Szolnok Megyei Néplap, 1967. április (18. évfolyam, 77-100. szám)
1967-04-09 / 83. szám
ás 9 SZOLNOK MEGYEI NfiPLAf L hűség ju oer már Szilvás Cyon. Egy híján esztendőnek. — t már keveset ér , a kis öröm is ad. Szilvás Al- é- er járt az idén ®* í. £ eküdt a szolnoki i- . Na, bátyuska — J eki egy reggel a- kitelt az idő, , et onáljanak. A sző. nbe adjanak üze- tt dolgoznak a kérte az öreg etkezet átadta az A párttitkár maga a faluszélre, i néni, reggel hét- .1 az irodán. Ott lutó, azzal hozzuk ácsit , lépésben haladt iykocsi Szolnokról ire. Az öreg Szilért ott ült benne, tői. Nézte a tájat, rzva figyelte mi- sztelenül suhan az em igen ült még Albert személyko- Napszámos ember ■szesarató, meg minim egy szegény em- etében előadja ma- ietne Szilvás Pálnál, í Gyulánál szolgált !. Mikor az új élet el- ozzá, Szilvás Albert elmúlt hatvan éves. Pető Béláné, az szer- .1 be a tsz-be. Szolno- lakik ez az asszony, ént az egész család. A ;nc fiú még a 15 évet . töltötte be. Gyere Fe- hívták az alapítók.- Nem úgy van az. még Syon fiatal — ellenkezett _.rzsi néni. — De erősfajta. Szilvás Albertnek az MBI nyugdíj járt volna nár akkor. De nem találok a bélyegeit. — A bíró intézte, Juhász ózsef. Biztosan beragasz- ►tta a maga cselédjeinek. Dolgozott nagyon Szilvás lbert Azt mondja úgy iszált, mint egy húszéves. Sgták a sok herét, arat- k kiskaszával. A feleséemlékszik rá. — Jeles nap volt nagyon ötvenhármas zárszámis. Háromszáz munka- ségre adtak járandósá- az uramnak. Sok fiatal t érte azt él. “héz munka járta, y Eleknek volt két te- * azzal szántottak. Az Bodor tehenét is bele. Szilvás Alberték let se tartottak. Két kínlódtak vele, elfo- a takarmány, el kel- dni. A szőlővel ugyan- irtak. Kicsi szőlő, né- nögyszögölke csak. c ültették, duggatták ott földbe. Mi lesz — sopánkodott az 7 belépéskor. *zsi néni, abból a csak az ihat, akit negkínál. odoré beadták, le- k róla. tm kínlódhattunk 'elé. sztendők teltek, a n fogyott, venegyben, sose fe- ^ A répa benne maföldben. Tavasszal fel. Akkor volt az, raktárból elvitték a .t beszolgáltatásba, tunknak nem lett kenyere. ?dák nevettek rajáll be közéjük, \ tudja kormányozok megkezdtük, rájöttök majd. Vertek — felelte nyu- ‘ H Szilvás Albert, léni a piacra ment intmiklósra. Rári- .k az asszonyok. A róka nem félt. Szil- Ibert se félt ötvení. 3gy embernek egy a , — indult el, hogy a iknak gondját viselje helyett, akik otthagy- Akkor már a hetvene- ^sztendőt taposta, alapítok kitartottak, engedtek széthurcol- mit. Szilvás Albert t tovább két fiával kezetben. Az aszszony is sokat kijárt. Aztán az öreg ember már csak a könnyebb munkára szorult Rizsőrösködött — Várta a nyugdíjat — Én kaptam meg Nagykörűben legelsőnek. Én vagyok az első nyugdíjas tsz- tag a faluban. Elnehezedtek a lábai, ritkábban nézegetett már be a szövetkezetbe is. — Idén zárszámadáskor üzentek érte. — Albert bácsi, ha csak teheti, most jöjjön el. Nem várják már ők a zárszámadást Szűkösen éldegélnek a kis nyugdíjból ketten, feleségével. Zárszámadáskor nekik csak fizetnivalójuk van mindig, a háztáji művelése után. — Aki több földet vitt be, az a szerencsésebb. Kicsi föld után kicsi a járadék is. Elcsoszogott a közgyűlésre. Mi lehet már az a fontos? Ott ült elől a padsorban, a terem közepe táján. — Ott állongott mind az egész falu. Szólítottak. Bartos László elnök olvasta a neveket. — Szilvás Albert bácsi. Szövetkezetünk leghűségesebb tagja. Az első belépő volt 1949. november 29-én. Tapsolt az egész falu. Ment ki bátortalanul, nehéz járással a pódiumhoz Szilvás Albert. A borítékban 300 forintot talált Hűségjutalom. ötvenötén kaptak. A Szilvás családból hárman. A nagykörűi Haladás Tsz talán az országban is elsőnek hűségjutalmat vezetett be. Aki tíz- tizenöt-húsz esztendőt munkában tölt a közösben, az évfordulón hétszáz-három- száz-ötszáz forintot kap. — Most a zárszámadáson osztották először. A pénz nem sok, a hatása nagyon nagy. A megbecsülés jelképe ez. Napokig erről beszélt Nagykörű. Öreg Szilvás Albert otthon fekszik az ágyon. Beteg ember, öreg ember már nagyon, öreg emberekhez keveset jár igazi öröm. — Szilvás Albert felerőlteti fejét a párnáról. Keserű arcvonásai tiszta nyugalommal enyhülnek meg. Tömött, sűrű bajusza alatt mosoly jelenik meg. — Tapsoltak... Mindenki megtapsolt. Megfizethetetlen az öreg parasztemberek hűsége. Borzák Lajos Kuriózum növény a megyében Köménymagot termeszt a mezőtúri Sallai tsz Szokatlan próbálkozásba kezdett az idén a mezőtúri Sallai Termelőszövetkezet. A tájon ismeretlen növényből. a köményből vetett be tíz hold termőföldet A köménymagot érdekes Falusi lányok, asszonyok A falusi lányok, asszonyok életével kapcsolatos sok fontos kérdésre keres választ a Magyar Nők Országos Tanácsa, a most megkezdődött nagyarányú felmérés során. A következő napokban brigádok keresik fel Baranya, Pest, Szabolcs, Tolna és Békés megye falvai t és termelőszövetkezeteit. hogy a helyszínen vizsgálják meg: miként segítik a tsz nőbizottságok kez- leményezéseikkel a termelési feladatok megoldását, a tsz vezetőségek pedig milyen mértékben veszik igénybe az asszonyok eegí- tőkószségét A Szolnok megye Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat karbantartó üzeme felvesz fefif. szolgálatos munkakörbe lakatos és mázoló szakmunkásokat. — Fizetés megegyezés szerint — Külszolgálat esetén költséget térítünk. Jelentkezés: Törökszent- miklós. Bethen G, u. í 45—49. Javító műhely. ; személyesen, vagy írás- l ban. — Felvétel esetén ] útiköltséget téritünk. NYUGDÍJAS ] VILLANYSZERELŐT felvételre keres a szol- . noki Patyolat Vállalat j Szolnok, Mártírok útja j 19. szám. módon termesztik. Mákkal keverik össze a vetőmagot, s úgy kerül a gépbe. Amikor a mákot leszüretelik, a kömény ott marad továbbra is. Tudniillik évelő növény s ha jól beáll három évben egymás után ad termést. A legnagyobbat az első esztendőben, várhatóan 3—4 mázsát holdanként. Az ételízesítő növényt hazai szükségletre termeszti a közös gazdaság.a Szolnok megyei vetőmagtermesztő szerződésére. A kömény- kikéit a szövetkezetben, s a közös gazdaságban is kíváncsian várják a továbbiakat TBC-mentes ■ állományt alakítanak ki a szövetkezetben Ebben az évben tbc-men- tes állományt alakítanak ki a kunmadarasi Kossuth Termelőszövetkezetben. Az elkövetkezendő napokban 200 tehenet adnak ed. A Il-es központban egy 100 férő-helyes tehénistállóval rendelkeznek a szövetkezetiek. Az állatállományt úgy csoportosítják, hogy fertőzés be ne következzen. A megfelelő előhasi üszőket tbc-mentes szövetkezetektől vásárolják, elsősorban Jász- boklogházáról az Aranykalász Tsz-tőL Átalakítják az atomreaktort A központi fizikai kutató intézet atomreaktorát 1959. március 25-én „gyújtották be” először. Eredményes működésének következtében a vele szemben támasztott igények olymértékben növekedtek, hogy szükségessé vált teljesítményének fokozása, berendezéseinek korszerűsítése. Az átalakítás lényege az, hogy az „aktív zónát" a reaktor szivét új típusú elemekből építik fel. Ezzel a reaktor teljesítménye — neutronho- zaxna — az eddiginek kétszeresére nő. Az átlaiakítáe megkezdődött. Egész map ideqett ttyelveu A Pécsett és Sárospatakon már úgynevezett „egész napos” nyelvi osztályok tapasztalatai alapján a művelődésügyi minisztérium újabb gimnáziirmokban engedélyezte olyan nyelvi osz- lyok nyitását, ahol a diákok heti 12 órában, egész napos formában tanulnak idegen nyelvet. Budapesten á következő tanévben három ilyen újtipüsú első osztályt nyitnak. Szegeden a Radnóti gimnáziumban kezdi meg működését francia nyelvű „egész napos” osztály. Jó ötlet Bárki, aki évekkel ezelőtt járt Jászapátin, észreveszi: az utóbbi években nagyon sokat szépült, csino- sodott. úgyis mondhatni