Szolnok Megyei Néplap, 1967. április (18. évfolyam, 77-100. szám)

1967-04-03 / 79. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1967. április 3. VIETNAM Ausztrál katonák délen — Utakat, vasutakat bombáznak északon — U Thant felhívása az USA-hoz A színtér az egész világ Aktív magyar diplomácia Az AP hírügynökség je­lentése szerint a kambod­zsai határ közelében befe­jeződött a Junction City hadművelet, amelyben közel 25 000 főnyi amerikai katonai erő vett részt. Szó­vivőjük állítása szerint az első gyalogos hadosztály a hadművelet során több mint ötszáz szabadsághar­cost ölt meg. Az amerikai veszteségeket tizenegy ha­lottban és hatvannyolc se­besültben állapították meg. Vasárnap a kora najnali órákban B—52-es nehéz­bombázók Kontum tarto­mányban támadást intéz­ték a partizánok állásai ellen. Szombaton dél-vietnami szabadságharcosk lelőttek egy amerikai katonai heli­koptert, amelynek kétfőnyi személyzete megsebesült. Ausztrália újabb száz ka­tonát küld Dél-Vietnamban harcoló egységei pótlására. Az erősítés vasárnap in­dult el Sydneyből. A kedvezőtlen időjárás következtében szombaton a VDK elleni légitámadások elsősorban az ország déli részén fekvő közutakra, — vasútvonalakra, hidakra és raktárépületekre korláto­zódtak. A Hancock, Enterpirseés a Ticonderoga repülőgép- anyahajóról felszálló va­dászbombázók a VDK part­vidéke mentén végrehajtott támadásuk során elsüllyesz­tettek egy észak-vietnami bárkát. i Mintmár jelentettük, U Thant ENSZ-főtitkár szom­baton kiadott nyilatkozatá­ban felszólította az Egye­sült Államokat, hogy egy­Szombaton este Firenzé­ben röviddel Humphrey alelnök megérkezése előtt Amerika ellenes tüntetés­re került sor. A felvonulók „Békét Vietnamnak!” fel­iratú plakátokat vittek. A rendőrség fellépése követ­keztében négy tüntető és két rendőr megsebesült. A rendőrség által letartózta­Mint a Pravda pekingi különtudósítója, írja, a kí­nai fővárosban röpcédulák hívják fel a fiatalokat, hogy térjenek vissza az is­kolákba. De csak kevés is­kolában sikerült újból meg­kezdeni a tanítást, amelyet a „kulturális forradalom” szakított félbe. Bőven merülnek fel prob­lémák. Először is, hogyan szedjék össze a tanulókat. De segítenek a hadsereg instruktorai, akik hosszú hónapokig irányították a vörösgárdisták akcióit, ök vezették rohamra az isko­lásokat a párt. és állami szervek ellen. Most ők kényszerítik vissza a tanu­lókat az iskolákba is. Hir­detmények közlik hogy áz oktatás katonai kiképzéssel kezdődik. De a tanulók összesze­oldalúan léptessen életbe tűzszünetet Vietnamban. — Bár javaslatára hivatalos válasz még nem érkezett, Goldberg, az Egyesült Ál­lamok ENSZ-küldöttségé- nek vezetője kijelentette, kormánya továbbra is a főtitkár március 14-i béke­javaslatára adott válaszá­ban kifejezett álláspontot foglalja el. Goldberg azt Uttar Prades államban, ahol kétheti működés után szombaton megbukott a kongresszuspárti kormány, az ellenzéki szövetség a kongresszus párt egyik disszidens képviselőjét, Csa- ran Szinghet választotta meg vezetőjéül. Szingh megválasztása után közölte, hogy ő fogja megalakítani az állam új kormányát. Szingh, akjj egyes jelenté­sek szerint tizenhét, mások szerint huszonhét kongresz- szuspárti képviselővel együtt állt át az ellenzék­hez és segítette elő pártja kormányának bukását, va­sárnap kijelentette, hogy a kongresszus párt, „fokozato­san eltávolodik a néptől és egyre inkább kezd sajátos érdekeket szolgálni.” A Reuter szerint az Uttar tott, illetve előállított tűn. tetők között angolok, né­metek, hollandok, iráni és francia fiatalok is voltak. Milano központjában több száz felvonuló tünte­tett az Egyesült Államok vietnami agressziója, va­lamint Humphrey alelnök olaszországi látogatása el­len. Harminchárom tünte­tőt előállítottak. dése még csak a dolog egyik oldala. A pedagógu­sokat is meg kell keresni. Sokan közülük elrejtőztek az üldözés elől, „nyomta­lanul eltűntek”, mint a vö­rösgárdisták közlik. Más pedagógusokkal tanítvá­nyaik leszámoltak, mint „tisztátalan” elemekkel, mert a világkultúra meg­becsülésére próbálták ne­velni a gyerekeket. A meg. semmisített tanszereket és az összetört padokat is pó­tolni kelL Egyelőre azokkal az isko­lásokkal, akik újra meg­kezdték a tanulást kórus­ban olvastatják Mao Ce­ding mondásait. dalokat énekeltetnek velük a „le­geslegvörösebb napról”. Ezt a programot nemcsak az iskoláknak ajánlják, ha. nem az óvodáknak is. mondotta, hogy U Thant legutóbbi nyilatkozata se nem javaslat, sa nem fel­hívás. Arra hivatkozott, hogy az Egyesült Államok U Thant korábbi javaslatai elfogadta azzal a megszorí­tással, hogy előzetes tár­gyalásokra van szükség a tűzszünet részleteiről való megállapodáshoz. Pradesh-i kormány bukása jelenti az általános válasz­tásokon elszenvedett óriási szavazatveszteség óta az in­diai kongresszus párt leg­nagyobb kudarcát. India ti­zenhét állama közül most már nyolcban került kisebb­ségbe a kongresszus párt. Ez a nyolc állam 275 millió lakost tömörít, vagyis India népességének nagyobbik felét. Nyolc másik államban a kongresszus párt van ha­talmon és a tizenhetedik­ben, Rajasthanban, a jelek szerint szintén ellenzéki kormány fog alakulni. Ellenzéki megfigyelők Delhiben — írja az AP — az Uttar Pradesh-j kong­resszuspárti kormány buká­sát előjelnek tekintik árrá nézve, hogy Indira Gandhi központi kormánya néhány hónap múlva hasonló té­nyekkel lesz kénytelen szembenézni. Johnson amerikai elnök szombaton aláírta azt a kongresszusi határozatot, amelynek értelmében az Egyesült Államok újabb hárommillió tonna gabonát szállít Indiának. * Bihar állam éhségsúj­totta körzeteinek vezetői szombaton közölték az oda látogatott Indira Gandhi miniszterelnökasszonnyal, — hogy — mint az AFP jelenti — az éhezők számá­ra teheneket fognak levág­ni. Mint ismeretes, Indiában a tehén szerit állatnak szá. mit, a vallási előírások sze­rint hozzányúlni sem sza­bad. A vörösgárdisták lapja kü­lönkiadásban nyíltan elárul­ja, milyeneknek szeretnék látni a kínai gyerekeket a „kulturális forradalom” szervezői. A különkiadást Ciu Hun, Cindao városbeli hatéves kislánynak szentel­ték, aki, mint a lap írja, „Mao Ce-tung nagy eszmé­in nevelkedett, s már négy. éves korában tudta, kj a jó és ki a rossz, tudta, kit kell szeretni és kit kell gyűlölni, ötéves korában kezdte olvasni Mao Ce- tung műveit, s hatéves ko­rában már emlékezetből tudta Mao Ce-tung három cikkét és több mint negy­ven mondását...” A kislányt sorra elvitték a cindaoi vállalatokhoz, intézményekbe, skolákba és a helyőrség katonai egy­ségeihez. Ciu Hun azután a Cindao—Csinang vasút­vonalon az utasok között „propagálta Mao Ce-tung eszméit”. Amikor a pekin­gi vörösgárdisták meghal­lották ezt. meghívták a kis. lányt a fővárosba. Amikor megérkezett. ünnepélyes fogadtatásban részesítették. A 'lap hangoztatja, hogy Ciu Hunnak eltökélt szán­déka „védelmezi Mao elnö­• MIN • DEN • FELÖL MEXICO Abdelkader Ben Barka, az elrabolt marokkói veze­tő fivére szombaton Havan­nából Mexikóba érkezett. Innen vasárnap utazik to­vább Párizsba, hogy jelen legyen az elrablás ügyében folytatott per április 5-re kitűzött legközelebbi tár­gyalásán. BOMBAY Bombay belvárosában szombat este összeomlott egy ötemeletes épület, a sze­rencsétlenség négy ember halálát okozta, 14-en súlyo­san megsebesültek. NEW YORK Az ENSZ adatai szerint két évvel ezelőtt Európá­ban ezer főre számítva át­lagosan nyolc lakás épült egy év alatt. Az ezer főre jutó évi lakásépítés tekinte­tében Svédország állt az élen, 12,5 lakással, utána Svájc és az NSZK (10 lakás) a Szovjetunió (9,5 lakás), Hollandia (9,4 lakás), követ­kezett. Az Egyesült Álla­mokban ezer lakásra szá­mítva 7,9 lakás épült egy év alatt. COLUMBUS Szombaton az Ohio állam­beli Columbus egyik kül­városában letartóztatták Gordon Novel, volt New Orleans-i bártulajdonost, aki Garrison idézése, majd a letartóztatási parancs elől szökött el New Orleansból. Garrison szerint a 29 éves fiatalember a meggyilkolt- David Ferrie-vel és Lee Harvey Oswalddal együtt részt vett egy lőszerraktár kirablásában. MOSZKVA Moszkvában befejeződött az a nemzetközi tudomá­nyos konferencia, amely az októberi forradalom közel­gő 50. évfordulója alkalmá­ból e forradalom nemzetkö­zi jelentőségével foglalko­zott. A szocialista országok képviselői beszámolóikban részletesen elemezték a Nagy Októberi Szocialista Forradalom hatását orszá­guk forradalmi mozgalmai­ra az osztályöntudat növe­kedésére. köt és népszerűsíteni Mao Ce-tung eszméit”. — Hát a családodra nem gondolsz Ciu Hun? — kér­dezte tőle az egyik vörös­gárdista. — Nem szabad a család­ra gondolni — válaszolta a kislány, a lap szavai sze­rint — A forradalom fon­tosabb. Mao Ce-tung esz­méinek győzelme fontosabb a családnál. A családra gondolni — dogmatizmus. A vörösgárdisták lapja külön kiemeli Ciu Hun el­mélkedéseit az u. n. „szov­jet revizionizmusról”. S ezúttal szitkokat ad még a gyerek szájába is. Ezzel leleplezi a „kulturális for­radalom” tényleges szerve­zőit, akik szovjetellenesség- re szeretnék nevelni már a gyermekeket is. Az igazi ismereteket, ame­lyekre a kínai ifjúság tö­rekszik, „Mao Ce-tung esz­méinek hűséges szolgálatá­val” helyettesítik. Ezt leg­jobban maguk a vörösgár­disták illusztrálták, amikor egy park bejáratánál az alábbi jelszót helyezték el: „Nincs szükségünk agyra. Fejünket Mao Ce-tung esz­méi töltik meg.” (Pravda) As Egyesült Nemze­tek New York-i palotájá­ban, ahol ott van a Föld legtöbb országának küldöt­te — s ahol a szocialista országok következetesen küzdenek azért, hogy az ENSZ mielőbb valóban egyetemleges világszerve­zet legyen, a megbeszélése­ken tényleg ott lehessen minden ország képviselője — hazánk képviselete sze­rény létszámú. De ez a vi­szonylag is kis képviselet csak a legutóbbi, á 21. ülés­szakon tizenhárom határo­zati javaslatnak volt szer­zője vagy társszerzője. Ugyanezen az ülésszakon az egyik alelnök a magyar delegáció tagja volt; a leg­fontosabb ENSZ-intézmény, az UNESCO immár másod­szor választ egyhangúlag magyar alelnököt. Hivalko­dás, túlzás nélkül állítható: a magyar külpolitika szi­lárd és elvhű állásfoglalásai növekvő tekintélyt, megbe­csülést biztosítanak azok­nak a magyar diplomaták­nak és tisztviselőknek, akik száznál több országban a magyar nagykövetségeken, követségeken vagy kereske­delmi kirendeltségeken dolgoznak és azoknak a hi­vatásos és nem hivatásos diplomatáknak, akik alkal­milag képviselik szocialista hazánkat abban a körülbe­lül ötszáz különböző nem­zetközi szervezetben, amely­nek Magyarország is tagja. Számokat is idéztünk, mert egy-egy vonással a számok is pontosabbá tehe­tik a magyar külpolitika mai arculatáról, elért ered­ményeiről megfogalmazható néhány gondolatot. Abban az ünnepi hangulatban, amely a felszabadulás év­fordulóján eltölti a szocia­lista haza hű fiait, el kell gondolkodnunk azon is, hová jutottunk el az 1945- ös áprilisnak a romok fö­lött szálló porfellegekből éppen kibontakozó magyar világából a nemzetközi kapcsolatok útjain. Ma az ENSZ-beli tevé­kenység tisztes mérlegével kezdhetünk számvetést ha­zánk szerepéről a nemzet­közi politika szinterén — ám a felszabadulás tava­szán nem az első évét élő világszervezet felé tekintet­tünk még: a közvetlen szomszédok kezét kerestük, szűkebb hazánk, a Duna- völgye, Közép-Európa or­szágainak népeivel kíván­tuk „rendezni közös dol­gainkat”. Tört éne Imiié o; is természetes, hogy a ma­gyar külpolitika első kap­csolatai, megállapodásai és szerződései, éppen a fel­szabadítóval, a Szovjet­unióval kötöttek össze ben­nünket. A magyar belső fejlődés logikája szerint pedig természetes: azóta is a magyar külpolitika leglényegesebb alapelve — és lesz is mindig! '— a Szovjetunióhoz fűződő, őszinte, bensőséges és test­véri viszonyunk, a szocia­lista országok egységének és összeforrottságának erő­sítése. Ha külpolitikai össze­függésekben próbáljuk megfogalmazni április ne­gyediké jelentőségét, ott kell keresnünk a magya­rázatot, hogy a felszabadu­lás tényével valósággá lett függetlenség és nemzeti szuverenitás védelme az azt fenyegető imperialista tö­rekvésekkel szemben a legpregnánsabban a szo­cialista közösség országai­val együtt folytatott békepo­litikában testesül meg. A magyar külpolitika alap­ja a szocialista testvéror­szágokkal bennünket össze­kötő milliónyi szál állandó erősítése: a világ leghaladóbb erőinek, a békét legkövet­kezetesebben védelmező közösségnek lett része, — | és egyenjogú megbecsült I tevékeny részese — az egy­kor magát oly társtalannak tekintő Magyarország. Hasonlóképpen ott van a magyar külpolitika alapel­vei között a különböző tár­sadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élé­sének gondolata. Elvi en­gedmények nélkül, tovább­ra is harcolva az imperia­lista agressziók ellen, úgy valljuk ezt a gondolatot, hogy tudjuk: korunkban a háború nem végzetszerűen elkerülhetetlen. S tovább folytatva e gondolatot vall- juk azt, hogy mi nem egy­szerűen háború nélküli ál­lapotot kívánunk, hanem a két társadalmi rend békés gazdasági versenyét és meggyőződésünk, hogy eb­ben a versenyben a szocia­lista rendé lesz a győze­lem. A magyar külpolitika az elmúlt évtizedekben szüntelenül erősítette kap­csolatait a harmadik világ országaival; abban a ter­mészetes és termékeny ér­dekközösségben és kapcso­lat hálózatban, amely a szocialista közösség orszá­gait a gyarmati sorból fel­szabadult, függetlenségü­ket védő és a nemzeti szu­verenitás levegőjében első éveit élő országokkal ösz- szeköti, jelentős és értékes a magyar hozzájárulás is. Huszonkét esztendeje, amióta a felszabadult Ma­gyarország diplomatái az első bejegyzést tehették volna egy olyan elképzelt és minden magyar vonat­kozású külpolitikai ese­ményt összegyűjtő naplóba, változatos kötetek sora tel­hetett volna meg Ezekben az elképzelt annalasekben, évkönyvekben csak ezres számokkal összegezhetnénk a legmagasabb szintű meg­beszéléseket, párt és kor­mányvezetők, kormányta­gok tárgyalásait, tízezres nagyságrendű szám lenne a megállapodásoké, egyez­ményeké, jegyzőkönyveké. Lenne néhány olyan lap, amely a szocialista Ma­gyarország elleni imperia­lista akciókat összegezné, néhány oldalon megtalál­nánk például a Magyar Népköztársaság ellen tíz­tizenegy évvel ezelőtt még nem ritka, dühödt rágal­makat is. Az esztendők naplóit lapozgatva regiszt­rálhatnánk, hogy a nem­zetközi közvélemény mi- lyeri érzékenyen reagált a magyar élet minden jelen­ségére, külpolitikai tekin­télyünk növekedése egye­nes arányban állt a belpoli­tikai fejlődéssel, egész pon­tosan fogalmazva: a szo­cialista rend erősödésével és szilárdulásával. S mint legfontosabb vonást figyel­hetnénk meg ebben az el­képzelt naplósorozatban azt a tényt, hogy a ma­gyar külpolitika következe­tessége. elvhűsége végül még azokat is tiszteletre és elismerésre késztetik, akiket nehéz lenne bará­tainknak nevezni. As ENSZ New York-i üvegpalotájának képét idéztük fel bevezetőben — ez az egyik színtere a ma­gyar külpolitika tevékeny­ségének. A teljes szintér azonban az egész világ. Ha ma a magyar külpoli­tika egyik legfontosabb célkitűzése, hogy hatónk szavával, tevékenységével is elősegítsük az európai biztonsági rendszer kidol­gozását szolgáló európai biztonsági konferencia összeülését, a legközvetle­nebb színtérre utaltunk. A közvetlen, mai külpolitikai célkitűzés idézésével is po­litikánk egészének nagy céljaira mutathatunk rá: a magyar külpolitika dolgozó népünk legfontosabb érde­keinek szolgálatában, együtt a szocialista közös­ség országaival a béke biz­tosítását kívánja elősegíte­ni. Gárdos Miklós Tüntetés Olaszországban az USA alelnöke ellen Hire tanítják a kínai ifjúságot? Családot szeretni — dogmatizmus Nincs szükségünk agyra INDIA Bukás előtt a központi kormány Három millió tonna USA gabona

Next

/
Oldalképek
Tartalom