Szolnok Megyei Néplap, 1967. március (18. évfolyam, 51-76. szám)

1967-03-14 / 62. szám

1967. március 14. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP s Miért nem érdeklődnek? Háromszáz példányban adta ki novemberben — a megyei könyvtárak közül elsőnek — a Verseghy könyvtár tájékoztató szolgálata az új gazdasági mecha­nizmussal kapcsolatos bő ajánló bibliográfiát, mely­ben a folyóiratok szakcikkei is szerepeltek. Az ember azt várná, hogy az ilyen kiadvány, ame­lyet minden nagyobb ipari, mezőgazdasági üzembe, vállalathoz eljuttattak, nagy érdeklődést kelt és a ve­zetők, a szakemberek Kapva kapnak a lehetőségen, tá­jékozottságuk fokozására. Ezt annál is inkább gondol­hattuk volna, hiszen a fél évvel ezelőtt kiadott — a vezetés korszerűségéről szóló — hasonló bibliográfia nyomán nagy érdeklődés nyilvánult meg a szakembe­rek, különböző szintű vezetők részéről. Várakozásunkban csalódtunk, a tájékoztató szol­gálat vezetőjének közlése szerint jóformán senki sem vette igénybe a kínálkozó lehetőséget. Egy-két ember fordult mindössze hozzájuk e bibliográfia nyo­mán. Nem értjük. Olyan jól állunk a mechanizmus lé­nyegének megismerésében és megértésében, hogy ez a jelentős segítség fölösleges? Tartunk tőle, nem erről van szó. Sokkal inkább olyasmiről, amit közömbösség­nek szoktunk nevezni... — ht — Értesítés A Szövetkezetek Szolnok megyei Értékesítő Köz­pontja értesíti a tag-termelőszövetkezeteit és -ag- földművesszövetkezeteit, hogy 1967. március 23-án 9 órai kezdettel tart Szolnokon, az ÉM. Beloiannisz utcai 68—72 szám alatti munkásszállójának éttermében. A küldöttgyűlésen a vezetőség választáson kívül napirendre kerül az igazgatóság be­számolója a MÉK1966. évi munkájáról, az évi mérleg- és eredmény ismertetés és ja­vaslat az eredmény felosztására. Kérjük a tag-termelőszövetkezetek és tag-föld- művesszövetkezetek küldötteinek szíves megjele­nését. Szövetkezetek Szolnok megyei Értékesítő Központja Igazgatósága A Tiszaörvényi „Dózsa” Mg. Termelőszövetkezet na xyobb mennyiségű kemény és ltí->y tűzifát, korín, tölgy, amerikai dió és akác sserfát ajánl értékesítésre Érdeklődni: „Dózsa” Tsz, Tiszaőrvény. Felemelték a dohány fel vásárlási árakat Szabolcsi és Debreceni do h á n y é t 25—30%- kal, Kertiét 22%-kal, Szuloki és Havannáét 33'Vo­kal és a Hevesi zöld dohányét 50%-kal. A felemelt felvásárlási árak, kedvezményes természetbeni juttatások, ingyenes védőszer és permetezesi költségtérítés mellett érdemes dohányt termeszteni. KÖSSÜK MEG MIELŐBB az 1967. évi dohány termelési svers.odést EM Fejér megyei állami Építőipari Vállalat azon­nali belépésre felvesz: ács. tetőfedő, asztalos szak­munkásokat. segédmunkásokat, kubikosokat Bérezés teljesítmény alapján. Szállást, ét­kezést biztosítunk! Napi háromszori étkezési 9.20 Ft ellenében. Jogo­sultak reszere az építőiparra meghatározott el­emeit külonélesi potl*koi fizetünk es 24 munka­nap ledolgozása után üaz-autazasi költségét terí­tünk Amennyiben a 'elentkezAnek egv évnél .em régebbi tüdővtzsgaiatt teiete vaa hozza magával Jelentkezés Székesfehérvár. Ady Endre u. 13 Munkaügyi Osztály. AZ ÜJ MEZŐTÚRI ABC ÁRUHÁZBAN LÁTHATÓ EZ AZ ÚJDONSÁG. EGY­SZERRE NÉGY HANGLEMEZT HALLGATHATNAK EGYMÁSTÓL FÜGGET­LENÜL A HALLGATÓKNAK A SEGÍTSÉGÉVEL. Csónak egyetlen fatörzsből Győzött a múzeutn — Időszakiak is helyt kapnak Tiszafüreden, a község egyetlen műemlék épült - ben az utóbbi időkben két lakó talált otthonra; a mú­zeum és egy család. — A „társbérletet” aztán a Közel­múltban a múzeum javára megszüntették. De nemcsak helyet, pénzt is kapott a múzeum, majd­nem kétszáz ezer forintot költöttek belső tatarozásra. A termek most már tisz­ták, hangulatosak, csak a közlekedés bonyolult még bennük. A rengeteg tárgy még egymás hegyén-hátán. A bejárati ajtónál majdnem hat méteres csónakon kell átmászni a vendégnek. A vaskos vízi jármű érdekes­sége: egyetlen törzsből — jó másfél méter átmérőjű fából — faragták. Valahogy úgy készítették, mint régen a sütőteknőt. — Állítólag nincs több ilyen csónak a? országban. Készítését régi „technikai eljárások” őrzé­seként filmre is vették. Vincze Imre, a múzeum igazgatója a fentebb emlí­tettek miatt nem vár ma­Egyik barátom gázké­szülékkel szerelte fel a lakását. Beállított három úgynevezett parapet kály­hát, egy vízmelegítőt és egy hősugárzót. Szereléssel együtt kifizetett tizenhá­romezer forintot. — Csak az a baj — mondta —, hogy ha vala­milyen ok miatt költözköd­nöm kell, akkor le kell szereltetnem az egészet, ha az új lakó nem akarja át­venni ezeket. Sőt vissza kell állíttatnom saját költ­ségemre az eredeti állapo­tot, a cserénkályhákat, a fürdőszobakályhát. Az ingatlankezelőnél elém tették a vonatkozó szabályrendeletet, a 35/1956- os minisztertanácsi rende­letet és ennek végrehajtási utasítását. E szerint „a bérlőnek jogában áll a la­kás használhatóságának fo­kozása érdekében a bérbe­adó előzetes hozzájárulásá­val a lakásban kisebb át­alakítási munkákat végez­ni. költségtérítési igény nélkül. A bérleti jogvi­szony megszűnése esetén a bérbeadó kívánságára a bérlő köteles az eredeti ál lapotot helyreállítani.” A rendelet ezután felsorolja hogy melyek ezek a kisebb átalakítások: fűtőberende­zések beszerelése, aitók-ab lakok létesítése. bútorok falba építése. víz-gáz-vil- lany bevezetése stb. Mi az, amit a lakbét be mégis be lehet számítani? napság látogatókat. Mi is azt javasoljuk a fürediek­nek, egyelőre ne bolygas­sák az ottani munkát, ősz­re, a múzeumi hónapra bi­zonyára elkészülnek a be­rendezéssel, az anyag szor­tírozásával. Akkor majd kedvükre kigyönyörködhe­tik magukat a látogatók, s tesz is látnivaló. Most még ugyanis egyik tárgy elta­karja a másikat. őszre viszont megnyílik az állandó kiállítás. Az egyik terem a község régészeti leleteit őrzi majd, a másik helytörténeti lesz, a har­madik a halászat eszközei­vel ismerteti a látogatót. A helytörténeti ' kiállítás a méltán híres füredi faze­kas mesterség termékeinek bemutatása mellett sok ér­dekes dolgot tár majd a látogatók elé. így például a messze földön híres fü­redi mesterek fából készült nyergeit. — ősapáink az ilyen nyergeken ülve ván­doroltak, s ha a nyereg feltörte a lovak hátát, a ló kímélése érdekében Ilyen lényegében csak há­rom van: romos lakás hely­reállítása, a lakás műszaki megosztása, nem lakás céljaira szolgáló helyisé« lakássá való átalakítása. Ezekben az esetekben az építőipari árakon számlá­zott költségek háromne­gyed részét lehet lelakni. Eddig a rendeletek. Az­után elkezdtem töprenge­ni. Végül is: ma már rit­ka az olyan ember, aki egy bérlakásban megöreg­szik. Sok az áthelyezés, a családi okok miatt történő költözködés. És kevés az olyan IKV-ház Szolnokon ahol nem vezettek be gázt. vagy ahol nem állítottak be mondjuk hősugárzct. gáz- vagy villany vízme’e- gítőt, sőt tudok olyan esetről is, amikor beépí­tettek bútorokat a jobb helykihasználás miatt. Mi lesz ezzel, ha valakinek költözn’e kell és az új lakó nem hajlandó átvenni ez^'-et az átalakításokat Meg kellene talál­ni a módot arra, hogy az. aki lakásába hailandó bizonyos összeget befektet­ni — váralva a kockáza­tot, hogy befektetése eset­leg elvész — az. ineattan értékesebbé tételére fordí­tott összeg egy méltányos részét. — mondjuk ötven százalékot uavanúgv ;e- lakhassa, mintha lakását megosztotta, vagy újjáépí­tette volna. — ht — nyershúst tettek a nyereg alá. Innen nyugati „jó” hí­rünk, miszerint nyereg alatt puhított húst eszünk. Az állandó kiállításnak szentelt három terem mel­lett két helyiség az idősza­kos kiállítások számára marad fenn. Ez az első év, amikor a múzeum egyedül uralja a hangulatos Kossuth hazat. Most már kedvező ’ehető­séget kapott ahhoz, hogy valóban a környék számot­tevő kulturális intézményé­vé váljék. Jó lenne, ha tisztéhez méltóan az épület külsejét is megújítanák... S. B. Jászból doüháxán a jelölő gyűlést Követő na­pon