vá- rosiasodott a község. Ezt a tényt választotta áprilisi taggyűlésének témájául az I. sz. lakóterületi pártalap- szervezet. Ezt egyben a tanácsválasztások „utóhangjának” és az újjáválasztott tanács segítésének szánták. Tóth Bálintot, a községi tanács titkárát kérték meg, tartson tájékoztatót a községpolitikáról, a községfej- lasztésről. Azért is őt, mert nemrég, januárban foglalta el ezt a funkciót. Külön-kü- lön csak sokára jutna ideje megismerni az alapszervezet tagjait. akikre pedig mint állandó segítőire számíthat. Nem várt végeredményben újból és újból mondani, felemlíteni egymás között sem, hogy mennyit változott, szépült a község. Az első ötéves tervben 6 millió 480 ezer forintot fordítottak rá. A második ötéves tervben már ennek több mint kétszerese, 15 millió 652 ezer forint volt ez az összeg, eddig a legtöbb, amit valaha is a községre ennyi idő alatt költöttek. A harmadik ötéves tervben is jut rá több mint 8 millió forint, A taggyűlés résztvevőit az is érdekelte, hogy építenek-e még több járdát és villanyhálózatát. Erről is megtudhatták, hogy 21300 négyzetméter járdát és 5000 folyóméter villanyvezetéket építenek a harmadik ötéves tervbenAz alapszervezet tagjai különösen sokat tehetnek azért is, hogy újabb társadalmi munkásokat toborozzanak. Az utóbbi négy év alatt ugyanis hétezerötszáz- negyvenan 1 175 000 forintot érő társadalmi munkát végeztek el. A toborozásban és a munkában eddig is mindig közreműködtek az alapszervezet tagjai. Biztos, hogy ezután sem vonják ki magukat. Ha pedig tudják pontosan, hogy mit, mikor és hogyan akar a lakosság érdekében tenni a tanács, még szívesebben segítenek. Jó ötlet volt erről a taggyűlésen beszélni. (B) A Műszaki Anyag- és Gépkereskedelmi Vállalat 1967 április 12-én MŰSZAKI BECSLEST tart Szolnok városban. írásbeli bejelentéseket kérjük a Magyar Hirdető kirendeltsége elmére: Szolnok. Beloiannisz utca 10 sz. beküldeni. Budapesti elmünk: Műszaki anyag- és Gépkereskedelmi Vállalat. Budapest. VI.. Népköztársaság útja S8. Telefon: 127—731 Foglalkozunk használt mezőgazdasági ás egyéb gépek, kompresszorok, műszerek, stb. eladásával. vételével és közvetítésével. Energiatermelésünk' átalakulása Az utóbbi, időben közéleti gonddá váltak a szén- termelés csökkentésének társadalmi következményei. Köztudomású, hogy a kormány egész sor intézkedéssel és összesen mintegy 200 millió forintot előirányozva gondoskodik az ily módon más bányavidékre távozó, esetleg más szakmába, — munkakörbe kényszerülő bányászokról. Érthető viszont a kérdés: megéri-e vállalni ekkora szociális anyagi terhet, vajon valóban elkerülhetetlen lépés-* a hazai széntermelés csökkentése, helyesebben: az energiahordozók népgazdasági felhasználásának szerkezeti átalakítása? Induljunk ki mindenekelőtt a világhelyzetből, — amely arra a nemzetközi irányzatra utal, hogy a szén egyeduralkodói helyzete az energiatermelésben mind kétségesebbé válik. A század eleje óta, de különösen a másodki világháborút követő években gyorsan tört előre az úgynevezett szénhidrogének — a földgáz és a kőolaj —alkalmazása. Hadd emlékeztessünk egy különösen érdekes adatsorra, amelyet a tekintélyes világcég: a Bri- tich Petroleum Company tett közzé. Eszerint 1900- ban a világ energiatermelésének mindössze 0.9 százaléka származott földgázból, 1930-ban már 4 és 1960-ban 14 százaléka. A kőolajfelhasználás karrierjét a következő számok jelzik: 1900-ban 2.6 százalék, 1930-ban: 14.2 százalék, s végül 1960-ban: 34 százalék. A fejlődés pályaívét szemlélteti például az is, hogy a világ teljes földgáztermelése 1940 óta 5.4-sze- resére nőtt, miközben a széntermelés 1.4-szeresére. A földgáz és a kőolaj rohamos térhódítása természetesen nem puszta véletleneken, hanem a költség- tényezők gondos számbavételén alapul. Más szóval: a szén kitermelési költségei nemzetközi átlagban is magasabbak a