Szolnok Megyei Néplap, 1967. április (18. évfolyam, 77-100. szám)

1967-04-15 / 88. szám

1W áprlUfs 15. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP s A száraz arcbőr gondozása A ház és kerítése TALÁLÓS KÉRDÉSEK L Egy kis házban egymáson egymás mellett fekszik csendben harminc­mérges gyerek. [negyven (ay^nAO) 2. Szobánkból a háztetőre nyúlik hosszú farka, dorombol, ha melege van — s bizony, mégse macska! (VHATYH) 3. Tű vagyok, de sosem varrnak velem, újságokban s könyvekben a helyem. ilyen tűből vannak kicsik s nagyok, — mondd csak meg, hogy milyen tű is vagyok! <Ű13H) 4. Mindig iszik s nyerít ha fut ez a furcsa paripa, — két lába van, s mind a kettő olyan, mint egy karika. <HYd3I3H32ÍHOiOí\D — Az arcbőröm száraz, kü­lönösen mosdás után érzek mindig olyan fájó, húzó ér­zést, mintha meg akarna re­pedni az arcom bőre. Hiába krémezem be a krém nem sokat segít rajta. Kérem, ad­janak tanácsot a helyes arc­ápoláshoz — Írja Sz. L-né kunmadaras! olvasónk. Az arc ápolásának alapja valóban, a meleg szappanos vízzel való mosakodás. A szappan a bőrt tlszütja, a habképződéssel kioldja a bőrzsírokat, eltávolítja a bőrre tapadt piszokszemcsé­ket, és magával viszi az el­halt szarusejteket is. Nem mindegy azonban, hogy mi­lyen szappant használunk. Az arc mosására általában ne használjunk házi szappant, vagy mosószapant. Különösen ne használjanak ilyet a szá­raz arcbőrűek. A közömbös, nem zsíros, nem száraz tulajdonságú bőrt bármilyen közömbös szappan­nal (Opera. Levendula, Exo­tic, Caola stb.) tisztíthatjuk. A zsíros, mitesszeres, rendsze­rint pattanásos arcbőrűeknek igen jó a kénes, vagy a bo- raxot tartalmazó gyógyszappa- nok használata. A szappan baktériumölő, tisztító hatását fokozhatjuk, ha a mosdással egyidejűleg arcszeszes lemo­sást is végzünk. Száraz arcbőr esetén mér­sékelten meleg vízzel viszont csak zsíros , pipereszappant használjunk a mosdáshoz. Er­re legmegfelelőbb a közönsé­ges Baba-szappan. Sok em­ber arcbőre azonban még ezt a legzsírosabb, legsemlege­sebb szappant sem bírja. A szappantól az arcbőre kipirul, használata nyomán, mint ol­vasónk is írja, húzó, viszkető érzés lép fel. Ilyen esetben a leghelyesebb, ha elhagyjuk a szappannal történő mos­dást és helyette az illatszer- boltokban mindenütt kapható arctejjel vagy pedig olajjal, a kisbabák ápolásához is használt Baba-olajjal tisztítjuk arcbőrünket. Miután a mosdással az arc­bőr a zsiradéktól kitisztul, és felpuhul, ajánlatos véko­nyan, a szem környékén pe­dig bővebben, bőrtápláló krémmel bekrémezni. Közöm­bös és zsírosabb bőrűek fél­zsíros krémeket használjanak erre a célra. A szárazbőrűek viszont, mielőtt még az arcuk a víztől megszáradna, túlzsí­rozott Opera, Gardénia stb. krémekkel bőven krémczzék az arcukat. A felpuhult bőrbe a krém jól beivődik, és pu­hává, rugalmassá válik. Eégi szokás, hogy a há­zat kerítéssel veszik körül. Ez meghatározza a tulaj­don határát, s ugyanakkor véd a kóborló állatok, hí­vatlan vendégek ellen. Az viszont már kevés ember­nek jut eszébe, hogy a ke­rítésnek esztétikai szerepe is van. A drótkerítés, — a leg­gyakoribb hazánkban. — Közkedveltsége érthető, hi­szen nem zárja el a nap­fényt, a levegőt, a tövébe ültetett növények elől, ál­talában az olcsóbb kerítés­fajtákhoz tartozik, s illik minden családi ház hom­lokzatához. Fontos