Szolnok Megyei Néplap, 1967. április (18. évfolyam, 77-100. szám)
1967-04-27 / 98. szám
i<m. ápcüis 27. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP s Április végén történt Újsághír; Április 29-én avatják fel Túrke vén azt az emlékoszlopot, amelyet a lányiskola úttörőinek kezdeményezésére a túrkevei gépjavító vállalat ifjúsága emelt a város két mártírjának kivégzése színhelyén Baranyó Sándor „vendégszereplése" és évfordulóján. Túrkevének kevés mártírja van. Közülük is most csak arra a kettőre emlékezünk, akik majdnem fél évszázad távlatából idézik elénk a múltat, a már történelemmé érett 1919 április végi szomorú napokat Reménytkeltő, ragyogó verőfényes tavaszi idő volt akkor is. Alig hónapja — március 21-én — vette át sorsának irányítását az ország dolgozó népe. Harmadnapra Túrkevén is megalakult a Munkástanács és annak végrehajtó szerve a direktórium. Megkezdték a néphatalom megszervezésének küzdelmes munkáját. Az első sorokban ott találjuk Ábrahám Istvánt és Stefanovics Lajost. — Utóbbi fiatalos hévvel és lendülettel tevékenykedik mindenütt az átalakulás erélyes és gyors lebonyolítása érdekében. Ábrahám István a higgadt, józan gondolkozású, felvilágosult szellemű kispa- raszt a századforduló agrár-szocialista mozgalmaiban szerzett tapasztalatait bocsátja a direktórium rendelkezésére. Neki már több évtizedes múltja volt a munkásmozgalmi harcokban. Ábrahám István 16 éves korában cselédsorból indult s végig szenvedte a földmunkás paraszti élet minden keservét, amíg a maga és családja fáradságos munkájával a nagyszüleitől örökölt hat holdhoz még tíz hold földet szerzett. Küzdelmes élete során korán megismerkedett a szociális igazságtalanságokkal, a kizsákmányolt dolgozó nép sanyarú sorsával, elnyo- möttságávalv Enh'ék tudata irányította őt már a századforduló előtti' évek agrárproletár megmozdulásai felé. Már ezidőtájt tagja volt a szociáldemokrata pártnak, aktívan részt vett a párt vidéki kongresszusain: Nagyszalontán, Bácsföldvá- ron és másutt. A Mezőfi Vilmos vezette Országos Munkásvédő Szövetségben is fáradhatatlanul munkálkodott, agitált. Később, mint a szövetség országos ellenőre, leleplezte azokat a visszaéléseket, amelyeket éppen a szövetség vezetősége követett el és amelyek a párt bomlásával, kettészakadásával voltak kapcsolatban. Ábrahám István fellépett az 1905. évi ország- gyűlési képviselőválasztáson képviselőjelöltnek is szociáldemokrata programmal, a nádudvari kerületben. — Persze nem választották meg, de nagy elismerést érdemelt egyedül az az elszántsága is, mellyel a csendőrszuronyok és a szolgabírói hatalmaskodással szemben fel mert lépni szocialista képviselőjelöltnek. De semmi sem tudta elveitől eltántorítani és később is részt vett országszerte minden agrárproletár megmozdulásban, szervezkedésben. Sokat fáradozott a túrkevei munkáskor megszervezésében és a munkáskor otthonának felépítését — anyagiakkal is jelentősen támogatta. Ő szervezte meg 1906-ban Túrkevén az első ünnepélyes május elsejei felvonulást. Erre az alkalomra készítette el felesége a munkáskor arannyal hímzett piros selyem zászlaját. Ez alatt in dxilt el az Ábra- hámék szelest tanyáján gyülekező tanyai parasztok, szervezett földmunkások kis csapata a város felé Életpályája delelő pontján, 50. életévében érte meg. hogy azok az eszmék, amelyekért évtizedeken keresztül küzdött, a megvalósulás felé közeledtek. Az 1918-as polgári forradalom utáni erjedő, átmeneti időszakban részben ideológiai vonalon segítette a készülő társadalmi átalakulás mozgató erőit, részben pedig a bebörtönzött forradalmárok szabadlábra helyezését tette lehetővé azáltal, hogy óvadék letételében ő maga egyedül 4000 korona biztosítékot vállalt magára. Gyorsan teltek a napok a peregtek az események és bekövetkezett 1919. március 21, a proletárdiktatúra kikiáltásának napja. — Ábrahám István, a régi pártharcos, részt vett a proletárhatalom élcsapatának munkájában. Ö lett a forradalmi törvényszék elnöke. Túrkevén azonban csak rövid hat hétig állott fenn a tanácshatalom, amikor megindult a román intervenciós hadsereg a Magyar Tanácsköztársaság megsemmisítésére. Április 28-án, vasárnap Békés megye felől már nem messziről hallatszott az ágyúdörgés. A vörös hadsereg visszavonulni kényszerült a Tisza túlsó oldalára s Túrkevét aznap éjjel kiürítette