Szolnok Megyei Néplap, 1967. április (18. évfolyam, 77-100. szám)

1967-04-06 / 80. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! 5Z0LN I0KM Ej BEI | A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAP. iaIm XVIII. évfolyam, 80. szám. Ara: SO fillér 1867. április 6, csütörtök. A 250. évfordulóra emlékeztek Kisújszálláson Április 3-án délelőtt 9 órakor Kisújszálláson a városi tanács nagytermében ünnepélyes keretek között emlékeztek meg a város új- rateiepülésének 250. évfor­dulójáról. Az ünnepségen megjelent Váczi Sándor, a Szolnok megyei pártbizott­ság titkára. Bárdi Imre, a megyed tanács vb elnökne- lyettese, dr. Kovács Kál­mán egyetemi tanár, a vá­ros szülötte, Varga Illés, a MÉSZÖV elnöke országgyű­lési képviselő, valamint a megye járásainak, városai­nak tanácsi, párt küldöttei, a tömegszervezetek, a fegy­veres testületek képviselői, veteránok, üzemek, terme­lőszövetkezetek tagjai, kül­döttségei és természetesen a kisújszállási városi ta­nács tagjai. A megjelenteket Vona László tanácstag, a Haza­fia* Népfront városi bizott­ságának titkára köszöntötte hangsúlyozva, kettős szüle­tésnapot ünnepelnek ezút­tal. Április 4-ét, hazánk fel­szabadulásának évforduló­ját és szűkebb hazájuk új­ratel épülésének évforduló­ját. Ünnepi beszédet Oláh ’Lajos, a végrehajtó bizott­ság elnöke mondott Be­szédét a következőkkel kezdte: — Az ember a haza fo­galmában mindig jelentős helyre sorolja szülőhelyét, art a területet, ahová sok emlék köU élete során. Kis­újszállás ezreket számláló, csöndes, szerény kisváros. A Szállás elnevezéssel 1. András adománylevelében 1243-ból találkozunk elő­ször. Kisújszállás, mini település 1470-ben már lé­tezett. Az előadó ezután szólt a várostörténet kapcsán ar­ról, milyen sokat szenve­dett az itteni lakosság, a törők, tatár dúlás idején, • mindehhez hozzájárult a tűzvész, a pestis pusztítása, A város 1717-ben települt újjá. 1780-ban építették a Morgót, a templomot, a vá­rosházát, a vendégfogadót, az iskolát Elekor már csaknem ötezer lakosa volt, s hét malom is működött itt A városi jogot 1807-ben kapta meg Kisújszállás. Szólt az előadó a XIX. szá­zad második felében tör­téntekről, amikor megkez­dődött a városiasodás, me­lyet utak. vasútépítés jelle­meztek. Szólt arról, hogy itt volt tanító Arany Já­nos, s itt tanult az öreg gimnáziumban Móricz Zsig- mond. Beszélt az 1919-es eseményekről, hiszen a Tanácsköztársaság kivívá. sában, megvédésében na­gyon sok kisújszállási em­ber is részt vett. Szólt a felszabadulás utáni fejlő­désről, arról, hogy az el­hanyagolt mezőgazdasági kisbirtokok helyén ma fej­lett nagyüzemek gazdálkod­nak, melyeknek vagyona meghaladja a 108 millió fo­rintot. Az ünnepi beszéd után Váczi Sándor köszöntötte a város lakóit, az évforduló alkalmából a megyei párt- bizottság és a megyei ta­nács vb nevében. Ezután Horváth István, a városi pártbizottság titkára átnyújtotta a város emlék­plakettjét, melyet erre az alkalomra alapítottak a tanáccsal, az 1919-es vete­ránoknál!. Arany plakettet tizenegy, ezüstöt tizenkettő és bronz plakettet huszon­három idős harcos kapott. Kedves színfoltja volt az ünnepségnek, amikor az út­törők és az óvodásak kö­szöntötték • tanácsülés résztvevőit. Az ünnepi tanácsülés után az épület földszint­jén néprajzi kiál­lítás nyílt. Zsoldos István gimnáziumi tanár, a helyi néprajzi szakkör vezetője megnyitó beszédében el­mondotta: régi vágyaik tel­jesült a szakkör tagjainak, amikor végre — ha egy helyiségben is —, de be­mutathatnak valamit ab­ból a gazdag anyagból, amit 1957 óta diák és felnőtt a városban gyűjtött. A részt­vevők nagy érdeklődéssel szemlélték a régi bútoro­kat, használati tárgyakat, népviseleti ruhadarabokat É szt vendégek megyénkben Szerkesztőségünk és a Magyar Rádió szolnoki stú­diója vendégeként Szolnokra érkezett Heino Dengo, a tallinni OHTULEHT című napilap főszerkesztője és Uk> Kőit, az Észt Rádió és Televízió elnökhelyet­tese. Vendégeink a Tallinn város és Szolnok megye között kialakult testvéri kapcsolatok