azon­ban, hogy a kerítés ápolt legyen. Ezért ajánlatos há­rom-négy évenként kora tavasszal leégetni, míni- ummal, majd megfelelő festékkel befesteni. Ez a Lekerül a kalap, sapka, tehát többet kell törőd­nünk hajunkkal, frizuránk­kal: munka házilag is elvégez­hető. 1. Legfontosabb a haj- vágás. A jól megnyírt ha­jat könnyű fésülni, gyor­sabban nő, mint az, anaely­A farács nálunk kevés­bé ismert kerítésforma. — Elsősorban az északi né­peknél alkalmazzák, ahol fában bővelkednek. Mife­lénk főleg erdészházak vagy nyaralók körül látni. Legszebb, ha fehér nyírfát használnak hozzá. Lehet lehántolt, kissé füstben pácolt fát is használni. Ez azonban sok munkát je­lent, viszont a fa így nem korhad olyan könnyen. Az élősövény-kerítés Angliából származik, s hazánkban kevésbé isme­rik. Ahol telepítik* általá­ban a drótkerítések mellé ültetik. A jól megválasztott és gondozott sövényfajta, ha kellően gondozzák, igazi védője az udvarnak s dísze az utcának. nek vége kopott. A rövi- debb hajat otthon is köny- nyű megmosni, becsavar­ni. Jjnimizi tutié. /t rigó a cseresznyefán víg dalt fütyült a tavaszról. Messzire hangzott: Fütyül a ri­gó... tilió... tilió...” Ezután a cseresznyefához szólt: — Olyan minden ágad, mintha száz vidám ma­nó ülne rajta. Séhány| jótonócs _ barnáknak — Ugyan rigó, virágrügyek ezek egytől egyig. — Én pedig guggoló manóknak gondoltam. Még ä hegyes kis sipkájukat is látom — rikkantotta. — örökké tréfálkozol — így a fa. — Talán ártok vele valakinek? Ügy örülök a ta­pasznak, hogy éjjel-nappal dalolni tudnék örömöm­ben. — Én is örülök, de kémlelem a felhőket, lesz-e elég eső? És lesem a napot, el ne bújjon, mert sok­sok napfény kell a rügyeimnek... Reggelre a cseresznyefa telisteli volt virággal. A rigó vidám rikkantgatással érkezett: — Csak nézlek, nézlek és úgy látom, mintha minden ágadon száz meg száz, kis fehér lepke ülne. — Ugyan rigó, ezek virágok, egytől-egyig azok­ból a rügyekből pattantak ki, amiket te manóknak hittél. — Ha így történt, remélem, a te nyugtalanságod is elmúlott! — Dehogy múlott. Ha tudnád, mennyire félek az éjszakai fagyoktól. Le se hunyom a szememet, úgy rettegek. — Mikor nyugszol meg végre cseresznyefa? — kérdezte elgondolkozva a rigó. — Majd, ha már megérett minden szem cse­resznyém... És egy napon, szép sötét piros cseresznyék húz­ták le a fa ágait. Jött ám a rigó, ahogy szokott, de most még fü­tyülni is elfelejtett a nagy ámulástól. — Mennyi piros golyó. Csak álmélkodom, ho­gyan vált a manók kis hegyes sipkájából fehér lep­ke, a fehér lepkékből pedig ennyi temérdek piros golyó. Ezen már a cseresznyefa is kacagott. — Nem golyók ezek, rigó! Hanem cseresznyék! Értük aggódtam. Ezeket vártam! N* Jem fejezhették be a beszélgetést, mert asz- szonyok meg gyerekek jöttek. Létrát és kosarakat hoztak. Megkezdték a cseresznye szürete­lését. A lelógó ágakról a gyerekek szedegették a piros cseresznyét, s belőle akasztottak a fülükre. Teltek a kosarak. Fogyott a fáról a rengeteg cse­resznye. A vidám csapat nemsokára elindult a meg­púpozott, nehéz kosarakkal. A cseresznyék a kosarakból visszanéztek, s a ri­gó úgy látta, — integetnek. Láng Etelka Peregjen a nyelved MI LESZ A Próbáld meg gyorsan, többször egymás után el­mondani az alábbi ravasz szócsoportokat: 1. De szép e hét szekér- kerék; 2. Egy zárt