a direktórium. A népbiztosok, vezető személyek és családjaik lovas fogatokon hagyták el a várost. Éjszaka Ábrahám István szelesháti otthonában a tanyán pihenőt tartva, korán reggel folytatták a menekülést Szolnok, illetve Budapest irányába. Elindulásuk előtt az egyik népbiztosnak az a szerencsétlen eszméje támadt, hogy a városi hizlaldában otthonmaradt hízókat is el kellene még hajtani az ellenség elől. Ábrahám Istvánra került a sor, hogy ezt a feladatot végrehajtsa. Kocsira ült és visszahajtott a város felé a hizlaldához, amely a városon kívül éppen útba esett. Útközben találkozott a vele szemközt a város felől érkező Stefanovics Lajossal. Tulajdonképpen az ő feladata lett volna a hízók elszállíttatása. Vele együtt hajtott vissza a város felé. A hizlalda táján összetalálkoztak egy kocsival, — amelyen fegyveres nemzetőrök igyekeztek a hizlaldához, hogy megakadályozzák a hízók elhajtását. A nemzetőrök rövid lövöldözés után letartóztatták őket, Stefanovicsot azzal vádolva, hogy a hízók elhajtását megtagadó Kalmár Imre hajcsárra pisztolyával rálőtt, de a golyó véletlenül az arra haladó Herczegh Mihály földművest terítette le. A letartóztatott népbiztosokat beszállították a városházára, ahol azzal a szándékkal vették őket őrizetbe, hogy a város kiüríti Dóssá Mgf. Iss. Ver petét tarnaszentmáriai sóbányája értesíti a vállalatokat. magánosokat: rendelkesik korlátlan mennyiségben kiváló minőségű és tulajdonságú terméskővel (vegyes, válogatott. Ciklon és tömb) Vaeonba rakva is szállítunk! Cím: KÖB ANY A. TARN ASZENTM ARJA tése előtt összeszedett és Budapestre szállított túszokért kicserélik őket. Dél felé járt már az idő, amikor a román hadsereg lovas járőre be vágtatott a városba, utána pedig egy fogatolt ágyús üteg helyezkedett el a Piactéren. Ennek parancsnoka, egy tüzérkapitány a Piactér iskola előtti részén leszállt a lóról. Itt fogadta a be- vonulókat a városi elöljáróság néhány rejtekéből előbújt tagja: a polgármester és az adóügyi tanácsnok a tolmáccsal. A román tiszt első kérdése az volt, van-e elfogva népbiztos? Azonnal elővezettette a foglyokat s rövid szóváltás után nyomban kimondta rájuk, minden indoklás nélkül, a halálos ítéletet. Hiába hivatkoztak ártatlanságukra, a városi elöljárók pedig a túszokra, akikkel ki akarták a fogoly népbiztosokat cserélni, a román tiszt nem kegyelmezett. Katonáival elvezettette a két foglyot, hogy a helyszínen végezzék ki őket. Borzalmas percek következtek. Az a néhány ember, aki a megszálló ellenség bevonulásának ebben az első perceiben kimerészkedett a Piactérre és tanúja volt az itt lejátszódó szomorú jelenetnek, — megdöbbenve meredt a három katona által utolsó útjukra kísért szerencsétlen foglyokra. A döbbenetes csendben valaki a nézők csoportjából félhangosan odaszólt Stefanovicsnak: — Ugorj ál meg Lajos! — Stefanovics csak kézlegyintéssel jelezte, hogy nem lehet. Pedig az lett volna az utolsó és egyetlen lehetőség az életbenmaradásra! Először a Piactérnek az iskola felőli sarkába állították őket, majd miután itt a hely a háttérben lévő ablakok miatt nem felelt meg, tovább kísérték a két szerencsétlent a csendőrlaktanya melletti kis-zugba. Minthogy itt sem találtak alkalmas golyófogó hátteret, tovább haladtak s a kövesúton keresztülvágva a városháza mögötti sertéspiactér felé tartottak. — Itt a magas partoldal alatt dördül el pár perc múlva az egymást követő 5—6 lövés, amely kioltotta a két mártír életét Nagy idő, majdnem 50 esztendő telt el azóta. Jött a felszabadulás. Stefanovics Lajos emlékét eddig is megörökítették Szolnok megye mártírjai között a megyei tanácsháza márványtábláján, de vértanútársa, Ábrahám István nevét hiába keressük ott. — Hogy miért nincs a márványtáblán, nehéz rá feleletet találni. Pedig a munkásmozgalom mártírja volt ő is. Mártír, aki igaz eszméért küzdve áldozta fel életét. Baranyó Sándor festőművész, a szolnoki művésztelep tagja (akinek munkásságából a mellékelt két képpel adunk ízelítőt) mozgalmas napokat él manapság. S ez nemcsak műtermi munkásságára, hanem a különböző kiállításokon való bemutatkozására is jellemző. A közelmúltban például Párizsban a 78. Tavaszi Szalon kiállításán egy kompozícióval és egy tabáni tájjal szerepelt. Ezen a tárlaton több mint négy ezer képet állítottak ki. Minden művész két alkotását mutathatta