Szolnok Megyei Néplap, 1967. április (18. évfolyam, 77-100. szám)
1967-04-16 / 89. szám
w SZOLNOK MEG¥El NÉPLAP iäS7 április ü. „Lehűtve11 ai Alpha Centouri felé OSZTRIGA-OVODA A harmadik esztendő végén az osztrigákat kiemelik az „óvodából" Arra a körkérdésre, „Milyen lesz a világ ötven év múlva? Milyen tudományos felfedezések várnak a XXL század emberére?”, a kérdezettek 5* százaléka azon a véleményen volt, hogy 2010 és 2025 között lehetséges lesz az embereket a letargia 1.) és a mélyhütés olyan állapotába bozni. amely alkalmassá teszi őket a rendkívül bosszú űrutazásokra. Ezzel a jóslattal kapcsolatban N. Szirotin, a szovjet orvostudományi akadémia tagja a következőket Jegyezte meg: Azt hiszem, a szóban- forgó problémára adott pozitív válaszok százaléka a szovjet tudósok részéről valamivel magasabb lesz, mint a külföldi kollégák részéről. Mielőtt azonban e derűlátás alapját megvilágítanánk, szükséges, hogy bizonyos tekintetben tisztázzuk a szakemberek fenti jóslatát. Lehetetlen egy embert szobahőmérsékleten (plusz 20 fok és plusz 25 fok között) rendkívül hosszú ideig a letargia állapotában tartani. Hipotermia — a test hőmérsékletének mesterséges lehűtése — nélkül nem lehet eredményt elérni. Az „erős lehűtés” kifejezést nyilván mély hipotermiának kell tekinteni, azaz olyan állapotnak, amelyben rendkívül alacsony hőmérséklet mellett még mindig tapasztalható valamilyen minimális élet, minthogy az emberi test egyszerű befagyasztása után elképzelhetetlen az életbe való visz- azatérés. Az elődök kísérletei A szovjet tudósok derűlátása véleményem szerint tudományunk fejlődésével magyarázható. A. N. Horvat kievi kórélettan professzor már 1871-ben 4,8 fokra hűtött le kutyákat, amelyek a kísérlet után tovább éltek. Amikor a tudós átköltözött Kazanyba, kísérleteit medvékkel folytatta. Századunk elején P. I. Bahmetyev híres orosz biológus és kutató foglalkozott ezzel a problémával. Alacsony hőmérséklet, segítségével állatoknál ana- biózist 2.) holott létre, azaz olyan rejtélyes állapotot, amelyben a kísérleti állat szervezete élet és halál között lebeg. Közben a határvonal annyira összefolyik, hogy nehéz megjósolni, hogy az inga melyik oldalra fog lendülni. Bahmetyev denevéreket mínusz 2,5 fokra hűtött le, és aztán ismét életre keltette őket. Emlékszem, a nagy tudós szenzációs beszámolója után arról beszélt, hogy embereknél is lehetségesnek tartja a anabiózia alkalmazását. Két évtizeddel ezelőtt N. I. Kalabuhov maradéktalanul igazolta a Bahmetyev által elért eredményeket, denevérekkel folytatott kísérletei során s kísérleti állatok hőmérsékletét mínusz 3—4—4,5 fokra csökkentette. 1965-ben a fiziológiai és patofiziológiai (kórélettani) társaságokban beszámoltam a J. P. Frunkin professzorral együtt embereken végzett hipotermia kísérletekről. Ma már a sebészek —j— 10 fok vagy még alacsonyabb hőmérsékletnél végeznek „száraz” szívműtéteket, Hűtés 3—5 órára A műtéti beavakozások- nál, különösen a szív operációknál, a páciens szervezetét 3—5 órára lehűtik. Az anyagcserének ilyen rövid időre történő lassítása elegendő, és eddig lehetővé tette, hogy az orvosok többezer embert mentsenek meg az életnek. Laboratóriumi körülmények között a kutatók az állatkísérletek során a „befagyasztás” időtartamát néhány napra tudták meghosszabbítani. Például patkányok egy álló hétig voltak a hipotermia állapotában. Ha ezt az eredményt klinikai feltételek között is el lehetne érni, ez jelentősen megkönnyítené az orvosok harcát a betegségek ellen. Tíz esztendővel ezelőtt annak a mesterséges holdnak az útjával kapcsolatban, amely magával vitte a Lajka kutyát, a sajtóban felvetettem a gondolatot, hogy a kozmikus kutatásokban használjuk fel a hipo- termiót. Ma már bőséges kísérleti anyag áll rendelkezésünkre, amely igazolja, hogy állatok alacsony hőmérséklet mellett köny- nyebben viselik el az űrrepüléssel kapcsolatos kellemetlen kísérő jelenségeket, a gyorsulást, a dekomp- ressziót és a sugárzást. Még örvendetesebb eredményeket értünk el azoknál a kísérleteknél, amelyeknél a kísérleti állat a téli álom állapotában volt. Sok kutató foglalkozik azzal a kérdéssel is, hogyan lehetne a hipotermiát a téli álomhoz közelebb hozni. Egyes állatok 8—10 hónapra merülnek téli álomba, és ez alatt sem táplálkozásra, sem vízre nincs szükségük. A téli álom valóban eszményi módon oldaná meg a távoli bolygókra tervezett repülésénél felmerülő táplálkozási problémákat Ax „Idősorompó" Ámde e kísérletek egyike sem tudja megoldani a kozmikus repülésnél felmerülő úgynevezett „idő- sorompó” problémáját. Gondoljuk csak meg, hogy a hozzánk legközelebb levő Alpha Centaurj csillagra való utazás a mai modem rakétával 550 ezer évig tartana! Ilyen hosszadalmas „séta” sikerét csalt akkor biztosíthatjuk, ha azt. matematikai számításokkal támasztjuk alá. P. V. Belasickij, az orvostudományok kandidátusa a közelmúltban a következő számításokat eszközölte: A relatív halál időtartama plusz 37 fok hőmérséklet mellett — 5 perc. A hőmérséklet csökkenésével egyidejűleg az anyagcsere folyamat is csökken. Ha sikerülne a test hőmérsékletét mínusz 270 fokra lehűteni, akkor elérhetnénk azt, hogy a halál csak 700 ezer év múlva állna be. 1. ) Letargia = egyes betegségek tüneteként jelentkező huzamosan tartó alvásszerű állapot, amelyből a beteg csak rövid időközökre téríthető magához. 2. ) Anabiózis = némely alsórendű élőlénynek vagy csírának az a képessége, hogy kedvezőtlen körülmények között látszólag elpusztul, de kedvező körülmények közt folytatja élettevékenységét. (Ford.: Kulcsár Aurél) Az Isztriái félszigeten mélyen, több kilométernyire nyúlik be a szárazföldbe a Lim-i öböL Festői a táj, mint szinte mindenütt a jugoszláv Adria-parto- kon. A legtöbb látogatót mégsem a tengerpart közelében emelkedő hegyek, nem is az öböl belső végén épült festői vár06ka vonzza, mégcsak nem is a tengerpart, hanem egy farm. A mezőgazdasági intézmény az osztrigák bölcsődéje és óvodája. Itt nevelik, tenyésztik azt a különleges csigafajtát, amely a Bulgária második legnagyobb városa, Plovdiv környékén megkezdődött egy új gyár építése, ahol francia Renault gépkocsikat szerelnek össze. Ez a francia Renault cég nyolcadik külföldi gyára. Eddig a Renault gyárnak hét külföldi összeszerelő gyára volt, így többek között Belgiumban, Portugáliában, Algériában, Venezuelában. Az első szakaszban felépül az első alkatrészösszeszerelő üzem, a festőüzem több segédépülettel. A gyár évente több mint 10 ezer gépkocsit gyárt majd, Bulgarrenault—8 és Bulgarrenault—10 típusú- akat A műszaki felszereléseket a francia Renault cég szállítja. A terveket a kazanüki Műszaki Tudományos Kutató Intézet készíti. legtöbb tengerparti ország lakóinak kedvenc csemegéje. De nemcsak az ínyencek fogyasztják az osztrigát, dús vitamin tartalma miatt állítólag „fiatalító erővel” is rendelkezik. Akik látogatást tesznek a farmon, hamarosan észreveszik, nincs is olyan könnyű dolga a farm dolgozóinak, mint első pillantásra gondolná az ember. A „tenyésztésre” befogott osztriga éppen olyan kényes jószág, mint bármelyik másik. A velük való foglalkozás, többnyire májusban kezdődik. Ekkor rakEz év közepe táján az új üzem első gépkocsijai, már megjelennek a piacon, de a gyár építése, melyet három szakaszban valósítanak meg, folytatódik. A ternielés 1970-ben eléri az évi 50 ezer gépkocsit. Ha azonban az ország szükségleted ezt megkívánják, akkor lehetőség van további bővítésre is, s akkor a termelés már elérheti az évi 100 ezer gépkocsit. A Bulet bolgár külkereskedelmi vállalat és a francia Renault cég között létrejött szerződés értelmében a jövőben a Bulgáriában összeszerelt Bulgarrenault —8 és Bulgarrenault—10 típusú gépkocsikat ellátják a francia gyár legújabb újításaival BU — CENTBOPBESS ja le az osztriga — csomókban, „vékony vesszőcskékre” — az ikráit Amikor az ágacska kezdene elrohadni, a farm szakemberei leszedik róla s „mesterséges ágacskákra” helyezik az osztriga-bébiket. Közel három esztendőt töltenek el az osztrigák ezeken az acélhuzalokkal ösz- szeerősített „óvodákban”. A hosszú tenyésztési idő alatt azután állandó és gondos felügyeletet kell fordítani rájuk. Elsősorban védelmezni kell a növendék sorban lévő osztrigákat ellenségeiktől: a tengeri csillagoktól, tengeri sünöktől, csigáktól s különböző kis héjas állatoktól. Ha például a tengeri csillag „csápjaival” megragadja áz osztrigát, halálos a szorítása, megakadályozza ugyanis a víz felvételét. Pedig az osztrigának minden 24 órában 25 liter vízre van szüksége. Ellenségétől úgy szabadítják meg a farm dolgozói az osztrigát, hogy tiszta vízbe teszik. Az osztriga ugyanis elég hosszú ideig tud tiszta vízben is élni, „élősködői” viszont alig 20 perc alatt elpusztulnak. A farmon körülbelül 8 millió osztriga nevelkedik. Így aztán mindig jut a piacra is. A gondosan kiválasztott példányokat sürgősen szállítják, mert a tengervízből kivett osztrigát 48 órán belül el kell fogyasztani. A tengeralatti farm nagy hírnévnek örvend külföldön is. Nemcsak az ínyencek keresik fel, akik a helyszínen is szeretnék megkóstolni a híres jugoszláv csemegét, hanem a kíváncsiak is, hiszen nem akármilyen látvány egy csodaszép öbölben — a tenger felszíne alatt nevelt sokmillió osztriga ... Egy londoni kórházban olyan elektronikus számítógépeit szerkesztettek, amelv képes lesz kielemezni a fenyegető infarktus jeleit, s előre jelezni fogja a veszélyt. A gépet a közeljövőben orvosi műszerkiállításon fogják bemutatni. A gép tv-vevőkészüléa 4 9Joagerf* ördög" és fársai Már jóval azelőtt, hogy Wilhélm Bauer „Brsnct- taucher” nevű búvárhajója 1851 február elsején Európában elsőként merült le a kiéli kikötőben, sokat foglalkoztatta az embereket a víz alatti utazás gondolata. A megelőző próbálkozások ritka kivétellel azt a dicstelen célt szolgálták, hogy olyan hadieszközt építsenek, amelynek segítségével meg lehetne semmisíteni az ellenséges flottát Az első tengeralattjáró fennmaradt tervét és rajzait egy olasz, Roberto Val túri o készítette, a XVI. században. Az első viz alatti járművet a holland Drebbel építette 1620-ban, amelynek rendeltetéséről és útjáról azonban nem maradt ránk hiteles adat Többet tudunk az angol Day vállalkozásáról, aki szivarformájú hajójával 1774-ben Plymouth kikötőjében tíz méter mélyre merült, majd egy későbbi kísérletnél elérte a kissá hihetetlenül hangzó, de hitelesített 120 méteres merülési mélységet is. A felszínre azonban már nem sikerült felemelkednie, így ő volt nemcsak az első tengeralattjáró-utas, hanem ennek a veszélyes kísérletsorozatnak első áldozata is. Sikeres tengeralattjáróépítő lehetett volna az amerikai Fulton is, ajánlatát azonban Napoleon éppúgy elutasította, mint a gőzüzemű hadihajók Anglia elleni bevetési tervét, — mondván, hogy ez csak üres fantáziálás. Ilyen előzmények után építette Bauer a „Brandtauchert”, majd a cár megbízásából a „Seeteufek” — (Tengeriördög) — nevű hajót, amellyel a szentpétervári öbölben 134 sikeres merülési manővert hajtott végre. De — mint a korabeli újságok írták — a „Tengeri ördögnek kedve kerekedett meglátogatni pokol- béli czimboráit és mindörökre magával ragadta vala Bauer mestert is .. A technika fejlődése fokozatosan lehetővé tette, hogy a víz alatti hajózás is egyre tökéletesedjék. Ma már 7000 tonnás atommeghajtású hadihajók suhannak 600 méter mélyen a tengerekben. A műszaki tudományok mai állása nemcsak a fegyverkezést szolgálja, hanem lehetővé teszi, hogy a tenger alatti kutatásokba is bevonják ezeknek a hajóknak békés rendeltetésű változatait. Akár a világ még megoldatlan élelmezési problémáiról van szó, akár nyersanyagoknak a tengerből, tengerfenékről történő felszínre hozásáról, mindez aligha képzelhető el még tovább tökéletesített tengeralattjárók nélkül. nagyságú. Elemzi a pulzust, a vérképet, a szívzörejeket és a kardiogrammo- kat. Az elemzés alapján, amelyet a gép ad, most már 40 perccel előre tudják, hogy szívinfarktus következhet be. Így még van idő a beavatkozásra. (A „Búdé Právo”-bóU BULGARRENAULT Az első Bulgarrenault kocsik — 6 Elektronikus számítógép figyelmezteti az orvosokat a szív infarktus veszélyére
