Szolnok Megyei Néplap, 1967. április (18. évfolyam, 77-100. szám)
1967-04-26 / 97. szám
1967. április 26. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP «L A SZERKESZTŐSÉG POSTÁJÁBÓL / Óvodai kiállítás Karcagon Olvasóink írják Emlékezés a névadóra A tiszagyendai Lenin Tsz bensőséges hangulatú ünnepségen emlékezett névadója, V. I. Lenin születésének évfordulójára. Erre az alkalomra községünkbe látogatott néhány szovjet vendég, akik a meleg, baráti fogadtatás után határszemlén ismerkedtek a tsz munkájával. A délutáni programot követően a termelőszövetkezetben ünnepi közgyűlés volt. amelyen a szovjet vendégek is resztvettek. A közgyűlésen a tanácselnök mondott beszédet, korunk nagy egyéniségének — Leninnek az érdemeit méltatva. A tsz-tagok tanácskozását az iskola szavaló- kőrusának és énekkarának műsora követte. A késő esti órákra maradt a búcsúzás. A baráti kézfogások zárták a rövid, s mégis maradandó emlékű ünnepséget. A gyermek lelki fejlődésének alapos ismerete, a funkcionális, a fantázia, a megismerő és az előállító játék lehetőségeinek felhasználásával az alkotó munkára nevelés gazdag reprezentációja jellemezte a karcagi óvodák kiállítását, amelyet április 17-től 22-ig láthattak az érdeklő dők. Egyéni tapasztalatok, ötletek átadását, az óvodai oktatásban tért hódító tömeges cselekedtetés lehetőségeinek körét bővítették a formájukban, színeiben esztétikus és modern hatású szemléltető eszközök. A hagyományos papír, agyag, gyurma, a drótból hajlított figurák, a parafadugók alkalmazása mellett a legmodernebbnek ható habszigetelők, s a műanyagdobozok is helyet kaptak a kiállítás anyagában. A legtöbb eszköz a mennyiség, a tér, és a formaismereti, valamint az anyanyelvi foglalkozáshoz készült, gazdag lehetőséget nyújtva az érzékléstől a megfigyelésen keresztül az alkalmazott ismerethez vezető szocialista pedagógiának. Telek Nándor Karcag Szomszédaink — képernyőn Mezőtúri májusok Május elseje tudvalevőleg 1899 óta lett a munkásosztály összefogásának harcos ünnepévé. De más c ímen és jelleggel azelőtt is voltak ünnepi alkalmak e napon. Egy volt mezőtúri tanító, Pantó János érdekesen írja le, miként ünnepelték az 1870-es években az iskolákban május elsejét. Ezen a napon nem tanultak, lecke sem volt. A tanító mesélt, beszélgetett a gyermekekkel, azután az udvaron játszadoztak. Mezőtúron az első igazi május elsejét a proletár- diktatúra idején, 1919-ben ünnepelték volna. A szocialista párt ünneprendező bizottsága falragaszokon közölte a nap színes programját. De az impozánsnak tervezett ünnepből nem lett semmi, mert április utolsó napjaiban bevonultak a román királyi csapatok. s nem lehetett sző semmiféle proletár megmozdulásról. Ezután sokáig nem ünnepelhettek szabadon Mezőtúron. Főleg munkaszünettel nem. Busi Vince, a mezőtúri születésű, jelestollú újságíró érdekesen szól novelláiban arról, hogy a kubikosság — a csendőrség éberségét kijátszva — hogyan tartott ünnepet mégis. Csak a felszabadulás hozta meg Mezőtúr dolgozó népének is az igazi május elsejét, a proletár nemzetköziség és a munka szabad ünnepét. Azóta lehettünk tanúi itt is tízezrek impozáns felvonulásának, örvendező ünneplésének, mely — ha szép, napfényes az idő — méltó hirdetője és jelképe a szocializmus diadalának, egész megújult életünknek. B. J. Mezőtúr Olyan nagy bűn ? Április 20-án délután a vegyiművekhez 17.20-kor induló, GA 62—60-as autóbusszal igyekeztem haza. hétéves kislányom társaságában. A gyermek kérte: hadd jelezzen egyszer már 5 is leszállás előtt. Engedtem kívánságának. Ezután vettem csak észre, hogy egy megállóval korábban jeleztünk. Mentségemre szolgáljon, hogy — bár 13 éve járok naponta ezen a vonalon — néhány hónap óta egy megálló helyett kettő van a gépjavító — TVM lakótelep között. Megállt az autóbusz. Azonnal kérni akartam a gépkocsivezetőt: ne haragudjon. elnéztem a megállót (bizonyára előforult ez már mással is). Erre nem volt időm. A vezető lorkaszakadtából rókiabált a már amúgy is reszkető kislánvomra. Engem is letorkolt. mondván: őt nem érdekli semmi, megfigyelte. ez a kisfiú mindennap ezt csiná'ia. adía oda a bérletét. Próbáltam maeva- rázkodni. Téved, ez a ..kisfiú” kislány, ezenkívül soha nem utazik eevedül. Egyik utas — rragsokall- va a vitát — közbe szólt. miért kiabál a gépkocsivezető így egy kislányra. Vezetőnk nem hagyta magát, őt is letorkolta. Ha nem tetszik, menjen az igazgatóhoz — mondta a kéretlen prókátornak. Ezután leállította a motort, s percekig álltunk, hallgattuk méltatlankodását. amiből azt is megtudtuk: neki nem parancsol senki, ő akkor indítja a kocsit, amikor neki tetszik. Másnap reggel egy kalauznővel beszélgettem az esetről. Jól „megvigasztalt”. Közölte: ha az utas tévesen jelez, le is kell szállnia, a bérletét is elveheti a gépkocsivezető. (Nem hisszük, hogv ilyen embertelen rendelkezés lehet érvényben az AKÖV-nél. Ha isién, javasoljuk. vonják vissza. Szerk.) Elképzeltem kicsiny gyermekemet (s megborzongtam). amint maeányosan baktat az enyhe szürkületben az országúton az autóbusz után. Ha nélkülem utazik a kislánv. talán erre is sor került volna? Szabó Bélámé Szolnok, TVM lakótelep Szomorú emlék... Harmincnyolc évvel ezelőtt fürtért. Nyolcéves voltam akkor, de úgy emlékszem a keserves élményre. mintha tegnap történt volna. Édesapám urak cselédje volt. Sokat. nagyon sokat dolgozott. mégsem keresett eleget. Nehezen éltünk Sokszor kenyerünk is alig volt. Édesanyámat csak sírni láttam. Ebben az időben szülte tizenegve- dik gyermekét. Merész ötletem támadt. Titokban levelet írtam Horthy Miklósnak. Kértem, segítsen szüléimén. Remegve vártam az eredm'5’-””1 Egyszer csak hívatták édesapámat a községházára. ahol csúnyán lemocsko!- ták. Azzal fenyegették, hogy en gém javítóintézetbe küldenek. Cröm helvett <gv csak bánatot, izgalmat szereztem szüleimnek. Egy kunh egyesi olvasó Mindennapos olvasója vagyok az Önök lapjának. Látom: egy ideje naponta közük a budapesti tv-mű- sor mellett a bulcaresti, illetve a bratislavai televízió programját is. Mi is szívesen néznénk ezeket a műsorokat, csak azt nem tudjuk, melyik csatornán jön he a kép és elég-e hozzá az egyszerű antenna. Azt sem tudjuk, a Kékes készüléken „bejönnek-e” ezek az adások. Kérem, válaszoljanak levelemre. Kozák Mihályné Bizonyára több Szolnok megyei tv-tulajdonost érdekel e téma, ezért a szolnoki GELKA szerviz vezetőjétől kértünk választ, aki készséggel adott hasznos tanácsot a nagyváradi és a besztercebányai tv- adók vételével kapcsolatban. Megyénk területén a fenti két adó vehető, az északnyugati részen jól jön Besztercebánya a 7. csatornán, a keleti részen pedig Nagyvárad a 3. csatornán. A normális vételhez a területi adottságon kívül 100 mikrovolt érzékenységű tv-készülék — Munkácsi, Kékes, Benczúr. Tiszapüspöki Budapest. Favorit, Horizont, Sztár, Delta. Szí g- ma — szükséges. Nagyon lényeges, hogy az antenna pontosan méretezett, nagy nyereségű, tökéletesen az adóra irányított legyen. Amennyire lehetséges, minél jobban ki legyen emelve a földszinthez képest. Az antenna és az adó geometriai tengelyében ne legyen épület, vagy fa. Az érdeklődőknek egyébként mindkét adó vételébe^ szükséges tv-antenna méretét készséggel rendelkezésre bocsátja a GELKAszerviz — válaszboríték be" küldésével. Címünk: Szolnok, Beloiannisz út 8. Hozzászólás cikkeinkhez Maguk is hibáznak Többször is előfordul, hogy betűhiányt betűcserét veszek észre lapjukban, vagy értelemzavaró mondatok kerülnk az újságba Utóbbiakat legtöbbször észre is veszik és a következő számban már közük a helyesbítést. Az 1967. április 22-i lapszámukban is feltűnt nekem egy cím: „Készül Szolnok megye ifjúsági labdarúgó válogatottja”. Hogyan? Mi készül? Talán felkészül! Etiől eltekintve sok sikert kívánok nekik. Farkas Istvánná Jászapáti Méltatlanok Megdöbbenve olvastam lapjuk 1967. április 19—20-t számában a magukról megfeledkezett sportvezetők — Pallai és társai — bűnügyét. Annál is inkább megrendített a hír. mert a cikkben szereplő személyeket magam is ismerem, hiszen hosszú éveken keresztül közvetve, vagy közvetlenül együtt dolgoztunk a sportmozgalomban. Szerelmese voltam a sportnak. A szépséget, ügyességet, erőt, egészséget láttam benne. Sajnos, egészségi okok miatt aktív sportoló nem lehettem. Hogy mégis közel legvek hozzájuk, közöttük élhessek, szervezőként, rendezőként. propaganda stakém tevékenykedtem különböző egyesületekben, az MTS- ben is. Tizenhét évig dolgoztam e területen, de eszembe sem jutott soha. hogy ebből anyagi előnyt élvezz*?? Éppen ezért érthetetlen előttem a cikkben szereplő sportveze tők magatar tása. Elítélem, megvetem az ilyen sportveztőket, akik a sport őszinte hívei, rajongói barátai által felajánlott forintokat nem a sportmozgalom fejlesztésére, hanem saját zsebükre. ké- nyük-kedvükre használják fel. Nem értem azt sem, a városi, a megyei TS elnökség, illetve az ellenőrző bizottságok mit tettek addig, amíg Pallai ék üzérkedtek? Ellenőriztek-e egyáltalán, hogy idáig fajulhatott a dolog? Ezért váltam meg nehéz szívvel az MTE sportegyesülettől is. Boldogan megyek vissza, ha majd azt látom, hogy a sportvezetők önzetlenül azon munkálkodnak, hogy tiszta szellem alakuljon ki a sportban. Egy szolnoki olvasó Jogi tanácsadó A különélési pótlék es a különélést díj A szerkesztőséghez több levél érkezett a különélési díj és a különélési pótlék fizetési feltételeivel kapcsolatban. A fenti két juttatás egymással rokon, de nem azonos fogalom. A különélési díj valamennyi iparág népgazdasági érdekből áthelyezett dolgozóinak, a különélési pótlék csak az építőipari dolgozóknak jár meghatározott feltételek esetén. S. E. jászapáti lakos, az egyik szolnoki építőipari vállalat dolgozója levelében arról ir, hogy több mint 55 kilométerről jár be naponta munkahelyére, mert munkásszállást vállalata nem tud biztosítani részére. Sérelmezi, hogy a különélési pótlékot vállalata nem fizeti. Figyelemmel a több hasonló tárgyú levélre az alábbiakban ismertetjük a 3/1966. É. M. sz. utasítás azon rendelkezéseit, melyek a különélési pótlék kifizetési feltételeit állapítják meg: A változó munkahelyre alkalmazott dolgozóknak, akik állandó lakóhelyüktől olyan távol dolgoznak, — hogy a munkakezdés idejére nem tudnának munkahelyükre érni, vagy bejárás esetén naponta legalább 10 órát nem tudnának állandó lakóhelyükön tölteni és ezért a vállalat által fenntartott, vagy bérelt szálláson laknak üdeértve a szállásköltség-térítésben részesülő dolgozókat is), különélési pótlékot kell fizetni. A különélési pótlék azokra a munkában töltött napokra is megilleti a dolgozót, amelyeken állandó lakóhelyére esetenként hazatér (például a szabad szombat előtti munkanap). A változó munkahelyre alkalmazott, általában lakóhelyükre naponta rendszeresen hazatérő dolgozóknak csak azokra a napokra fizethető különélési pótlék, amelyeken más munkahelyre történő átirányítás miatt — a közlekedési adottságok figvelemoe- vételével — állandó lakóhelyükre hazatérni nem tudnak. Ha az átirányítás egy napnál hosszabb időtartamú, a dolgozó részére a különélési pótlék az átirányítás időtartamának utolsó napjára abban az esetben is jár, ha a dolgozó még azon a napon állandó lakóhelyére hazatér. A nem változott munkahelyre alkalmazott segédüzemi munkásállományú dolgozó részére azokra a napokra fizethető különélési pótlék, amelyeken állandó telephelyén kivid más helységekben foglalkoztatják, és emiatt sem. állandó lakóhelyére, sem telephelyére nem tud visz- szatérni, vagy visszatér ugyan, de távollétének időtartama az utazási időtartammal együtt a napi 12 órát meghaladja. A fenti jogszabályi rendelkezésekre figyelemmel S. E. jászapáti lakos részére különélési pótlék nem fizethető, mert annak elsődleges kifizetési feltétele, hogy családjától külön éljen. K. J. szolnoki lakos arról ír, hogy saját kérelme alapján helyezték át jelenlegi munkahelyére. Áthelyezése következtében családjától külön él, különélési díjat azonban nem folyósítanak részére, holott tudomása szerint még a fegyelmi büntetésből áthelyezett dolgozónak is fizetik. N. M. jászberényi lakos az iránt érdeklődik, hogy S hónap után kaphat-e különélési dijat? A 33/1951. M. T. sz. rendelet rendelkezései szerint a népgazdasági érdekből áthelyezett nős, illetőeg férjezett dolgozó, valamint az, aki családi pótlékra jogosult, ha új telephelyén lakása nincsen s ebből az okból családjától különélni kényszerül a különélési költségek fedezésére különélési díjban részesül, — amennyiben hiteltérdem- lően igazolja, hogy új munkahelyén kellő időben lakást igényelt, de nem kapott, ezért családját átköltöztetni nem tudta. A más helységbe áthelyezett, lakás hiányában családjától különélni kényszerült dolgozót megilleti négyhetenként a hazautazás és visszautazás ténylegesen felmerült költsége is. A különélési díj a munkahelyen való jelentkezés napjától kezdődően addig az időpontig fizethető, — ameddig a dolgozó az új telephelyén beköltözhető lakást nem kapott, legfeljebb azonban hat hónapig. Indokolt esetben a felügyeleti szerv vezetőjének engedélyével további hat hó- nanig is folyósítható. K. J. szolnoki lakossal közöljük, hogy a különélési díj nem fizethető, abban az esetben, ha az áthelyezés a dolgozó érdekében és saját kezdeményezésére történt. Fegyelmi áthelyezés esetén a dolgozót azonban megilleti, mert az Mt. V. 35 C. §-a külön elrendeli. N. M.-nek azt tanácsoljuk, hogy a különélési díj fizetésének meghosszabbítása iránti kérelmével forduljon vállalata igazgatójának közvetlen feletteséhez. A meghosszabbítás azonban nem kötelező, azt megkövetelni nem lehet. Dr. Cs. I. Szerkesztői üzenetek K. J. Szolnok: Abban az esetben, ha a két hét felmondási időt nem tölti le. munkaviszonyának meg. szüntetése jogellenes lesz, s ez esetben új munkahelyén az alábbi joghátrányok érik: Munkaviszonyának folyamatossága megszakad; egy éven át nem foglalkoztatható olyan munkakörben — a darab- bérrendszerben foglalkozra- tott dolgozó kivétel —. amelyben keresete meghaladja előző munkahelyén elért, átlagkeresetét; személyi alapbére egy évig nem lehet az előzőnél magasabb; munkaruhát — egészségügyi, illetőleg szolgálati szempontból szükséges munka-, forma- és adv-onn'Lo J-J pt'o] — egy éven át nem kaphat; rendes szabadságra vonatkozó joga csak tizenkét hónap eltelte után nyílik meg; két éven át nem részesülhet nyereségrészesedésben, továbbá a miniszter által a szakszervezettel gyetértésben megjelölt kedvezményes beszerzésben és természeti juttatásban, valamint a továbbtanulás esetére biztosított útiköltségtérítésben, illetőleg a tanulmányi munkaidőkedvez ménv és tanulmányi szabadság idejére munkabérben. S. L. Jászberény: Ameny- nyiben elköltözik Jászberényből megyén kívülre, a Szolnok megyei Néplanoí új lakóhelye postahivatalánál n'"ff’-'’ric(elheU. Nagy Lászlóné Tiszagyenda
