Szolnok Megyei Néplap, 1967. március (18. évfolyam, 51-76. szám)
1967-03-17 / 65. szám
I Hág proletár fal, egyesül fetek ! jij[;|||TrEB!y3EllMlCIginaiIL A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Will, évfolyam, 65. szám *• /ir« SO fillér 1967. március 17, péntek Verseny formalitások nélkül IU EHÉZ a jövőbe lát- * “ ni, de vannak azért akik prófétai biztonsággal állítják, hogy a munkaverseny megszűnik az új gazdasági mechanizmus Dan. A téves következtetés alapja, hogy a verseny lényegét azonosítják annak túlzottan centralizált és gyakran bürokratikus szervezési módszereivel. Már napjainkban is megfigyelhető. hogy amilyen mértékben közgazdasági szabályozó eszközök váltják fel az irányítás közvetlen tervutasításos rendszerét, úgy csökken az országos méretű verseny- szervezés adminisztratív vonásainak szerepe. Ezzel tulajdonképpen a munka- verseny megszabadul sok formális elemtől, tágabb teret, nagyobb szabadságot biztosítva a helyi sajátosságoknak és kezdeményezéseknek. A kongresszusi verseny sikere félreérthetetlenül mérhető a tavalyi év kiemelkedő gazdasági eredményeivel. Sok vállalatnál felismerték ezt, s nem y£r- va országos felhívásra és csatlakozásra”, a verseny Lendületét töretlenül az idei nagy feladatok szolgálatába állították. Igen sok üzemben már az év elején verseny felajánlásokat, vállalásokat tettek a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulójának tiszteletére. Először — már január közepén — a martfűi Tisza Cipőgyár dolgozói kapcsolódtak be a munkaversenybe, tettek felajánlást a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulójára. Vállalták, hogy a Szovjetunióba irányuló egész évi exportot, körülbelül 692 ezer pár különféle lábbelit október 15-ig kiszállítják. F EBRUÁR elején a Kunhegyesi Vízgépészeti Vállalat szocialista brigádvezetői öntevékenyen kidolgozták, milyen célokat tűznek maguk elé. Sohasem voltak ök hívei a nagy szavaknak. Amit azonban vállaltak, azt mindig teljesítették. Ma már a megye majdnem mindegyük nagyüzeme a munkaversenyben kitűzött feladatok megvalósításán dolgozik. De a tanácsi vállalatok és a kisipari termelőszövetkezetek nagyrésze is versenyben áll. A sokrétű vállalati kezdeményezések ellenére sem mondhatjuk azért, hogy kialakultak már azok a módszerek és formák, amelyek a jövő nagyobb önállóságát és hatáskörét összekapcsolják a dolgozó tömegek aktivizálásával, tevékeny alkotó közreműködésével. Az idei feladatok megoldását és a reform előkészítését szervesen összekapcsoló vállalati kezdeményezések és javaslatok ma még csupán a helyi vezetők szűk körére korlátozódnak. A szélesebb műszaki és munkáskollektíva legfeljebb az új elvekkel ismerkedik, mindennapi tevékenysége pedig most Is többnyire a végrehajtásra szorítkozik. A növekvő vállalati önállóság közepette az üzemi demokrácia fejlesztése, a kezdeményezők körének bővítése napjaink egyik időszerű feladata, amelynek megoldása többek között a versenymozgalomra vár, s egyben •nnak magasabb szintre «Kelését is eredményezi. A vállalatok nyereségérdekeltsége a gazdasági verseny erejével a társadalmi szükségletek magasabb fokú kielégítésére: a minőség javítására, a választék bővítésére, a gyártmányfejlesztésre, a termékek olcsó előállítására, általában hatékonyabb munkára serkenti majd a helyi kollektívákat. Így a dolgozók felajánlása, kezdeményezése és javaslata: társadalmi mozgalma a vállalat és termékeinek valóságos piaci versenyképességét lesz hivatott növelni. Mindez feltételezi a termelő helyek és a brigádok, az előkészítő és fejlesztő részlegek, a beszerző éa értékesítő szervek összehangoltabb anyagi ösztönzését Hiszen a verseny fő mozgató rugója és az eredményes felvilágosító munka alapja a személyes anyagi érdek. Szó sincs tehát arról, hogy a verseny megszűnik az új mechanizmusban, ellenkezőleg magasabb szintre emelkedik az által, hogy közvetlenebb gazdasági célok, határozottabb vállalati és egyéni törekvések kifejezőjévé válik. A fokozódó vállalati érdekeltség tovább erősíti tehát az összehangolt kollektív munka szerepét, de egyben a kiemelkedő egyéni teljesítményekre is határozottabban épít. Így a versenymozga- lom a népgazdaság érdekeivel összhangban levő vállalati feladatok végrehajtására úgy mozgósíthat leginkább, ha felkarolja az egyes dolgozók kezdeményezéseit, elhatározásait s ösztönzi a többre, jobbbra törekvő ambíciókat A TERMELÉS társa- dalmi jellege minden Időben versenyt szült az emberek között A szocialista munkaverseny-mozga- lom sajátossága abban rejlik, hogy a személyes tehetség és képesség érvényesülését biztosítja, tudatosan közös céljaink szolgálatába állítja. S ennek régóta nincsenek nálunk társadalmi korlátái, hiszen megszűnt a magántulajdon és az uralkodó osztályok műveltségi monopóliuma. Mégis sokféle formalitás és előítélet, irigység és egyenlősdi fékezi azért jelenleg a nemes vetélkedést, az egyéni érvényesülést. Az idei év valahogy szimbolikusan is egységbe foglalja a versenymozga- lom továbbfejlesztésének feladatait. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulója jó alkalmat kínál e szocialista mozgalom tömegjellegének erősítésére. S mivel 1967 a reformra való felkészülés esztendeje is egyben, így lehetőség nyílik nemcsak a vállalatok gazdálkodását, hanem belső emberi kapcsolatait, anyagi érdekviszonyait megújító kezdeményezésekre. A társadalom számára is az a hasznos. ha a verseny résztvevői vonzóbbnak, emberibbnek, egyéni vágyaik, törekvéseik hordozójának tekintik a versenyt és így személyes céljaik végrehajtásán munkálkodnak akkor, amikor kezdeményeznek és teljesítik a vállalat feladatokból saját munkaterületükre jutó tennivalókat K. J. Host még nyugalom van Ma: Körúton a képviselő- jelöltek # Dob az ü-ésen Rádió és tv műsor • Nyuszitorta és csokoládé- kandúr lís tanácstagjelöltje van a kunhegyesi Lenin Tss-nek A kunhegyesi Lenin Termelőszövetkezetbe beforduló idegennek újságot mondanak a közös gazdaságbeliek. A vasárnap sorra- kerülő választásra tíz tanácstagot jelöltek a község lakói. Sőt, a közbizalom a törökszentmiklósi járási tanácsba is jelölte a Lenin Termelőszövetkezet két tagját, Tarr Miklós bácsit, és a szövetkezet állatorvosát, dr. Erdei Ivánt. A Lenin Tsz tanácstagjelöltjei között van Szeberényi Mihály bácsi, aki a tanácsok megalakulása óta viseli ezt a tisztet. A 64 éves baromfigondozó alapító tagja a Lenin Termelőszövetkezetnek és ő volt öt évig az első elnöke. A Lenin Tsz gazdaközössége kivette a részét a választási előkészületekből. — Tagjai nagyrésze részt vett a jelölő gyűléseken, segített a mozgósításban, s vasárnapra pedig szavazókörnek alakítják át székházukat. A Lenin Tsz-nek több mint félezer tagja van, s valamennyien büszkék tíz tanácstag j elöltj ükre. Hosszú előkészítési munka után tegnap. Szolnokon, a Zagyva-parti iskolában országos tájértekezletre került sor. Napirenden az általános iskolák alsó tagozatán 1963 óta négy lépcsőben bevezetett tanterv végrehajtásának értékelése szerepelt. Ezen a tanácskozáson a Művelődésügyi Minisztérium, az Országos Pedagógiai Intézet, a Tankönyv- kiadó munkatársai és a vendéglátó megye képviselői mellett részt vettek Bács-Kiskun, Borsod, Békés, Hajdú, Heves, Somogy éa Vas megye, valamint BuReggel nyolc óra. A tisza- roffi mérce 870 centiméteres vízállást mutat. — Csak vihar ne legyen — mondja Pazsa Gyula, a községi tanács igazgatási előadója, az árvízügyeletes. — Gátunk 9,5 méter vízmagasságot bír, de ha feltámad a szél, bajt okozhat, nagy bajt. Nézem az ügyeletes füzetét, amelyben minden eseményt rögzítenek. Feljegyezték már, hogy a község mindkét rétjét, pontosabban a 2000 holdas árterületet mikor öntötte el a víz. — A nyári gátaknál nem is védekeztünk — folytatja az ügyeletes. — Beengedtük a vizet, mert tudtuk, úgyse tarthatjuk meg. így legalább nem ment tönkre a gát. Kár természetesen van, hisz a szövetkezet már vetett ott mákot, borsót, mélyszántást Is végeztek, összegben ez hatszázezer forintot jelent. — S most a fővédvonalnál? — A vízügy emberei mellett falubeli is dolgozik, harminchárom. A termelőszövetkezet fogatokat, vontatókat adott az anyag- szállításhoz. Nekünk tizennégy kilométerén kell védekeznünk. Ebből tizenegy- kilométeren már lefektettük a rőzsehengereket. A többi részen kőgát van. — Ninas szükség rőzsére. A bemutatót nagy érdeklődés kisérte, főleg o nagy gyümölcstermesztő vidékek tfrmelőszövetkezetei- nek és állami gazdaságainak szakemberei jelentek meg szép számban. A mezőgazdasági üzemek éraek- ■ lődése érthető, hiszen a második ötéves terv idején telepített gyümölcsösök az idén termőre fordulnak. A gyümölcsök hűtése és tárolása eddig sem volt megSzoinokon dapest, Szeged, Miskolc küldöttei. A Szolnok megyei tanács vb művelődési osztályának szakemberek által igen hasznosnak értékelt beszámolóját Kovács Sán- dorné alsótagozatos vezető szakfelüevelő terjesztette elő. Az itteni tapasztalatokat a résztvevők saját megyéiük, illetve városuk tanulságaival vetették ösz- sze. Általános vélemény szerint az alsótagozatos nevelők általában iól látják a tanterv végrehajtásával kapcsolatos feladatukat, s eredményes munkát vé— Igen, már meghaladta a vízmagasság az 1963- ban mért eddigi legmagasabb szintet, a 860 centimétert. — Ezt már Gál Zsigmond mondja, a ti- szaburai községi tanács vb- elnöke. — Ügy hallottam, hogy a vízügy még Túrke- véről is hozott ide egy brigádot segíteni az árvédekezésnél. — Sikerült-e az ártérről minden értéket kimenteniük? — A termelőszövetkezetnek, meg az erdőgazdaságnak volt ott fája, de kihozták. ...és járjuk a gátat. — Amerre csak elhaladunk széles, sárgás, irigy „tekintettel” néz vissza ránk a Tisza. Néhol olyan széles a folyam, hogy nem látni a túlsó partot. Emberek tűnnek fel előttünk a gáton, két fogattal. — A rőzsetutajokat szállítjuk a falu alá — mondja Villás Zsigmond, az Aranykalász Tsz fogatosa. — Biztosítéknak. Ilyenkor árvizes időszakban mindig a vízügynél dolgozunk. A gátoldalban emberek húzzák magasabbra a lerakott rőzséket. Emelkedett a víz njagassága, vi gyázni kell, rfehogy kikezdje a gát oldalát. Gecse Lajos, a IX/5-ös őrjárás segédőre mondja: — Arra lejebb sok a fakadóvíz és már szivárgást oldva, s a termés megnövekedése miatt az értékesítés most újabb, szinte megoldhatatlan problémákat okoz a termelőknek. Nép- gazdaságunk jelentős devizától esik el mindaddig, — míg a világhírű jonatánt — csak ősszel s nem a tél végi és a kora tavaszi hónapokban tudja értékesíteni. A jonatán Világpiaci ára ugyanis ősszel tonnánként 100 dollár, most geznek. Természetesen további kimunkálásra váró teendők is adódnak még. Erőteljes koncentrációban kell például a jártasságok és a készségek fejlesztésére törekedni. A tanulók értelmi képességének fokozására is nagy gondot kell fordítani, mégpedig elsősorban a tanulók aktivitására önálló munkájára való építéssel. A táiértekezlet gazdag tanulságokat nyújtó anyagát a meeveí tanács művelődési osztálya ki adln , — így. minden érdekeli intéz- ményhez eljut a következő tanév előkészítése Idején. _ i s észleltünk a gát tövében. Jelentettem ezt a gátőrnek. A mi feladatunk, hogy járjuk a ránk eső gátszakaszt, és ha valahol valami bajt észleltünk intézkedjünk, és jelentsük. Én négy és félkilométeres szakaszt vigyázok a társammal. Mennyi hordalékot visz magával ilyenkor a folyó: fát, rőzsét, ócska, széttört ladikot. — Tegnap a gyerekek kihalászták ezt az ócska csónakot, s azzal merészkedtek rá a Tiszára fát halászni. Mikor szóltam nekik, még visszafeleseltek — szól idős Balogh József* a IX/4-es gátőrjárás segéd- 5re. — De szóltam az irodán, intézkedjenek, vigyék innét ezt a roncsot, mert még bajt csinálhat. Itt; Tiszabura alatt már vízben áll a révész háza. Üjra megszólal az öreg: — A gátőr mondta, hogy tán 9 méter 6 centiméterrel tetőzik majd. Vontatók dübörögnek mellettünk árvédelmi anyagot szállítanak. S az emberek dolgoznak késő estig. 1967. március 16, délután 4 óra. Megnézzük mégegy- szer a tiszaroffi vízmércét: C74 centiméter magas a víz. És föltámad a szél, az alattomos ellenség. S az emberek dolgoznak, védekeznek. ,.Hűvösre tették“ az almát A világhírű magyar alma megmentéi gyűltek ösz- sze szerdán délelőtt Budapesten, a Pest megyei tanács épületében. A jászberényi Hűtőgépgyár a tanács mezőgazdasági osztályával karöltve ott mutatta be úi gyártmányát, a gyümölcs és zöldség hűtő-tárolókhoz készített hűtőberendezését, makettek formájában. március közepén viszont 150—160 dollárért találna vevőre. Dr. Boross Rezső profesz- szor, a Kertészeti és Szőlészeti Főiskola gyümölcstermesztési tanszékének vezetője elmondotta, hogy a tavaly, kísérleti céllal megépült első, 25 vagonos kis- kunlacházi hűtő-tároló hogyan vizsgázott. A jonatánt kétféleképpen raktá.-ozták. Vagononként pvc fóliával letakarva és a szokásos ládás módszerrel. Az előbbi módon az alma 92 százaléka, az utóbbi eljárással pedig 32 százaléka március végéig frissen, épségben eltartható. A tárolási Költség kilogrammonként — tízéves amortizációt figyelembe véve — 1.40 forint A gyümölcsök neves szakértője szerint a hűtőházak beruházási költsége világ- színvonalon nem haladja meg a vagononként! 50 ezer forintot. Ez a szint a jelenlegi konstrukciónál nagyjából tartható, így a kis kapacitású almatárolók rendkívül gazdaságosak. A jászberényi Hűtőgépgyár budapesti gyáregysége az idén már 42 hűtőegységet gyárt A gyárnak jövőre fel kell készülni arra, hogy a mezőgazdaság várható, óriási igényét kielégíthesse. Céljuk az, hogy 1968-ban már léghűtéses berendezésekkel lássák el az üzemeket a jelenlegi, nagyobb járulékos beruházást igénvlő vízhűtésessel szemben. A Hűtőgépgyár július elsejéig fogad el megrendeléseket a gyümölcs és zöldségtárrtló hűtőberendezésére. Csak így képes a jövő esztendőben s,/ivr4_ — 4><«már —■ Országos nevelői táférlekezlet Varga Viktória