be. A tárlat a Grand Palaisban kapott helyet. Megnyitására Picasso kiállítása után került sor. Baranyó Sándor ott bemutatott két képe után levelet kapott a La Revue Moderne szerkesztőségétől. „Részvétele arra inspirálta szerkesztőnket, hogy munkásságáról külön kritikát jelentessen meg. Aktivitásának és művészi tendenciájának részletesebb megismerésére szeretnénk, ha Fényes Márta rendezi vendégként a Szigligeti Színház mostani évadjának utolsó premierjét, a Mesél a bécsi erdő című nagyoperettet — Megszámlálhatatlan operett rendezése van már a hátam mögött — mondja magáról —. Ez a feladat festményeiről képeket küldene” — hangzik a levél. A művésznek (Berénvi Ferenc és Chiovini Ferenc alkotásaival együtt két képét a közelmúltban Moszkvában is bemutatták. A Nemzeti Galéria szervezésében az alföldi festészetet ismertető kiállításra kerültek ki alkotásai. Tallinnban a szolnoki művésztelep bemutatkozásán hét képpel vett részt Baranyó Sándor. Zürichben, a Huber Galériában tizenhárom alkotását állították ki Mészáros Lajos, Chiovini Ferenc és Megy- gyes László képei mellett. A szolnokiak közül ő szerepelt a legnagyobb anyaggal. A „vendégszereplés” ezzel korántsem zárul. Több tárlatra kapott meghívást. Az ősszel Budapesten nyílik a „Dolgozó emberek között” című kiállítás. Ezen az alföldi olajbányászok életét bemutató képekkel szerepel a művész. Emellett Debrecen, Szeged és Pécs is elkülldte meghívóját. Ezek a kiállíazonban különösen örömteli számomra. Részben mert maga a meghívás is bizonyos erkölcsi megbecsülést fejez ki, részben mert egy másik színház együttesével dolgozni mindig izgalmas. — A Debreceni Csokonai Színháznak opera társulata is van. A szolnoki együttes azonban úgynevezett kis együttes, tehát itt a zenés darabokban is a prózai színészek dominálnak. Ez. úgy hiszem megnehezíti egy operett esetében a rendező dolgát. — Kétségtelenül szokatlanul nagy követelményt jelent az együttes számára ez az igényes muzsikáié operett, amelynek zenéjét Strauss legismertebb, legnépszerűbb melódiájából állították össze. Az együttes a lehelő legodaadóbb, leglelkiismeretesebb munkával igyekszik maximálisan megoldani ezt a feladatot. — Hogyan sikerült kiosztaniuk ezt a sokszereplős darabot? — Van a darabban néhány szerep, amely komoly énektudást igényel. Ezeket az - énekes szerepeket őszintén mondhatom, hogy a legmegnyugtatóbb módon sikerült kiosztanunk. A nők részéről Hubay Anikó és Vaszi Bori, a férfiak részéről Rózsa Sándor játssza a zeneileg is nehéz szerepeket. Ami a zenei részt illett, a vezénylő karmesterem, Pázmány Tibor lelkiismeretások a nyár folyamán lesznek, — Szegeden például az ünnepi játékok idején. Pécsre és Szegedre figurális kompozíciókat, Debrecenbe pedig az Álföld tájait bemutató képeket küld Baranyó Sándor. S végül itthon lesz a Téli Tárlat, ahol hazai környezetben, műveit és emberi tulajdonságait leginkább ismerő emberek előtt ad számot munkásságáról. S. B. tesen készíti fel a zenekart is. Természetesen a számokat zömével a színházi zenekarra alkalmazott hang- szerelésben játsszák, de az igazán nagy számokat, mint például a Trices- traccs polka, a Mesél a bécsi erdő, vagy a Kék-Duna keringő, egy az egyben, tehát eredeti hangszerelésükben szólalnak majd meg. — Sokan állítják, hogy az operett ma már halódó műfaj. Mégis mindmáig nagy az operettrajongók tábora. — Ami az operettek szövegkönyvét illeti, váltjuk meg, túlnyomó részükben porosak, naív történetek. Én úgy igyekszem operettet rendezni, hogy az beilleszthető legyen mai, céltudatos műsorpolitikánkba is. Tehát azzal akarok hatni, ami az operettben érték, a zenével, a látványossággal. így ha nem is sikerül ezzel a műfajjal elgondolkodtatni, de sikerülhet gyönyörködtetni a közönséget, és éppen azért, mert még mindig nagyon sokan szeretik az operettet, az ízléses, kulturált előadásnak nagyon nagy az ízlésformáló hatása. Az operettek stílusát különben sem a szövegkönyvek, hanem a zene határozza meg. Ez a mi esetünkben most adott, Strauss finom, játékos muzsikájának megfelelő előadást szeretnénk bemutatni a közönségnek. R. ®. Dr. Győri Lajos Április 24-től május 10-ig nadrág HETEK & az ári h lzakb-.n és szaküzletekben férfi és fiú nadrágok nagy választékban. VÁSÁROLJON AKTUÁLIS ÉRDEMES!!! MOST Beszélgetés as évad utolsó bemutatójának. rendesőjével