zsákban száz rák mászkál; 3. Hetven hetede negyven negyede ezer fele meg egy ezerszerese (Meny­nyi?) 4, Ama csacska makacs macska farka kacska. Krecsmáry László Lezajlottak a divatbemuta­tók, s kialakult a tavaszi-nyá­ri divatkép. Feltűnő, hogy sokkal színesebb, mint ta­valy volt. Uralkodó szín: a rózsaszín, a piros, a citrom­sárga, a mandarinsárga s a karamell. Újdonság, hogy a lila világos és levendula ár­nyalatait áthozták a téli di­vatból tavaszra, sőt nyárra is. A műszáias szövetek foly­tatják hódító útjukat. Kabát­ra, kosztümre, ruhára, kö­penyre a terylén és terytál anyagokat javasolják a divat szakemberei. Nyárra pazar színű lenanyagokat hoznak di­vatba. A csipke és az azsúro­zott hatású puha szövetek ruhára, a domborított mintá- júakat pedig alkalomra ajánl­ják. A ruha formája változatla­nul lazán követi a test vona­lát. Egyenes, vagy enyhén karcsúsított, s a szoknyahossz változatlanul rövid. A ruhák szabásvonalában most jut érvényre a kurézs- stílus. Sok a keresztben al­kalmazott szabásvonal. A de­rékvonal a mell alatt, vagy a csípőn van. Ezt illusztrálja rajzunk is: Két színű anyagból ».kom­binált-’ nyári ruha. Karamell és citromsárga könnyű szö­vetből. Geometriai forma dí­szíti az elejét. Második modell úgynevezett Opart-komplé. Itt is két színt alkalmaznak. Fehér, piros összeállítás fiatal leányoknak illik. A harmadik rajzon sötétkék fehér kurézs ruha látható. A szoknya alján körbenfutó pánt is húzódik. A negyedik raj­zon a ruhához tervezett érde­kes gallérú, négyszögletes gombokkal díszített kabát látható. íAz öltözködési Tanács albumából) 2. Hajmosáshoz hajunk­nak megfelelő sampont válasszunk. A zsíros hajhoz tojás, a szárazhoz olajsam­pont vásároljunk. Vannak speciális samponok is. — Például a fertőtlenítő vagy a kamillás sampon. Az üvegből nem a fejre, ha­nem a kezünkre öntsünk belőle, mert így egyenlete­sebben dörzsölhetjük el a hajon. Bő vízzel, többször öblítsük le a hajat. 3. A fejbőr masszírozása igen fontos. Sokan hajmo­sás közben körömmel va­karják a fejbőrt. Így a felhám könnyen megsérül­het. Ujjunk hegyével moz­gatni kell erősen és kör­körös mozgással a fejbőrt, mert ez serkenti a haj­hagymát, az ereket, a bőrt 4. Megszámlálták már valaha a kihullott hajszá­laikat? Ha naponta öt­vennél nem több hullik, — nincs semmi baj. Naponta ugyanis 50 hajszál nő a fejen. Ha azonban fésül- ködésnél maroknyi haj­szál marad a fésűben, — ez már figyelmeztetés, hogy forduljunk bőrgyó­gyászhoz. 5. A hajlakk nem árt a hajnak, ha nem túlzott mértékben használjuk. Le­hetőleg naponta, a reggeli frizurakészítés után — 25 cm távolságról —, fino­man permetezzük be vele a haj felületeit. Ha sokat szórtunk, a haj szürkés be­vonatot kap és nehezen fé­sülhető. 6. A hosszú haj fésülését mindig a végén kezdjük, s alulról fölfelé haladva bontsuk. Különben a kócos hajat csak maréknyi kité­pett haj árán tudjuk ki­bontani. 7. A hajszárításhoz tü­relem kell. Aki otthon ké­szíti frizuráját, használjon kézi hajszárítót. Ha nem szárad meg eléggé a ha­junk, nem készíthetünk szép frizurát, mert szét­esik, nem tartja a for­máját. Ezenkívül megfáz­hat a fejbőr, s fokozódik a korpaképződés. A hajat, ha megszárítottuk, enged­jük kihűlni, s csak ezután fésüljük. így ruganyosabb lesz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom