Szolnok Megyei Néplap, 1967. március (18. évfolyam, 51-76. szám)
1967-03-07 / 56. szám
l£>67. március 7. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Éjjel-nappal dolgoznak a szivattyúk megyénk TSZ-EIBEN A BELVÍZ MIELŐBBI ELVEZETÉSÉN. KÉPÜNK AZ ÜJSZÄSZI SZABADSÁG TSZ-BEN KÉSZÜLT A KÉSŐ ESTI ORÄKBAN Nem kell a cukorrépa ? A cukorrépa vetésterülete az utóbbi években csökkent a megyében- 1964-ben még 23 676 holdon, 1965- ben 22 ezer, tavaly csak 19,5 ezer holdon termeltek cukorrépát az állami és közös gazdaságokban. A cukorgyárak az idén — a tavalyihoz képest — ismét ezer holddal kisebb területre tudtak termelési szerződést kötni. Szolnok megye területének jelentős része kiválóan alkalmas a cukorrépa termesztésére. Az utóbbi esztendőkben a termésátlagok is növekedtek. Tavaly a megyei átlag a 190 mázsát is meghaladta. A korábbi évek hozamai sem sokkal kevesebbek. Ä termelés tehát kifizetődő A jászalsószentgyörgyl Petőfi Tsz-ben a szántóterület nyolc százalékán, 500 holdon szoktak cukorrépát termelni (a megyei átlag 3,9 százalék), 1965- ben holdanként 245,5 mázsás termést takarítottak be. Egy mázsa répa önköltsége (az 50 forintos munkaegységet is figyelembe véve) 34,64 forint. A tiszta nyereségük mázsánként a tíz forintot is meghaladta. Közismert, hogy Karcag határában nem a legjobb földek vannak. A Lenin Tsz mégis 245 mázsás átlagot takarított be tavaly. Az idén csaknem 400 holdon termelnek répát. Nagyobb területen, mint tavaly- E fontos ipari növény, nek itt is becsülete van. A tagok tudják, hogy a növénytermelés árbevételének 15 százalékát ez a növény adja. A gazdákat külön premizálják az egye- léskor, és a betakarításkor. Biztos munka- és kereseti lehetőséghez jutnak a családtagok is. Az országos hírű tiszaföldvári Lenin Tsz-ben a holdankénti átlag a 300 mázsát is eléri. Vajon ki vitathatja itt a termelés gazdaságossáeát? Több szövetkezetben hiányzik a megfontolás Nem számolnak eléggé az árbevételi kiesések következményeivel. Jórészt ezzel magyarázható, hogy a kungyalui Zöldmező Tsz- ben tavaly száz holdon termeltek cukorrépát. az idén semmit sem akarnak- Csépán is kiiktatták a cukorrépát. Másutt — kétpci Szabadság, tiszapüspöki Rákóczi, kőtelki Ady, kisújszállási Búzakalász Tsz — 44—63 holddal csökkent a vetésterület a tavalyihoz képest. Kétségtelen, hogy a répatermelés visszaesését a kisforgalmú vasútállomások megszüntetése is befolyásolta. De ez nem döntő tényező, mert a vontatón és a gépkocsin való szállításért a gazdaságok fuvartérítést kapnak. Gondolni kell arra is — a csúcsidőszakot kivéve — a tsz-tagságnak és családjának, sok helyen nincs állandó elfoglaltsága, munkalehetősége. Az ipari növény — egyéb növényfajtákhoz képest — magasabb jövedelmet biztosit A tagságot ettől sem szabad megfosztani. Egy év óta a termelőszövetkezetek önállóan terveznek, senki sem írja elő. hogy miből, mennyit vessenek. A jövőben még inkább így lesz. Helyes ez az elv. A gazdaság jogos, vagy vélt érdekeit azonban a népgazdaság igényeivel is egyeztetni kell. Az országnak elegendő mennyiségi cukorra van szüksége, melyhez a répát meg kell termelni. Sokmiilió forintot fordít az állam a szolnoki cukorgyár korszerűsítésére. A rekonstrukció végén — 1972-re — a termelés megkétszereződik, napi 500 vagon répát fognak feldolgozni. Nyilvánvaló, hogy az üzem gazdaságos üzemeltetéséhez szükséges nyersanyagot elsősorban a megye közös gazdaságaitól igényli a cukorgyár*— m. L — A kollégium nem minden A tanyai kollégium nem minden. Nem az az elsődleges célja, hogy megkímélje a gyerekeket a dűlőutak viszontagságaitól, hanem az, hogy az alaposabb képzés egyik feltételét biztosítsa számukra. A szakosított nevelők biztosítása azonban szintén nélkülözhetetlen. Ezért törekednek a város vezetői arra, hogy tanárokat telepítsenek a városba, s a meglévőket ott tartsák. A legnagyobb gondot Túrkevén is a lakás jelenti. Igaz, két év alatt nyolcán kaptak pedagógus ház építési kölcsönt, de ez még nem oldja meg a lakáshiányt. A gimnázium nevelői számára az idén vesznek két lakást. Igenám, de a matematika—fizika és orosz szakos nevelő hiányzik az általános iskolából is. Ezért döntöttek úgy, hogy bontott anyagból átalakítanak és kibővítenék egy épületet. A mostani két szobához egy-egy teakonyhát és fürdőszobát építenek. Magános nevelőknek kitűnő szállás lesz az. Mentesít a 3—400 forintos albérlettől. Két fürdőszobás, tea- konyhás lakás — nem sok. De a lehetőségek kiaknázását tekintve mindenképpen dicséretes. S talán máshol is lehetne követni a példát. Bontott anyag máshol is van.;. — sb — Pénteken kezdődik a rádiós vetélkedő A megyei rádiós vetélkedő első fordulójára pénteken 18 órától 19.30-ig kerül sor Karcag és Jászberény között. A vetélkedő közvetítése körkapcsolásos rendszerben, egyenes adásban történik. A vetélkedő zsűrije a szolnoki stúdióban foglal helyet. Karcagon és Jászberényben egy-egy rádióriporter látja el a játékvezetői teendőket. ■ Megalakult a zsűri, tagjai1 Varga József, a Szolnok megyei Néplap főszerkesztője, a Hazafias Népfront megyei elnökségének tagja, Dr. Császtvai István, a megyei Pártbizottság munkatársa, Kaposvári Gyula múzeumigazgató. Kóbor Antal, a szolnoki Zeneiskola igazgatója, Dr. Lukács Pál, a KSH megyéi igazgatóságának vezetője és Páldi János, a megyei tanács vb művelődésügyi osztályának főelőadója. Bács ázás a téltől Hatvan asszony vett részt szombaton délután a nagykörűi Haladás Tsz nőbizottsága szervezte gyűlésen. Sok és fontos volt a megbeszélni va- j ló: Egyrészt a közelgő nőnap í alkalmával Bartos László, a tsz elnöke férfi tagtársaik nevében üdvözölte őket. Ami pedig szintén igen fontos volt, a tavaszi munkakezdés előtt köszöntötték egymást a szövetkezet asszonyai. A szűkebb körű ünneplés után az asszonyok a községi nőtanácshoz mentek, ahol ez alkalommal zárta a húsz <agú kézimunka szakkör a téli foglalkozások sorozatát. A találkozások alkalmával elő-elővet- ték a kosarukból az ízes süte- ménvt, a saját készítésű tortát és a baráti szó mellé édességekkel is kedveskedtek egymásnak. Másnap, vasárnap a szakkörön készített hímzett nárnák, térítők stb. sokaságából rendezett kiállításon találkoztak • újból az asszonyok. így búcsúztak a téltől. Hétfőn nedig már a szövetkezeti asszonyok .jórésze munkához látott, v^'ő- bureonvát vái^^ntni, kertészkedni stb indultak. Még mindig a Szabó-család az élen .. . — A szellemi dolgozók 86, a fizikai munkások 70 százaléka naponta legalább egy órát tölt a rádió mellett — állapította meg nemrégiben egy széles körű közvéleménykutatás. — A tévékészülékkel nem rendelkezők jelentős része — különösen falun — hetenként 30—40 órányi műsort is meghallgat. Érdekes, hogy a mindennapos rádiózástól a tévé sem von el: A megkérdezett falusi szellemi foglalkozású tévétulajdonosok 78 százaléka vallotta, hogy mindennap rádiózik. A közvéleménykutatás tapasztalataihoz igyekeznek igazítani a műsorbeosztást. Széles körű vizsgálattal állapították meg például, hogy valamennyi foglalkozási ágban a 20—21 óra a tévénézés csúcsideje. Ebben az időben tehát a szerkesztők nem iktatnak a programba úgynevezett rétegműsorokat, azaz csupán egy szakma művelőinek vagy meghatározott érdeklődési körűeknek szóló adásokat. Figyelemmel vannak arra is, hogy vasárnap délelőtt a tévénézők túlnyomó többsége férfi es hétköznap az esti órákban is kevesebb nő nézi a műsorokat, Vasárnap a kora délután több a paraszt és munkás tévénéző, a 20 óra utáni műsorokat viszont inkább a szellemi foglalkozásúak kisérik figyelemmel. Sok szempontból vizsgálják a rádió és a tévé egyes műsorainak hatását. Egy felmérés bizonysága szerint a Szabó-család még mindig a népszerűségi ranglism élén van: A rádiózók 60 százaléka figyeli ezt a műsort. Érdekes, hogy a törzsközönség nagyobb része a mezőgazdasági munkások közül kerül ki, noha a műsor szinte kizárólag fővárosi környezetben játszódik. EM Fejér megyei Állami Építőipari Vállalat azonnali belépésre felvesz: ács. tetőfedő, asztalos szakmunkásokat. segédmunkásokat. kubikosokat Bérezés teljesítmény alapján. Szállást, étkezést biztosítunk! Napi háromszori étkezést 9.20 Ft ellenében. Jogosultak reszere az építőiparra meghatározott elemeit Külonélési potlakoi fizetünk es 24 munkanap ledolgozása után nazautazasi Költségéi térítünk Amennyiben a lelentkezfinek egv évnél ••ern régebbi tödővtzsgálati lelete van. hozza magával Jelentkezés- Székesfehérvár. Ady Endre u. 13 Munkaügyi Osztály. Üröm és öröm A Szolnok városi úttörő szemléről (Tudósítónktól) Az úttörők szolnoki seregszemléjének egyes bemutatóira szombat délután került sor. Ezúttal a prózamondók, a hangszeres szólisták, valamint a bábosok mutatták be tudásukat és sor került arra is, — s ez már új jelenség a szokásos bemutatók műsorában — hogy két iskola, a Sípos téri és az Üjvárosi, irodalmi színpaddal rukkolt ki. Merész vállalkozás, de egyáltalán nem vakmerő. De erről később, mert ez az öröm dolga. Ami viszont az ürömöt illeti: e sorok írója keserűen állapította meg a zsűri tagjaként, hogy a prózamondás táborát mindössze kilenc pajtás képviselte. Kilencen a város tizenhárom iskolájából. — Még egy „egész” pajtás se jutott egy iskolára. Pedig a megjelentek igyekezete, helyenként rendkívül ügyes szereplése (egy arany, három ezüst) mutatja, hogy elsősorban nem a pajtások akaratával van baj. És azt is, hogy az áldozatkész tanári munka gyümölcse sem marad el, lásd a Beloiannisz úti és a Sipos téri pajtások eredményes szereplését. Visszatérve az irodalmi színpadok ügyéhez: mind a Sipos téri, mind az Űj városi produkció ha nem is volt hibátlan, mindenképpen rokonszenves vállalkozás. Az előbbiek Hirosimáról szóló oratorikus jellegű műsora talán kiforrottabb és egységesebb volt; ugyanakkor az utóbbiak f uradalmi témájú (Sej a mi lobogónkat) összeállítása összetettebb és színesebb. Mindkettőt jellemezte viszont a társadalmi igényességre való törekvés és az esztétikus megjelenítés vágya. Akik vállalták a felkészítés munkáját —Boros Zoltánná, Kiss Erzsébet és Komáromi Agnes — jól érezték meg az irodalmi színpad kollektív műfajában az irodalomra