Szolnok Megyei Néplap, 1967. április (18. évfolyam, 77-100. szám)

1967-04-27 / 98. szám

1 m április 27. SZOLNOK MEG VEI NÉPLAP 3 2150 termékét mutatja be a KGH az idei BNV-n A kohó- cs gépipar kiál­lítóhelyein összesen 91 KGM és 5 tanácsi vállalat, továbbá 46 szövetkezet 2150 legjelentősebb termékével képviselteti magát. A leg­nagyobb területet a hír­adástechnika kapta, itt mu­tatják be a VTRGY mini- vizior elnevezésű hordozha­tó tv-jét. félesres őscsorda legel a tissaderssi vetéseken Az áradó Tisza kiszorí­totta tartózkodási helyük­ről, a folyómenti füzesek­ből az őzeket. A Tisza- derzshez tartozó Cserőkoz szigetet is birtokba vette az áradás, s így a „honta­lanná” lett őzek a termelő- szövetkezethez tartozó veté­seken kerestek új helyet maguknak. Naponta őzcsor­dák legelik a közös birtok búzavetéseit, de kárt tesz­nek a lucernában is. A fa­lubeliek hozzávetőleges szá­mítása szerint mintegy fél­ezer őz „vendégeskedik” e napokban vetéseiken. Vegyszeres gyomirtás a jászárokszállási Haladás Tsz- ben. A vállalat szürke embere A portás a gyár szürke embere. Köszön az érkező idegeneknek, útbaigazítja őket A műszak kezdete­kor ellenőrzi a munkások belépőjét, a végén a táská­jukat Ez így megy nap mint nap, évről évre. Az élete így telik el? Hát nem egészen. Recski István, a Tiszamenti Vegyiművek kapusa kedveli a mester­ségét Színesnek és nem szürkének érzi, tartja a munkáját. A szombat délután csend­je honol a portásfülkében Leteszi a sapkáját az asz­talra. Kényelmesen elter­peszkedik a székén. A haja dús, deres. Keze ernyedten pihen az ölében. Maga a megtestesült nyugalom. — Szép szakma a mienk — mondta inkább maga elé. mint nekem. — Szereti? — Már hogyne szeret­ném. Jön, megy ez a sok ember, mindegyik behoz magával valamit a világ­ból. Csak figyelni kell őket, az arcukat. Mert be­szédes ám az emberek ar­ca. A tekintetekből sejtem meg, kit mi foglalkoztat. Ráköszönök egyikre-másik- ra: Na. Pista, csak nem szomorkodunk. Meggyó­gyult a kisfia? Válaszolgat- nak. Látom rajtuk jóesően fogadják a szavaimat, nem veszik tolakodásnak. Mi­kor meg hazafelé tarta­nak, némelyik megáll itt az ajtóban elbeszélgetni kis időre. Azt hiszem, szeret­nek a gyáriak, hiszen ma­gam is kedvelem őket. — Szóval jól érzi magát, mozgalmasak a napjai? — Megvagyok én itten, nagyon is jól. Aztán tud­ja, növekszik az üzem. Előt­tem gyarapodik. Nekem ez roppant tetszik. Hiszen nem akármilyen gyár ez. Szép is, meg nagy is. Már nem azért, hogy lebecsüljem a kollegákat, de mégis csak más itt portásnak lenni, mint mondjuk egy hivatal­ban. Nagyobb a felelősség, ami az emberen nyugszik. Mert, ha hozzánk egy ide­gen betéved, az nagy bajt is csinálhat. A hivatalban legfeljebb összefirkálhatja az aktákat. Nagyobb kárt sem magából, sem másban nem tehet. — Szolnokon lakik? — Nem. Zagyvarékason. Négy portása került ki a gyárnak a mi falunkból. — És otthon mit kezd a szabadidővel? — Teszek-veszek a ház körül. Bíbelődöm a kert­ben. fát vágok, segítek az asszonynak. Már atban, ami férfi munka — tette hozzá akkurátusán. — Mióta dolgozik a gyár­ban? \ — Már régen. Hatvan­ötig segédportás voltam. Az év decemberében léptet+ek elő főportássá. Megbecsül­ték a munkámat, nagy örö­mömre. — Nyugdíjba mikor megy? — Hosszú idő telik el addig. Külnöfcen eszem­be sem jut. Amíg bírom magam és hagyják, mara­dok. Szerencsére az egész­ségem dicséretesen szolgál. Kinn zuhog az eső. Te­lefonon felszól az egyik takarítónőnek, nézze meg. becsukták-e mindenütt az ablakokat. F. P. Szolnok zöldség, I » 5 i c Hói Éra Elseperték as áruforgalom bürokratikus kinövéseit Termelőssövetkeseti üsletek nyílnak A piaci felhozatal a zöldség és gyümölcs szük­séglet nagyobbik hányadát elégíti ki. Ezen kívül a 16 szaküzlet, az idényboltok, a csemegekereskedelmi és az élelmiszer kiskereske­delmi vállalat 30 boltjá­nak forgalma szolgálja a lakosság igényeit. Csupán az utóbbi vállalat üzletei Csepregi József áruforgal­mi osztály vezetőjének tá­jékoztatása szerint — az előző évinél 17 százalékkal több zöldséget. gyümöl­csöt forgalmaztak. zalékát már közvetlenül az állami gazdaságoktól, ter­melőszövetkezettől, a ház­táji és egyéni termelőktől szerezte be. (A többit a MÉK szállította.) Hason­ló eltolódás volt a Cseme­ge és az Élelmiszer Kis­kereskedelmi Vállalat áru- beszerzésénél is. Az új „rendszer” életképesnek bizonyult. Jobban igazo­dott a napi kereslethez, s a termelők friss zöldséget és gyümölcsöt vittek az üzletekbe. A tavalyihoz hasonlóan szervezték meg az idei el­látást is. Ebben nagyon so­kat segített a városi ta­nács állandó bizottsága és a kereskedelmi csoportja. Honti László csoportvezető és Ludányi Istvánné, az állandó bizottság elnöke felkeresett több Szolnok környéki — és számos más megyében lévő — terme­lőszövetkezetet. Jó étvágya van a me­gyeszékhely laíóosságának. Ez tűnik ki az 1966. évi szabadpiaci felhozatalt nyilvántartó statisztikából. Tavaly 51,294 mázsa árut — zöldség, gyümölcs, ba­romfi, tojás — hoztak fel a szolnoki piacra. Jóval többet, mint a korábbi években. Érdemes megem­líteni. hogy a hasoló nagy­ságú Székesfehérvár pia­cára 41 ezer, Szombathely­re csak 38 ezer mázsa árut szállítottak. A megyei pártbizottság kezdeményezésére tett in­tézkedések eredményre ve­zettek. A városi tanács, a termelő üzemek és a keres­kedelmi vállalatok szerve­ző munkája, jó kapcsolata a nagyobb mennyiségű és a korábbinál olcsóbb zöld­ség és gyümölcsféleségek­ben realizálódott. Az új gazdasági mechanizmus szellemében tett intézkedé­sek elseperték az árufor­galom bürokratikus kinö­véseit. Azt például, hogy a szakboltok a termelőktől egyáltalán nem illetve csak a nagykereskedelmi vállalat (MÉK) közvetíté­sével vehettek árut. A monopol helyzet ked­vezőtlenül hatott az áru­ellátásra. A földművesszö­vetkezet — mely a szolno­ki üzleti forgalom nagyob­bik hányadát bonyolítja le — tavaly a zöldség és gyü­mölcs mennyiség 70 szá­A városi tanács keres­kedelmi csoportjának és a tsz-ek vezetőinek tárgya­lásai eredményre vezettek. A szövetkezetek idén is vállalták, hogy szívesen hoznak zöldséget, gyümöl­csöt a szolnoki üzletekbe és a szabad piacra. Még a megyén kívüli — Tisza- kécske, Nyársapáti, Csemő, Cegléd — termelőszövetke­zetek is megígérték. Megállapodás jött létre: a nagykörűi Haladás Tsz a Vosztok úti. és vegyimű­vek lakótelepén állandó jellegű üzletet nyit. A ta­nács ezt engedélyezi és üz­lethelyiséghez segíti a szö­vetkezetei. Ugyancsak a nagykörűi Haladás Tsz a kenyérgyár mellett és a 4. sz. főútvonal (benzinkút) mellett is létesít ideiglenes zöldség-gyümöcs boltot. Ezek ellátására, a cikklista bővítésére a nagykörüiek más szövetkezetekkel is társulnak^ Surjáni állami gazdaság. — Az állami gazdaságok korrekt üzletfelek. A Szol­noki Állami Gazdaság idén is nagymennyiségű salátát, retket, zöldhagymát hozott. Surjánból 500 mázsa nyári. 600 mázsa téli almát, cse­resznyét, meggyet és 400 mázsa körtét, 250 mázsa őszi barackot várunk. Az fmsz-ek új üzletfele a ceglédi Dózsa Népe Tsz, a jászkarajenői Lenin Tsz és a tószegi fmsz. A ceglé­diek például 23 fajta cik­ket szállítanak. A tószegi fmsz a környező községek háztáji gazdaságainak ter­mékeit vásárolja fel és hozza be. A szolnoki fmsz egyébként 12 háztáji és egyéni termelővel is szer­ződött. örömhír a megyeszék­hely lakosainak: májusban a Kossuth téren megnyílik Szolnok legkorszerűbb zöld­ség-gyümölcs üzlete. — A földművesszövetkezet más­fél millió forintot fordít az új létesítményre. Az üzle­tet hűtőkamrával, hűtőgé­pekkel szerelik fel. Tisztí­tott termékek, burgonya sárgarépa árusítását is ter­vezik. Május első napjaiban megnyílik az fmsz három idényboltja a Petőfi Sándor út sarkán, a Vosztok úton és a IX. kerületi kispiacon. A MÉK az idén is fontos szerepet játszik a szolnoki ellátásban. Nemsokára fel­épül, illetve átadják a for­galomnak a 200 vagonos szolnoki tranzit telepet, — amely hűtőberendezéseivel javítani fogja a leszállított áru minőségét. Egyenletesebb ellátást A tavalyi tapasztalatok következetesebb szervező munkára is intenek. Ese­tenként túl sok, máskor kevés árut hoztak a gaz­daságok az üzletekbe. Hét­főn nem volt (vagy csak fonnyadt) zöldség a boltok­ban, mert a gazdaságok­ban vasárnap nem dolgoz­tak. Ezek figyelmeztető je­lenségek és jobb szervező munkával kiküszöbölhetők. Tavaly a nyári, őszi hó­napokban olcsóbb volt a zöldség és gyümölcs, mint a korábbi években. Ha azonban a múlt év első négy hónapját hasonlítjuk össze az ideivel, néhány cikk kivételével kedvezőt­lenebb a helyzet. A burgo­nya olcsóbb, de drágább az alma és a sárgarépa. Alig van hagyma, az ára ennek is felszökött. Tavaly ilyen­kor sokkal több és olcsóbb volt a primőrféle. A koratavaszi hónapok nem sok jót hoztak a szol­noki zöldség-gyümölcs el­látásban. Az illetékes szer­vek intézkedései az ellátás javulására engednek kö­vetkeztetni. Máthé László ¥ gaza van a kollega úrnak — mondja a választékos modorú Cingráber taxisofőr, mi­közben egy cigarettát ropogtál az ujjai között —, némelyik nő úgy hisz a férfiemberben, mint keresztények a szentírásban. Múltkor az Udvaros utca 57/c. síé kértek sürgősen egy taxit, én voltam a soros a fuvarban. Kicsit várni kellett, szórakozot­tan megnéztem a névtáblát a le­vélszekrény alatt, amelyen a2 állt: Keresztes Pál, oki. építész- mérnök. — Ott álltam a házacska előtt, s egyszerre azt láttam, hogy egy zabálni való kicsi nő szalad a lépcsőn lefelé, egynesen neki a kocsinak. Szaladás közben gom­bolta a kabátját, azonnal láttam, hogy sürgős a fuva_. Nem volt mai csirke, kolléga úr — hagyott fel Cingráber végképpen a vá­lasztékos beszéddel — harminc és harmincöt között lehetett. Tudja, kolléga úr, a jó borbély meg a jó taxisofőr szóval tartja a pácienst, szinte hivatali köte­lességének tekinti. Hát én meg­kérdeztem: — Hát ilyen sürgősen, nagysá­gos asszony? Az asszony úgy vallott ne­kem, mint a gyóntató papnak. — Most telefonált az uram, hogy délig átvehetem az újítási pénzét. Azért rohanok, mert tudja a szaktárs, hogy a pénz ad­dig jó. amíg meleg. Pajtáskodva nevetett, én pedig azonnal láttam, hogy kereshetek nála valamit. Vezetés közben be­hunytam egy pillanatra a sze­mem. ez a szokásom. amikor vakmerő játszmába kezdek. Ar­ra következtettem, hogy ez a nő Simon Lajost a mérnök felesége lehet. Vak­merőén megkérdeztem. — Hogy van a kedves mér­nök úr? A tükörből figyeltem az asz- Szony arcát, irtózatosan megle­pődött. — Honnan ismer minket? — kérdezte, én meg ismét behuny­tam a szemem, mert akkor vál­lalkoztam igazán a vakmerő do­logra. Hanyag eleganciával elő­vettem azt a csomag amerikai cigarettát, amit vagy három hét­tel ezelőtt tukmált rám egy an­gol pasas, azzal kínáltam az asszonvkát. magam is rágyújtot­tam. ámbár nekem túlságosan gyengécske az a füstölnivaló, és azt mondtam: — A mérnök urat csak egyszer láttam, de a nagyságos asszonyt már egészen jól ismerem. Majdnem mindennap látom. Behunytam a szemem és el­szántan azt mondtam magamban, most vagy soha. — Asszonyom — mondtam ir­tózatos vakmerőén — nem kerte­lek. ez az utolsó alkalom, hogy bevalljam, hónapok óta várok a telefonjára... Az asszony olyan lélegzetet vett. hogy szinte csuklott, a tü­körből láttam, hogy egy picit tátva maradt a szája. Azt is megfigyeltem, hogy alaposan vé­gignézett, a hófehér ingemen akadt meg a tekintete. Szeren­csém volt. egy órával azelőtt es­küvőre fuvaroztam sgy fiatal párt. előtte hazaugrottam Inge! váltani. Az asszony hirtelen más­ra akarta terelni a szót, váratla­nul megkérdezte: — Hogy lehet az, hogy maga lényegében fizikai dolgo-ó és mégis ilyen szép hófehér inget visel? — Asszonyom — mondtam —, az ember akkor is őrizze meg a méltóságát. ha pillanatnyilag csak taxisofőr. Az úr — mondtam nevetve, de úgy hogy legyen benne e,gy kis keserűség is —, a pokolban is úr. Egy úriemberneK legyen huszonnyolc darab fehér inge. tizennégy a szekrényben, tizennégy a mosónőnél. — Kicsoda maga voltaképpen? — kérdezte izgatottan az asz- szony. Hát megint csak behunytam a szemem. — Most még csak taxisofőr va­gyok, asszonyom. De hamarosan az ura kollégája leszek. Ugyanis még egy vizsgát kell letennem a gépészmérnöki diplomáért. A tükörből láttam, hogy dere- sedő halántékomat nézi. Termé­szetesen. kihasználtam ezt is. — Igaz. nem vagyok már mai gyerek — sóhajtottam —, de a magam fajtája ragadja meg az alkalmat, és akkor tanuljon, ha engedik. Azaz. ha engedik, foly­tassa a tanulmányait, mert én nem ma kezdtem az egyetemei. Már negyvennégyben elvégeztem az első évfolyamot, a következő­ről kivágtak. De nem folytatom, asszonyom, hiszen ez a múlt. a múlt ugyebár csak hátrafelé for­gó kerék, nem szabad vele törőd­ni. A lényeg az, hogy kiebrudal- tak az egyetemről, a nehéz idő­ben el kellett helyezkednem sze­neslegénynek. Akkor, bizony, munka közben nem viselhettem ilyen fehér ingeket, asszonyotn. De munka után akkor is felöltöt­tem a fehér selyempuplint és fel­húztam az arany pecsétgyűrűt, mert az emberi méltóságot a leg­mélyebb pokol fenekén is meg kell őrizni asszonyom! A választékos szavú Cingráber az utolsó szavakat átszellemülten mondta, mint a színész. A kocsi mellett megszólaló telefon döb­bentette a valóságra. — Hát ez lett a vége, kolléga úr — mondja, miközben a tele­fonhoz ballag —, az lett a vége. hogy a nagyságos asszony meg­adta a barátnője telefonszámát. Még nem tudom, mit kezdjek ve­le, sajnálom, mert ha teljesen bekerítem, nem tudom, hogy el­csíp-e még magának egy igád mérnököt. INTERMEZZO Korszerű szaküzlet épül a Kossuth téren Farkas Kálmán, a szol­noki fmsz igazgatóhelyet­tese elmondotta, hogy az idén kevesebb gazdasággal, nagyobb tömegű árut kö­töttek le. Azokkal szerződ­tek, amelyekre mindig szá­mítani lehetett és jó minő­ségű cikkeket hoztak. Ezek között van a szajoli Vörös Csepel Tsz, a Szolnoki és a

Next

/
Oldalképek
Tartalom