egy idős bácsi kopog­tatott be a tanács pénz­ügyi csoportjához. Hamaro­san kitudódott, hogy mi járatban van. Elmondta: részt vett azon a jelölő gyűlésen, ahol a vb-elnök többek között a község fejlődéséről, a villany, jár­da és egyebek megépítésé­ről beszélt. Ő idős, bete­ges ember, már társadalmi munkát nem vállalhat, ezért befizet 250 forintot, használja fel a községi ta­nács járdaépítésre, vagy amire legszükségesebb. Répás András járadékos tsz-tag cselekedete megha­tó. S már csak azért is em­lítésre méltó, mert minden szónál szebben kifejez-, hogy az emberek tudják, értik: csakis közös erőfe­szítéssel lehet megvalósíta­ni a város- vagy község­fejlesztési tervekét­ől kör e' múlt moz­galmas heteiben, a válasz­tásra készülődve megyénk­ben is gyűlések százain beszéltek az emberek a Kö­zösséget érintő dolgokról. Arról, hogy ki képviselje őket az államhatalmi szervben, s az, akinek bi­zalmukat előlegezték, mi­ként segítse a körzet vagy a falu fejlődését. Az egész­séges politikai légkörből fakadt az a nagyon pozi­tív jelenség, hogy gazda módján vitatták az embe­rek, mit tehetnek a jövő­ben a közös feladatok meg­oldásáért. A közös szó hangsúlvc- zása nem véletlen. A sok- ezer felszólaló többségé nem egyéni panaszait, kí­vánságait sorolta, hanem a közérdeket szolgáló létesít­mények megvalósítását stír­Hétfőn délig do'goztak a vetőgépek Vasárnapi műszakot tar­tottak a cibakházi Vörös Csillag Termelőszövetkezet tagjai. A kedvező idő Iehe„ tővé tette, hogy a szikkad­tabb táblákon, a partosabb részeken teljes erővel ha­ladjon a munka. A közös gazdaságban 400 holdon be­fejezték a borsó, ugyanak­kor megkezdték a cukorré­pa vetését is. Az első na­pon öt holdon került föld­be a mag Egy géppel ve­tik ezt a fontos ipari nö­vényt. A tavaszi napokban 160 holdon kerül erre sor. Az elmúlt esztendőben re­korderedményt értek el, hiszen a cukorrépaterület minden holdjáról 241 má­zsa termést takarítottak be. Éppen ezért gondosan előkészített talajba vetik a szemenként! koptatott ve­tőmagot, hogy ősszel ha­sonlóan gazdag termést ér­jenek el. Ütemesen halad a len vetése. Harmincöt holdon került földbe a mag Na­ponta most két vetögép kezd munkához. Tegnap délig dolgoztak a gépek, mert a tavaszi eső délután már akadályozta a munkát. Természetesen, hogy a cukorrépa vetésével gyor­sabban haladjanak, öt lo­vasfogatot is erre a mun­kára irányítottak; gette. Azt is hogyan? Ügy, mint a jászboldogházi idős tsz-tag, vagy a tiszavár- konyi tanyaközpont lakói, akik villanyt, boltot kértek és a belvíz elvezetését sür­gették. Rögtön hozzáfűzve, hogy saját maguk megold­ják a belvíztelenítést, csak a tanács biztosítsa a szük­séges anyagot A martfűi választók is hasonló ígére­tet tettek: társadalmi mun­kában lefektetik a belvíz elvezetésére szolgáló csö­veket. Pénzt, munkát ajánlottak fel a választópolgárok, ez­zel is bizonyítva, nemcsak a támogatásra várnak, ha­nem maguk is adni akar­nak. önként vállalt mun­kájukkal is segíteni kíván­ják, hogy több járda épül­jön, megoldódjon községük vízellátása, s olyan utcák­ba is eljusson a villany, ahol jelenleg az még hi­ányzik. Jászberényben is ilyen célok megvalósításá­hoz ajánlotta fel segítségét több száz felszólaló. Szajol- ban a Rózsa Ferenc útba lakói azt mondták: haj­landók megvásárolni a be­toncsöveket és saját portá­juk előtt a vízlevezető árok átereszeit megcsinálják. Sorolhatnánk a példákat, melyek mind azt bizonyítják, hogy az embe­rek ismerik a terveket, bíznak abban, hogy azok valóra is válnak. Reálisan ítélik meg az anyagi erő­forrást is, s azt hajlandók pénzzel, munkával növel­ni. A gyűléseken elhang­zott javaslatok a válasz­tott emberek és testületek későbbi programjának szer­ves részét képezhetik. S minden bizonnyal képezik is, hiszen nem irreális dol­gokat kértek, sürgettek a választók. Kis átalakítás, nagy ráfizetés Pénzünket és munkánkat is...

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom