Szolnok Megyei Néplap, 1967. április (18. évfolyam, 77-100. szám)

1967-04-26 / 97. szám

1967. április 26. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP «L A SZERKESZTŐSÉG POSTÁJÁBÓL / Óvodai kiállítás Karcagon Olvasóink írják Emlékezés a névadóra A tiszagyendai Lenin Tsz bensőséges hangulatú ün­nepségen emlékezett név­adója, V. I. Lenin születé­sének évfordulójára. Erre az alkalomra községünkbe látogatott néhány szovjet vendég, akik a meleg, ba­ráti fogadtatás után határ­szemlén ismerkedtek a tsz munkájával. A délutáni programot követően a termelőszövet­kezetben ünnepi közgyűlés volt. amelyen a szovjet vendégek is resztvettek. A közgyűlésen a tanácselnök mondott beszédet, korunk nagy egyéniségének — Le­ninnek az érdemeit mél­tatva. A tsz-tagok tanács­kozását az iskola szavaló- kőrusának és énekkarának műsora követte. A késő esti órákra ma­radt a búcsúzás. A baráti kézfogások zárták a rövid, s mégis maradandó emlékű ünnepséget. A gyermek lelki fejlő­désének alapos ismerete, a funkcionális, a fantázia, a megismerő és az előállító játék lehetőségeinek fel­használásával az alkotó munkára nevelés gazdag reprezentációja jellemezte a karcagi óvodák kiállítá­sát, amelyet április 17-től 22-ig láthattak az érdeklő dők. Egyéni tapasztalatok, ötletek átadását, az óvodai oktatásban tért hódító tö­meges cselekedtetés lehető­ségeinek körét bővítették a formájukban, színeiben esztétikus és modern hatá­sú szemléltető eszközök. A hagyományos papír, agyag, gyurma, a drótból hajlított figurák, a parafadugók al­kalmazása mellett a leg­modernebbnek ható hab­szigetelők, s a műanyag­dobozok is helyet kaptak a kiállítás anyagában. A legtöbb eszköz a mennyiség, a tér, és a for­maismereti, valamint az anyanyelvi foglalkozáshoz készült, gazdag lehetősé­get nyújtva az érzékléstől a megfigyelésen keresztül az alkalmazott ismerethez vezető szocialista pedagó­giának. Telek Nándor Karcag Szomszédaink — képernyőn Mezőtúri májusok Május elseje tudvalevőleg 1899 óta lett a mun­kásosztály összefogásának harcos ünnepévé. De más c ímen és jelleggel azelőtt is voltak ünnepi alkalmak e napon. Egy volt mezőtúri tanító, Pantó János érde­kesen írja le, miként ünnepelték az 1870-es években az iskolákban május elsejét. Ezen a napon nem ta­nultak, lecke sem volt. A tanító mesélt, beszélgetett a gyermekekkel, azután az udvaron játszadoztak. Mezőtúron az első igazi május elsejét a proletár- diktatúra idején, 1919-ben ünnepelték volna. A szo­cialista párt ünneprendező bizottsága falragaszokon közölte a nap színes programját. De az impozáns­nak tervezett ünnepből nem lett semmi, mert április utolsó napjaiban bevonultak a román királyi csapa­tok. s nem lehetett sző semmiféle proletár megmozdu­lásról. Ezután sokáig nem ünnepelhettek szabadon Me­zőtúron. Főleg munkaszünettel nem. Busi Vince, a mezőtúri születésű, jelestollú újságíró érdekesen szól novelláiban arról, hogy a kubikosság — a csendőr­ség éberségét kijátszva — hogyan tartott ünnepet mégis. Csak a felszabadulás hozta meg Mezőtúr dolgo­zó népének is az igazi május elsejét, a proletár nem­zetköziség és a munka szabad ünnepét. Azóta lehet­tünk tanúi itt is tízezrek impozáns felvonulásának, örvendező ünneplésének, mely — ha szép, napfényes az idő — méltó hirdetője és jelképe a szocializmus diadalának, egész megújult életünknek. B. J. Mezőtúr Olyan nagy bűn ? Április 20-án délután a vegyiművekhez 17.20-kor induló, GA 62—60-as autó­busszal igyekeztem haza. hétéves kislányom társasá­gában. A gyermek kérte: hadd jelezzen egyszer már 5 is leszállás előtt. Enged­tem kívánságának. Ezután vettem csak észre, hogy egy megállóval korábban jeleztünk. Mentségemre szolgáljon, hogy — bár 13 éve járok naponta ezen a vonalon — néhány hónap óta egy megálló helyett kettő van a gépjavító — TVM lakótelep között. Megállt az autóbusz. Azonnal kérni akartam a gépkocsivezetőt: ne hara­gudjon. elnéztem a megál­lót (bizonyára előforult ez már mással is). Erre nem volt időm. A vezető lorkaszakadtából rókiabált a már amúgy is reszkető kislánvomra. Engem is le­torkolt. mondván: őt nem érdekli semmi, megfigyel­te. ez a kisfiú mindennap ezt csiná'ia. adía oda a bérletét. Próbáltam maeva- rázkodni. Téved, ez a ..kis­fiú” kislány, ezenkívül so­ha nem utazik eevedül. Egyik utas — rragsokall- va a vitát — közbe szólt. miért kiabál a gépkocsive­zető így egy kislányra. Ve­zetőnk nem hagyta magát, őt is letorkolta. Ha nem tetszik, menjen az igazga­tóhoz — mondta a kéret­len prókátornak. Ezután le­állította a motort, s perce­kig álltunk, hallgattuk méltatlankodását. amiből azt is megtudtuk: neki nem parancsol senki, ő ak­kor indítja a kocsit, amikor neki tetszik. Másnap reggel egy kala­uznővel beszélgettem az esetről. Jól „megvigasz­talt”. Közölte: ha az utas tévesen jelez, le is kell szállnia, a bérletét is elve­heti a gépkocsivezető. (Nem hisszük, hogv ilyen ember­telen rendelkezés lehet ér­vényben az AKÖV-nél. Ha isién, javasoljuk. vonják vissza. Szerk.) Elképzeltem kicsiny gyermekemet (s megborzongtam). amint maeányosan baktat az enyhe szürkületben az or­szágúton az autóbusz után. Ha nélkülem utazik a kislánv. talán erre is sor került volna? Szabó Bélámé Szolnok, TVM lakótelep Szomorú emlék... Harmincnyolc évvel ezelőtt für­tért. Nyolcéves voltam akkor, de úgy emlékszem a keserves él­ményre. mintha tegnap történt volna. Édesapám urak cselédje volt. Sokat. na­gyon sokat dol­gozott. mégsem keresett eleget. Nehezen éltünk Sokszor kenye­rünk is alig volt. Édesanyámat csak sírni láttam. Eb­ben az időben szülte tizenegve- dik gyermekét. Merész ötletem támadt. Titokban levelet írtam Horthy Miklós­nak. Kértem, se­gítsen szüléimén. Remegve vártam az eredm'5’-””1 Egyszer csak hí­vatták édesapá­mat a községhá­zára. ahol csú­nyán lemocsko!- ták. Azzal fenye­gették, hogy en gém javítóintézet­be küldenek. Cröm helvett <gv csak bánatot, iz­galmat szereztem szüleimnek. Egy kunh egyesi olvasó Mindennapos olvasója vagyok az Önök lapjának. Látom: egy ideje naponta közük a budapesti tv-mű- sor mellett a bulcaresti, illetve a bratislavai televízió programját is. Mi is szívesen néznénk ezeket a műso­rokat, csak azt nem tudjuk, melyik csatornán jön he a kép és elég-e hozzá az egyszerű antenna. Azt sem tudjuk, a Kékes készüléken „bejönnek-e” ezek az adások. Kérem, válaszoljanak levelemre. Kozák Mihályné Bizonyára több Szolnok megyei tv-tulajdonost érde­kel e téma, ezért a szol­noki GELKA szerviz veze­tőjétől kértünk választ, aki készséggel adott hasz­nos tanácsot a nagyváradi és a besztercebányai tv- adók vételével kapcsolat­ban. Megyénk területén a fen­ti két adó vehető, az északnyugati részen jól jön Besztercebánya a 7. csatornán, a keleti részen pedig Nagyvárad a 3. csa­tornán. A normális vétel­hez a területi adottságon kívül 100 mikrovolt érzé­kenységű tv-készülék — Munkácsi, Kékes, Benczúr. Tiszapüspöki Budapest. Favorit, Hori­zont, Sztár, Delta. Szí g- ma — szükséges. Nagyon lényeges, hogy az antenna pontosan méretezett, nagy nyereségű, tökéletesen az adóra irányított legyen. Amennyire lehetséges, mi­nél jobban ki legyen emel­ve a földszinthez képest. Az antenna és az adó geomet­riai tengelyében ne legyen épület, vagy fa. Az érdeklődőknek egyéb­ként mindkét adó vételébe^ szükséges tv-antenna mé­retét készséggel rendelke­zésre bocsátja a GELKA­szerviz — válaszboríték be" küldésével. Címünk: Szol­nok, Beloiannisz út 8. Hozzászólás cikkeinkhez Maguk is hibáznak Többször is előfordul, hogy betűhiányt betűcserét veszek észre lapjukban, vagy értelemzavaró mon­datok kerülnk az újságba Utóbbiakat legtöbbször észre is veszik és a követ­kező számban már közük a helyesbítést. Az 1967. április 22-i lap­számukban is feltűnt ne­kem egy cím: „Készül Szolnok megye ifjúsági lab­darúgó válogatottja”. Ho­gyan? Mi készül? Talán felkészül! Etiől eltekintve sok sikert kívánok nekik. Farkas Istvánná Jászapáti Méltatlanok Megdöbbenve olvastam lapjuk 1967. április 19—20-t számában a magukról meg­feledkezett sportvezetők — Pallai és társai — bűn­ügyét. Annál is inkább megrendített a hír. mert a cikkben szereplő személye­ket magam is ismerem, hi­szen hosszú éveken keresz­tül közvetve, vagy közvetle­nül együtt dolgoztunk a sportmozgalomban. Szerelmese voltam a sportnak. A szépséget, ügyességet, erőt, egészsé­get láttam benne. Sajnos, egészségi okok miatt aktív sportoló nem lehettem. Hogy mégis közel legvek hozzájuk, közöttük élhes­sek, szervezőként, rendező­ként. propaganda stakém tevékenykedtem különböző egyesületekben, az MTS- ben is. Tizenhét évig dol­goztam e területen, de eszembe sem jutott soha. hogy ebből anyagi előnyt élvezz*?? Éppen ezért érthetetlen előttem a cikkben szereplő sportveze tők magatar tása. Elítélem, megvetem az ilyen sportveztőket, akik a sport őszinte hívei, rajongói barátai által felajánlott fo­rintokat nem a sportmoz­galom fejlesztésére, ha­nem saját zsebükre. ké- nyük-kedvükre használják fel. Nem értem azt sem, a városi, a megyei TS elnök­ség, illetve az ellenőrző bi­zottságok mit tettek addig, amíg Pallai ék üzérkedtek? Ellenőriztek-e egyáltalán, hogy idáig fajulhatott a dolog? Ezért váltam meg ne­héz szívvel az MTE sport­egyesülettől is. Boldogan megyek vissza, ha majd azt látom, hogy a sportvezetők önzetlenül azon munkál­kodnak, hogy tiszta szel­lem alakuljon ki a sport­ban. Egy szolnoki olvasó Jogi tanácsadó A különélési pótlék es a különélést díj A szerkesztőséghez több levél érkezett a különélési díj és a különélési pótlék fizetési feltételeivel kap­csolatban. A fenti két jut­tatás egymással rokon, de nem azonos fogalom. A különélési díj valamennyi iparág népgazdasági érdek­ből áthelyezett dolgozói­nak, a különélési pótlék csak az építőipari dolgo­zóknak jár meghatározott feltételek esetén. S. E. jászapáti lakos, az egyik szolnoki építőipari vállalat dolgozója levelé­ben arról ir, hogy több mint 55 kilométerről jár be naponta munkahelyére, mert munkásszállást vál­lalata nem tud biztosítani részére. Sérelmezi, hogy a különélési pótlékot válla­lata nem fizeti. Figyelemmel a több hasonló tárgyú levél­re az alábbiakban ismer­tetjük a 3/1966. É. M. sz. utasítás azon rendelkezé­seit, melyek a különélési pótlék kifizetési feltételeit állapítják meg: A változó munkahelyre alkalmazott dolgozóknak, akik állandó lakóhelyüktől olyan távol dolgoznak, — hogy a munkakezdés idejé­re nem tudnának munka­helyükre érni, vagy bejá­rás esetén naponta leg­alább 10 órát nem tudná­nak állandó lakóhelyükön tölteni és ezért a vállalat által fenntartott, vagy bé­relt szálláson laknak üde­értve a szállásköltség-térí­tésben részesülő dolgozókat is), különélési pótlékot kell fizetni. A különélési pótlék azokra a munkában töltött napokra is megilleti a dolgozót, amelyeken állan­dó lakóhelyére esetenként hazatér (például a szabad szombat előtti munkanap). A változó munkahelyre alkalmazott, általában la­kóhelyükre naponta rend­szeresen hazatérő dolgo­zóknak csak azokra a na­pokra fizethető különélési pótlék, amelyeken más munkahelyre történő átirá­nyítás miatt — a közleke­dési adottságok figvelemoe- vételével — állandó lakó­helyükre hazatérni nem tudnak. Ha az átirányítás egy napnál hosszabb idő­tartamú, a dolgozó részére a különélési pótlék az át­irányítás időtartamának utolsó napjára abban az esetben is jár, ha a