szénhidrogénekénél, de különösen vonatkozik ez Magyarországra. Köztudomású, hogy hazánkban a széntermelés átlagos költségei — természeti, geológiai okokból — különösen magasak, s még ezen belül is rendkívül kedvezőtlenek néhány szén- mednecében. Bár az árrendszer eltérései miatt a nemzetközi összehasonlítás meglehetősen nehéz, egy korábbi vizsgálat megállapította: a termelés önköltsége Magyarországon kőszénnél 80, barnaszénnél 370 százalékkal magasabb mint Csehszlovákiában. Jo^OS lehet itt az ellenkérdés: ha mindez így van, akkor miért fejlesztettük eddig erőteljes ütemben a szénbányászatot, hiszen közismert, hogy az elmúlt évtizedekben egyre több és több szenet kértünk a bányászoktól. A válasz rendkívül prózai: az akkori feltételek alapján nem volt más lehetőségünk. A gyorsan bővülő ipar, általában a fejlődő népgazdaság krónikus energiahány- nyal küzdött, s mivel az energia a termelés létfeltétele, egyideig nem is merülhetett fel az a kérdé mennyibe kerül az energ előállítása, egyetlen me gondolás érvényesülheted legyen! Időközben viszont a kü kereskedelem és a — mon juk így — „geológiai : • rencse” együttesen mi sították ezt a helyzetkő Az utóbbi évek föld kutatásai rendkívül « kés földgázkincseket tak fel, a Tiszán ti Szolnok, Szeged Eger nyékén, s ennek nyo 1966-ig ismert földgáz! létünk az 1959. évi tízszeresére nőtt! ílym; a második ötéves tervet ben nem is remélt módi. emelkedhetett a földgázten melés: 1960-ban 342 milí köbméter volt, ■ 1965-be 1107 millió köbméter. Az megállapítás tehát, ame szinte gazdaságföldraj közhellyé vált nálunk - tudniillik, hogy hazán Európa égjük energiahö dozókban legszegényebb o ■zága —, ha alapjaibr nem módosult üst aémilf változott. Ismeretes, hogy ho: zákezdtünk új geológia kincsünk hasznosításúin? földgázvezeték-rendszer épül — részben már épü‘t —, amely 1970-ig teljesen behálózza aa, országot, s egész sor ipari üzemet, illetve több város háztartás fogyasztóit kapcsolja be 1 korszerű energia felhaszr lásba. (Előzetes számítás szerint a földgáztermel 1970-ig mintegy 250 szá: lékkai növelhető, ami et szersmind azt jelenti, he az ország teljes energ igényének 8—8.5 százaiért fedezheti). — S hapcijuk vissza most már mii- ezt ereded kiindulópú - jukhoz: a szénhez, cg hozzá egy olyan adaii, amely egyszeriben me., lágítja a probléma létre- gét: nos, a szén — egystg. nyi kalóriára jutó — t-,-. meléai költsége hétszer ia. gasabb a földgázénál. Kr- dés: nem természetes, hogy a népgazdaság ess sokkal előnyösebb utat:- lasztja, még akkor isa ezzel gondok, személyi - sok szövevényét kel! j- oldania? A kedvező földgáz-hév- zethez járul továbbá az is. hogy a magyar népgazti- ság jelentős mennyi s-ű kőolajat kap a Szov.iunióból. Végül — az elmondok összegezéseként — táí- zatban mutatjuk be íz energiahordozók felhaö- lásának arányváltozást Az energiahordozók felhasználási arányai (fűtőérték alapján, '/«-bau) 1949. 1955. 1960. S Szén — — —- — — 77.9 75.7 67.7 '.J Kőolaj — — — — — 8.8 17.1 18 8 6 Földgáz — — — — 3.8 3.0 2.7'-7 Egyéb (energiaimport is) 9.5 4.2 10 8’ő íoo.o 100.0 lOÜ.ßöA tábálázatból is látható, hogy — bár a szénhidrogének nönvekvő, a szén pedig mérséklődő irányzatnak —, azért még jócskán a széntermelés dominál az energiafelhasználásban, s ez így marad továbbra is. Végeredményben tehát szó sincs a széntermelés általános csökkentéséről. Csupán a különösen ráfizetéses bányák termelése szűnik meg, a kedvezőbbeké viszont növekszik — így végeredményben átalakítható a szénbányászat termelési szerkezete a költségtényezőkben előnyösebb struktúra irányában. Ez pedig a közös, társadalmi mérleg „bevétel” oldalán y zik, magyarán: i junk számára előr A Túrke vei Vegy- ri Ktsz részlegv beosztásba keres > gyakorlattal bíró órás szakmunkást Jelentkezni lehet: 7 keve. Május 1. u. alatt. Útiköltséget r felvétel esetén t tünk.
