Szolnok Megyei Néplap, 1967. március (18. évfolyam, 51-76. szám)

1967-03-16 / 64. szám

f SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1967. március 18. Mezei fntóbajnokság és asztalitenisz verseny lörökszentmiklóson A törökszentmiklósi járás ez évi mezei futóbajnoksá­gát vasárnap a Vágóhíd mögötti réten bonyolították le. Több mint kétszázötven versenyző állt rajthoz, első­sorban az úttörők mezőnye volt igen népes. Eredmé­nyek (zárójelben az indulók száma): Úttörő fiú 500 m (48) VII—VIII. o.: 1. Monoki (örményes), úttörő fiú 500 m(50): V—VI. o.: 1. Hatvani (Bethlen), serdülő fiú 1200 m (39): 1. Kurucz (Mg. techn.), ifjúsági fiú 1600 m (11): 1. Alexi (Mg. techn.), felnőtt férfi 2500 m (1): Karancsi (Mg. techn.). Csa­patban úttörő fiú VII— VIII. o.: 1. örményes, út­törő fiú V—VI. o.: Hunyadi ált. isk. „A”, serdülő fiú: 1. Mg. technikum „A”, if­júsági fiú: 1. Mg. techni­kum. Úttörő lány 400 m (36) VII—VIII. o.: 1. Tóth (Ör­ményes), úttörő lány 400 m (41): V—VI. o.: í. Hőke (Kuncsorba), serdülő leány 600 m (14): 1. Katona (Mg. techn.), ifjúsági női 800 m (12): 1. Krista (Mg techn.), felnőtt női 800 m (1): Lévai (Mg. techn.). Csapatban út­törő lány VII—VIII. o.: I. örményes „A”, úttörő lány V—VI. o.: 1. Hunyadi Ált. Isk., serdülő lány: 1. Mg. technikum „A”, ifjúsági női: 1. Mg technikum „A” csapata. • Az ifjúsági és serdülő asztaliteniszezők kiválasztó versenyét az ifjúsági ház­ban rendezték meg. Eredmények: Ifjúsági fiú: I. Kocsis (Tm. ITSK), ser­dülő fiú: 1. Kollát (Tm. Rózsa tér), ifjúsági fiú pá­ros : 1. Kovács—Molnár (Fegyvernek), serdülő fiú páros: 1. Tóth—Kollát (Tm. Rózsa tér). Ifjúsági lány: 1. Mészáros (Tm. ITSK). Serdülő lány: 1. Imre (Tm. Rózsa tér), serdülő lány pá­ros: 1. Bessenyei—Donkó (Tiszabő). Száz induló Karcag város mezei futóbajnokságán A városi mezei futóbai- nokságot nagy érdeklődés előzte meg, mivel az atlé­ták ezt megelőzően több mezei versenyen is részt vettek, jó eredményekkel Nagy László a bajnoksá­gon nem indult, mert. ed­zőtáborban van. így a férfi felnőttek futama nyílt versennyé vált. A férfi 3000 m-es távon nagy küzdelmet vívott a bajnoki címért Kiss, Tnkács és Éli­ás. Kiss csak az utolsó 500 méteren tudott né­hány méterrel elhúzni Vince Katalin a szegedi szerepléséhez hasonlóan új- *ra kitűnő idővel nyerte a. női 800 métert. A férfi if­júságiaknál Juhász és Mol­nár harcolt a bajnoki rí­mért. A serdülőknél a még általános iskolás Vin­ce biztosan utasította ma­ga mögé Cs. Kovácsot és Horváthot. Az úttörők népes me­zőnye két kategóriában küzdött. A legnagyobb lét­számú versenyzőgárdat a Kálvin úti iskola indította, több résztvevő volt az Arany János úti iskolából is, ugyanakkor sajnálatos, hogy a gimnázium, a tech­nikum és a többi általános iskola nem népszerűsítette eléggé a versenyt. Eredmények. Úttörő le­ány kb. 300 m: 1. Pálin­kás (Kálvin úti iskola), csapatban: 1. Kálvin út, 500 m: 1. Molnár (Arany J. út), cs.: 1. Kálvin út, Úttörő fiú kb. 600 m: 1. Boros (Kálvin út), cs.: 1. Kálvin úti. 800 m: 1. Tóth (Arany J. úti), cs.: 1. Arany J. út. Serdülő lány kb. 600 m: 1. Balogh (gimnázium), cs : 1. Gim­názium. Fiúk kb. 1000 m: 1. Vince (Arany J. úti), cs.: 1. Iparitanuló Iskola. Férfi ifjúsági kb. 2000 m: 1. Ju­hász (Iparitanuló), férfi felnőtt kb. 3000 m: 1. Kiss (Technikum), cs.; 1. Mg. Technikum. Női ifjúsági kb. 800 m: 1. Vince (Mg. Technikum) 2:21.2. Alapfokú tornászverseny Kunszentmártoniban A kunszentmártoni járás alapfokú tornászbajnoksá­gát vasárnap rendezték meg a Mátyás király úti iskolában. A kunszentmár­toniakon kívül Csépa, Ti- szakürt és Öcsöd körzetei­nek tornászai indultak. Eredmények. Lányok. 5. o 1. Schneider (K.-márton. Deák F. úti isk.), 6. o. 1 Fragstein (K.-márton, Má­tyás kir. úti isk.) 7. o. 1. Maros (K.-márton, Mátyás kir. úti isk.), 8. o. 1. Bállá (K.-márton, Deák F. úti isk.). Fiúk. 5. o. 1. Szelecz- ki (Cibakháza), 6. o. 1. Rákóczy (K.-márton, Má­tyás kir. úti isk.), 7. o. I. Tóth (K.-márton, Mátyás kir. úti isk.), 8. o 1. Pata­ki (K.-márton, Mátyás kir. úti isk.). A csapatversenyt fiúknál lányoknál a Mátyás kir. úti iskola nyerte. Testnevelő: Dóka Dezső. ' HU SVETKA százféle illatból választhat KÖLNIVIZET! Barátságos labdarúgáméikőzés Szolnoki MTE— Mátyásföldi HSE 3:2 (2:1) Délibáb út, 800 néző, v.: Klimon. MTE: Nagy P. (Bencsik) — Mátyus, Sári (Makai), Papp I (Szokolai), Molnár — Pál, Papp II — Sebők (Wilisch), Pallai (Pusztai), Nagy F.. Kara- kas. HSE: Vedoszov — Boraev, Krecskó, Roszenko — Petrov, Braun — Grisin, Ecorov, Dolin, Dorbanov, Raszpov. Az első félidőben az MTE tetszetősen játszott, a második játékrészben a jó erőben lévő szovjet csa­pat támadott többet. G.: Pallai, Nagy F., Karakas, ill. Dolin, Raszpov. ☆ UEFA selejtező: Magyar­ország—Csehszlovákia 2:0 (0:0). Középeurópai Kupa-mér­kőzés: Tatabánya—Fioren- tina 1:1 (1:1). Biber Pál cselgáncsedző a csípődobást mutatja be ta­nítványainak a Szó. MTE edzésén Amit az WIE—WAV mérkőzésen még feljegyeztünk... Szép jelenet volt, ...amikor egy feltartás után Papp II. és Némethy összeölelkezett, ...amikor a mérkőzés vé­gén a két csapat edzője barátságosan kezet fogott Csúnya volt, ...amikor a mérkőzés 13. percében Molnárt, a 40. percben Sülét figyelmeztette a játékvezető, a 42. percben Józsának, a második fél­időben pedig Mátyusnak nézte meg a számát. Megszámoltuk a szabad­rúgásokat. Az első félidő­ben az MTE 20, a MÁV 13, a másodikban az MTE 16, a MÁV 13 alkalommal jutott szabadrúgáshoz. Szög- Ictarány: 3:1 a MÁV javára. Nem volt színvonalas a játék. Legjobban jellemzi ezt a közönség magatartá­sa. Egyik csapat sem tudta i magával ragadni a figyel­met, egyik tábor ajkáról sem hangzott el bíztatás. Ez egyúttal kritika is a mérkőzésről. Az alacsony színvonal véleményünk sze­rint a két csapat most ala­kuló játékrendszeréből adó­dik. Az MTE-ben Papp I. mint biztosító hátvéd, tel­jesen hátravontan játszott, helyére fedezetnek Pál hú­zódott vissza. Elől négy csa­tár maradt. A MÁV kettős védelmi vonalat épített kapuja elé. A hátvédek előtt három fe­dezet szűrte az ellenfél tá­madásait, a csatársor itt is nég- játékosból állt Sokszor elhangzott már, hogy ezt a játékofrmát csak tizenegy jól képzett labda­rúgóval lehet alkalmazni. Olyan hátvédekkel, akik nem vágják, hanem teszik a labdát, időnként felfutnak a támadásokkal és lőnek is. Olyan fedezetekkel, akik nemcsak védekeznek, ha­nem aktívan részt vesznek a támadásokban. Véleményünk szerint a két csapat játékos- állománya erre még nem alkalmas. Talán Rozmis ós Papp II. igyekezett jól el­látni a szerepkörét, de a védők túlnyomórészt csak rúgták előre a labdát, az olyan technikás csatárok­nak pedig, mint Nagy F., Pallai vagy Kalmár nem ízlik a szoros emberfogás, a helyenként túlkemény védőjáték. És hiányoztak az igazi szélsők! A mérkőzés bírálatában azt írtuk, a két csapat já­tékrendszere egyelőre arra ’ következtet, hogy ez évben kevés gólt látunk Szolno­kon. Szeretnénk, ha ezúttal rossz jósnak bizonyulnánk. P. I. Felemelték a dohányíeivásárlási árakat Szabolcsi és Debreceni do h á n y é t 25—30%- kal. Kertiét 22%-kal. Szuloki és Havannáét 33%- kal és a Hevesi zöld dohányét 50%-kal. A felemelt felvásárlási árak. kedvezményes természetbeni juttatások, ingyenes védöszer és permetezesi költségtérítés mellett érdemes dohányt termeszteni. KÖSSÜK MEG MIELŐBB az 1967. évi doiiánr termelés s*er#.