dol­gozó még azon a napon ál­landó lakóhelyére hazatér. A nem változott munka­helyre alkalmazott segéd­üzemi munkásállományú dolgozó részére azokra a napokra fizethető külön­élési pótlék, amelyeken ál­landó telephelyén kivid más helységekben foglal­koztatják, és emiatt sem. állandó lakóhelyére, sem telephelyére nem tud visz- szatérni, vagy visszatér ugyan, de távollétének idő­tartama az utazási időtar­tammal együtt a napi 12 órát meghaladja. A fenti jogszabályi ren­delkezésekre figyelemmel S. E. jászapáti lakos részé­re különélési pótlék nem fizethető, mert annak el­sődleges kifizetési feltétele, hogy családjától külön él­jen. K. J. szolnoki lakos ar­ról ír, hogy saját kérelme alapján helyezték át jelen­legi munkahelyére. Áthe­lyezése következtében csa­ládjától külön él, külön­élési díjat azonban nem folyósítanak részére, hol­ott tudomása szerint még a fegyelmi büntetésből át­helyezett dolgozónak is fi­zetik. N. M. jászberényi lakos az iránt érdeklődik, hogy S hónap után kaphat-e kü­lönélési dijat? A 33/1951. M. T. sz. ren­delet rendelkezései szerint a népgazdasági érdekből áthelyezett nős, illetőeg fér­jezett dolgozó, valamint az, aki családi pótlékra jogo­sult, ha új telephelyén la­kása nincsen s ebből az okból családjától különélni kényszerül a különélési költségek fedezésére külön­élési díjban részesül, — amennyiben hiteltérdem- lően igazolja, hogy új munkahelyén kellő időben lakást igényelt, de nem ka­pott, ezért családját átköl­töztetni nem tudta. A más helységbe áthe­lyezett, lakás hiányában családjától különélni kény­szerült dolgozót megilleti négyhetenként a hazauta­zás és visszautazás tényle­gesen felmerült költsége is. A különélési díj a mun­kahelyen való jelentkezés napjától kezdődően addig az időpontig fizethető, — ameddig a dolgozó az új telephelyén beköltözhető lakást nem kapott, legfel­jebb azonban hat hónapig. Indokolt esetben a felügye­leti szerv vezetőjének en­gedélyével további hat hó- nanig is folyósítható. K. J. szolnoki lakossal közöljük, hogy a különélési díj nem fizethető, abban az esetben, ha az áthelyezés a dolgozó érdekében és sa­ját kezdeményezésére tör­tént. Fegyelmi áthelyezés esetén a dolgozót azonban megilleti, mert az Mt. V. 35 C. §-a külön elrendeli. N. M.-nek azt tanácsol­juk, hogy a különélési díj fizetésének meghosszabbí­tása iránti kérelmével for­duljon vállalata igazgatójá­nak közvetlen feletteséhez. A meghosszabbítás azonban nem kötelező, azt megkö­vetelni nem lehet. Dr. Cs. I. Szerkesztői üzenetek K. J. Szolnok: Abban az esetben, ha a két hét fel­mondási időt nem tölti le. munkaviszonyának meg. szüntetése jogellenes lesz, s ez esetben új munkahe­lyén az alábbi joghátrá­nyok érik: Munkaviszonyá­nak folyamatossága meg­szakad; egy éven át nem foglalkoztatható olyan munkakörben — a darab- bérrendszerben foglalkozra- tott dolgozó kivétel —. amelyben keresete megha­ladja előző munkahelyén elért, átlagkeresetét; sze­mélyi alapbére egy évig nem lehet az előzőnél ma­gasabb; munkaruhát — egészségügyi, illetőleg szol­gálati szempontból szüksé­ges munka-, forma- és adv-onn'Lo J-J pt'o] — egy éven át nem kaphat; rendes szabadságra vonat­kozó joga csak tizenkét hó­nap eltelte után nyílik meg; két éven át nem ré­szesülhet nyereségrészese­désben, továbbá a minisz­ter által a szakszervezettel gyetértésben megjelölt ked­vezményes beszerzésben és természeti juttatásban, va­lamint a továbbtanulás ese­tére biztosított útiköltség­térítésben, illetőleg a ta­nulmányi munkaidőkedvez ménv és tanulmányi sza­badság idejére munkabér­ben. S. L. Jászberény: Ameny- nyiben elköltözik Jászbe­rényből megyén kívülre, a Szolnok megyei Néplanoí új lakóhelye postahivatalá­nál n'"ff’-'’ric(elheU. Nagy Lászlóné Tiszagyenda

Next

/
Oldalképek
Tartalom