó bizottság elnök- helyettese. Mészáros Mihály ezt a nagy munkabírást, örökös tettrekészséget bizonyára még gyermekként megszok­ta. Ott a kisújszállási és mezőtúri tanyai iskolában, ahol édesapja tanítósko- dott. A tiszaigariaknak sem sok idő kellett ahhoz, hogy megismerjék az 1954 óta — kisebb megszakítással — közöttük élő ember jó tu­lajdonságait, segítőkészsé­gét. Hamarosan nemcsak tanítóként, hanem tanács­tagjukként is tisztelték. S azt is tudják, hogy bár a második ciklusban végzi az elnökhelyettesi teendő­ket, csak akkor találják a tanácsházán, ha valami ügyet intéz. Nincs íróasz­tala, hivatali szobája, s er­re nincs is szüksége. Az is­kolában, a lakásán megta­lálják, s az utcán is visz- szatartják, akik szót akar­nak vele váltani. Ezeken a „rögtönzött fogadóórákon" még jobban kiöntik az em­berek ami a szívüket nyom­ja, mintha esetleg tanács­ülésen, egyéb értekezleten kellene elmondaniuk. Az elnökhelyettes aztán tu­datja azokkal a dolgot, — akikre éppen tartozik, s a Valóban nincs? Inkább nem tartják annak. Pest, Jászberény számításba jö­het, ha fizikai munkát is kell végezni. „Ott rokonom is van” — többen így ér­velnek, nemcsak az emlí­tettek. Helyben viszont ott a szülői ház melege, édes­anyjuk gondoskodása. S a kereseti lehetőség se igen rosszabb általában. Manapság sok új gimná­ziumot nyitnak falun i 5. Ma még szokatlanul hang­zik, hogy valaki érettsé­givel a mezőgazdaságban dolgozzon. Néhány év múl­va azonban már természe­tes lesz ez. Hiszen bár­mennyire szépítjük a dol­got, a gimnázium nem kér szít fel az életre. Csak ál­talános műveltséget ad, s feladja a leckét: hogyan to­vább? S az a fiatal teszi böl­csen, aki a realitásokhoz ragaszkodik, s helyben ker­tész, csibenevelő vagy trak­toros lesz, mint távol a szülői háztól, szegény ro­kon. S. b többi vezetővel együtt gon­dolkozik, töpreng, rru is lenne a leghelyesebb in­tézkedés, hogyan is segít­hetnének. A választott szerveknek és választóinak is számot ad arról, mit sikerült meg­oldani, vagy mire kell még várni. Jól ismeri a község életét, számon tartja az elért eredményeket, szor­galmazza — s egyben saját maga is tevékenykedik azért —, hogy minden év­ben gyarapodjon valamivel a falu. Annak idején több helyen járt azért, hogy a község szélén is legyen autóbusz megállóhely. Most a tanácstagi körzetében társadalmi munkában jár­dát készítenek. S az idén hozzáfognak a nagy terv, a művelődési ház és az ehhez kapcsolódó szolgál­tató kombinát építésé­hez is. A gyermekek nevelése, oktatása és a közösségért végzett munka annyira le­köti Mészáros Mihály ide­jét, hogy csak akkor döb­ben rá az évek múlására, amikor felnőtt gyermekei­re tekint, vagy volt tanít­ványaival találkozik. Az ám, Rabcszki Kati — vagy is most már Tolnai József- né — is tanítványa volt nem is olyan régen és most egy iskolában tanítanak. — Tóth Jóskával is úgy meg­szeretette a földrajz órá­kon a világot, a különböző országokat, hogy világjáró tenqerész lett. Legutóbb Egyiptom­ból kapott tőle levelet. A sok munka, fáradozás meghozza a gyümölcsét. — Érdemes azért tenni, mun­kálkodni, amit az igari pe­dagógus vb elnökhelyettes így fogalmazott: nemcsak az iskolát, a művelődést, hanem az egész falut előbbre mozdítani. Nagy Katalin nnnnnnrinnnnnnnnnnrinnnnrvinnnnnrinnnnnnnnnnririnnnnnDaaDaDacDoaaDaaDDaaDaaaaDaananDr^ tői. A történelem objektív menete előbb, vagy utóbb befolyásolja min­denkinek a véleményét, s ez alól a katolikus egyház vezetői sem vonhat­ják ki magukat. Nézzük ezt egy ki­csit közelebbről. XIII. Leo 1891-ben kelt Rerum No- varum című enciklikája még félreért­hetetlenül, egyértelműen és megfel­lebbezhetetlenül kimondta a magán- tulajdon sérthetetlenségét. XXIII. János, aki már sok kérdésben kor­szerűbb álláspontot foglalt el előd­jeinél, Mater et Magistra c. encik- likájában az ember természetes és korlátozhatatlan jogának nyilvání­totta a magántulajdont. Ezekhez ké­pest (s mindjárt, a tévedések elkerü­lése végett: nem más, a mai világ állapotáról szóló tudományos néze­tekhez képest) a Populorum Prog- ressio igen nagy előrelépést jelent. E pápai enciklika eljut ahhoz a kö­vetkeztetéshez, hogy a világ jelenlegi bajainak eredendő forrása a kapita­lista magántulajdon. Igaz, hogy e felismerés következetlen, s főként a tennivalókat illetően nem elég kon­zekvens — de érdemes az idevonat­kozó szövegrészeket idézni: „...az egész teremtés az emberért van, akinek feladata szellemi erőfe­szítésével uralma alá hajtani és mun­kájával kiteljesíteni a teremtett vilá­got, önnön szolgálatába állítva azt. Ha a föld azért teremtetett, hogy mindenkinek biztosítsa létfenntartása és fejlődése eszközeit, ez azt jelenti, hogy minden embernek joga van megtalálni itt minden szükségest... a teremtett javaknak egyenlően kell mindenkihez eljutniuk... Minden egyéb jog, bármilyen eredetű is, be­leértve a tulajdon és a szabad keres­kedelem jogát, ennek van alárendel­ve... Ez azt jelenti, hogy a magántu­lajdon senkinek sem feltétlen és ab­szolút joga. Senkinek sincs joga sa­ját kizárólagos használatára fenntar­tani azt, ami szükségleteit meghalad­ja, mikor mások nélkülözik a szük­ségeseket... Ahol konfliktusra kerül sor a szerzett magánjogok és az első­rendű közösségi szükségletek között, a közhatalom feladata, hogy ennek megoldásán munkálkodjék... A közjó tehát olykor megköveteli a kisajá­títást...” Még hosszan lehetne a fenti gon­dolatsorhoz hasonlót idézni a pápai enciklikából. S hogy még pontosabb legyen a mondanivaló és a szándék: a pápa különbséget tesz az iparosítás, mint hasznos, áldásos dolog, s a mo­dern nagyipar talaján létrejött „egy bizonyos kapitalizmus” között, ame­lyet elítél, mint „rengeteg szenvedés, igazságtalanság és kihatásaiban mind­máig érezhető testvérgyilkos harc” forrását. Félreérthető lenne, ha csak ezeket a gondolatokat idéznénk és nem figyelnénk fel az enciklikában található következetlenségre, arra az ellentmondásra, amely az emberiség gondjainak okáról adott viszonylag hű kép és a gondok megoldására ja­vasolt utak és módok között fennáll. Tegyük mindjárt hozzá, hogy a vi­lág bajainak orvoslása, a helyzet gyökeres megváltoztatása olyan prob­lémákat vet fel, amelyekkel a Popu­lorum Progressio nem tud megbir­kózni — pontosabban: ideológiai alapjából következően a katolikus egyház nem tud megbirkózni. Ehhez a forradalom szükségességének platformjára, az osztályharc talajára kellene helyezkednie. Márpedig az enciklika óva int a forradalomtól: „...o forradalmi felkelés újabb igaz­ságtalanságok forrása, új aránytalan­ságokat hoz magával és újabb pusz­tulást idéz elő”. Ami pedig az osz­tályharcot illeti, a Vatikán hivatalos lapja egyértelműen leszögezi: „A Fo- pulorum Progressio a marxista osz- tályharc-teoria tökéletes antitézise.” Mindez a pápai szöveg alapos és mélyreható tanulmányozása nélkül is világos. (Ami nem jelenti azt, hogy az enciklika elkerülheti a marxisták megkülönböztetett figyelmét.) E korlátúival együtt is a haladó világ pozitiven értékeli a Po­pulorum Progressio közzétételét. Űjabb jele ez annak, hogy a világban végbemenő események, az emberisé­get az imperializmus oldaláról fe­nyegető veszedelmek, a nemzetközi erőviszonyok alakulása — amelynek legfőbb jellemzője a szocializmus elő­renyomulása — lassan kimozdítják évezredes mozdulatlanságából a ka­tolikus egyházat is. A vatikáni körök­ben is mind nagyobb terét nyernek az emberiség sorsát józanabbul, reá­lisabban mérlegelő progresszív erők. Az alapvető kérdésekben fennálló véleménykülönbségek mellett e pápai dokumentumban elsősorban azt kell üdvözölni, hogy újra hitet tesz a párbeszéd szükségessége mellett. Er­re pedig ma nagy szüksége van a világnak. Varga József Szorgalomért — tanulmányút Ártalmas-e a televízió sugárzósa? Nemrég tették közzé a hírt, hogy a hazai televízióta­laj dón osok száma elérte az 1 milliót. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy jobb műsort több millió néző figyel egyszerre. Tény, hogy általában sok időt töltünk a televíziós készülék képernyője előtt, mely végeredményben a röntgencsöveknek egy fajtája. A gyógyászatból ismert röntgensugarak na­gyobb adagja köztudomásúan káros az emberi szervezetre. Ennek kapcsán felvetődik a kérdés: mi a helyzet a televí­ziós készülékek által kibocsátott sugarakkal? Érettségi előtt.. Társadalmi munhája: vb elnökhelyettes

Next

/
Oldalképek
Tartalom