nevelés programján túl a jellemformálás közvetett és közvetlen lehetőségeit. Dicséret illeti őket, s remélem példájuk követőkre talál. V. M. VÁNDORÚION Egy asszonyról lesz szó, aki negyvennégy esztendős. Sok él olyan, mint ő ebben a világban. Munkásnó Darukezelő. Most éppen a cukorgyári építkezésen dolgozik. Neve, özvegy Bokor Istvánná Hadiözvegy. Ez ma már csak a szemén látszik meg. Olyan szomorú, égő a szeme, olyan száraz, mint a sivatag homokja. Alacsony, kövérkés. Valamikor szép lehetett. Az asszonyok könnyed, megszokott mozdulatával igazítja meg a fejkendőjét, elsimítva a homlokából a haját. A körmeit egymásba akasztva pattogtatja. — Huszonkét évesen maradtam özvegyen, három apró gyerekkel. Pistám odaveszett a fronton. — Vasutas volt, s mégis behívták katonának. Pedig a vasutasokat, a legtöbbjét nem vitték ki a harctérre. Neki nem volt szerencséje. — Fájt? — Őrjítően szerencsétlennek éreztem magamat. Az épülő hőerőmű hatalmas csarnokában csattognak a szerszámok, porfelhő úszkál. A rövid munkavezényszavakba nevetés, káromkodás keveredik. Az asszony a magasba néz, várja a kőműves intését. A jelre bekapcsolja a gépet. — Mit kezdett az egyedülléttel? — kérdeztem. — Semmihez sem ériettem. A földhöz is csak any- nyit, amennyit a falusi lányok értenek. Fiatal és erős voltam és enni kellett adnom a gyerekeknek. Nem válogattam. Munka, munka, csak pénz legyen belőle. Végül elvetődtem az iparba, a gyárkém íny- építőkhöz, tizenegynéhány éve. Azóta vándorlók az országban. Dolgoztam Ti- szapalkonyán, Zagyvapál- falván. Vácott... Soroljam? Bárhol is voltam, hazajártam szombatonként a gyerekekhez. A két fiából szakmunkást nevelt, a kislánya is megtalálta a helvét az életben. Az ő országvándorlásáböl áldozatvállalásából kitellett, hogy taníttassa őket. — Büszke, hogy kibírta? — Nem. A kényszer vitt rá. Ha nem lett volna háború másképpen alakult volna minden. A vesztesek közé tartozom. Az én életembe beleszólt a háború és eldöntötte, hogy mit kell csinálnom békében. — A férjhez menésre nem gondolt? — Egyszerű asszony vagyok. Egyszerűen és makacsul érzek. Nem akartam más kezére adni a gyerekeket... És magamat sem. — Mennyit keres? — Kétezer körül. — Magára költi níost már? — Igen. A kisebbik fiam megnősült. Átadtam nekik a nagy házban a helyemet, hisz ritkán vagyok otthon Tószegen, ösz.- szegyűjtöttem egy kis pénzt, majd abból csináltatok alsóépületet Nekem az is jó. — Szórakozni szokott? — Hát persze! — rnoso- lyodott el. — Vettem lemezjátszót. A szálláson hallgatom. És képeslapokat olvasgatok. Sétálok nagyokat, nézegetem a kirakatokat, az embereket. — Még tizenegy év és nyugdíjas lesz. — Nem is sok. Kevesebb, mint amennyi már eltelt azóta, hogy Pista magamra hagyott. Nem is tudom hol temették el. — Legközelebb merre dolgoznak? — Fehérgyarmaton, a határszélen. — Boldog? — Nem vagyok boldogtalan — Biztos? — Biztos. Azt vállaltam, hogy a gyerekeimből embert nevelek. Sikerült. Ez nekem a boldogság. És a három unokám. Látja, valamikor a parasztasszony még ennyi idős korábaa szült és én már nagymama vagyok. Kapcsol. A teherkosár elindul á magasba, építőanyagot visz felfelé. Fábián Péter TERMELŐSZÖVETKEZETÜNK tipizálás miatt eladja 1 db Gaz—51-es típusú 2.5 tonnás főjavított TEHERGÉPKOCSIJÁT. — Érdeklődni lehet: Jászberény, Vörös Csillag Mg. Tsz irodája, Vörösmarty út 1. szám.