kel etében meg­ismerkednek Szolnok negye mezőgazdasági, ipari Szemeivel, kulturális és tudományos intézményeivel. Kíszesek ünnepélyes fogadalomtétele Szolnokon ÁPRILIS 4-ÉN DÉLELŐTT 10 ÖRAKOR A ME­GYE, A VÁROS PÁRT- TANÁCS és TÖMEGSZER­VEZETI VEZETŐI MEGKOSZORÚZTÁK A SZOV­JET HŐSI EMLÉKMŰVET. UTÁNA EGYÜTTESEN A LENIN-SZOBORHOZ MENTEK, AHOL HÉTSZÁX KISZ-FIATAL ÜNNEPÉLYES FOGADALOMTÉTE­LÉRE KERÜLT SOR. A megjelenteket, az el­nökségben helyet foglaló­kat — Csáki Istvánt, az MSZMP KB tagját, a me­gyei pártibizottság első tit­kárát, Nádasdi Józsefet, a KISZ KB titkárát, Váczi Sándort és Zagyi Jánost, u megyed pártbizottság tit­kárait, Fodor Mihályt, a Szolnok megyei tanács vb elnökét, Nyíri Béla, Bárdi Imre és Sós István elnök­helyetteseket, Sipos Ká­rolyt, a városi pártbizott­ság titkárát, Csoma Kál­mánt, a városi tanács vb elnökét, Kőhidi Lászlót, a megyei KISZ bizottság tit­kárát, valamint számos közéleti személyiséget — Lakatos Lajos, a KISZ vá­rosi bizottságának titkára köszöntötte. Ezután Nádasdi József, a KISZ KB titkára szólt a fiatalokhoz. Köszöntötte a most fogadalmat tevő ifjú kommunistákat Elmondot­ta, hogy ez az ünnepség e Forradalmi Ifjúsági Napok befejező rendezvénye Töb­bek között ezeket mon­dotta: — Öröm nekünk időseb­beknek most végignézni so­raitokon. Most látjuk, ér­demes t»ol{ tiértetek is har­colnunk, Van mit átadnunk az Ifjúságnak, me-t am: itt épült a hazában, abban benne van az ifjú kommu­Nádasdi József ünnepi be­szédét mondja nisták munkája is. Ügy dolgozzatok, hogy tíz éa múlva ti is becsülettel el­mondhassátok: megcsele­kedtük. amit népünk elvárt tőlünk. A következőkben Sándor László, » városi pártbi­zottság titkára a pártbizott­ság nevében zászlót nyúj­tott át a városi KISZ bi­zottságnak e szavakkal: „Közős kincsünk jelképe • zászló, a szabadságért, a függetlenségért, a felemel­kedésért, a proletár össze­fogásért, a társadalmi hala­dásért csatasorba állók har­coltak és harcolnak ma is a vörös zászló színei alatt Érjetek ei elődeitek példá­ján a párt zászlaja alatt nagy sikereket, legyetek a zászló méltó vivői." Majd a város KISZ-*zser- vessetednefc képviselői sza­lagokat kötöttek fel a zászlóra. Ezt követően hét- száz KISZ-es ajkáról hang­zott sd a fogadalom szö­vésé. „Ünnepélyesen foga­dom, hogy a párt és a KISZ zászlójához, a prole­tár nemzetköziség eszméjé­hez mindenkor hű leszek...” A KISZ szervezetek képviselői szalagot kötőéi, fel a városi pártbizottságtól kapott zászlóra A harmadik ötéves tervben felújít fák a híres nagykörűi cseresznyést A közkedvelt ropogós, nagyszemű nagykörül cse­resznye csaknem úgy is­mert már az európai pia­con is, mint a hazain. Év­ről évre nagy tételekben vásárolja fel és exportálja helyből a földművesszövet­kezet. Ám a jó devizát ho­zó nagykörűi ropogós ger- mersdorfi cseresznye nem egyszer 40—50 éves fa hoza­ma. Átlagosan is 35—40 éves telepítésű fák alkot­ják a község hírneves cse­resznyéskert j ét. Az utóbbi években egy­re többször vetődött fel a gyümölcsös jövője, felújítása. — A föld.művesszövetkezet hegyközsége B. Szilvás Ist­ván vezetésével faiskola lé­tesítésén fáradozik. Ez ren­geteget jelent majd a több­nyire egyéni tulajdonban Az úfobb órbuném miatt megállt az apadás A Tiszán levonuló újabb árhullám lassan halad Dél felé, s Tiszafürednél az el­múlt huszonnégy órában öt centiméterrel megemelte a vízállást, míg Tiszafüred és Szolnok között váltako* zó áradást okozott. Szolnok térségében az utóbbi két napon változat­lan a Tisza magassága. Teg­nap reggel 6 órakor 757 centiméter volt a szolnoki vízállás. Az apadás meg­szűnt s most újabb emel­kedés várható. Az előrejel­zés szerint 800 centiméter­rel e hét végén ér a tető­zés Szolnokra. Nem szűnt meg viszont az apadás a belvízzel ön­tött területeken. A Kedve­ző időjárást kihasználva megyénkben négyezer hold alá szorították az elöntött területet,. Ezeken a helye­ken az ünnepek alatt is dolgoztak a szivattyúk. lévő cseresznyés rekonst­ruálásában. A földművesszövetkezet- tel egyidőben a termelő­szövetkezet is nagy ter­veket dolgozott ki a cse­resznyés „újjáélesztésére”. És tulajdonképpen a ter­melőszövetkezet áldozat- vállalása a nagy horderejű. Tudniillik a 400 holdnyi cseresznyés, vegyes gyü­mölcsös és szőlőskert kis parcellákra tagozódik szét a községben. Jellemző, hogy a termelőszövetkezet 53 holdas gyümölcsöse is 45 tagból áll. összesen egy nagyobb cse­res znyéskert — 12 noldas — létezik a faluban. Azt is a volt Petőfi Tsz telepítet­te, s most fordul majd termőre. A most induló telepítés­sel 100 holdas, egybefüggő törpe alanyú cseresznyés­kertet alakít ki a Forrás­parton a Haladás Tsz. E tekintetben, mint mondják, — egyedülálló nagyságú cseresznyéskert lesz Európában. A cseresznyefákat nagyüze­mi módszerrel, az ültet­vényterv vállalat terve alapján ülteti a szövetke­zet. A harmadik ötéves tervben ez Szolnok megye nagy gyümötostel építési be­ruházásai közé tartozik. Az állam hosszúlejáratú hitelt — három és fél mil­lió forintot — ad a Hala­dás Tsz-nek a rekonstruk­ció elvégzésére. A nagyüzemi művelésű cseresznyést a műút köze­lébe telepíti a termelő­szövetkezet. A cseresznyés­kertbe bekötőutat is építe­nek, továbbá bevezetik a villanyt, tárolószíneket, vá­logatókat, raktárakat léte­sítenek. A hatalmas cse­resznyéskertet körül is ke­rítik. A termelőszövetkezet két tanyát már megvásá­rolt ezen a részen, ahol a gyümölcsös központját ala­kítja ki. Most dinnyét termeszte­nek a leendő gyümölcsös helyén, s amikor a dinnye lekerül, azonnal mélyfor­gatással készítik elő a ta­lajt a telepítésre. A Hala­dás Tsz három fajta cseresznyét telepít azért, hogy az érési időt tervszerűen széthúzza. Zömmel germersdorfi, hé- delfingeni cseresznyét és pándi vagy cigánymeggyet telepítenek. Tudvalévő do­log, hogy a cseresznye csak a meggy porzói által tér- mékenyül meg, s tisztán cseresznyét termeszteni se­hol sem lehetséges. Az ősszel induló gyü­mölcstelepítés hosszabb le­járatú program. Most 50 holdat ültetnek be cseresz­nyefával, s később a töb­bit. Szüretelni hét-nvolc év múlva tudnak majd róla, amikor termőre fordul. i4 lenini zászló alatt" akció Szolnokról indul út­jára. Ma este 18 órakor a Magyar Úttörők Szövetsége Szolnok megyei és Szolnok városi elnöksége rendezé­sében kerül sor az akció nyitó ünnepségére a Lenin parkban. Ide gyülekeznek az úttörők dalolva, zászlók alatt, hogy vezetőik jelen­téstétele után meghallgas­sák a „Vörös Zászló hősei­nek útján” mozgalom nagy­tanácsának díszparancsát, melyet Kálmán László ve­terán olvas fel. Ezután gyújtják meg a Lenin era- léktüzet. A következő na­pokban az országban több helyen gyújtanak az úttö­rők emléktüzeket. A szol­noki ünnepséget rövid kultúrműsor zárja. „A lenini zászló alatt” akció szolnoki nyitó ünnep­ségéről a televízió helyszí­ni közvetítést ad. Hazánkban szervezik a világ első vegyészeti múzeumát Szerdán délután a Ne­hézipari Minisztériumban az érdekelt minisztériu­mok, az Országos Műemlék Felügyelőség, a szakmúzeu­mok, a vegyészti oktatási intézmények és a vegyipari gyárak képviselői megtár­gyalták a várpalotai vár­ban létesítendő magyar Vegyészeti Múzeum kiala­kítására és anyagának el­helyezésére, elrendezésére vonatkozó részletes terve­zetet. A jelenlegi helyreállítási munkák befejezte után a vár első emeletén mintegy 1200 négyzetméteres terü­leten helyeznék el a magyar kémiai tudomány és vegy­ipar eddig előkerült, vagy ma még kallódó, ezután összegyűjtendő emlékeit. A szakemberek tudomá­sa szerint ez lesz a világ első vegyészeti múzeuma. Levonták az állami zászlót A Magyar Népköztár­saság állami zászlaját — amely április 4-e, a felsza­badulás 22. évfordulójának tiszteletére két napig len­gett a Parlament előtt a Kossuth Lajos téren — szerdán délelőtt ünnepélyes külsőségek, katonai tiszte­letadás közepette vonták le. Ugyancsak katonai tisz­teletadás közepette vonták le a magyar nemzeti lobo­gót és a munkásmozgalom vörös zászlaját a gellért­hegyi Felszabadulási tas. lékműnél. 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom