Szolnok Megyei Néplap, 1967. március (18. évfolyam, 51-76. szám)

1967-03-15 / 63. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1967. március IS. ADOMKZti Suharto mérsékletre int Hétfőn este Suharto tá­bornok, Indonézia ügyveze­tő elnöke rádió- és televí­ziós beszédet mondott. Kö­zölte, hogy a minden poli­tikai hatalomtól megfosz­tott Sukamo elnök beteg, s állapota bizonyos orvosi kezelést tesz szükségessé. Suharto közölte, hogy a kezelőorvosok ezt eskü alatt vallották. Egyben utalt ar­ra, hogy ugyancsak az or­vosok véleménye szerint Sukarno nem képes az el­nöki teendők végrehajtásá­ra. Bár a kongresszus min­den hatalmat rá (Suharló- ra) ruházott, Sukornót to­vábbra is elnökként keze­lik, olyan elnökként, aki nem rendelkezik semmi­lyen politikai közigazgatási hatalommal. Suharto bölcs­nek nevezte a kongresz- szust, amiért nem használ­ta a „leváltás” terminoló­giát Ugyancsak a djakartai rádió ismertette a négy fegyvernem vezérkari főnö­keinek közös nyilatkozatát, amelyben figyelmeztetik Sukamo híveit ne provo­U Thant ázsiai útja New Yorkban hétfőn hi­vatalosan bejelentették, hogy U Thant, az ENSZ főtitkára ez év áprilisában Ceylon. India, Nepál, Afga­nisztán és Pakisztán kor­mányának meghívására hi­vatalos látogatást tesz a Johnson—Kiesinger találkozó készül ? Moszkvába érkezeit az osztrák kancellár PETŐFI ÉS LENIN Johnson elnök levelet in­tézett Kiesinger kancellár­hoz és közli, hogy a kettő­jük közötti találkozót cél­szerűnek tartaná — közöl­ték Bonnban jóltájékozott körökben. A kancelláriához közel­álló körök szerint Johnson elnök levelében hangsú­káljanak zavargásokat. A nyilatkozat támogatja Su- hartót és szigorú intézke­déseket helyez kilátásba minden csoport ellen, — amely megtagadja az együttműködést Suharto politikájának végrehajtásá­ban. Kedden kora reggeltől hatalmas tömegek özönlöt­tek Djakarta központja té­lé, ahol az indonéz hadse­reg nagygyűlést szervezett, annak bizonyítására, hogy a hadsereg, a diákok, a munkások és parasztok kü­lönböző szervezetei vala­mennyien támogatják Su­harto politikáját. A nagy­gyűlésen, amelyet páncél­kocsik és gépfegyveres ka­tonák vettek körül, mint­egy ötvenezren vettek részt. A Kami elnevezésű poli­tikai diákszervezet lapja, keddi számában arról ad hírt, hogy letartóztatták az indonéz nemzeti párttal kapcsolatot tartó Sukamo- barát akciófront öt tagját, amiért illegális röpcédulá­kat terjesztettek. fenti országokban. U Thant tárgyalásokat folytat az említett államok kormá­nyainak vezetőivel a köl­csönös érdeklődésre szá- mottartó kérdésekről. U Thant április 21-én tér vissza New Yorkba. lyozza, hogy szeretne ió kapcsolatokat fenntartani 3 Német Szövetségi Köztár­sasággal és megvitatni a tervezett atomsorompó- szerződéssel kapcsolatos problémákat. Fenti források szerint a találkozóra idő­pontot még nem irányoztak elő. Dr. Josef Klaus, osztrák szövetségi kancellár dr. Lu- jo Toncic-Sornij szövetségi külügyminiszter kíséreté­ben kedden délután a szov­jet kormány meghívására hivatalos látogatásra — Moszkvába érkezett. A kan­cellár március 21-ig tartóz­kodik a Szovjetunióban és Moszkván kívül Leningrad - ba, Kijevbe, Tbiliszibe, va­lamint Lipeckbe is elláto­gat. Az osztrák kancellár mostani szovjetunióbeli út­ja a két ország vezető ál- lamférfiai között kialakult személyes kapcsolatok meg­erősítését szolgálja. TOKIO Kedden húsznapos szünet után megkezdődött a japán parlament rendkívüli ülés­szaka, amely fontos kül- es belpolitikai kérdéseket vi­tat meg. A megnyitó ülésen a császár is részt vett. ACCRA John Harleyt, Ghana kül­ügyminiszterévé nevezték ki. A külügyminiszteri tár­cát eddig Ankrah tábor­nok, a ghanai katonai kor­mányzat vezetője tartotta fenn magának. TASKENT Kedden hajnalban Tas- kentből földrengést jelez­tek, amelynek epicentruma Ttaskenttől 50 kilométerre volt. A földrengés 3—4-es fokú volt Károkról egyelő­re nem érkezett jelentés. WASHINGTON Thomas Dodd szenátor a vizsgálóbizottság előtt beis­merte, hogy az 1964-es vá­lasztási célokrA befutott összegekből 156 000 dollárt személyi bankszámlájára utaltatott át, hogy ebből fedezze külföldi családi út­jait a választások után. A szenátor azzal védekezik, hogy a szóbanforgó pénzt „saját személyének szóló ajándéknak tekintette, — amellyel szabadon rendel­kezhet”. TOKIO A japán rendőrség 18 sze­mély letartóztatásával fel­göngyölítette a második vi­lágháború óta legnagyobb aranycsempész-hálózatot. A csempészek Japán és Hong­kong között működtek és jobboldal felhasználta és ma is felhasználja ezt a tényezőt a kormány kül­politikájának jobbratolásá- ra. A kínai politika követ­kezményeképpen az Indiai Kommunista Pártból ki­szakadt egy kínabarát frakció s ez számottevően gyengítette a baloldali ak­cióegység létrehozásának lehetőségeit. Ez a fejlődés objektíve az amerikai poli­tika kezére játszott, amely ezt a lehetőségét cinikus módon kihasználja. — A Johnson-kormány éppen abban az időpontban állí­A külpolitika Ilyen körülmények kö­zött kezdődött meg a vá­lasztások utáni politikai harc a kongresszus balol­dali centrumát képviselő Indira Gandhi és a jobbol­dali Deszai között. Ebbői a harcból pillanatnyilag In­dira Gandhi került ki győztesen, s ezt a tényt két­ségkívül üdvözölni kell. — Gandhi asszony első dolga volt, hogy bejelentse: In­dia nem változtatja meg külpolitikáját, amely a bé­kés egymás mellett élés és a be nem avatkozás elvén alapszik. Az osztrák kormányfő fo­gadására a vnukovói repü­lőtéren megjelent Alekszej Koszigin szovjet miniszter- elnök, Nyikolaj Tyihonov miniszterelnökhelyettes, — Andrej Gromiko külügymi­niszter, Jekatyerina Furce- va művelődésügyi minisz­ter és több más vezető sze­mélyiség. A megjelent sok­ezer moszkvai szeretettel köszöntötte az osztrák ven­dégeket. A repülőtérről Klaus kancellár Koszigin minisz­terelnök társaságában — moszkvai rezidenciájára hajtatott. 1965 júliusától 120 millió jen (334 000 amerikai dol­lár) értékű aranyrudet csempészteli át Japánba. NEW YORK A New York-i Hilton Szállodából egy bandita 20 000 dollár készpénzt és mintegy 80 000 dollár érté­kű csekket rabolt kedden. A rabló észrevétlenül távo­zott a nyüzsgő szállóból, ahol ötezer szakember gyűlt össze a világ minden váro­sából, a nemzetközi szép­ségverseny alkalmábóL MADRID Moise Csőmbe, volt kon­gói miniszterelnök, akit tá­vollétében hétfőn egy kon­gói katonai bíróság halálra ítélt, nyilatkozott a per­ről. Kijelentette, hogy az ítéletet véleménye szerint aligha lehet igazságosnak tekinteni, hiszen a bírák ’ í? perc alatt döntöttek. Csőm­be, akit madridi lakásán kerestek' fel az újságírók, elmondta, hogy nem ka­pott hivatalos idézést a kinshasai bíróságtól. MOSZKVA E hét folyamán malay- siai meghívásra szovjet ke­reskedelmi küldöttség uta­zik Kuala Lumpurba, ahol megkötik a szovjet—malav- siai kereskedelmi egyez­ményt. A Szovjetunió a mala-'- siai kaucsuk legnagyobb vá­sárlója. A kereskedelmi egyezmény nagymértékben megkönnyíti majd a kau­csuk közvetlen vásárlását tóttá le az Indiának szánt gabona-szállítmányokat, — amikor az éhínség egyes tartományokban a legjob­ban dühöngött. A „segít­ség” újraindításának felté­teleként az amerikai kor­mány szabad kezet akar kapni a politikai behato­láshoz és szabad utat biz­tosítani az amerikai tőke számára bizonyos létfon­tosságú gazdasági területe­ken. A kongresszuspárt kormánya engedett e bo­nyolult helyzetben a nyo­másnak, nem változik Indira Gandhinak és a mögötte álló erőknek azon­ban jelentős engedmények­kel kellett fizetniök a meg­állapodásért. Deszai minisz­terelnökhelyettes és pénz­ügyminiszter lesz, ami köz­vetlen beleszólást biztosit a jobboldalnak a legfel­sőbb szintű államvezetésbe. Indira Gandhi kormár.y- rakerülése ellenére tehát azt a végkövetkeztetést kell levonni, hogy India és a kongresszuspárt politikai válsága tovább tart, a jobb­oldal nyomása alighanem erősödni fog. G. E. zon a tavaszon is, utolsó iskolás évem­ben, részt kellett vennünk a március 15-i ünnepségen. A tornatermet nemzeti zászlókkal díszítették, az igazgató mellére tenyérnyi széles, piros-fehér-zöld sza­lag, mindannyiunk gomb­lyukában az előírt kokár­da. Így volt ez mindig, már betéve tudtuk, mire tizennégyéves kamaszok lettünk, hogy a szónoklat e szavakkal kezdődik: Egy esős, borús márciusi napon felállt a költő a múzeum lépcsőjére és... Most is így volt. De ezen a tavaszon, 1942. már­cius 15-én már nem volt elég a szokásos soviniszta uszítást elzengeni nagy nemzeti ünnepünk ürü­gyén. Az ország több mint fél éve részese volt Hitler bűnös háborújának. A ná­ci csapatok már el is szen­vedték az első nagy vere­séget Moszkva alatt. Az angolok Magyarország el­leni hadüzenete széjjelzúz­ta a hintapolitikus urak kettős játékába vetett il­lúziókat is. A közvélemény felháborodása még nem ült el az újvidéki véreng­zések miatt. Mindez együtt arra kényszerítette az ura­kat, hogy fokozzák, s ha tudják, még hatáísosabbá tegyék a hangulatkeltést, uszítást. így volt a mi is­kolánkban is. A kórházi ágyról hozták el az egyik tanárunkat, aki a fronton sebesült meg. Két tanártár­sának vállára támaszkodva mondta el az ünnepi beszé­det. Ebben már kevesebb szó esett Petőfiről, 48-ról, annál több volt a Szovjet­unió elleni rágalom és mocskolódás. Nagy hatásúnak szánták, de ahogyan visszaemlék- szem, különösebb izgalmat nem keltett a szónoklat. Egy gondolat maradt meg bennünk az ünnepség vé­gén: nehogy visszakerüljön a sebesült tanár úr teljes gyógyulása után az iskolá­ba, mert rettenetes nagy kormosokét tudott osztana a centiméter vastag, külön­legesen e célra kiképzett vonalzójával. A reoke'ó ilyen és ehhez hasonló, a nacionalista, soviniszta ér­zelmeket felkorbácsolni szándékozó akciói gyengé­nek és hatástalannak bi­zonyultak a valódi nemzeti érzés fellángolásával szem­ben. Eszmélni kezdtek már a nemzet legjobbjai, s tet­tekre készültek. Érni kez­dett bennük a gondolat: felrázni a népet, összefog­ni Hitler és Horthy szeny- nyes háborúja ellen, meg­menteni a pusztulás felé rohanó országot. Az illegális kommunista párt 1936-ban meghirde­tett népfront politikája 1941 tavaszán széles nem­zeti függetlenségi politiká­vá terebélyesedett. Alapját azok a jelszavak képezték, amelyek — akkor már röp­lapokon, falra festve és más formában elég ismer­tek voltak — a tömegek szívből fakadó óhaját fo­galmazták meg: „Azonnali különbékét!” „Egy magyar katonát se Hitlernek!” „Nemzeti kormányt!” „Füg­getlen, szabad, demokrati­kus Magyarországot!’’ Az illegáUs párt által szervezett, egy­mást követő akciók, az október 6-án, a Batthyány örökmécsesnél tartott tün­tetés, a halottak napján Kossuth és Táncsics sírjá­nál rendezett demonstráció, a Népszava karácsonyi szá­ma, azok a kulturális ren­dezvények, amelyek a nem­zeti függetlenségi harcok hagyományait élesztgették, egyre szélesebb rétegeket mozgattak meg. Látszott, hogy a politikai hangulat megérett egy nagyobb tömegdemonstrációra. — Az illegális Szabad Nép első számának vezércikkében írta Shón- herz Zoltán: „A Kommu­nisták Magyarországi Párt­ja... megragadta azt a tör­ténelmi pillanatot, amely az egész nemzetet egyesít­heti a munkásság vezetése alatt évszázados történelmi feladatának megvalósításá­ra: a független, szabad, de­mokratikus Magyarorszag megteremtésére.” A Népszava március 1-én egy felhívást közölt, amely­ben a történelmi hagyomá­nyok ápolására szólított fel. „Álljanak sorainkba mind­azok, akik tisztán őrzik ma­gukban a történelmi hagyo­mányt és hiszik, hogy e nagyszerű örökség ápolása és elmélyítése fontos nem­zeti feladat.” Aláírás: A Magyar Történelmi Emlék- bizottság. S az aláírók nevei között olyanok, mint Baj­csy-Zsilinszky Endre, Kál­lai Gyula, Szakasits Árpád, Mihályfi Ernő, Tildy Zol­tán, Szőnyi István, Veres Péter, Darvas József. Az így megalakuló Tör­ténelmi Emlékbizottság a nemzeti függetlenségi moz­galom legális irányító szer­ve lett Igen széles demok­ratikus alapon szerveződött, s magában foglalta a kom­munistáktól a polgári po­litikusokig mindazokat, akik a nemzet megmentésére irányuló összefogást szük­ségesnek tartották. Pon’osan így fogia fel ezt a nemzetárul ő uralkodó klikk is. „A bi­zottság éppen azért alakult meg politikailag heterogén elemekből, hogy ezzel is de­monstrálja a függetlenség és a szabadság kérdésének, politikai pártok és mozgal­makon való felülállását és egységes magyar követelés jellegét." — olvashatjuk a budapesti főkapitányság je­lentésében. Az 1848-as függetlenségi eszmék születésük óta soha nem hatottak olyan eleven mozgósító erővel, mint 1942 tavaszán. Mintegy tízezer ember vonult fel március 15-én a Petőfi szoborhoz, a Történelmi Emlékbizott­ság hívó szavára. A leve­gőben Kossuth, Petőfi, Tán­csics képei emelkedtek, a tömeg soraiban a párt jel­szavai hangzottak fel: — „Vesszen a háború!” „Szov­jet—magyar barátság!” A kormány durva brutalitással vetett véget a hazafias demonstrá­ciónak. Gyalogos és lovas- rendőrök gázoltak a tömeg közé, sokakat le is tartóz­tattak. Ennek ellenére a márciusi tömegtüntetés megmutatta, hogy a maid negyedszázada tartó ellen- forradalmi terror ellenére elevenen él a magyar nép lelkében a szabadságvágy, erős a harci szelleme, s je­lentős erők állnak készen a fasizmus elleni harcra, a nemzet függetlenségének védelmére. A Történelmi Emlékbi­zottság erre az alkalomra jelvényt is készíttetett. A Petőfit ábrázoló jelvényt Pátzay Pál szobrászművész alkotta. Horthy rendőrsége sokszor faggatta a művészt, kinek a megbízásából ké­szítette ezt a „Lenin jel­vényt”. ök Petőfi arcképé­ben Lenint vélték felismer­ni. Valóban hasonlított vol­na? Nem valószínű. De Horthyék félelme Petőfi és Lenin eszméinek egymásra találásától teljesen indokolt volt Varga József Uj kormány Indiában „Kiegyezés jobbra!” ez­zel a tömör meghatározás­sal lehetne jellemezni azt a helyzetet, amely Ázsia és a világ egyik lagnagyobb Nyitás jobbra ? A kiegyezést az jelentet­te, hogy Deszai volt pénz­ügyminiszter nem ragasz­kodott tovább a kormány­elnöki szék elfoglalásához s „udvariasan” belegyezett abba, hogy ismét Indira Gandhi asszony alakítson kormányt. A megállapodás pedig azért jelent jobbra nyitást, mert Deszai az uralmon lévő kongresszus párton belül a Jobbszámy vezetője: az erősödő indiai nagy monopóliumok szó­szólója, a földreform kö­vetkezetes végrehajtásának ellenzője. A választás tükörképe volt egy mélyebb válság­A külpolitikai okok jó­val kevésbé egyértelműek. országában, Indiában a miniszterelnöki székért vívott politikai harc során kialakult nak. Ennek az okai rend­kívül összetettek. A legfon­tosabbak a belpolitikai-, gazdasági tényezők. — A kongresszuspárt — noha Indira Gandhi a pártnak ugyanahhoz a „balközép” irányzatához tartozik, mint apja, Nehru — engedett az indiai nagytőke politikai nyomásának és eltávolodott Nehru politikájától. Nem folytatta a külföldi tőke uralmának korlátozását, nem tett lépéseket az in­diai monopóliumok befo­lyásának megfelelő határok közé szorítására. És ami a legfontosabb: nem hajtotta végre a földreformot A kínai—indiai konfliktus kirobbanása óta az Indiai Amerikai „segítség“ és tőkebehatolás

Next

/
Oldalképek
Tartalom