ódést VHÖMACI Jövedelmező a burgonya- termesztés Szolnok megye az ország egyik legfontosabb tájegysége. A Tisza két oldalán jól művelt területek hirdetik az emberi munka diadalát, hiszen itt való­ban nagy szakértelem kell ahhoz, hogy a nyári aszályok ellenére, a szikes földek ellenére is jó eredményt lehessen elérni. A folyton emelkedő termésátlagokon megmutatkozik a szorgalom, a hozzáértés eredménye. Természetes, hogy ilyen körülmények között a Szolnok megyei termelők elsősorban azokkal a növény féleségekkel foglalkoznak, amelyek a száraz időjárást jól bírják, illetve az öntözést nagyon meghálálják. A burgonyatermelés ebben a megyében nem annyira elterjedt, mint a kevésbé kötött talajú, nedvesebb éghajlatú területeken — Nyírségben, Somogybán. Ennek ellenére Szolnok megy ében Is érdemes és jövedelmező burgonyát termesz­teni, ha megteremtik ennek az előfeltételeit­Az agrotechnikai, öntözéri lehetőségek a me­gye területének nagy részén adottak. Ezeket azon­ban csak úgy lehet a burgonyatermesztésnél jól felhasználni, ha a termelő gondoskodik arról, hogy vetéshez jóminőségű, egészséges, fémzárolt vető­gumót szerezzen be. A vetőgumóakció 1951-ben in­dult meg. Ennek az akciónak az a célja, hogy a burgonyatermelőket ellássa jóminőségű, fémzárolt vetőgumjóval. A leromlásos vidékeken ez az időköz 2—3 év. Leroro!ásosnak az a tájegység tekinthető, amelyik száraz, forró nyarú és ezért vetőgumócsere nélkül a burgonya akkor is évről évre kevesebb ter­mést ad, ha esetleg vírusbetegség vagy más nem csökkenti a termést A nemesített vetőburgonya a hagyományos fajtánál 15—20 százalékkal nagyGbb termést ad. Ez az előny különösen megyénkben jelentős, ahol az éghajlat nem annyira kedvező a bur­gonyára. További előnye a vetőgu mócserének még az is, hogy a vetőgumó termelés közben a szántóföldön, és ké­sőbb a laboratóriumban is egészségügyi ellenőrzés aiá kerül. Csak akkor fémzárolják, ha az előírás­szerinti minőséget eléri. Ezt a szigorú ellenőrzést azért kell elvégezni, mert a nemzetközi statiszti­kák szerint egyedül a vírus betegségek miatt 30 százalékot is elérheti a terméskiesés­A gondosan ellenőrzött, egészséges, fémzárolt vetőburgonya vetése tehát feltétlenül jelentős előnyökkel jár, növeli a termésbiztonságot és javítja a termést. Ez végsősoron többlet jöve­delmet jelent. A hazai statisztikai adatokból megállapítható, hogy a háború előtti burgonyatermésátlagoknak a múlt évben már csaknem a dupláját értük el. Eb­ben jelentős része van a fejlődő agrotechnikának és technológiának és kétségtelenül annak is, hogy a rendszeres vetőgumócsere mindinkább érezteti a hatását. Néhány éve még nem volt lehetőség arra, hogy a vetőgumócserét az állami gazdaságok bur­gonyatábláin, illetve a termelőszövetkezetek közös burgonyaföldjein túl is kiterjesszük. Az elmúlt év termése azonban lehetővé tette, hogy a vetőgumócserébe bevonhassuk a terme­lőszövetkezeti parasztság földjeit, az állami gazdaságok dolgozóinak illetményföldjeit, há­zikertjeit és az egyénileg dolgozó parasztok burgonyaföldjeit is. Vetőgumóakció céljaira az Országos Vetőmagter­meltető és Ellátó Vállalat Középmagyarországi Al­központja (Szolnok, Véső u. 1-) jómlnőségú, fém­zárolt, lengyel nemesítésű Pierwiosnek vetőburgo­nyát biztosít. Ez a vetőburgonya feliérhúsú, főzéskor nem esik szét, ízletes. Talajigénye közepes. A magyar termelők annyira megkedvelték, hogy lengyel rózsának nevezték el. Hazánkban a tavasz kezdetét nem lehet bizto­san megállapítani. Ezért fel kell készülni arra is, hogy a talaj korábban melegszik fel. Az a termelő jár el helyesen, amelyik minél előbb megrendeli vetőgumószükségletét az említett jóminőségű len­gyel vetőburgonyából. Így nem éri váratlanul a vetés ideje. Az alközpont ugyanis a megrendelések­nek beérkezésük sorrendjében tesz eleget. A burgonya fejlesztése közös érdek- A terme­lők jövedelmét növeli és a népgazdaság számára hasznot hajt. Ezt a közös célt kívánjuk elősegíteni az előbb felsorolt néhány útmutatással AZ ORSZÁGOS VETÖMAGTERMELTETÖ ÉS ELLÁTÓ VÁLLALAT

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom