Szolnok Megyei Néplap, 1967. március (18. évfolyam, 51-76. szám)

1967-03-15 / 63. szám

.867, március 15. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP s A SZERKESZTŐSÉG POSTÁJÁBÓL I Olvasóink írják Köszönjük ... Megköszönjük kérésünk teljesítését, amely a román tv-műsor közlésére vonat­kozott, Ezzel a ktsz-ben dolgozó Néplap-olvasók tá­borának régi óhaja telje­sült. Általános Szerelő Ktsz KISZ alapszervezete Karcag Vegyél érte fagyit, kisfiam I „Ismerd meg városodat” mozgalmat kezdemé­nyeztünk — családon belül. Ezért indultunk útnak az elmúlt vasárnap délelőtt. Ebédelni a Bástya étte­rembe tértünk be. Amíg az étlapot böngésztük, a szomszéd asztalhoz 11—12 éves kisfiú telepedett le. Egyedül. Majd jönnek a szülei is nemsokára — gondoltuk. Nem jöttek. A kisfiú a felszolgálónő kérdésére: Mit paran­csolsz? — magabiztosan kért étlapot. Húslevest ren­delt grízgaluskával, rántott sertésszeletet burgonyá­val és birsalmakompótot. Jóízűen fogyasztotta el az eléje rakott falatokat. Gyümölcslevet ivott utána. Fizetésre került a sor. Felnőttes komolysággal rakta az asztalra a pénzt. A visszakapott összegből viszont már félénken tolt a felszolgálónő elé — ha jól láttam — két forintot. — Tedd csak el, vegyél érte fagyit, kisfiam! — hárította el a borravalót a fiatalasszony, s bárho­gyan is tiltakozott az ifjú vendég, el kellett tennie a két forintot. örültünk, hogy tanúi lehettünk az esetnek. Bár velünk, felnőttekkel sajnos, a fentiekhez hasonló ritkán történik meg. H. J. Szolnok Cipővásárlás — bosszúsággal Napokig nézegettem az önkiválasztó cipőbolt kira­katát, s ki is választottam azt a cipőt, amely az ízlé­semnek és pénztárcámnak is megfelelt. Megvettem, s örültem, hogy jó vásárt csi­náltam, mert nemcsak csi­nos, hanem kényelmes is volt az új szerzeményem. örömöm mégis ürömmé változott, mert amikor egynapi viselés után leve­tettem a cipőt, a haris­nyám, a lábam olyan volt, mintha festékbe mártottam volna. A cipőt sötétszürke bőrrel bélelték ki, ez szí­nezte a harisnyámat kékes­szürkére, szinte kimosha- tatlanuL Miért gyártják ilyen bé­léssel a cipőt? Ezt kér­deztem az üzletben is, — amikor visszavittem, s kér­tem, cseréljék ki. Megtör­tént, ha néhány megjegy­zés kíséretében is: Ezekre a cipőkre senki nem pa­naszkodott... biztosan izzad a lába... egyszeri viselésnél nem kophat így meg a bélés festése... — mondták az eladók. Pedig a blokk igazolta, hogy mikor vásá­roltam. A bolt vezetője és a pénztáros, aki a hiba­jegyzéket kiállította, jo­gosnak találta a panaszo­mat, s még az én jelenlé­temben dobozba tették a cipőt, hogy visszaküldjék a gyártó üzemnek, a Sava- ria Cipőgyárnak. Sok bosszúságtól megkí­mélhetnék az embereket, ha egyáltalán nem gyárta­nának olyan lábbelit, — amelynek fog a belseje. Ügy gondolom, jogos és teljesíthető kívánsága ez a vásárlóknak. Pórul járt vevő Szolnok Nőnap a VHIa-ban Március 3-án a Beloian­nisz úti általános iskola VH/a osztályos fiútanulói a nemzetközi nőnap alkal­mából bennünket, lányokat két-két szál hóvirággal és egy-egy szelet csokoládé­val köszöntöttek. Büszkék vagyunk erre, mert isko­lánkban csak a mi osztály­társainknak jutott eszébe a nőnapi üdvözlés, bár mi még nem vagyunk felnőt­tek, csak kislányok. Ezúton köszönjük meg osztálytársaink figyelmessé­gét A Vll/a leánytanulói nevében: Lazányi Éva Szolnok Jászberényben lehetett? Nyolcvanéves vagyok. Altató nélkül nem tudok aludni. Amíg Jászberényben laktam, a körzeti orvos­tól minden akadáy nélkül megkaptam a Tardylt. Nemrégen Jászjákóhalmára költöztem. Itt is kértem a körzeti orvost: írjon fel nekem altatót. Gorombán elutasított. Azt hiszem, hogy a demokráciában nem lehet egy idős emberrel így bánni. SZTK-biztosítá- som is van. Meg aztán mi kára lehet abból az or­vosnak, ha nekem felírja a szükséges gyógyszert? GaáJ Béla J ászjákóhalma Nem egyedül Gaál Béla írt szerkesztőségünknek hasonló témával foglalkozó levelet. Igaza van olva­sónknak, mi kára lehet az orvosnak? Neki semmi! — Vagy mégis? Esetleg bíró­ság elé kerül, mert olyan gyógyszert írt fel paciensé­nek, amit az saját magá­nak „rendelt”, s betegebb lett tőle. Jobb esetben csak rosszul lesz a beteg, de tudunk olyanról is, ami­kor komoly következménye lett az ilyen gyógyszer- igénylésnek. Az a véleményünk, leg­jobban az orvos tudhatja, hogy egy-egy embernek müven gyógyszerre van szüksége. Ezt viszont csak meefelelő vizsgálat után tudja megállapítani. Ha nem így lenne, egyenesen a gyógyszertárba mennénk, s megvásárolnánk a véle­ményünk szerint legalkal­masabb gyógyszert — mint tesszük ezt az általános gyógyszerek esetében. Vi­szont ha jelentős pana­szunk van, menjünk csak továbbra is orvoshoz, bíz­zuk rá, hogy milyen gyógy­szert írjon! Azt azonban ...nekünk, Vosztok útiak­nak is egy olyan újságáru­sító automata, mint ami­lyent képen láttam lapjuk 1967. március 2-i számá­ban. Nem vagyok irigy természetű, de mégis ilyen­forma érzés kerített hatal­mába, amikor megláttam az automatáról készült felvételt. — Arra gon­doltam, inkább ilyeneket vásárolnának illetékeseink, mint mondjuk cukorka-, cigaretta automatát a bu­minden beteg jogosan vár­ja el orvosától, hogy ud­variasan megmagyarázza neki, miért tagadja meg az általa kért gyógyszer receptjét... dapesti forgalmas utcákra, ahol egyébként is egymást érik az üzletek, a trafikok. Ügy látszik, peches em­ber vagyok. Korábban al­bérletben laktam az Avar utcában. Azon a környé­ken sem volt újságárus pavilon. Ha rám bíznák, két újságárusító automatá­nak máris ezt a két helyet, a Vosztok utat és a kórház környékét javasolnám. F. K. Szolnok Hozzászólás cikkeinkhez Óh, be jó is lenne... Nem új zöldségféle a bimbóskel Olvastam a Néplap 1967. március 3-i számában, hogy a Héki Állami Gazdaság alcsiszigeti üzemegységé­ben tavaly kísérletképpen új zöldségfélét, a bimbós­kelt termelték. Apám már hatvan évvel ezelőtt, mint uradalmi kertész az urasá­gi konyha részére, és pe­dig tizenöt évvel ezelőtt a Pásztói Állami Gazdaság­ban tíz holdon exportra termeltem ezt. Tehát a bimbóskel nem új zöldségféle, csak nálunk annak termelése és fo­gyasztása még nem terjedt el. A század elején még a karfiol, a karalábé és a kelkáposzta Is kevésbé volt ismert, de most már ezeket is szeretjük, szívesen fo­gyasztjuk. Csodálatoskép­pen a bimbóskel nagyon lemaradt, pedig a késő őszi és téli hónapokban változatossá tehetné étke­zésünket. Termelése a télikáposz­táéhoz hasonló. Májusban vetendő hidegágyba, majd 40x40 centiméteres távol­ságra, bőven trágyázott, mélyen lazított kötöttebb földbe ültetjük. Gyakori öntözést és kapálást kíván. Hosszú szárának oldalán szeptemberben—októberben fejlődnek a diónagyságú, káposztaszerű kis fejecs­kék, növényenként húsz­huszonöt. Mivel a néhány fokos hideget minden károsodás nélkül bírja, a betakarítás­sal nem kell sietnünk. Tö­vestül felhúzva, sűrűn ősz-, szerakva és szalmával le­takarva. vagy pedig ugyan­csak gyökerestől a pincé­ben homokban vermelve télen szedhető és fogyaszt­ható. A bimbóskel elkészítése többféleképpen történhet, nagyon finom a húsleves­ben és karfiolszerűen rak­va is. Korzisn Gyula Szolnok Az illetékesek intézkedtek Megvannak a felelősök A Vércse utcai „kis mos­tohák” címmel 1967. már­cius 1-én megjelent lapszá­munkban helyet adtunk az óvodával kapcsolatos pa­nasznak. Nevezetesen: az óvoda száz kiflit rendelt a Nyúl utcai 66-os bolton ke­resztül. A péksüteményt harmadnapra kapták meg, akkor is százból hetven sáros volt. A panaszra a Szolnok megyei ÉlelirVszer Kiskereskedelmi Vállalat és a Szolnok megyei Sütő­ipari Vállalat válaszolt. Az ÉKV ellenőrzési cso­portja a következőket álla­pította meg, miután meg­hallgatta az óvoda vezető­jét. a sütőipari vállalat szállításvezetőjét és a 66- os áruda vezetőjét — te­kintve. hogv a hibát együt­tesen idézték elő: A 66-os áruda vezetője nem tudia igazolni, hogy február 20-ra megrendel’? az óvoda által igényeit száz péksüteményt. A feb­ruár 21-én szállított kif­lit — minőségi hibára hi­vatkozva — nem vette át. Február 22-én a sütő pari vállalat megbízottiának az elszennyeződött (sáros) kif­li átadását meg sem kellett volna kisérelnie. (Hol lett sáros, kinek a hanyagságá­ból? Biztosan nem úgy került ki a kemencé­ből.) A boltve. ető akkor járt volna el helyesen, ha a szállító bizonylaton fel­tünteti a rendellenesség kö­rülményeit, s kéri újabb, fogyasztásra alkalmas áru meghatározott időn belüli szállítását. Nem ez történt! Miért? Idézünk az ÉKV válaszleveléből: „Meghiúsította a boltve­zető szabályszerű eljárását és zavart okozott az óvoda megbízottjának, Cs. I.-ré- nek követelőző fellépése, aminek hatása alatt a bolt­vezető átvette a sáros süte­ményeket azzal, hogy majd Cs. I.-né — mint mondotta — rendbe hozza azokat. Cs. I.-nének tudnia kellett, hogy a sáros kiflik eseté­ben kapargatással, vagy megtörölgetéssel nem szün­tethető meg az esetleges fertőzés veszélye... A tör­téntekért a 66-os bolt veze­tőjét az ÉKV igazgatója, az árukísérőt a sütőipari vállalat figyelmeztetésben részesítette, s egvben kiok­tatta a kereskedelmi kap­csolatok szabályszerű gya­korlására és az emberséges magatartásra •••” Végül: gondot okoz a kereskedelmi szerveknek a gyakran 30—100 percre is lezárt (rékasi) vasúti so­rompó. Ez ellen tehetetle­nek. Űjabb gépkocsikat ál­lítottak be viszont a sütő­ipari termékek szállítására, ettől az intézkedéstől is re­mélve a lakosság jobb el­látását Jogi tanácsadó A nyereségrészesedésről Rövidesen megkapják egyes vállalatok dolgozói az 1966. évi nyereségrésze­sedésüket. Célszerű tisztá­ban lenni azzal, hogy ki­ket illet meg az anyagi ösz­tönzésnek ez a formája. A nyereségrészesedés vál­lalaton belüli elosztására a SZOT Elnöksége 89/1964. (XII. 19.) sz. határozatában irányelveket bocsátott ki. Az üzemi tanácsok ezek alapján készítették el a nyereségrészesedés elosztá­sának a vállalatra érvényes módszereit és elveit. Az irányelvek értelmében teljes nyereségrészesedés illeti meg azokat a dolgo­zókat, akik a nyereségré­szesedés szempontjából szá­mításba vett tárgyévben a vállalatnál dolgoztak, és de­cember 31-ig egy éves fo­lyamatos munkaviszonyuk van. Két év folyamatos munkaviszony szükséges annál a dolgozónál, aki elő­ző munkaviszonyát egy éven belül kétszer vagy több­ször, továbbá az ilyen évet követő évben akár csak egyszer is felmondta (kivé­ve az Mt. V. 30. §. (2) be­kezdése a)—f) pontjában említett felmondást). A minimálisan előírt egy éves munkaviszonytól füg­getlenül részleges (időará­nyos) nyereségrészesedésre jogosultak azok a dolgozók, akik évközben nyugállo­mányba kerültek vagy el- haláíoztak (ilyen esetben az elhalálozott dolgozó örö­kösei tekinthetők jogosul­taknak); akiknek évközben átszervezés, létszámfelesleg címén felmondtak (kivéve az Mt. 29. §. (2) bekezdése szerinti indokolás nélküli felmondást); akiket meg határozott időre vagy meg­határozott munkára alkal­maztak (ha legalább 3 hó­napos munkaviszonyuk van a vállalatnál), illetőleg fegyveres testülethez tény­leges katonai szolgálatra hívták be és leszereltek, vagy év közben más vál­lalathoz áthelyezték, vala­mint a vállalathoz áthelye­zéssel került dolgozók; vé­gül akik az Mt. V. 30. §. (2) bekezdésének a)—f) pontja alapján léptek ki a vál­lalattól, feltéve, ha a tárgy­évben legalább 3 hónapot dolgoztak ott. Azok a dolgozók, akik nyereségrészesedésre jogo­sultak, az év folyamán tényleges munkában töltött idejük arányában kapnak nyereségrészesedést. Ebből a szempontból ledolgozott időnek kell tekinteni a munkában töltött időn kí­vül: a fizetett szabadságot; a szülési szabadságot; a fegyveres testületekhez to­vábbképzésre behívottak szolgálati idejét; az ülnöki megbízatással járó elfog­laltságot; a mozgalmi szer­vek és az üzem részéről történt iskolára, tanfolyam­ra küldés idejét, és végül a dolgozó önhibáján kívül betegállományban töltött időt (például foglalkozási megbetegedés, üzemi bal­eset, tbc. stb.). Megfelelően csökkenteni kell a nyereségrészesedést: azoknál az egyéneknél, amelyeknél bizonyítható, hogy tevékenységükkel ron­tották a vállalat gazdasá­gosságát, jövedelmezőségét; annál a dolgozónál, aki fe­gyelmi vétséget követett el, igazolatlan hiányzás és rendszeresen ismétlődő ké­sés esetében; olyan egyéb tényezők fennforgása alkal­mával, amelyek gátolják, illetve rontják a vállalat jövedelmezőségét, mint pél­dául selejt, kötbérfizetés stb. (Ilyen alapon fegyelmi határozat nélkül is csök­kenteni lehet egyes dolgo­zók nyereségrészesedését) Nem jogosultak nyere­ségrészesedésre : a) az előírt minimális idővel nem rendelkező dol­gozók (kivéve a részleges nyereségrészesedésre jogo­sultakat), b) akik a nyereségrésze­sedés szempontjából számí­tásba vett tárgyévben szün­tették meg munkaviszonyu­kat, kivéve akiknél a mun­kaviszony folyamatossága nem szakadt meg; c) akiket a vállalat fe­gyelmi úton elbocsátott; d) a más vállalattól ko­rábban elbocsátott dolgozót az elbocsátástól számított 2 évig (Mt. V. 172. §. (3) bek. d) pont; e) akiknek az üzemi ta­nács által meghatározott napnál több igazolatlan hiányzásuk van; f) akiknek a vállalat az Mt. 29. §. (1) bekezdés d) pontja alapján felmondott kivéve, ha a dolgozó önhi­báján kívül vált alkalmat­lanná munkája ellátására* például betegsége folytán* és végül g) akiket a bíróság az év folyamán bármilyen bűn­tett miatt szabadságvesz­tésre ítélt, továbbá, aki­ket a társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett bűn­tett miatt bármilyen bün­tetéssel sújtott. — Abban az esetben, ha a jogerős fegyelmi vagy bírósági ha­tározat a kifizetés időpont­jában nem áll a vállalat- rendelkezésére, a dolgozó nyereségrészesedését az ügy jogerős befejezéséig vissza kell tartani. A nyereségrészesedéssel kapcsolatos jogviták eldön­tése a Munkaügyi Döntő- bizottság hatáskörébe tar­tozik, bírói út igénybevéte­lének helye nincs. Dr. V. N. Szolnok Megyei Épitőipari és Javító Vállalat fel­hívja a közületek, vállalatok, illetve magánlaká­sok cserépkályha tulajdonosait, hogy használatuk­ba lévő CSERÉPKÁLYHAK ÁTRAKÁSÁT, JAVÍ­TÁSÁT, TISZTÍTÁSÁT f. év II negyedévben igé íveljék meg, mert a kő­vetkező negyedévekben a munka torlódása miatt ezen munkák elvégzésének határidejét biztosítani nem tudjuk. I’e emeiték a dohányfeiráiárlási tit s*a u a f Szabolcsi és Debreceni do h á n y é t 25—30%- kal. Kertiét 22%-kaJ. Szuloki és Havannáét 33%- kal és a Hevesi zöid dohányét 50%-kal. A felemelt felvásárlási árak, kedvezményes természetbeni juttatások, ingyenes védőszer és permetezési költségiérítés mellett érdemes dohányt termeszteni. KÖSSÜK MEG MIELŐBB az 1967. évi dotaánylrraneiési MeMÓdést

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom